Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-26 / 13. szám
(2) 13. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1911 Március 26. szerint őszinte hálámat nyilvánítom a sajtó munkásainak, amire eddig ritkán volt alkalmam. Az egész nemzet nevében hálámat nyilvánítom a sajtó dolgozó munkásaival szemben, akik nehéz napi fáradsággal munkálkodnak a nemzeti kultúra előrehaladásán. Zichy János gróf kultuszminiszer a kormány jelenlévő tagjainak nevében mond köszönetét az üdvözlésért. A kormány tagjai örömmel vesznek részt e szép társadalmi ünnepen, amely alkalmat ad arra, hogy kifejezzék azt a meleg rokonérzést, amelylyel tagjai a magyar sajtó iránt kivétel nélkül viseltetnek. A sajtó jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy két útja van a népszerűségnek: a sajtó ma- gasztalása, vagy egyoldalú lekicsinylése. Rámutat a sajtó kulturmissziójára, amelyet csak úgy tölthet be igazán, ha méltó képviselői elfoglalják a társadalomban azt a pozíciót, amely őket megilleti. Eieromnyi Károly elismeri a sajtó sokféle feladatait, amelyek közül azonban a legmagasztosabb feladatnak tartja, hogy mindig és minden körülmények között minden újságíró a közleményben a maga meggyőződése szerint hasson. Teljes szívből azt kívánja, hogy minden ujságiró mindig csak a maga meggyőződését Írja, mert akkor mindaz, amitől a sajtót meg akarjuk tisztítani, legnagyobb részben el fog esni. Egy szóval necsak az újság legyen független, hanem minden ujságiró is. (Elénk tetszés.) Politikus és sajtó sokszor egy irányban dolgozik, de sajnos, nagyon sokszor megesik, hogy ellenkező irányban mozog. A sajtót két részre osztja. Azt, amely vele van, tiszteli, becsüli és szereti s az, amely ellene van, birja plátói szeretetét, de tovább aztán nem mehet. (Zajos derültség.) 8:zéhely Ferenc dr. szerint nem szükséges, hogy egyféle vélemény legyen a sajtóban, sőt kívánatos, hogy küzdjenek egymással a különböző vélemények. A sajtóreformról szólva azt mondja, hogy az 1848-iki sajtótörvényünk igen jó ruhadarab, de el van nyüve, lyukak vannak rajta. Egyszer Szilágyi Dezsővel beszélt a sajtó reformjáról, aki annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy valamit tenni kell. O erre azt mondotta, hogy tenni pedig nem lehet. Szilágyi Dezső nem is próbálta a sajtóreformot megcsinálni, nem is fogott hozzá. Magyarországon kétszeres okunk van óvakodni a reformtól, főleg a gyökeres reformtól. Tudták a mi eleink, hogy mit csinálnak s Szemere is nagyon jól tudta, hogy mit csinál, amikor a belga törvényt vette a kezébe, azt is tudta, hogy mit csinál, mikor — elhibázta a fordítását. Éppen azért vette át a fokozatos felelősség elvét, mert sohasem baj az, ha egyszer egy szabadabb szó elröppen, anélkül, hogy mindjárt le lehessen valakit csukni. Fölmutatja Faragó Géza rajzát az ételsoron, amely az igazságügyminisztert ábrázolja, mint angol hóhért, akinek bárdja véres és hasa megtelt. Mit csináltam, — úgymond — hogy az én bár- dom véres lehetne. Igaz, hogy száznegyvennyolc izga- tási port kivégeztem, de ezt nem mint hóhér tettem, hanem mint politikus, a sajtószabadság érdekében. (Élénk tetszés és derültség.) A legjobb sajtóreformot nem az igazságügyminiszter csinálja meg, hanem a kultuszminiszter és önök, a sajtó. (Hosszas tetszés, éljenzés és taps.) Mihelyt a műveltség annyira emelkedik, hogy nzm kívánja meg a skandalumot, de meg sem cselekszi, akkor elérjük azt a czélt, a melyre mindnyájan törekszünk: a sajtó szabadságát. Hazay Samu honvédelmi miniszter hangoztatja, hogy az újságírók, mint kollegáikat hívták meg a minisztereket az ünnepükre és ezt joggal tették, mert a miniszterek