Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-02 / 14. szám
Nagybánya, 1911. Április 2. — 14. szám. XXXVII. évfolyam. NAGYBÁNYA ES YIDEEE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE dir Í I nS/iZEO-TEZLEYSrilK: HVEIUNTIDIEIN- "V-A-S^L.I^.3Nr fizetési árak . Egész évre 8 K. Féléi K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos ; Révész János. Szerkesztőség s kiadóhivatal : Felsöbányai-utca 30. szám alatt.----- - TELEFON: NAGYBÁNYA 18. SZÁM................ r ^ A gimnázium _ : . — Városi közgyűlés, márc. 30-án. — Azt mondják, hogy a magas minisztériumnak az a meggyőződése, hogy az egész Nagy- bány^/rpgj^ant óhajtaná, ha a főgimnázium a jelen"Twz£arít épületben maradna s azt megdrótoznák és kitoldanák egy szárnnyal, ami még szükebbé tenné ott a helyzetet. Ezúttal bizony a minisztérium sajnos tévedés áldozata, mert mi egyáltalában nem tartjuk megfelelőnek azt a helyet, a telek szűk, a barátcellákból termeket csinálni bajos, az épület avult; mint boldogult Matolcsy mérnöktől tudom, még fakötések is vannak benne vas helyett, a frontfala kihajlott, szinte retteg az ember, hogy mikor dől össze s lesz egy ököritói katasztrófa. Az épület mellett utcát akarnak nyitni, mert a Vár-utca is, meg a Hunyady-utca is hosszú arra, hogy kocsi átjárója az egész vonalon ne legyen. A modern Nagybányának keretébe nem illik bele a hevenyében összetoldozott, foltozott gimnázium. Vannak szép elemi iskoláink, van csinos polgári iskolánk, szállónk, színházunk, uj épületek emelkednek mindenfelé, a templomok is megújulnak 1—2 év alatt, ide a végvidékre okvetlenül kell egy hatalmas, mintagimnázium, amilyet csak egészen uj területen lehet létesíteni. A Klastrom-mezönél alkalmasabb helyet erre nem találnak az egész országban, a gyönyörű hegykoszoru alatt, egészséges levegőben, ahol tennispálya, játéktér, korcsolyatér, uszoda stb. létesíthető, ott igenis lehet megfelelő épületet emelni. Csütörtökön tartottunk ebben a tárgyban rendkívüli közgyűlést Bay Lajos orsz. képviselő és vagy 50 társa indítványára. Az egész képviselet egyhangúlag kimondta, hogy a régi épület tatarozását nem kívánja, sőt nem ^tartja helyesnek s állást foglalt a Klastrommezö mellett. Hiszszük és reméljük, hogy egy ilyen századokra szóló kérdést a miniszter is az ügy iránt érzett szeretettel fog kezelni s respektálja azt az egyezséget, ami tulajdonképp már létre is jött a minisztérium és város között, t. i. hogy ad a város az uj gimnáziumnak ingyen telket, ad 100000 koronát s kapja a régi gimnázium épületét s szabadul níinden évi hozzájárulástól. Másutt épített az'' állam, akárhány helyen egészen a maga pénztárának terhére, miért ne remélhetnék hát mi, hogy a városnak ilyen tekintélyes hozzájárulása mellett igenis létesülni fog a teljesen uj főgimnázium. Védekezés a vértetü ellen. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium gyümölcstermelő gazdáinknak büntetés terhe mellett elrendelte, hogy a vértetü elleni védekezést a legnagyobb lelkiismeretességgel foganatosítsák, nehogy a hatósággal gyűljön mega bajuk, mely a rendelet szigorú végrehajtására lett utasítva. A múlt évben a kártékony hernyók, de különösen a vértetü, a gyümölcsösökben kiszámithatlan károkat okoztak, aminek megelőzése ma, amidőn gyümölcstermelésünk a lakosság nagyon is számottevő jövedelmi forrását képezi, nem éppen lényegtelen kérdés; nem lesz tehát érdektelen, ha jelen alkalommal megismertetjük a vétetü ellen való védekezésnek illetékes tényezők által kipróbált és bevált módját. Domahidy Viktor angyalosi földbirtokos kiterjedt gyümölcsösében a vértetü jelenlétét konstatálta, a nagyobb bajt megelőzendő azonnal a magy. kir. rovartani állomáshoz (Budapest Törökvész dűlő, Debrői ut 