Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-15 / 3. szám
Nagybánya, 1911. Január 15. 3. szám. XXXVII. évfolyam. NAGYBÁNYA ES YIDEKE TÁRSADALMI HETILAP. v A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE * 1 MEGJELENIK MINDEN 'V-A.S-A-ZEUST-A-i” ...................... ........... ....... .......................’ El őfizetési árak Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos ; Révész János. Szerkesztősé ff s kiadóhivatal : Felsőbányai-utca 20. szám\ TELEFON: NAGYBÁNYA 18. SZÁM. ■ Nappali áram. A Ganz gyár üzemvezetősége közhírré teszi, hogy jan. ll-lől kezdve a városi elektromos mű éjjel-nappa], vagyis folytonosan üzemben van. figyelmezteti tehát a lakosságot, hogy az utczai vezetékhálózathoz senki se nyúljon, mert azokban állandóan 5000 wolt feszültségű áram kering. Ez a hirdetés azt jelenti, hogy: Megvan a nappali áram. Ebben a pár szóban a haladásnak óriási mértéke nyer kifejezést. 1909. febr, 27-én nyílt meg a nagybányai villámos mű s ime ma alig két év múlva már úgy Nagybányán, mint Felsőbányán megindult a haladó városok igazi vérkeringése, a nappali áram. Ezután most már állandóan megmarad ez a rendszer, amit elsősorban a magas kincstárnak köszönhetünk, mely a veresvizi müvek részéré mintegy 100 lóerőt rendelt meg a vállalattól. Azt jelenti ez, hogy most már nemcsak a sötét üzletekben, raktárakban, pincékben lehet világítani nappal is, hanem az erő átvitelt is ki lehet aknázni kellően. Különösen a kisiparra nézve jelent ez nagy forduló pontot, főzéshez, sütéshez, vasaláshoz, melegítéshez villámot lehet használni, de villámmal hajthatja a nyomdász, asztalos, cipész, lakatos, szabó, fehérnemű készítő stb. a gépeit. Eddig, úgyszólván, csak éjjel hajthatta gépeit villámmal, ami éjjeli berendezkedést követelvén, bizony sokba került, ma azonban már nappal is hajtó erőt kap a központból. A kisiparosok bizonyára igyekezni fognak az uj állapotnak megfelelően berendezkedni, hiszen takarékosabb erő alig van a villámnál, nem kell hozzá fütő, gépész stb. Nem kell akkor is táplálni a kazánt, mikor nem dolgozunk, csak akkor fogyasztjuk a villámot, mikor arra éppen szükség van. Itt, ahol a lámpafogyasztás rövid két év Anyám végső akarata. — Irta: Dura Máté. — — Üljetek le ide mellém, Gyermekeim, jertek, Legutósó akaratom Hadd mondom el nektek. Írás, ügyvéd nem kell hozzá — Az tenné csak kárhozottá E rendelkezésem. Emléketek, mint a márvány, Szavaimat éltem árán Szivetekbe vésem. Nem öröklők én reátok Ősi földet, házat ; Tőkepénzünk negyvennyolcban Kellett a hazának. Csak telt volna ezer anynyink, Kérnék mostan, odadnók mind Életünkkel egyben! Teljesülne óhajtása Kivirulna szabadsága, Lehetne független. Szép hazánkban részelek van! Őseinknek vére Török, osztrák ellen gyakran Hullott szent földére. Szeressétek nemzetünket! Jellem mellé a becsület, Tisztesség volt célom : Rátok hagyom tisztán, drága Unokáról unokára Ez a hagyatékom. Higyjetek, mert én is hittem! Ez az égi fáklya Vezérli át a lelkemet alatt i007o-ot növekedett, hisszük, hogy az erőátviteli fogyasztás is rohamosan népszerű Pár év előtt a legsötétebb Afrikában >, Ma vízvezetékünk, villámvilágitásunk, Iödd u iskolánk, távbeszélőnk, uj szállónk, színházunk, részben csatornázásunk is van s ehez jött most még a nappali áram. Valóban igazok van