Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1911-11-12 / 46. szám

Nagybánya, 1911. November 12. — 46. szám. XXXVII. évfolyam. TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE iszniBG-criEiLiEisriK: jvuixtideiíint -vasApixta-X5 Előfizetési árak : \ A hirdető táblák ügye. I A város szabályrendeletet alkotott s azt jóváhagyatván a törvényhatóság által, életbe­léptette julius 20-án. A 4649. sz. szabályrendelet szerint a város belterületén hirdetményeket nem szabad többé falakra, fákra, kerítésekre slb. ragasztani, hanem csakis a város által fel­állított oszlopokra és táblákra, persze nem ingyen, hanem a városnak fizetendő jő pénzért. Nem szólunk ellene a világért sem, ha ebben is »város* akarunk lenni, nem kifogá­soljuk, sőt szeretjük a rendet minden téren, de aztán igazán »rend« legyen és nem tájékozat­lanság, meg fejetlenség, mert féi. ndozabályok- kal soha és sehol nem lehet boldogulni. Maga a város idevonatkozó szabályrende­lete szóról-szóra igy hangzik: 4649—178. 1909. kgy' sz' Felelős szerkesztő és laptulajdonos: JEZéxrész. CTános. Szerkesztőség s k. Nagybánya sz. kir. r. t. város szabályrendelete a hirdetési oszlopok felállítása, használata, a hirdetésügy szabályozása és a hirdetmények közzététele tárgyában. 1 §. Nagybánya sz. kir. r. t. város belterületén minden hivatalos és magánhirdetmény írásban teendő közzé. (Az eddig szokásos dobszó elmarad.) 2. §. A hivatalos és közérdekű írásbeli, valamint bármely magánhirdetménynek a házak falaira, villamos oszlopokra, vagy kerítésekre és élőfákra való fö'ragasz- tása tilos. A háztulajdonos saját ügyeiben, saját házán azonban hirdethet. 3. §. A hivatalos és a magánhirdetések közzététe­lére Nagybánya sz kir. r. t. város hirdetési oszlopo­kat és táblákat állít föl. A hirdetési oszlopok felállítására és azokon a hirdetések kifüggesztésére vonatkozó jog a város tu­lajdonát képezi. A hirdetési oszlopok fölállitási helyét a tanács állapítja meg, illetőleg változtatja meg. A hirdetés csak magyar nyelven tehető közzé. 4. § A hatósági hirdetmények minden dij nélkül lüggesztetnek ki. 5. §. Magánosok részéről a hirdetési dijak a kö­vetkező árszabályok szerint fizetendők : 1. A helybeli lakosoknál: a) rendes szinlapalaku falragasz után . . 1 K 20 f, b) félives (dupla színlapnagyságu) után . . 2 » — » c) egész ives (négyszeres szJnlapnagys.) után 3 K-f, d) hatnegyed nagyságú után ..........................4 » — » e) nyolcnegyed nagyságú uíán.....................5 » — » f) még nagyobb terjedelme után . . . . 6 » — » g) szinlapoknal kisebb, bárm. 'y hirdetés vagy falragasz után . . . ?........................1 » — » Ez en dijak 24 órai időtartamra fizetendők; min­den további napi kifüggesztésért a dij V3-ad része számítható fel. 11. Vidéki le kosoknál: h) szinlapalaku falragasz uU n.......................2 K 40 f, i) dupla színlapnagyságu u! a........................4 » — » k) egész ives 4/.res nagyság után . . . 6 » — » l) e/i » » » . . . 8 » — » m) s/4 » » » ... 10 » — » n) még nagyobb terjedelmű után . . . . 12 » — » Ezen dijak 24 órai időtartamú kifüggesztés után fizetendők, minden további napi kifüggesztésért a dij V3-ad része számítható föl. Megjegyeztetik, hogy a hirdetmények felragasz- tását hirdető teljesiti, vagy pedig az összes hirdető oszlopok után felragasztási dologi kiadás címén a megállapított dijakon kivü! külön 60 fillér fizetendő. Színtársulat, amennyiben legalább két hétig időzik a városban s itt előadásokat tart, a Szinlapalaku fal­ragaszok után az I, alatt megállapított és a helybeliek által fizetendő dijat köteles fizetni. 