13.) fordult keife útmutatást a védekezésre. A megkeresés vételére az állomás kiváló vezetője Jablonovszky József kir. tanácsos azonnal a helyszínére utazott s alaposan megvizsgálva a gyümölcsöst a következő több ízben sikerrel használt szert ajánlotta: 1. A forradásos, korhadt, szóval sebzett helyeknek, úgyszintén a rágások helyeinek folyékony meleg kátránynyal való ecsetelését: 2. Faiskolák, kiültetett oltványok és alacsony törzsű fáknak petroleum »Emulzió« val való permetezését. Az emulziót minden gazda könnyen és igen olcsón készítheti el az alábbi módszer szerint 10 deka mosószappant felfőzünk 1 liter vízben, az igy nyert folyadékot 2 liter felmelegitett petro- leommal összekeverjük s kész az emulzió. (Figyelmeztetjük gazdáinkat, hogy a petróleumot, nehogy szerencsétlenség történjék csak úgy szabad felmele- giteni, hogy a 2 liter petróleumot tartalmazó üveget langyos vizzel telt fazékba teszszük s a vizet tovább melegítjük, igy az üvegben levő petroleum is átmelegszik.) Az igy nyert 3 liternyi emulziót 45 liter tiszta vizbe keverjük s ezzel permetezünk. Tény, nagyon szomorú tény az, hogy a vértetü hazánkban rohamosan terjed. Rohamosabban, semmint azt gondoltuk volna. Alig egy évtized előtt, még legtöbben csak leírásból ismertük a vértetüt s most bizony nagyon kevesen vagyunk azon szerencsés helyzetben, hogy még nem kötöttünk szomorú tapasztalatokon alapuló ismeretséget eme veszedelmes élősdivel. Annak, hogy a vértetü oly gyorsan terjedt végig hazánkon, magunk vagyunk részben az okai. Mert mi rendesen nem tudunk megelégedni azzal, ami nálunk vagy vidékünkön terem vagy nő, hanem messze földre gravitálunk s ami messziről, különösen külföldről jő, az mindig sokkal kiválóbb kell hogy legyen a honi termékeknél. Hogy az ily indi - genák mily országos csapás behurcolását mozdítják elő, az már csak akkor válik köztudomásúvá, amikor a baj terjed. Nagy csapás még az is, hogy a legtöbben, gyümölcsészek is, de különösen faiskolatulajdonosok, titkolják telepüknek vértetüvel való fertőzését, mert hisz ha ez köztudomásúvá válik, anyagi érdekeik élénk csorbát szenvednek. Magam is sajnosán tapasztaltam Domahidy Viktornak angyalosi gyümölcsösében a vértetü elterjedését s csak örömmel kell üdvözölnöm az akciót, amelyet a rovartani állomás fáradhatatlan vezetőjének kezdeményezésére és utasításai alapján gazdatársunk keresztülvinni szándékozik. Eszembe sem jut nekem ezen védekezési módnak sikerességét kétségbevonnom, mert hisz erős, kitartó akarattal mindent el lehet érni, amit az ember komolyan akar. Gondolni sem lehet azonban arra, hogy ez egy rövid, néhány napig vagy hétig tartó küzdelem legyen. Egy nagy gyümölcsösben, amelyben már felnőtt, terebélyes fák vannak, nézetem szerint évekre kiterjedő, ernyedetlen küzdelemre van szükség, hogy a vértetü ellen sikeresen védekezhessünk. Mert hisz a fán lévő vértetü fészkeket ki lehet irtani elég könnyen, de hogyan menekülünk meg a fa gyökerein, a földben élősködő példányoktól? A rovartani állomás tudós vezetője okvetlen A munka nemesit. Az utóbbi időben sokat Írtak a lapok a jogászpincérekről, hogy elfogadhatják-e a siófoki vendéglösné szives ajánlatát, hisz úgysem megy oda olyan, aki nincs reászorulva, aki pedig elvállalja, nem jobb-e a váltóhamisításnál, vagy a kabátlopásnál stb. f Mintegy tizenöt év előtt, még Kneip páter életében, igen keresett és hírneves vizgyógyintézet volt Vörishofen Bajorországban. Sok utánjárás következtében mi is találtunk ott családommal egy magasrangu özvegy katonatisztné villájából átalakított penzióban teljes ellátást. Abban az időben volt ott József főherceg, valamint Ferencz Ferdinánd trónörökös is több ideig. Egy szóval Európa minden részéből özönlött oda a