újságírók és az újságnak hirt adók. De van még egy másik nexus is s ez az, hogy sem a miniszterektől, sem az újságíróktól nem kíván a törvény kvalifikációt. (Élénk derültség.) Serényi Béla gróf azt hiszi, hogy a legfényesebb sajtóreform az volna, ha oly közönségünk van, amely nem kapkod a botrányok és alantas közlemények után. Ezt pedig csak úgy tudjuk elérni, ha a magyar társadalmat anyagilag erősítjük, mert az anyagi megerősödés az erkölcsi Ízlés emelésére is vezet. A magas nívón álló szép beszédeket gyönyörűen tetőzte be ő Felségének, koronás királyunknak 10000 koronás adománya. Bizonyos az, hogy minden nemzetnek és minden városnak olyan sajtója van, amilyet megérdemel, a közönség maga termeli, — hogy úgy mondjuk — a lapokat, szerkesztőket, épp azért önmaga kell, hogy megbecsülje a magyar sajtót, mely a békés haladás munkájának egyik főfőtényezője volt és lesz minden müveit államban. A tiszai ev. püspökválasztás hullámai. — A miskolczi tárgyalás helyes világításban. — Köztudomású, hogy a tiszakerületi püspökválasztás igen zajosan folyik s már is túllépte azt a keretet, amelyben az egyházi életnek mozognia kell, ha mindjárt választásról van is szó. Megtörtént az is, hogy egyik jelölt bepörölte Materny debreczeni főesperest és társait, mert kritikát mertek róla gyakorolni. Erről a pörről különböző közlemények jelentek meg, azért Materny Lajos, a Debreczeni Független Újságban a következő cikket adta ki: »Fővárosi és vidéki lapokban hangzatos cim alatt reklámizü közlemények látnak időközönként napvilágot, melyeknek tendenciája és célzata világos, mert valamennyi közlemény Geduly Henrik nyíregyházi lelkész, püspökjelölt többek ellen emelt vádjaival foglalkozik. Amig ezek a közlemények a jó Ízlés határán túl nem léptek, eszem ágában sem volt ezekre reflektálni. De midőn azt látom, hogy ezek a hírek nincsenek minden célzat nélkül, szükségesnek tartom a tényállást a maga valódiságában feltárni. Geduly Henrik ugyanis mások ellen is, ellenem is becsületsértésért és rágalmazásért följelentést tett. A tárgyalásnak szombaton kellett volna lefolynia. Azonban a vád előterjesztéséig sem jutottunk s igy ezt csak nagyjából ismerem, mert Geduly Henrik jogi képviselője más elintézést óhajtott, amennyiben kész nyilatkozatot hozott magával, melyet úgy Szántó Bertalan dr., mint én visszautasítottunk. Majdnem teljes három óráig tartott az illetők tanácskozása, mig oly nyilatkozatot szövegeztek, melyet három ügyvéd kapacitálására végre magamévá tettem. Mint pap, nem térhettem ki oly nyilatkozat elől, mely reputációmat nem érinti s másnak talán örömet szerez. Ez pedig nem tartalmaz egyebet, mint hogy oly dolgot nem állítottam, aminőt ajkaimra adtak és sajnálom, hogy felszólalásomat mások tévesen értelmezték. Ez kötelessége bármikor minden férfiúnak, amikor arról értesül, hogy szavait valahol tévesen értelmezik. Ez történt a tárgyaláson. És mégis ezen ügynek ily elintézése bizonyos célzattal lett közzé téve. Az elintézés ezen módját én nem javasoltam, nem kértem, nem forszíroztam. — Ügyvédem sem. Ezzel, azt hiszem, én semmivel sem lettem kisebb, Geduly Henrik pedig egy hajszálnyival sem lett nagyobb. A többi, az — ízlés dolga.