6. S Jdlen szabályrendelet ellen vétők 1 — 40 koronáig terjedhető, vagyontalanságesetén 2 naoi ön­költségen eltöltendő elzárásra átváltoztatható pénz- büntetéssel büntettetnek. A hirdetmények, valamint a hirdetési oszlopok és helyeknek megrongálása kihágást képez s az azok ellen vétők a jelen §. 1. pontjában kitüntetett pénz- büntetéssel bűntetteinek, i ... . • yjben cselekményük vétséget vagy bűntettet nem képez. 7. § A kiszabandó pénzbüntetések :z 1901 : XXI. t.-cz. 23 § ában jelzett célra fordítandók. 8 § A kihágások elbírálására 1. fokon Nagybánya sz. kir. r. t. város rendőrkapitányi hivatala, II. fokon Szatmármegye Alispánja s III. fokon a m. kir. Belügy- minister illetékesek. 9. §. Jelen szabályrendelet a m. kir. Belügyminister jóváhagyása után s a közgyűlésen leendő kihirdetést követő negyedik napon lép életbe. Jóváhagyatott Nagybánya sz. kir. r. t. város kép­viselőtestületének 1909. évi szeptember hó 29-én tar­tott közgyűlésében. Főjegyző helyett: Smaregla János, Torday Imre, aljegyző. h. polgármester. Tek. Felsőbányai-utnr ■>ánya is. ' ’O. szám alatt. 2295-. 1910 , ,..ros képviselőtestüle­tének >-én tartott közgyűlésében. Égly n.,i.„ Or. Makray Mihály, főjegyző. polgármester. 81. 1910. JóT " lyatott Szatmármegye törvényhatósága által. L. való ebből, hogy itt újabb teherről van szökés pedig elég nagy teherről, mert ha pl. csak 20 falragasz állandóan rajtok díszeleg a táblákon, akkor naponta mintegy 20 koronát s egy év alatt több mint 7000 koronát venne be a város. Ezzel a kérdéssel tehát érdemes törődni és foglalkozni. A szabályrendelet elsősorban hirdető osz­lopokról szól, ilyeneket a város azonban föl sem állított, noha sokkal csinosabbak volnának, mint a táblák. A 3. §. 2-ik bekezdéséből pedig mintha az látszanék, hogy csak az oszlopok után lehet dijat szedni. Ez azonban legfellebb tolihiba lehet, de hiba, valamint hiba az is, hogy csak 17 hirdető tábla van mindössze, holott eddig az volt a szokás, hogy 40 — 50 falragaszt helyeztek el, mikor arra szükség volt. A város az uj szabályrendeletet a követ­kező hirdetménynyel léptette életbe: 4311—1911. sz. Hirdetmény. Nagybánya sz. kir. r. t. város tanácsa közhírré teszi, hogy a hirdetési oszlopok felállítása, használata, a hirdetési ügy szabályozása és a hirdetmények közzé­tétele tárgyában alkotott szabályrendeletet a városi képviselőtestületi közgyűlés f. évi 3336—115. kgy. sz. véghatározatával 1911. julius hó 20-tó'i életbeléptette. I. A helybeli lakosoknál; a) rendes szinlapalaku falragasz után . . 1 K 20 f, b) félives (dupla színiapnagyságu) után . 2 » — » c) egészives (négyszeres szinlapnagys.) után 3 » — » d) hatnegyed nagyságú után .......................4 » — » e) nyolcnegyed nagysá-u után.......................5 » — » f) még nagyobb terjedelmű után.... 6 » — » g) szinlapoknál kisebb, bármily hirdetés, vagy falragasz után.................................1 » — » Ezen dijak 24 órai időtartamra fizetendők; min­den további napi kifüggesztésért a dij 1/3 része szá­mítható fel. A „favágó“ kalandja. — Irta: Kulcsár Ferenc. Kevesen tudnak a fővárosban arról a kisded asztaltársaságról, amely a * Favágók* szerény, de ere­deti cimét viseli és hét törzstagot számlál. A »favá­gók* mestere egyik jeles lyrikusunk, akit nemcsak gyönyörű verseiről, hanem dús, fekete hajfürtjeiről és télen-nyáron állandóan vállán fityegő zöld klepetyusá- röl is fövárosszerte ismernek. A »favágó legények« ö köréje gyűlve, szombat esténkint