szenvedő emberiség a Kneip-kura használatára. A mi asztalunknál, ahol rendesen mintegy 20— 22-en étkeztünk, négy csinos, szolid fiatal leány szolgált föl. Miután teendőiket elvégezték, ők is letelepedtek egy külön asztal mellé ; nekem ez kissé szokatlan volt, de mindamellett igen vágytam az intelligens szobalányok közül magamnak legalább egyet hazahozni. Kérdést intéztem a háziasszonyhoz, hol veszi ezeket a kellemes, szerény pincérnőket ? Elnevette magát és azt felelte: Magam nevelem. Egyik az én lányom, a másik a barátnéja, a harmadik és negyedik tanitónö meg doktor-kisasszony, akik hogy Kneip-kurát használhassanak itt, elvállalták az én felügyeletem alatt leányommal együtt a pincérnői teendőket. Nehány nap múlva egy nagy nemzetközi hangversenyen vettünk részt. Tömérdek zászló lengett itt, annyi, ahány nemzet nyelvén énekeltek, meg beszéltek- A harmadik szám alatt kellemes meglepetés ért. Pincérnőnk közül a mi bájos Kitink egy gyönyörű Schubert- dalt énekelt, Elza barátnéja zongorakisérete mellett. Természetes, hogy ezek következtében meg sem kíséreltem ilyen »alkalmazottaknak« borravalót adni, hogy ne piruljak, ha kevés és ők meg ne resteljék, ha sok. Hazulról aztán mind a négynek csinos ajándékot küldöttem. Pár éve egy fiatal asszonykát látogattam meg vidéken. A gyermekek szobájában találtam egy gyönyörű szemüveges kisasszonyt. A háziasszony kölcsönös bemutatás után elmondta, hogy a szép szemüveges nő egy doktor-kisasszony, aki Sweizban végzett s hogy diplomája Magyarországon is érvényesülhessen, legalább egy évet kell neki hazánkban töltenie. Hogy ez idő alatt tétlenül ne legyen, beállott bonnak három gyermek mellé. A munka nem szégyen 1 R. Th. F. A semmit-nézők felekezete. — Irta : Árkosi Ferenczi Kálmán, — Hej, mese idők, amikor kolbászból volt fonva a kerítés is, nagy májasok pótolták a kertsasát, folyt a bor a kapuzábéból és kavics helyett töpörtyüvel volt teleszórva az utca, — be oda lettetek 1.. Udvarházak hangos dáridói, hétnapos muzsikaszó, csengös szának, négylovas hintók, kifent bajuszu huszárok, asszonyhistóriák, tánc, bor, kártya be meg- fogyátok ! . . Nem éneklik már a falukban se a régi nótát: A földesúr csak hálózik, Holnapról nem gondolkozik. Mulatságot csap mindennap, Éjjel, nappal, csorog a csap, Van ott evés, van ott ivás, Van, egyszerre, hat muzsikás . . . Marha, jószág, veszendőbe, Vajon mi lesz jövendőbe ? ! . . Bizon azzal a jövendővel nem törődött senki. Se Thegző Gáspár, se más. Thegző Gáspár volt a vidék leghíresebb legénye. Gazdag, független, fiatal, szép ember. Hires vadász, legyőzhetetlen ivó, táncos, olyan, amilyen nem terem többé és elmés, vidám férfiak irigyeltje, asszony, leány bolonditó. Gazsi urfinak hívták, mert nálunk urfi marad, aki nem nős, vagy nincs hivatala, ha száz évig él is. O is megcsöndesült, lepihent a földi nyoszolyába, hallgatni a földi kutyák ugatását. Ott álmodik, a végítélet napjáig a régi szép napokról. Ma a falvakban kevés a földesur, nincs jókedv, olyan, mint amilyen a régi volt. Csöndesebb a világ, sokkal csöndesebb . . . * Gazsi urfinál bál volt. Háromnapos bál, különös fajtája a báloknak. Az első estén egész családok jöttek a csengös- bongós szánakon. Férjek feleséggel, leányaikkal. A második estén már nem jöttek fejérnépek, de házasemberek még igen. A harmadik este az urfiak bálja kezdődött. Oda más, mint legényember, nem volt hivatalos. A g . . . i udvarház a falu szélén, egy kis dombon állott. Nagy épület, oszlopos tornáccal, magas, megtört tetővel. Ablakaiból messzi lehetett látni. Hangosabb ház nem épült soha a vidéken. Nem fogyott ki évekig belőle a jókedv, a zaj, a cigánymuzsika. Nem voltak ritkák a háromnapos bálok se, a LapiauLk: xxiaá száma S oldlal,
