Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-08 / 2. szám
Nagybánya, 1911. Január 8. — 2. szám. XXXVII. évfolyam. / TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MIISTIDEIsr 'V-/LS.A.ZRTSTA.!3 1 1 . • ........ — Előfizetési árak : -— -----------------Eg ész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : IKóxrésss János. Szerkesztőség s kiadóhivatal : Felsóhányai~utca - " ■ .. TELEFOS: NAGYBÁNYA SZÁM. = *iíj V 20. szám alatta Tüdővészesek menhelye. Nagybányát, legújabb hírek szerint, két oldalról is kiszemelték arra, hogy itt a tüdővészeseknek szanatóriumot létesítsenek. Nem csodálkozunk rajta, Nagybánya jó levegője, jó vize, szélmentes fekvése, enyhe éghajlata csakugyan arra utalnak, hogy ha valahol, akkor itt lehet eféle gyógyító intézetet létesíteni. Első sorban dr. Aáron Sándor vármegyei főorvos volt az, aki kiszemelte ezt a helyet a jelentős célra, most pedig itt jártában dr. Bokor Győző debreczeni menhelyi igazgató-főorvos jött arra a gondolatra, hogy gyermekek részére nagyobb luberkulolikus szanatóriumot létesít itt. A tüdővész pusztításai rettenetesek Magyar- országon, nincs egyetlenegy betegség sem, mely annyi áldozatot követelne. 1908-ban hazánkban 65694 egyén halt meg tüdővészben, Budapesten a múlt májusban 326 ember egy hónap alatt! Ugyanabban a hónapban Magyarországon 7240 ember halt meg. Egy egész város telnék ki belőle! Csupán egy hó alatt ennyi áldozat. Legtöbb hal el a Duna—Tisza közén, legkevesebb a Tisza jobbparti vármegyékben, az éjszak- keleti hegyvidéken, utána az éjszaknyugoli hegyvidéken. Újabban a gyermekek közt mind jobban- jobban terjed a lüdővész. Kirchner berlini tanár kimutatása szerint 1876—1903-ig a gyermekeknél számottevően emelkedett a baj. Miként azt a végül közölt táblázatból látni lehet. így állván a dolog, nem csodálkozunk, ha Bokor Győző gyermekek részére akar tüdőszanatóriumot létesíteni itt. Az ellen azonban laptársunkkal együtt mi is tiltakozunk, hogy az intézetet a ligetbe tegyék. A tüdővész rendkívül ragályos, ennek bacillusai legszivósabbak s mi a ligetbe mulatni, szórakozni járunk és nem keseregni, sírni, kétségbeesni. Nem is hisszük, hogy Bobelly Thaisz Fanny, aki szép kertjét egyenesen és határozottan ároaháznak adta, hogy eltérne ettől a kijelenRégi nóta. A hegedű kezemben van, Muzsikálok egymagámban, Fölsirom a rég elmúltat, Azt a régen elvirultat. Húzom azt a régi nótát, Szerető szív altalóját; Húzom, húzom, de hiába, Oda van már szép világa. Hol vagytok ti jóbarátok, Akik egykor daloltátok? Eltüntetek, elmúltatok, Egymagámra itt hagytatok. Húzom azt a régi nótát, Szerető szív alkotóját, Húzom, húzom, csak magamnak, Hallgatója nincs már annak. Kik éltünk a szebb világban, Alig vagyunk egy nehányan ; Majd elmúlunk, majd elfogyunk, Örökségül mit se hagyunk Örökségbe aki kapná, Uj nemzedék nem hallgat rá, Nem hallgat rá, megvetette, A cigány is elfeledte. Ha az idő majd sírba visz, Velünk hal ki a nóta is S dalolják majd korcs ízléssel, Mit az uj kor összefércel. Húzom, húzom csak magamnak, Hallgatója nincs már annak . . . Húzom, húzom búcsuzóját, Temetem a régi nótát. Csengey Gusztáv. tésétől, de másrészről van. elég szép, enyhe, ! levegődús vidék Nagybányán másfelé is, bizo- í nyosan megtalálják az alkalmas, jó helyet a szegény súlyos betegeknek, mint ahogy megtalálták másutt is. Üdvözöljük a nemes, emberies eszmét, szívesen támogaljuk Nagybányán is, csak tessék számára alkalmas helyet keresni, mert a ragályt éppen a ligetbe, ebbe az erősen felkarolt tus- culanumba bevinni nem engedjük. Az itteni korcsoportokban észlelt minden 100 halálozásból jutott tuberkulózisra: KorF i n e m ü e k Nőne rn ü e k csoport 18761903kevetöbbi 1876- 1903kevetöbb éves ban ban sebb ban 1 ban sebb 0-1 0-85 1-61 _ 076 ! I 094; 163 0-66 1—2 2-76 4-Í6 1 70 2 93 4 55 1-62 2-3 3-20 5-84 — 2 64 í 3-501 6 48■2-98 3—5 2 ül 6-44 — 3 51 3-12 7-41 • • _!