« Debreczen, 1911. márc. 21. Materny Lajos, főesperes. A szőlő trágyázása. Irta: Grabner Emil, az orsz. m. kir. növénynemesitő intézet igazgatója. Régen nem hagyta el a sajtót olyan nagyfon- tosságu, olyan általánosan közérdeklődésre méltó könyv, mint az éppen ismertetendő, amely a szőlő trágyázásával annyi szakismerettel és annyi bizonyító kísérleti eredménnyel foglalkozik, ami egyenesen meglepő. Meglepő pedig azért, mert szerző számos kísérletre támaszkodva kimutatja, hogy szőlőink csekély termőképességének oka egyedül a talaj tápláló anyag hiányában található fel, kimutatja, hogy megfelelő trágyázás által háromszor, négyszerié nagyobb termést lehet elérni, mint aminőket elértünk eddig. Szerző közel 10 éven át végzett az orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomás kötelékében az ország különböző vidékén végrehajtott szőlőműtrá- gyázási kísérleteket s úgy a szőlővidékek bejárásával, a kísérleti jelentések feldolgozásával, mint a beérkezett szakkérdések révén olyan tapasztalatokat szerzett és foglalt össze e munkájában, amelyek a gyakorlati emberre nézve igen becsesek és amelyeket ha követ, szőlőjének termését nem is remélt magasra fokozhatja. Kitűnik ezen könyvből, hogy a célszerűen alkalmazott műtrágyák segélyével nemcsak a homoki szőlők termését lehet megháromszorozni, hanem a hegyi szőlőkben is éppen olyan magas terméseket lehet produkálni, mint a homokon. A különbség csupán az, hogy a hegyi szőlőkben istállótrágyára is van szükség, de fél istállótrágyával s minden második évben kát. holdanként alkalmazott 2—3 q. szuperfoszfáttal a rendelkezésére álló kisérleti adatok szerint 40—60 hl. termést lehet elérni, ellenben homoki talajokon az istállótrágya teljesen is nélkülözhető, ha a szuperfoszfáton kívül káli és Chilisalétromot is juttatunk a talajba, vagyis a növényeket mindhárom tápláló anyaggal ellátjuk. Részletesen ismerteti e könyv hogyan, miként kell a hegyi szőlőkben a műtrágyázást végrehajtani; kisérleti eredményekkel bizonyítja a műtrágyázás következtében beálló igen jelentékeny terméstöbbletet, majd igen részletesen foglalkozik a homoki szőlők műtrágyázásával s a bemutatott több száz kisérleti eredményből megállapítja, hogy homokon a két évi must- terméstöbblet 3000 literen felül emelkedhetik a műtrágyázás következtében s hogy ezáltal 300 — 600 koronával nagyobb jövedelem érhető el, holott a műtrágyázás minden második évben 100 koronán jóval alól maradó kiadástöbblettel jár. Megállapítja a rendelkezésre álló bő kisérleti adatból azt is, hogy homokon a szőlő termőereje istállótrágya nélkül is nemcsak fentartható, hanem rendkívüli módon fokozható is. Nagyfontosságu dolog ez azért is, mert szőlővidékeken többnyire igen nagy az istállótrágya- hiány. Becses és nélkülözhetetlen könyv ez minden szőlősgazdára nézve s bizton hisszük, hogy nem fogja senki elmulasztani e könyv tanulmányozását s adott tanácsainak felhasználását. E könyvet a »Pátria« r.-t. gazd. szakkönyvkereskedése, Budapest, IX., Üllői-ut 25, hozta forgalomba és bolti ára 2 korona. A festőiskola a jövő héten megnyílik Ferenczy Károly, Réti István, Thorma János tanárok vezetése mellett. Az iskola tagjai már most jelentkezhetnek, hogyha ideutazásuk szempontjából kedvezményes vasúti jegyre van szükségük. Orvost! orvost! közben a hajó megindult, a királyné lassan fölemelkedett. Tekintete az eget kereste. Hát most mi történt velem ? . . . Ezek voltak utolsó szavai és eszméletlenül lehanyatlott. Vége, vége szelíden agonizált. Mikor ruháját megoldották, a batiszt ingen át, egy ezüst forint nagyságú barna folt volt látható. Ott állottak az iszonyú valóság előtt Luccheni szivén szúrta a királynét. Sztáray grófnő ekkor odahivatta a hajó kapitányát. — Uram, hajóján Erzsébet osztrák császárné és Magyarország királynéja halálos sebbel fekszik, kérem, forduljon vissza. A kapitány szó nélkül engedelmeskedeit. Délután 2 óra 40 perckor mondta ki az orvos a rettenetes szót, hogy »meghalt.