Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-27 / 35. szám
(2) 35. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1911. Augusztus 27 1 én d. e. 10 órakor a kiállítás kongresszusi termében megtartandó közgyűlésének programmja: 1. Elnöki megnyitó. Tartja: Mándy Lajos elnök. 2. Takarékpénztárak és Szövetkezetek működési köre. Előadó: György Endre. 3. A vidéki pénzintézetek által fen.tartott gabonaraktárak közgazdasági jelentősége Előadó : Tei- telbaum Hermann a Szatmárvármegyei Takarékpénztár igazgatója. 4. A raktárjegyekről és azon jogi feltételekről, amelyekről között azok hitelforgalmi papirosokká válhatnak. Előadó: Berényi Pál a szövetség igazgatója. 5. Határozati javaslat, a vidéki takarékpénztárak által fentartott gabonaraktárak jelentőségének emelése érdekében. Előterjeszti: dr. Berényi Pál szövetségi igazgató A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület által, félszázados fenállása alkalmából, 1911 évi szeptember 21. október 2. közötti napokon Szatmárnémetiben a Kossuth-kertben tartandó általános gazdasági és ipari kiállítás beosztása: Szept. 21-én d e. 11 órakor a kiállítás ünnepélyes megnyitása. Szept. 21. és 22-én kistenyésztők szarvasmarha és ló kiállítása. Szept. 23. 24-én kistenyésztők sertés és juh kiállítása. Szept. 26—28 án nagytenyésztők szarvasmarha kiállítása. Szept 27. és 29-én nagytenyésztők ló kiállítása. » 28—30 án nagytenyésztők sertés és juh kiállítása. Szept. 27—30-án országos baromfi és házinyul kiállítás vásárral egybekötve. Október 2-án d. e. 11 órakor a kiállítás ünnepélyes bezárása. A fentieken kívül a kiállítás egész tartalma alatt országos gépkiállítás, valamint vármegyei jellegű bányatermékek kiállítása, mezőgazdasági, gyári, kézi-, háziipari és műkedvelői, vizszabályozási, gyü- mölcsészeti, szőlészeti, borászati, kertészeti, erdészeti, vadászati kiállítás mindennap reggel Va9 órától d. u. 6 óráig. Belépő dijak : A megnyitás napján személyenként 2 K a többi napokon 1 K. Ezen jegyek csak egyszeri belépésre jogosítanak. Állandó jegyek, melyek a kiállítás egész tartamára érvényesek személyenkint 6 koronáért válthatók, A gazdaszövetségi nagygyűlés, valamint az Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége közgyűlése .napján belépő-dij 60 fillér. Tanintézetek által rendezett csoportos kirándulásoknál az igazgatóság átalány összeget állapit meg. Katonák és gyermekek belépő-dija őrmestertől lefelé személyenként 50 fillér. Tudnivalók. A nagygyűlés után d. e. 1 órakor a kiállítási vendéglőben társas ebéd. Egy teríték ára borral együtt 2 korona. A társas ebédre jelentkezni lehet szeptember 2O-ig a kiállítás igazgatóságánál. Akik nem jelentkeznek és nem lesz ebédigazolványuk, azok számára helyet nem biztosíthatunk. Ebédigazolványt a kiállítás igazgatóságánál kell kérni, de az ebéd ára Szatmárnémetiben fizetendő. Kedvezményes vasúti jegy váltására jogosító igazolványokat úgy az államvasutakra, mint a déli, Kassa — oderbergi vasutakra minden résztvevőnek készséggel küldünk, ha részvételi szándékát szept. 15-ig bejelenti a kiállítás igazgatóságnál Szatmárnémetiben s a bejelentéshez az igazolvány vasúti kiállítási illetéke fejében minden darab igazolványért 20 fillért csatol bélyegekben. Mindazok, akik vagy a nagygyűlés előtt érkeznek Szatmárra, vagy azután is itt maradnak s elszállásolást igényelnek, ebbeli szándékukat szept. hó 10-ig levelező lapon jelentsék be a kiállítás igazgatóságának, amely méltányos árra gondoskodik az elhelyezésről. Akik Nagybányára az arany- és ezüstbányák, valamint a vidék megtekintése céljából, avagy Bik- szád fürdőre kirándulni akarnak, annak előkészítése céljából szintén levelező lapon forduljanak az igazgatósághoz. Budapest keleti pályaudvarról közvetlen személyvonatok indulnak: Szatmárra esete 7 óra 10 perckor, d. e. 8 óra 55 perckor, érkeznek Szatmárra reggel 5 óra 52 perckor, este 7 óra 11 perckor. Budapest nyugoti pályaudvarról közvetlen gyorsvonat indul Szatmárra: reggel 7 órakor, d. u 2 óra 05 perckor, este 9 óra 25 perckor, érkeznek Szatmárra reggel 5 óra 52 perckor, d. u. 2 óra 45 perckor, este 9 óra 40 perckor. Kőrösmező felől személy- és gyorsvonatok érkeznek : reggel 8 óra 34 perckor, d u. 2 óra 18 perckor, este 6 óra 57 perckor, 10 óra 05 perckor, 3 óra 10 perckor. Szatmár — Nagybánya — felsőbányái, Szatmár — fehérgyarmati, Szatmár—mátészalkai, Szatmár—bikszádi, Szatmár— károlyerdődi vonatokról és vonatokra napjában reggel délután és este érkeznek és indulnak személyszállító vonatok. Szatmárról úgy Budapest, mint Kőrösmező felé naponként 7 vonat indul, melyek közül a reggel 6'25, 8 44, d. u. 2 20, este 7 12-es szintén este 1015 perckor indulók közvetlen vonatok indulnak Budapest felé. A vértetü. (Aphis lanigera.). — Irta: Macsánszky Lajos. — A vértetüt arról ismerhetjük fel, hogy az almafának lörzsét figyelmesen vizsgálva, találunk a törzsön olyan helyeket, hol már évekkel ezelőtt eltávolítottunk kisebb-nagyobb ágakat s az eltávolitási helyen két annak idején semmiféle tapasszal nem kentük be; ezek beszáradtak, megfeketedtek, leginkább ilyen helyeken találunk fehéres foltokat. Ezen fahéres foltok nem egyebek, mint a vértetünek külső védő burkolata s e burkolat alatt találjuk a barna, hosszúkás testű állatot, melyet, ha ujjainkkal szétnyomkodunk, aludt vérhez hasonló folt marad utána. Továbbá a korona elágazásánál is a széltől, naptól védett helye- leggyakrabban találjuk e^en fehér foltokat s különösen a fiatal fattyu-hajtasokat nagy mértékben lepi el. A vértetünek kártétele hasonló a szőlőben előforduló philoxera kártételéhez. A vértetü kezdetben csakis az almafákat támadja később azonban megtámadja a körtét, a birset sőt a galagonyát is. Kártétele abban nyilvánul, hogy szívó sertéjét a faháncs szövetébe szúrja s a Iának nedvével táplálkozik s a fogytonos nagy nedvveszteség miatt a fa hovatovább jobban sínylődik s ez az oka annak, hogy a vértetü által meglepett fa, ha tavasszal virágzik is s talán gyümölcsöt kötött, lehullatja s fiatal hajtásai is fej - lődésökben visszamaradnak. Kártétele olyan nagy mérvű, hogy a fiatal fákat képes 2—3 év alatt, a terebélyes nagy fakat pedig 5—6 év alatt végkép tönkre tenni. A vértetünek egyrésze szárnyas, ennélfogva maga is képes egyik gyümölcsösből a másikba átrepülni, sőt a szél segítségével egyik vidékről a másikra s nagy szaporasága miatt rövid idő alatt nagy meny- nyiségben elterjed. Ha gyümölcsösünkbe olyan vidékről hozatunk csemetéket, ahol a vértetü fellépett s ültetés előtt nem vizsgáljuk meg a hozatott fát, vájjon nem talá- lunk-e rajta vértetüt, vizsgálat nélkül ültetjük be, ilyen eljárással könnyen meghonosíthatjuk a vértetüt. Általában olyan gyümölcsösökből, ahol a vértetü el van terjedve, még egy darab ojtóvesszőt sem tanácsos hozni, mert ezzel is behurcolhatjuk. Olyan gyümölcsösökben, amelyekben a vértetü nagyon fellépett, a legnagyobb vigyázattal legyünk arra, hogy ruhánkra valahogy ne kerüljön. A vértetüt, ahol az már föllépett, onnan tökéletesen kiirtani nem lehet, hanem erélyes és lelkiismeretes védekezéssel évről-évre számát apaszthatjuk, hogy a gyümölcs termésben érzékeny kárunk nem lesz. Az erélyes és lelkiismeretes védekezést úgy értelmezzük, hogy nemcsak egyesek, kik nem azért védekeznek, mert félnek a törvénytől, de saját jól felfogott érdeküket tartják szem előtt, arra törekszenek, hogy védekezésük által abba a kellemes helyzetbe juthassannak, hogy a vértetü almatermésüket ne tehesse tönkre. Ezen állapot csak úgy érhető el, ha mindenki kellő időben védekezik. Az egyöntetű védekezésre igen szép és megszivlelésre méltó példát találunk Tirolban, Meran vidékén, ahol a vértetü évtizedek óta fellépett s dacára annak, évről-évre a legszebb és a legértékesebb fehér kalvil almákat termelik, Igen ám! de ezen a vidéken a gyümölcstermelőknek már a vérökbe ment át a védekezés égető szüksége ; tehát, ha ott, hol sokkal kedvezőbb az éghajlat a vértetü terjedésének, olyan szép eredményeket tudtak és tudnak elérni annál inkább érthetjük el mi, kiknek nem oly enyhe éghajlatuk van, talán gyérebbi védekezés mellett is, ha minden termelő egyformán védekezik. A vértetünek természeti tulajdonsága, hogy nem csak az almafa földfeletti részét lepi el, hanem megtámadja a gyökeret is, különösen olyan esetekben, ha az almafa magányosan áll, vagy pedig az almafát környező többi fák szilva, barack, meggy stb., szóval nem almafélék ; ilyen esetekben a vértetü az almafa gyökérzetét is képes egy méter mélységségben is meg|á- madni. Tudva ezt, hogy védekezésünkkel minnél nagyobb eredményt érjünk el, a védekezésnél ne csak az almafa földfeletti részére, hanem a gyökerére is fordítsunk gondot. Eddig többféle szert használtak a vértetü elleni védekeznél. Nevezetesen a »Hesslenr-féle irtószert és a petróleumos emulsiót. ügy az egyik, mint a másik szernek, ha meg is van a hatása, de amennyiben az előállítás nagyobb munkát és némi gyakorlatot igényel, azért sokkal előnyösebbnek tartom az olyan szert, amelynek kezeléséhez nem kívántatik semmiféle előzetes gyakorlati ügyesség. Ilyen vértetü elleni irtószert találunk a *dendrin«-ben s az eddig tett kísérletek hatás tekintetében jónak bizonyultak. Megjegyzem, ha valaki fukarság, vagy takarékossági szempontból, vagy talán azért, hogy a törvény büntető súlyát kikerülje, nem az elkerülhetetlenül szükséges erősségű oldattal védekezik, a kívánt eredményt nem érheti el. Fődolog a védekezésnél, hogy a kellő erősségű oldattal permetezzünk, különösen akkor, ha a baj nagy mértékben lépett fel, inkább erősebbet, mint gyengébbet használjunk, A vértetü ellen a következő eljárással védekez— Meg vagyok, ténsuram, már hogyne volnék, meg vagyok én halva, csak még nem vagyok kiheverve, még testes vagyok. Ott aztán leszedték a fazekakat, lábasokat, tálakat, kanalakat a polcokról meg szögekről s vagdaltak mindent a földhöz; olyan zörgést, csapkodázt vittek véghez, hogy egy lélek sem alhatott a házban. Hanem abból, amit az ur a földhöz vágott, semmi se tört össze, magától visszament szépen a helyére; amit pedig Jancsi vágott földhöz, az aztán ott is maradt száz darabra törve. Erre megint megcsóválta az ur a fejét. — Jancsi, Jancsi, ez nekem sekogy sem tetszik, te nem vagy meghalva! •— Megvagyok, ténsuram, már hogyne volnék, csak még nem vagyok kiheveredve, még nehéz a kezem. Bementek aztán a szobába, ott is csapkodtak, földhöz vagdaltak mindent, felforgatták a székeket, asztalokat, mikor már az tgész háznép a legnagyobb rémülésbe volt, akkor elmentek a pincébe. Ott az ur rátette kezét az egyik hordóra, mire az kifordult helyéből s alatta egy nagy fazék pénz volt beásva. — Hej Jancsi, Jancsi, — sopánkodott azúr, lásd ez az én bajom ; átok fekszik ezen a pénzen, mert árváktól vettem el; mig ez azoknak vissza nem lesz adva, addig nekem a koporsó nem ád nyugodalmat; de már hiába, hiába minden, mert erről a pénzről senki sem tud semmit. Ezzel egyet intett, s a fazék pénz visszasülyedt a földbe, azután rátette kezét a hordóra, az is visszafordult helyére. — No, Jancsi, most gyerünk a te dolgodra. Elmentek az istálóba, ott Jancsi előkeresett egy ásót, azzal ásta ki a száz forintot. Erre az ur megint megcsóválta a fejét. Jancsi, Jancsi, ez nekem sehogy sem tetszik, te nem vagy meghalva; hisz csak intenél, hát feljönne a pénz. — Meg vagyok halva, ténsuram, már hogy ne volnék, meg vagyok én halva; csak még nem vagyok kiheverve, még nem tudom jól a módját. Azzal Jancsi visszatette a pénzt, aztán földet, meg szalmát kapart rá. — Siess Jancsi, siess — mondja az ur, mert mindjárt üti az egy órát, akkorra már feküdnünk kell. Sietek, ténsuram, sietek, megyek, csak még egy kicsit benézek a házba, még egy kicsit ráijesztek az asszonynépre. ' Jancsi bement a házba, az ur meg az ajtó előtt várta. Várta, várta, egyszer csak beszól : — Jancsi gyere már, tovább nem maradhatunk, mindjárt üti az egyet! — Megyek, ténsuram, mindjárt megyek, csak még egy kicsit ijesztgetek. Még egy pár tál van itt, azt csapom a földhöz. Evvel Jancsi csapkodta, törte a tálakat, fazekakat a konyhában; zörgette összeverte a réz edényeket egész ítéletet csinált a háznál. Megint csak beszól az ur; — No, Jancsi, ha nem jösz, itt, hagylak, mert tovább nem maradhatunk. De Jancsi épen azt akarta, hogy ott hagyja azért csak kikiáltott: — Megyek ténsuram, már megyek! Hanem azért nem ment, mig egyszer csak üti az egy órát, s a ténsur vissza tűnt a kriptába. Jancsi aztán felverte a háznépet, de nem is kellett azt felverni, mert úgy se aludt senki a háznál, és elmesélte a miket tapasztalt. A ténsaszony pedig a reggelt se várta be, hanem lement a cselédekkel a pincébe, ott nagy ügygyel-bajjal elmozditották a hordót s addig ástak alatta, mig meg nem találták a fazék pénzt, azt azután kivették, a ténsaszony mindjárt reggel visszadta az árváknak, a kiknek Isten előtt igaz jussok volt az a fazék pénz ; Jancsinak meg oda ajándékozta a száz forintot, azonfelül még borravalót is adott neki. A ténsur aztán nem is járt többet haza, csak még egyszer jött el Jancsihoz, s azt mondta neki. — Jancsi, Jancsi, magcsaltál. De mégis köszönöm édes szolgám, mert jót tettél velem, most már nekem is lesz örök nyugodalmam. ■■ ■■ és müzli bevásárlási forrás! Alapittatott 1894-ben. ékszerész Rákóczi-tér. Ajánlja dúsan fölszerelt raktárát az összes hires gyártmányú órákban. Nagy választék arany- ezüst és brilliáns ékszerekben, továbbá valódi és china-ezüst árukban.