azoknak, akik Makray Mihály polgármestert ünnepelni óhajtják a napokban, a 15000 lakosú Nagybánya már-már beilleszkedik a legmodernebb keretbe s hogy ebben kié a főérdem, arra majd a szombati díszvacsora adja meg a feleletet. Földes Béla beszéde. Választókerületünk .képviselője, Földes Béla csütörtökön, dec. lt-én nagyszabású beszéddel vezette be a bankvitát, az országházban úgy, hogy azon a gyűlésen csakis ez az egy beszéd hangzott el. Köztudomású, hogy Földes az ország egyik legkiválóbb nemzefgazdásza s hogy mint európai hirü tudós, magvas és mélyen járó beszédeket szokott mondani. Földes beszédét mindvégig nagy figyelemmel hallgatták. A beszéd lényege bő kivonatban ez volt: Földes Béla hivatkozik Kossuth Ferenc tegnapi kijelentésére, melylyel a ké függetlenségi párt együttérzését és együttműködését deklarátta. Örömmel járul hozzá maga is ehhez a kijelentéshez.s reméli, hogy az együttes küzdelemnek nem maradhat el az eredménye. Elismeri, hogy a bank szervezetén 1899 ben olyan változások történlek, melyek haladást jelentettek a paritás felé s hogy. a kj-zös bank kifogástalanul eleget tesz a valutapolhrkaban rá háruló követelményeknek, sót áldozatokat is hoz ebben a tekintetben. Ez azonban nem elégítheti ki az önálló bank híveit, akik a külön magyar hitelrendszer szervezésére törekszenek. A kormány és a közös bank hívei az átmenet nehézségére hivatkoznak. De hi a magyar politikusok, irók, reformátorok és tudósok mindig ettől féltek volna, sohase haladtunk volna előre s ma is a latin és német világban tartanánk. Az előadó a nagyhatalmi állás érdekében támogatja a közös bankot, holott itt csak összbirodalmi érdekről lehet szó. A bankkérdésnek po'itikai fontossága kétségtelen, a minthogy a közgazdasági érdekek befolyása a nemzetek sorsára egyre erősebb lesz. Az önálló bank története 1802-re nyúlik vissza, mikor vevőié- "Vira? 1 -ott a királyhoz a i érdekében. Az "Puhánk felállitá- meg is való- :: Csengi y, , is iöbbször az önálló állást. Széli Kálmán meg a kartel bank alapján akarta rendezni a do!0„t, azután jött a készfizetés terve s a mai kormány kezén már ennek is csak az árnyéka maradt meg. Ez nagy siiiyedés és visszaesés hatvanhéttől mostanáig. Az osztrákok most szívesebben mennének bármily közjogi engedménybe, mint valamely gazdasági koncesszióba. A pénzügyi rázkódtatásoktól és veszedelmektől való félelem alaptalan. Azt nem fájlalják, hogy a kamatláb a közös bank készfizetése érdekében emelkedik, csak azt, hogy ha a kamatláb emelkedése az önálló bank miatt lesz. (Helyeslés a baloldalon) Akik a rázkódlatásokat emlegetik, úgy tesznek, mint az a bizonyos orvos, akinek érdekében van, hogy minél nagyobb hűhót csináljon s a legjámborabb betegséget is halálosnak tüntesse fel. Háború idején sincs semmi veszedelem az önálló bankban, épp úgy meg tudna felelni kötelességének, mint a közös, A hadikincsnél, melyet a bank pénztárábán őriz. különben is van egy még biztosabb alap s ez az arany, mely a népek szivében rejtőzködik. (Zajos tetszés a baloldalon.) Ami meg a magyar váltóanyagot illeti, erre nézve felhozhatja, hogy a bank által teljesített műveletekből esik Magyarországra 2-4.1% ellenben a bank nyereségből 44% Ez is mutatja, hogy a magyarországi üzlet végre is egészen jó üzlet, (ügy van! balfelől.) A bank, azzal, hogy