Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-16 / 42. szám

(2) 42. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1910. Október 16. mert a közbejött koleraveszély elleni óvintézkedések végrehajtása és ellenőrzése miatt azon munkálatok befejezhetők nem voltak. A koleraveszély miatt foganatosított hatósági óv­intézkedések során tapasztaltatott, hogy a községek belterületén képződött belvizek levezetésénél felmerült nehézségek leküzdésére és hogy a végrehajtott mun­kálatok a közegészségügy javára minden időkre a jö­vőben is fenntarthatok legyenek — elkerülhetetlenül szükséges a községek álló belvizeinek levezetéséről szóló szabályrendelet megalkotása. A tárgysorozatba felvétetett. Második helyen elfogadták a vármegye jövő évi előirányzatát 435 ezer korona bevétellel és ugyanannyi kiadással. Ezután a közigazgatási bizottságba beválasztották Madarassy Dezsőt 152, Jánosy Andort 141, Kende Zsigmondot 133, dr. Falussy Árpádot 103, Böszörményi Emilt 94 szavazattal. Szalkay Sándor 92 szavazatot kapott s igy ő megbukott Böszörményivel szemben. Kende és Falussy uj tagok a bizottságban. A mandátum 1911-től 2 évre szól. A központi választmány tagjai lettek 3 évre: Ujfalussy Lajos, Berger Armin, Jékey László, Madarassy Gyula, Medvey Lajos, Luby Géza, Debreceni István, Berey József, Szuhányi Ferenc, Papolczy Béla, Szentiványi Gyula, Mán Lajos, Boer Endre, dr. Falussy Árpád, dr. Kovács Dezső, Domahidy István, Madarassy Dezső, Szalkay Sándor, Jármy András, Jékey Zsigmond, Kende Zsigmond, Nagy Béla, Kölcsey Antal, Luby Béla, Böszörményi Emil, Rébay Dezső, Helmeczy József, Makray Mihály (127 szó), Nonn Gyula, gróf Teleky Sándor, Nemestóli Szabó Antal, dr. Adler Adolf, Kauf­mann Jenő, Boros Zoltán. Az állandó választmány tagjai közül a kézen forgó listában tévedésből kihagyták mind a nagy­bányaiakat. Erre azonban nagyobb mozgalom kelet­kezett a teremben a kihagyottak mellett s kezdték a nagybányaiakat bejegyezgetni tömegesen az ívbe. A dolog vége az lelt, hogy az elnöki székből felolvasták a következő névsört: Dr. Adler Adolf, Csipkés András, Domahidy Pál, Ilosvay Ferenc, Madarassy Gyula, Mangu Béla, Nonn Gyula, dr. Schönpflug Richárd, N. Szabó Antal, N. Szabó Albert, Roóz Samu, Ilosvay Aladár, Kacsó Károly, Schusterits Ferenc, Pap Béla, dr. Péchy László, Kerekes Zsigmond, Stoll Béla, Domahidy István, Révész János, Szintay Kálmán, Szalkay Sándor, Berey József, Böször­ményi Zsigmond, Jékey Mór, Jékey László, Jékey Zsigmond, Ujfalussy Lajos, Damokos Andor, Kovács Jenő, Kovács Miklós, Mándy Zoltán, Nagy Béla, Szent­iványi Gyula, Szuhányi Ferencz, Tóth Mör, gróf Teleky Sándor, Kende Zsigmond, Boros Zoltán, Szeőke Sándor, Luby Géza, Sántha Kálmán, Papolczy Béla, Madarassy Dezső, dr. Boros Lajos, Luby Béla, Domahidy Viktor, Isaák Elemér, dr. Vass Gyula, Böszörményi Emil, Jármy András, Gáspár Pál, Rébay Dezső, Rácz Elemér, Kauf­mann Jenő, dr. Kovács Dezső, Márkis Romulusz, Jármy Béla, dr. Falussy Árpái. Ezeket egyhangúlag megválasztották s igy, amint látható, a nagybányaiak mind a hárman bent maradtak a bizottságban. Majd a múzeumi bizottság és igazoló választmány megalakítása után — ez utóbbiban Nagybányáról csupán Makray Mihály foglal helyet — megszavaztak 5% pót­adót közművelődési, vasúti, kölcsöntörleszlési és nyug­díj