á_>-4-29 5 —10 4 09 9 26 — 5-17 5-50 i 12 02 — 6.52 10—15 10 64 18-65 — 801 18 43 29 76 — 11 33 15-20 33-16 45-39 — 2 61 40-18 45 54 — 536 20-25 4425 41-85 — l u 41 01 ! 45-26 — 4-25 25—30 44-65 3433 2-80 — 39 85 ! 42 16 — 231 HO-40 39-40 25 62 5 07 — 36 95 3 4-34 2 GO — 40-50 33-51 17-80 7 89 —. r. 31.-5 23 72 8-13 _ 50-00 29-07 9-81 11 27 — ! 26 12 14-20 11 92 — 60-70 20-72 2-79 10-91 — I.i6 26 ! 776 8-50 — 70-80 6-61 0 57 3 82 — 475 2-27 2'4S — 80-on felül 1 34 077 — 1 05 j 0-40 0 65 Gyüniöícsészet. A rüQj'f'v 't. (Anthonomus pomorum.) Tavaszszal, rügyfakadáskor figyeljük meg almafáink virágait és látni fogjuk, hogy mig azok egy része teljesen kinyillott, másrészük úgy néz ki, mintha ki akart volna nyílni, de kinyílás közben, akkor, amikor a virág szirmai még egymásra hajoltak s a virág belseje még be van zárva, egyszerre kiszáradt volna. Vegyünk egy ily barna, élettelen, félig kifejlődött virágot kezünkbe s csípjük le a fonnyadt, vöröses virágszirmokat s a kehely fenekén, ott, ahol a virág legnemesebb részei vannak, egy alig 3—4 miliméter hosszú sárgásfehér lábatlan kukacot fogunk találni. Ez a rügyfuró kukaca s ennek rágása miatt, nem nyílott ki a virág. Ez a kártevő rendesen csak almafáink tizede.ni, ritkán található azonban s, A körtefának szintén van egy roko in ló ellensége, az Anthonomus cinctus. A rügyfuró eg jrülbelül 8—9 miliméter hosszú, erősen púpos potrohú, hosszú csőrü bogár, melyet könnyű a hálán keresztül vonuló ékalaku világosabb csikón felismerni. Rendes körülmények között vagy a fák törzsén, a laza, elhalt kéregroncsok alatt, vagy más közelben lévő védett helyen, a fa alatt lévő gazokban, esetleg a földben is alussza téli álmát s mihelyt tavaszszal a természet ébredésnek indul, ő is előkerül rejtekéből, felmegy a fa ágán annak koronájába, felkeresi a zsenge fakadó virágpksjj^minden egyes tojását más más virágba tojj '"’zárt nem találunk egynél több kukacot egy virágoari sem. A kukac elrágja a virág belső részeit s igy az elveszítvén termékenyülési képességét, ki sem nyílik, hanem elhervad, megbámul s lehullik. Ha később nyitunk fel egy ily elszáradt virágot, abban már esetleg a kifejlődött bogarat fogjuk találni, mert a kukac az elpusztított virágban bábozódik be s olt is kél ki a bogár körülbelül kétheti bábélet után. A kifejlődött bogár azonnal felkeresi rejtekhelyét s ott marad tavaszig, mig a napsugarak aknamunkájának végzésére nem serkentik. Tekintve, hogy elszaporodás esetén ezen kártevő egész almatermésünket veszélyezteti, ne mulasszuk el annak tizedelését, a mi összeesik más kártevők elleni küzdelmeinkkel. Első sorban is tartsuk tisztán, keféltessük le gondosan a fák törzséről és vastagabb ágairól, de különösen az ághónaljakból az élettelen, felesleges kéreg- réteget, a mohokat, mert ezek a legkényelmesebb telelőhelyei minden kártevőnek. A törzs bemeszelése, ha azt a laza kéregrészek és mohok eltávolítása meg nem előzte, inkább károsnak, mint hasznosnak mondható, mert ezzel a laza kéreg alá meghúzódott élősdi- nek még kényelmesebb, széimentes, meleg léli szállást biztosítottunk, anélkül, hogy megakadályoztuk volna ezzel a tavaszi kibúvás Lehetőségét. Az ily törzsmeszelés csak arra való, hogy megnyugtassuk