« A legszebb, legnemesebb s legtöbbet szenvedett lélek hagyta el a földet. És beteljesedett az ő kívánsága, melyet egy nappal előbb Rotschild bárónő előtt mondott, amikor a múlandóságról beszéltek. »Azt kívánnám, hogy a lelkem szivemnek egy kis nyílásán röppenne az ég felé.« Ezt az egy kérését megadta az Isten. Bocsánat, ha oly soká időztem e tárgynál, de Corfu szigete fölidézte mindazokat az emlékeket, amelyek hozzá vannak fűződve s ezek között minden magyar szívnek legfájdalmasabb a királyné gyászos elmúlása. De azt hiszem, hogy mindannyiszor kegyeletünknek és szeretetünknek egy virágát tesszük le az ő sírjára, valahányszor róla s az ő nagy fájdalmáról megemlékezünk. Az »Achilleon«-tól »II Canone« nevű magas parttal biró földnyelvre mentünk, melyről gyönyörű kilátás nyílik Kalikiopulo öbölre, itt volt a régi Herkira városa és kikötője. Előttünk két kis sziget, a Ponticonissi (egerek szigete). Valami festői szép két szigetecske, ciprusokkal sűrűén benőve, az egyiken egy klastrom és kápolna. Erről a két szigetről azt tartja a régi Mythos, hogy Poseidon vagy Neptun boszut akarván állani a phajákokon, kik a sokat bolyongott Odisseust Ithaka szigetére vitték, mikor visszajöttek, két hajójukat kővé változtatta, amelyek azóta páratlan két szigetté váltak. Oly gyönyörűek, oly szépek, hogy ezek látása Böcklin hires német festőt a nagyhírű »Todteninsel« cimü képének megteremtésére ihlették meg. Az ut közepe táján a villa Monrepos, a görög király nyaralója, igénytelen kis kastély, melynek fekvése azonban nagyszerű, remek kilátással a városra és a fellegvárra. Kertjében védett fekvésénél fogva a trópusok fái is a legszebben diszlenek. így a többi között Pálmák, Magnóliák, Eukalyptusok, Banánok, Papyrusok rendkívül szép példányait lehetett látni, hogy az ember egészen a trópusok alatt képzeli magát. Még a gasturiai nők hajviseletéről kell megemlékeznem, kik nemcsak antikszerü szépségükkel, hanem fáradhatatlan munkásságukkal is kitűnnek. Nemcsak a házi, de a föld- és szőlőmunka javarészét is ők végezik. A leányok hajviselete egyszerű, minden pótlék nélkül, akárcsak a mi parasztleányainké, piros kendővel a fejük bekötve, de annál díszesebb aztán az asszonyoké, abban sok a töltelék-pótlék, úgy, hogy olyan széles az, mint a mostani bolond frizurák legtöbbje, jellegzetessé teszi még azt a beléfont piros szallag, mely több helyen kikandikál. Hozzá kell képzelni a szép tartást, alakot, barna arcot, fején a korsót, melylyel vízért megy s előttünk áll a bibliai Rebeka a kutnál, melyet Dore Gusztáv, a hires bibliai illustrátor oly sokszor mesteri kézzel rajzolt meg. Miután a »d’ Angleterre« hotelben a fényes ebédet elfogyasztottuk, visszatértünk hajónkra. Elgondolkodva a látottakon, bús hangulatba estünk, hogy itt kell hagyni ezt a gyönyörű helyet és csak az vigasztalt, hogy talán meglátjuk még egyszer ezt a nagy emlékű szigetet. Magam részéről boldog vagyok, hogy azt egyszer is láthattam. Eladó ház épületek, kert eladó, akár k az u. n. palás, mely műtrágyabányának és kőedénygyár céljaira is alkalmas, a Zazar és a vasút mentén, ahol homok és kavics is van, a vizvezetéki központi reservoire mellett, (all holdból 2 hold szántó) szintén szabadkézből eladó. Értekezni lehet Révész Jánossal, xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Felsőbánvai-ulca 20. sz. alatt, aki az eladásra fel van jogositva. xxxxx>c<xxxxxx><xxxxxxxxxxxxxxxxxx és föld. ön-külön, akár egvütt, Az Ötömösy-féle felsőbánvai-utcabeli nagy ház, szuterénre építve, 5 szoba veranda, konyha, kamara, 4 pince, két istálló, szin, gazdasági udvar, kert, valamint a kisebbik lakóház (Mikszáth-utca), 3 szoba, veranda, konyha, kamara, mellékmivel az egész egy két utcára nyúló tágas telket képez. Ezenkívül 11 hold föld.