célokra. Első nap a főispán nagy ebédet adott, melyre többnyire a központi tisztviselők voltak hivatalosak. A városunkat érdeklő ügyekből a láposi vasútra, nagy küzdelem után 200 000 koronát szavaztak meg. A husvizsgálati szabályrendeletet nem hagyták jóvá s a kötelező községi tűzbiztosítást sem, mivel magán­érdeket sért, mintha bizony minden szabályrendelet A halálban is örökre csak a te hűséges hitvesed vagyok s érzem szüntelen annak a borzasztó percnek a hatását, amikor végre megértettem, hogy most örökre elváltunk egymástól. Egy összeroskadt testben összetört lelket talál­hatsz most csupán. Nincs már az az energia többé, nincs, nincs az az erős lélek, amely eddig minden al­kalommal, az élet minden küzdelmei, közepette meg­nyilatkozott és bátran haladt tova a legtövisesebb utakon is. Most minden romba dóit! Egy félénk, ingadozó járású szellem maradt, ame­lyik ha szétnéz a nagy világűrben, hogy hol, hol van hát e kétségbeejtő érzések között kivezető ut a vigasz­talás felé, nem talál egy talpalattnyi földet, ahol meg­vesse lábát, ahol n;eg tudjon pihenni. Minden pillanatban, de különösen ezen a napon, hozzád vezetnek gondolataim és a nagy, végtelen fájó szeretet virágait rakosgatom össze s fonok belőle ko­szorút a te fejfádra és öntözöm annak minden egyes szálát a bánat fakasztotta keserű könnyeimmel és aztán oda teszem sirodra! Ott, a magas dombon, arra vezet az ut, amerre te szerettél sétálgatni. Hisz úgy sze­retted a természetet! És midőn a koszorúmat leteszem és oda roskadok a sirhantod elé, könnyeimen keresztül mély sóhaj, egy fohász száll szivemből az éghez, hogy pihenhess csön­desen, hogy az én mérhetetlen bánatom ne zavarja a te álmaidat! Legyetek ti az én drága, már rég angyallá vált gyermekemmel együtt ott boldogok s munkálkodjatok abban, hogy mielőbb viszontláthassuk egymást! Özv. Szellemy Gézáné. nem sértené a magánérdekeket. Ajtai Gábor felebbe- zését a szolgábirói lak és a nagy malom bérbeadása ügyében elutasították. Az államsegély felosztását azon­ban helyben hagyták. Jóváhagyták a gyámpénztári számadást is. A Léding-féle hagyaték ügyében a felebbe- zést elutasították. A dec. 31-én üresedésbe jövő választott törvény- hatósági bizottsági tagsági helyek betöltése tárgyában kiküldölték az elnököket s megállapították a választások határnapját. Nagybányán a választás nov. 3-án lesz. Heti krónika. A vármegye őszi közgyűlése, mint egy darab itt feledett középkor, a héten zajlott le. Nem volt egyet­len főszolgabíró választás sem, még csak egy irnokocs- kát se kellett kenyérbe juttatni, igy hát kongott a díszes márványterem s a közvélemény szinte meg­döbbenve kérdezte : — Mit akarnak itt a nagybányaiak, miért ruk­koltak ki nyolcán, mikor Nagykárolyból még a füg­getlen párt elnökei sem vették föl az áttilájokat s nem sétáltak el a szomszéd utcába alkotmányt látni. — Ezeknek a nagybányaiaknak valami ügyök van! — Az igazság pedig úgy áll, hogy közülünk ne- hányan mindig elmennek a gyűlésekre s igy a föl- tünés teljesen jogtalan volt. Hanem azért szabályrendeleteinket többnyire el­utasították, egy referens ki is jelentette, hogy ez ná­lunk már igy szokás, mi először »elvből« mindig vissza­utasítjuk az uj szabályrendeleteket; a láposi vasútra 100 ezer koronával kevesebbet kaptunk, bezzeg annak idején a