lelkiismeretünket s a kártékony rovarok megjelenése esetén, büszkén hivatkozhassunk meszelésünkre s okolhassuk a jó Istent a sok férges és elpusztult virágért, gyümölcsért. Kisebb kertekben ajánlatos rügyfakadás előtt és annak kezdetén a fák alá lepedőket teríteni, s a fák ágait rudakkal megveregetni. Csodálkozni fogunk azon, mennyi rügyfuró bogár hullik majd a lepedőkre, amelyek létezésére, a fák alatt járván, nem is gondoltunk. Egy jó ötlet. Elbeszélés. — Irta: Csengey Gusztáv. — VI Kanálosné lesújtva távozott Csákányéktól. Ezt a fordulatot nem várta, beleuyugodni meg éppen nem tudott. Ö Piroskát szánta Cserfalvynak, nem Ágnest. Micsoda ? Azt a szép ötszáz holdat Ágnes nyerje el, ez a koldus leány, aki mégis olyan kevély, hogy még őt is ignorálja. Ha vele beszél, olyan hideg, kimért, mint egy hercegnő. És ö üljön bele a szép domíniumba, hogy még kevélyebb legyen ? Nem, abból semmi sem lesz. Máshol kell fordítani a dolgon. Másnap az özvegy Cserfalvynét látogatta meg. Ez a második uzsonnája tán jobban fog sikerülni. Be is várta szépen, csak azután fogott hozzá thémájához. — Micsoda szép kalácsa van, kedves nénikém ! (Cserfalvynéval nem tegeződött, mert ez sokkal idősebb asszony volt.) Saját búzájából őrlötték ugy-e ? — Bizony abból, édes Kamillám ! Luxus volna lisztet venni, ha van búzánk elég. — Kivált most, hogy jó termés volt. Van is hozzá kitűnő földjük és a földhöz kitűnő jó gazda. Igazán boldog lehet kedves nénikém, hogy olyan derék fia van I — Áldom érte a jó Istent! — Páratlan, derék jó fiú! Beh kár, hogy egy magához méltó jó asszonyt még nem hozott a házhoz. — Csakugyan a boldogságom telijének még csak ez a hijja van. Nagyon sajnálom, hogy a házasságtól annyira idegenkedik. — A múltkor már említettem, hogy tudnék egy nekivaló feleséget. Emlékszik rá kedves nénikém ? — Csákányék Piroskáját? Derék jó leány és hozzá még szép is. Meg is említettem neki, de nem veszem észre, hogy járna a házhoz. — Magam se láttam ott, pedig eleget járok oda. Mikor kedves nénikével erről beszélgettünk, még azt hittem, hogy Ferinek csak egy kis biztatás kellene; újabban azonban egy veszedelmes akadályra bukkantam. — Akadályra? — Úgy van. Kedves fia valami reménytelen érzelem rabja lett. — Kedves Kamillám, egészen elrémit! — Pedig most nem megijedni, hanem cselekedni kell. Ki kell józanitanunk kedves fiát ebből a hold- kóros ábrándból s figyelmét Piroskára terelnünk. — De hogy lehessen az ? — Nagyon egyszerűen : vesse latba anyai sze- retetét. Feri jó fiú, engedni fog anyja kérésének, — És ki az, akit megszeretett ? — Nem is képzelné, én sem hittem volna el másnak, ha kedves fia maga nem mondta volna nekem. — Nos, ki az ? — A Csákányék házi kisasszonya, Ágnes. — Ágnes!? — kiáltott Cserfalvyné a legnagyobb meglepetéssel, arca, hangja éppen nem mutatta a felfedezés kelemetlen hatását; de Kanálosné, ki most nem nézett rá, a maga szempontjából Ítélte meg a felkiáltást. — Lássa, éppen ilyen meglepetve kiáltottam fel én is. Hogyne! Hisz ilyen bolondságot még regényekben sem olvas az ember. Csákányáé még kapna rajta. Azt gondolja, hogy Piroska még várhat, de Ágnes a nyakára vénül, két kézzel adná hát oda. .. — De hisz akkor nem reménytelen a fiam érzelme. — Csákányék felől nem; de Ágnes hallani sem akar férjhezmenésröl. — Elutasította a fiamat ? — Dehogy! hiszen nem is tud róla ; kedves fia csak olyan holdimádó, csak magában morfondíroz. Meg kel előznünk a bajt s fiát a helyes útra terelnünk Az ilyen holdkóros ábránd nem szokott mély gyökeXja.pvm.ic mai száma S olda.1 NAGTBANTA ES VIDÉKÉ.