Bécsben van, Bécset teszi a monarchia gazdasági életének főpontjává; ez pedig a magyar hitelviszonyokra is kihat. Meczenzéffy jelentése és az 1895. évi szeptember 30-iki adatok szemű az elfogadványukbóí; amelyek á barik tárcáiban vannak elhelyezve, a négy legnagyobb osztrák kereskedelmi és közgazdasági központra : Becsre, Brünnre, Prágára és Triesztre összesen csak 13810 elfogadvány esett és ezzel szemben a magyarországi legerősebb kereskedelmi és közgazdasági központokra: Budapestre, Debreczenre, Temesvárra és Szatmárra 33 696 elfogadvány esett. Egy osztrák iró azt mondja és ki is mutatja, hogy a hitelnyújtásnál Magyarország többnyire csak közvetve elégittetik ki, ami a hitelt nagyon megdrágítja. (10 perc szünet ) Az uj törvényjavaslatból hiányzik a paritás biztosítéka. Hogy a bankba hogyan van a magyar nyelv bevezetve, arról jobb nem beszélni. A közös bank nincs tekintettel a mezőgazdaságBoldog túlvilágba. Cudaroknak, rangosoknak Feledjétek el a rosszat. A jót becsüljétek. Fogat fogért. Pénz, szerencse Kell. Ne üljön szivetekbe Bosszuállás, vétek. Sajkám már a sir felé száll, Rám borul az alkony. Készen állok. Értetek fáj Földet idehagynom. A mennyország üdve kedvez : Eljutok jó Istenemhez, Hova mindig vágytam; Hova ti, ha szentül éltek, Kárhot üdvért nem cseréltek, Jöttök majd utánam ! Apátokéit hordtam a gyászt, Poromat az fedje. Máté fiam daloskönyvét Adjátok kezembe. Értem élt. Ez igaz jusson Képe szivem fölé jusson. Ezt kivánom. Mást nem ! Ez a végső akaratom. így történik. Megnyughatom ! Isten velünk. Ámen! Egy jó ötlet. Elbeszélés. — Irta: Csengey Gusztáv. — VII. Kanálosné pedig nem maradt otthon sokáig. Amit Cserfalvynénál a maga felfogása szerint a helyes kerékvágásba igazított, azt azon az utón tovább akarta vinni. Előbb Ferivel akart tisztába jönni. Várt néhány napig, aztán valami ürügygyei magához kérette Ferit. Nagyon nyájasan fogadta s a társalgás általános formái után rátért a tárgyra, tudniillik : a maga tárgyára. — Emlékszik-e még, édes barátom (igy szokta szólítani) emlékszik-e legutóbbi beszélgetésünkre ? — A névnapira — hogyne ? •— Ön akkor nekem nagy meglepetést szerzett nyilatkozatával. Pedig én egy nagyon kedves tervet tartogattam számára. — Igazán sajnálom, hogy meg nem hallhattam, — No hiszen nem titkolnám el most sem. De ön akkor olyan képet mutatott, mintha halni akarna. — Dehogy akarok 1 most akarok csak élni. — Látom, most vidám, ragyogó az arcza. Ez a seb hát még sem volt olyan mély. — Az a seb ? — Ah, igen, emlékszem. Kedves nagyságos asszonyom — nem epekedem én már. — Azt nagyon okosan teszi. Lássa, jobban is illenék magához Piroska. Ez az igazi, derék, feleségnek való leány. Csak nézze meg jól, hasonlítsa össze. — Piroskát? — Nincs ehhez hasonló! A napokban együtt voltam vele és higyje meg, egészen el vagyok bájolva. — Igazán f — Már barátságot is kötöttünk. — No ez csak az első grádus. — De nagyon jól van ez igy. Piroska okos leány, azt mondta, hogy nem kell mindjárt ajtóstól a házba rohanni. — Azt mondta ? — kiáltott most Kanálosné valóságos diadalérzettel. — Csókolni való leány! — De hát a mama ? — No azt hiszem, a mamát sem lesz nehéz meghódítani. — - Nem, azt hiszem : nem ? — A mamánál majd én leszek segítségükre. Köszönöm a jó hirt! Bízzék bennem. La/p-umic mai száma © oldal.