egy kis Baross-utcai korcsmában szoktak kvaterkázni, vagy amint ők mond­ják: — »fát vágni*. Egy ilyen kedélyes »favágás« közben eredeti kalandját mesélte el a kompánia egyik poéta-tagja, aki arról nevezetes, hogy barátai kitartó unszolása dacára sem ad ki verses kötetet, azon különös ambí­ciója lévén, hogy ő legyen az első poéta, aki »kötet­lenül* hal meg. De ime a kaland, ahogyan ő elbeszélte. — A minap vihar volt odahaza. Persze, vacsora előtt tört ki I A cseléd éppen akkor nyitott a háló­szobába — ahol a vihar dühöngött — a »tálalva van«-t jelenti, amikor szerette hitvesem a szóharc hevében e szavakat vagdosta hozzám : Szerencsémre e pillanatban nemesebb én-em: az alanyi költő legyűrte bennem az embert, nehogy sértő viszont-válaszra vetemedjem és némán tűrtem el a bántó szavakat. Ti persze azt gondoljátok magatok­ban, hogy: a biz’ a! papucshős vagy! tömören haj­lított férj vagy barátocskám! — Hát pedig csalódni parancsoltok. Tréfán kívül mondom nektek, hogy való­ban a poéta némitott el. Mert én — ha nem is va­gyok, nem is leszek kikiáltott »jeles ifjú költő« — azt vallom, hogy csak az az igazi poéta, aki nemcsak verseiben hirdeti meghatóan a türelmet, lemondást és emberszeretetet, hanem a családi és polgári életben tényleg gyakorolja is e krisztusi erényeket. Nohát én gyakorolom is! Én az utolsó szót — amely rendszerint sértő — mindig az asszonynak engedem. Nem pipogyaságból, hanem költői gyengeségből. Igaz ugyan, hogy ennek a lovagias módszernek praktikus hasznát is veszem, Ugyanis, amint elhangzott az a bizonyos utolsó szó, én szótlanul eltávozom A magáramaradt asszony egy kicsit még mérgelődik, de csakhamar lecsendesül és az utolsó sértő szód, amely a legfrissebben megmaradt emlékezetében, elkezd tűnődni, addig s addig, amig megbánás száll szivére, szemrehányást tesz önmagá­nak, végül sir egy verset. Amikor aztán hazatérek, úgy perdül a karomba, mintha mi sem történt volna! így tettem most is. Kifordultam az ebédlőbe, felkaptam a boros üveget a terített asztalról, aztán — zsebrevágtam és elrohantam. Átmentem a szomszédos »husfüstőldé«-be. (Mi­csoda pesti szó! Miért nem inkább »husáruda«, vagy »huskinálda« ? hiszen árulják, kínálják ott a húst, nem füstölik I) Vásároltam két hatos ára sonkát és egy karéj kenyeret. Gondoltam, majd a kies városliget diszkrét lombjai közt egy lócán megvacsorázom. Neki is indultam, ki is értem, egy lócára le is ültem. Az ennivalót előszedtem a zsebeimből és ma­gam mellé raktam. — No, te hiuz-lélek, egyél! — biztattam, kínál­tam magamat. De sehogy se kellett. Csak böködtem, forgattam a szép rózsaszínű sonkaszeleteket, de hatás nélkül. — Más ételt fest elém a fölvert képzelet! — mo­tyogtam magamban Tóth Kálmánt parodizálva. Ott­hon, az asztalon paprikás tyuk párolgott csipettké- vel! . . . Az öregem küldte hazulról. Azt irta mellé, hogy már nem küldhet többet őszig, mert nincs. Ezt az utolsó szép példányt nekünk tartotta, hizlalta. Fo­gyasszuk el jó egészségben, békességben ! Hát én abból a tyúkból nem fogok enni! . . . Pedig még délben meg is kérdezte a hitves, hogy miként készítse el ? Paprikásán lelkem, csipettkével! Hiszen tudod, hogy úgy nagyon szeretem! — mondám. Mindezt, hogy újra átgondoltam, bosszús, sőt Szégyeld magad, te hiúz lelkű! URAK riGYELMEBE! ingek, gallérok, kézelők, nyakkendők és harisnyák iagy választékiban, szolid árak mellett Hazai g:yáLX*txrí.áirxyu­KALAPOK, Felsőbányái -utcza sb 4. szám. bb MAYERNEIi, Lapuni mai száma Q oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom