Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-09 / 28. szám
(2) 28. szám. 1911. Julius 9. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE szinlappal. Ne tegye ki a közönséget a kísérletezés sokszor nagyon kínos jeleneteinek. A vörös szinlappal hirdetett darabokba, a »vörös estékre« nem hozzák vagy engedik a »fiatalokat«, de tódulni fognak azok, akik a nagyváros pikantériáiból egy kis Ízelítőt szívesen fogadnak. Hisszük, hogy kérésünket a figyelmes igazgatóság teljesíteni fogja annál inkább, mivel a közönség mindkét részének szolgálva voltakép saját előnyét is. Több oldalról fölhangzó panaszt is szóvá teszünk abban a reményben, hogy erre is fog találni az igazgatóság modus vivendit. Ma úgy állunk, hogy az előadás kezdetét fél 9;re jelzik s kisvárosi közönségünk összegyűlésére még szentelünk majd egy fél órát, szóval 9-kor kezdjük. Ez természetesen azt eredményezi, hogy vagy túlságosan megnyirbálják a darabot, (s ezt nem vesszük szívesen), vagy belemegyünk az éjszakába legalább éjfélig. Jó volna talán inkább 8 vagy Vi9-re tenni a kezdetét az előadásnak és fél 9-kor megkezdeni, vagy maradjunk — a közönség nevelésére — a fél 9 órai kezdetnél, de rideg pontossággal. Rovatunk vezetésében az eddig követett eljárást tartjuk meg. T. i. a kritikai megjegyzéseken kívül a darab tárgyát vagy tartalmát is leközöljük, hogy egyrészt az emlékezetbe vésést megkönnyítsük, másrészt a darab tárgya iránt érdeklődést keltsünk az imétlődő előadások esetére. Julius 4-én, kedden, Lehár F. nagysikerű operettjében, a Cigány szerelem-ben mutatkozott be a társulat operette személyzete. Magánénekeseiről sok jót mondhatunk. Dines Ella (Zórika) aránylag jó koloralur énekesnő. Jó megjelenésével, tisztáncsengő hangjával egyszerre meghódította közönségét. Nemkülönben Komáromi Gizi, a szubrett-primadonna, ki a gazdag birtokosnő szerepét édes pajzánsággal játszotta meg. Kár, hogy hangja nem erősebb. Sok tapsot kapott, ujráznia is keltett néhányszor. A férfi énekesek közül. Burányi Ferenc tenorisla és Szende Ferenc baritonista válik ki szép hangjával, főleg az utóbbi. Mindkettőnek hibája, hogy a dinamikai árnyalatokra nincsenek tekintettel, már pedig ez az előadás finomságának, színének rovására van. Mátrai Kálmán, Holtai Hugó komikus vénájától még sok szépet várhatunk. Helyes volt Pongrácz Matild és Boss Jenő páros jelenete, melynek beállítása is szerencsés. A kar szereplése elég jó, bár még kis simítás nem ártana. A zenekar ambiciózus karmesterével, Hajsinek Bezső- vel élén. precíz játékával nagyot lendített az előadás sikerén. Szerdán Biró Lajos Sárga liliomában mutatkozott be a drámai személyzet. A budapesti Magyar szinháznak ez a sok sikert látott müsordarabja elég harmonikus előadásban került bemutatóra. A fiatal nagyherceg ráveti szemét Peredv dr húgára, a szép Juditra. Peredy húga becsületének védelmében összeütközésbe kerül a várossal, a főispánnal, a herceget pedig, mikor ez éjjel az ő eltávolítása után húgára tör, lelövi. Thurzó főhadnagy, a herceg barátja, kötelezi, hogy mint orvos saját ellenfelének a segítségére legyen. Mikor sértő kifejezésekkel illeti a hadsereget, a hatóságot, elfogják őt, a tartalékos főorvost, s alternativa elé állítják: vagy belenyugszik a történtekbe s nem keres elégtételt, a botrányt kikürtölve s akkor szabadlábra helyezik, sőt előmenetele is biztosítva van. Vagy ha nem tágít, többrendbeli fegyelmi vétség miatt felfüggesztik s mint közveszélyes idegbeteget, szanatóriumban helyezik el, örökre elnémítva őt. Mikor meghallja, hogy a húga szereti a herceget, elkeseredésében majdnem ez utóbbit választja. De ekkor Thurzó, aki egyébként távoli atyafia, beláttatja vele, hogy küzdelme hiábavaló, hisz még húga sem tart számot a védelmére. Az ő küzdelme egy ember gyönge reménytelen működése a hatalommal, vagyonnal szemben — reménytelen. Ebből a küzdelemből mindenki nyer valamit a herceg atyjának befolyására, csak ő megy tönkre. Végre belenyugszik az öreg nagyherceg ajánlatába, mely szerint húga, mint bárónő s egy dominium úrnője morganatikus házasságra lép a herceggel, akit szeret. A darabnak — mondhatni — egyedüli női szerepe (Judith) Czakó Miczire volt bizva, aki az ellentétekben gazdag, majdnem érthetetlen női szerepet drámai tudásával igyekezett elfogadhatóvá tenni. Peredy hálás, de nehéz szerepét Sipos Zoltán oldotta meg komoly, drámai erejével, mig a herceg szerepében Boss Jenő jeleskedett. Tburzó személyében régi kedves ismerősünk, Vidor József adott nobilis alakítást. A rendezés Baghy Gyula ügyességét dicséri. Közönség bizony mérsékelten jelent meg. Csütörtökön Offenbach klasszikus operettjét, Hoffmann meséit újították föl. A darabot is, muzsikáját is ismerjük. Elszomorító jelenségnek tartjuk azonban, hogy mikor egy-egy újabb komponista sokszor léha tárgyú operettje táblás házat hoz. Offenbach igazán bájos és értékes muzsikájának meghallgatására alig akadt közönség. Nem szeretném azt hinni, hogy mi u. n. »nagyközönség« vagyunk, melynek a színház csak az »uj darabok« kedvéért van, melyet csak a darab meséje, a tartalma érdekel. Hoffmann meséit akárhányszor hallgatjuk meg, mindig élvezetet találhatunk benne, annyira, mint holmi »Gimbelem-gombo- lom« stb. nem efemer kasszadarab. Hol volt a páholyok közönsége? A földszinten is kevesen voltak. Pedig a darab előadása meglehetős nívós volt. Dénes Ella koloratur partija elég jól sikerült, staccatói elég pointorozottak voltak. Csak Olympia szerepében a pianissimokat sajnosán nélkülöztük. Burányi Hoffmann szerepét teljes erővel végigénekelte. Pedig nem ezt vártuk. Szende főleg a csodaorvos személyében jobbat produkált. Jó hanganyaga van s élvezhetőén kezeli. Aránylag nehéz szerepében kitűnő volt Mátray. Még sok szépet várunk tőle. Sikerült az Antonia-jele- net hármasa (Herczeg, Burányi, Szende) Herczeg egyébként kevéssé érezte át. szerepét, vagy kevéssé tudja, mert a karmester »beintésére« való túlságos figyelés játékán sokat rontott. Még valamit a rendezőkről. Szívesen belátjuk, hogy kis színpadunkon a rendezés igazán sok nehézséggel jár. De azért nem szabad ebből folyólag a hatás jó részét feláldozni, könnyen megoldható feladatoknál is. Antonia anyja szellemének s a múzsának megjelenésénél a színpad hátterében láttunk holmi kulisszákat, léceket stb. Nem lehetfP volna ezt is eltakarni ? Ez a szépséghiba lerontotta illúziónkat! — Az énekkar produkcióját is simábbá kell tenni egyes ambiciózu- sabb tagok erőlködésének fékezésével. Nem egyesek — egyébként talán elfogadható — hangját akarjuk hallani, hanem egyöntetű, harmonikusan egybefolyó karéneket. Ez olyan szépséghiba, amin könnyen segíthetünk. Az előadás föltétlenül nagyobb közönséget érdemelt volna. Pénteken mérsékelt helyárakkal Lehár Luxemburg grófja került színre. Ezt a kedves zenéjü operettet már többször volt alkalma közönségünknek megnézni, azért kisebb volt az érdeklődés, a páholyok tátongtak, a földszinten meglehetős számmal volt néző. Annál lelkesebben tapsoltak a szereplőknek, főleg j Szendé nek (gróf) és pártnerének Dénes Ellá-nak (Angela), továbbá Komáromi Gizi-nek .(modell) és Boss Jenő-nek (festő), akiknek többször ujrázniok is kellett. Kissé a karzatnak játszott Heltai a herceg szerepében, különben ebben a szerepben könnyű túlzásba esni. Szombaton Molnár Ferenc hires vigjáléka, A testőr kerül bemutatóra. A jövő hét műsora : Vasárnap délután »Az obsitos« operette (félhely- árakkal), este — újdonság másodszor — »A cigányszerelem« operette. Hétfőn zónaelőadás, »Theodor és Tsa« rendkívül mulatságos bohózat. Kedd újdonság, »A babuska« operette. Szerdán újdonság, »Karenin Anna« szenzációs dráma. x Csütörtök. Uj betanulással, »Casanova« regényes operette. Pénteken zónaelőadás, »Elvált asszony« operette. Szombaton újdonság itt először, »A sasfiók«. (L Aiglon) Rostand Edmond poetikus drámája Ábrányi Emil fordításában. A címszerepben: Sipos Zoltánnal. Cséplőgépekkel foglalkozók biztosítása. Tekintettel a cséplési időszak közeledtére, figyelmeztetjük az érdekelteket, hogy arra az esetre, ha a f. évben a cséplési idény alatt pénztárunk területén, mely kiterjed Szatmár szab. kir. városra, Szatmár megyéből Felsőbánya és Nagybánya szab. kir. városból, továbbá a szatmári, erdődi, nagybányai, nagysomkuti, óvári és szinérváraljai, Ugocsa vármegyéből a tiszántúli járásra — pénzért vagy természetben adandó részért saját segédszemélyzetével (gépetető, fütő, gépész stb.) mások terményeinek kicséplését elvállalja, tehát a csépléssel ipar-, illetve vállalkozásszerűen foglalkozik, alkalmazottait, mint az 1907. évi XIX t.-c. 1. §. 1. pontja alapján betegség és 3 §. 26. pontja alapján balesetbiztosítási kötelezettség alá esőket a hivatott t.-c 12. §-a értelmében a munkába lépéstől számított 8 nap alatt pénztárunknál jelentse be. A bejelentési kötelezettségnek e felhívás dacára való elmulasztása nemcsak az 1907. évi XIX. t.-c. 187. §-a szerint büntetendő, hanem jogot ad pénztárunknak arra, hogy az alkalmazottakat a hivatolt t.-c. 20. §-a alapján a mulasztó költségére a helyszínen hivatalból felvegye. Minthogy pénztárunk a múltban azt tapasztalta, hogy a bejelentések körüli mulasztások leginkább pénztárunk, mint az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár helyi szerv és az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegélypénztár hatáskörének és illetékességének összetévesztéséből keletkezik, tájékozásul közli a következőket: A gazdasági gépek mellett alkalmazottak biztosítási kötelezettségét a gépeknél alkalmazott biztosításra kötelezett személyzetnek a gép tulaldono- sával szemben való alkalmaztatási viszonya dönti el Ha tehát a gazdasági gépek tulajdonosa azokkal iparszerüleg és saját segéd személyzetével (gépetető, fütő, gépész stb.) idegen gazdaságnál bérben vállal munkát, alkalmazottait a Kerületi Munkásbiztositó Pénztárnál, ha azonban a segédszemélyzetet a gazdaság bocsátja rendelkezésére, ezeket nem a gazdaa mi jegenyénkre emlékeztető karcsú koronáját. Alattunk Buccari városa kopár hegyek közzé szorítva. Még egy alagút, majd utcán robogunk végig s végre beérünk Fiúméba. Másnap reggel utunk a dóm felé vezet, hogy lerójuk pünköst ünnepi kötelességünket és áldást kérjünk Istentől utunkra. A renaissance stylben épített templom külsejét jóni és korinthusi oszlopok, belsejének mennyezetét relief díszítmények ékesítik ; messze földön híresek a dóm oltárai, művészies fa- ragásu márvány szobraikkal. Ismét kijőve, szives vezetőnk arra törekedett, hogy mindent megmutasson, ami egy kikötővárost jellemez. A halcsarnokba vezetett bennünket; érdekes képet nyújt az! Nagy kosarak és ládák, megtöltve hallal, mellettük árusítóik, kik vidáman kiáltják áruik nevét és árát. Bemutatják a friss, apró, szardellákat, szardíniákat, melyeket olajba főzve fogyasztanak. Az Ízletes branzinót, a kék hátú scombrit, a tengeri fogast vagy dentált, a tenger mélyén tartózkodó lapos testű ráját, a tintahalat, polipokat mit csak a legszegényebb néposztály fogyaszt; a rákok közül: a kis krevettet, scampit, az óriási homárt és langustát. Innen a hajókikötőhöz tartunk. A parton, majd később az Abbázia felé vezető hajón, megmutatják vezetőink a nagy kikötőt, melyet a Mária Terézia gát véd meg a hullámzástól és biztosítja a főmedence nyugodt vízállását, a naszád kikötőt, mely a haditengerészeti akadémia számára készült, a kőolaj- és fakikötőt. Majd láttuk a rakodó partokat tárházaikkal, a mólókat. Megnéztük a forgó | hidat, mely a nagy kikötőt a fakikötővel kapcsolja össze. Megtekintettük a Lloyd-társaság egyik személyszállító hajójának belső berendezését s az »Adria«- társaság egyik teherszállítóján gyönyörködtünk abban, mily könnyen végzi a gőzdaru a rizs szállítmány kirakását. Tiz órakor a Szamos hajó födélze- tén Abbáziába, Lovránába tartva, gyönyörködünk az isztriai tengerpartban. A Karszt déli lejtőjén épült Fiume, odább a vidék fölött uralkodó Monte Maggiore látképe, az alatta elterülő fürdőhelyekkel, a tenger vizéből kiemelkedő Cherzo szigete, a vizen gyorsan tova sikló gőzösök, a könnyű vitorlások, mind, feledhetetlen, mély benyomást tesznek reánk. A nap nagy részét Abbáziában és Lovránában töltjük, utóbbi helyen ebédelünk, fürdünk és 17a órai remek sétával a tengerparton Abbáziába megyünk, hogy a térzenén, annak fürdő-életét is láthassuk. Késő este érkezünk vissza Fiúméba a Royál- szállóbeli lakásunkra. Pünköst hétfői tervünk Cirk- venica megtekintése. Előzőleg megnézzük a biológiai állomás aquariumában a Quarnerónak üveg- szekrényekbe zart, de azért friss tengervízben úszkáló élő állatvilágát. Tiz órakor már ismét a Szamos födélzetéről tekintünk vissza a Terzattó felé, hol a Frangepán vára festői látványt nyújt. A Recsina folyó torkolatán túl, a horvát tengerpartban gyönyörködünk, elhagyjuk Buccari, Portoré falvakat s figyelmessé leszünk a tunhalászok telepeire, s a tenger fölé magasan benyúló létráikra, melyekről a halrajt figyelik. Délben érkezünk Cirkvenicába s a Terápia fürdőjében felüditjük magunkat, megebédelünk s a 3 órai hajóval ismét a szép, csodás tengeren vagyunk. Fiúméba elég jókor érkezünk arra, hogy még a Giardinó-Pubiicó (népkert) délszaki növényeiben is gyönyörködhessünk. A keddi napot Fiúménak szánjuk. Bejárjuk az Óváros résznek nem a legtisztább olaszos-szük utcáit, majd útba ejtve Szt. Vid templomát, József főherceg nyaralóját tekintjük meg, a villa Giuseppet s annak parkjában babérfák, pálmák, cédrus, ágavék és ciprusok között sétálgatunk. Megnézzük a temetőt s annak művészies síremlékeit. Délután a Smith féle papírgyárat tekintettük meg s a Danubius részvénytársaság hajógyárában látjuk azokat az óriási, elmésen összeállított gépeket, melyek a vaspáncélu szörnyetegek, hadihajók részeit készítik. A hatalmas fűrészt, a vaspáncél hasítására, simítására, lyukasztására, a réz esztergályozására szolgáló, gőzerőre berendezett alkotmányokat. A kalauzoló mérnök megmutatta s elmagyarázta az úszó dokk berendezését Ezután megindult a vásárlás, hogy otthonhagyott szeretteinknek emléktárgyakkal kedveskedhessünk, Másnap reggel búcsút intettünk a szép Fiúménak, a rejtelmes tengernek s harmadnap este 10 órakor örömmel énekeltük a nagybányai állomáson, hogy: Messze jártam, másutt is volt jó dolgom, Hej! de szivem csak azt súgja: jobb otthonn. Olcsó ÉS litt bevásárlási lóiról Alapittatott 1894-ben. ékszerész Rákóczi-tér. Ajánlja dúsan felszerelt rak■■ ■ aa a na tárát az összes hires gyártBB aa a mányú órákban. Nagy válaszaa a aa ték arany- ezüst és brilliáns BB na a ékszerekben, továbbá valódi aa a BB és china-ezüst árukban. BB aa a aa a