nagykároly—szilágysági vasutat pompásan honorálták, pedig csak 7 kilométert jár a megye te­rületén. A tüzbiztositási rendszerünkre azt mondták, hogy az magán érdeket sért, de hát van szabályrendelet és van-e törvény a világon, mely ne ütköznék magán­érdekekbe, mikor a czélja éppen az, hogy a szabad­ságot megrendszabályozza. A szegény izraeliták (dehogy is szegények, ők a leggazdagabbak. Szedő.) nem vehettek részt a gyűlé­sen. Hosszú napjok volt. Sokan úgy fogták fel a dol­got, hogy ők meg vannak sértve jogaikban, mert 5°/o pótadót szavaztunk meg nélkülök az ö terhökre is. Mások azonban igy gondolkoznak : Irigylésre méltó volt a sorsuk az izraelitáknak, mert nem kényszerültek ők is megszavazni a terheket, hiszen egyetlenegy tagadó szavazat sem fordult elő, mindenki belátja, hogy ezekre az adókra szükség van, ók is belátják s igy még örülhettek, hogy legalább kényszerszavazatban nem kellett résztvenniök. Károlyban éppen szüreteltek, nálunk is megkezd­ték már s a megye több részén. Sok a száraz, elaszott szőlő és sok a kocsány; a kor nem eresztős, kevés a termés, az ára sem valami magas, de hiszen olyan esztendő még nem volt, amelyikkel a gazdák meg­elégedtek volna. Egy tapasztalt szőlésztől hallottam, hogy józan kocsis, becsületes vincellér, jó termés nincs a világon soha, de én azt hiszem, hogy rossz bor sincs, mivelhogy a viz sohasem lehet elég jó* a bor pedig soha sem lehet elég rossz. Drága az ital, drága a hús, drága minden, drága a disznó is, most már nem látja az ember, amint a fernezelyi munkás szalonnát süt a forró salak fölött, mert akinek egy disznója van, az már a vagyonos osztályhoz tartozik. Egy művész azzal vigasztalta a feleségét, aki a sertéshiányról panaszkodott, — Majd festek én neked egyet, lelkem. És festett is, de mikor eladta, a világért sem került ki belóie egy igazi süldő ára, mert olyau vi'ágot élünk, amikor a művészet olcsóbb, mint a mészárszék. Vakreceptekböl pedig nem élhet mindenki és minden nemzet nem dudálhat vigan, mint a portugál. Sőt búsul a debreczeni ember, akinél a kolbásznál kezdődik a boldogság s aki a káposztában a tölteléket szereti legjobban, a boritékát azonban meg nem eszi, úgy okoskodván, hogy a lú is csak az abrakot eszi meg a tarisznyából, de a tarisznyát ott hagyja. És mit csinál bánatában a magyar? Mit, hát mulat. Ma is, holnap is mulatság. A Szálló felavatá­sát üli a »Grünvald testvérek« cég ma este s díszes vacsorát ád az általa épített szép helyiségben, holnap pedig a Teleki-társaság valósággal és visszavonhatlanul megnyitja a színházat, ha kell díszletek nélkül is, föl­avatja egy hatalmas estélylyel, melyre a jegyek már is elkeltek. Mit nekünk sertéshiány, vaggonhiány, cément- hiány, pénzhiány, törjék a fejüket rajta azok, akik az ország sorsát intézik, mi csináljuk a magunkét tovább s a világfeifogás nagy versenyében mindig a nagy­bányaiaknak ád igazat a krónikás. Személyi hir. Dr. Makray Mihály polgármester Szombathelyen részt vett a polgármesterek nagy­gyűlésén, onnan 12-dikén Nagykárolyba s e hó 13-adikán városunkba érkezett. Szabadságideje okt. 26-ikáig tart. Uj biró. Őfelsége a király a Nagybányán meg­üresedett kir. albirói állásra Abaházy József debre­czeni ítélőtáblái jegyzőt nevezte ki. Kiss Béla szamosvölgyi vasúti főmérnököt az igazgatóság Zilahra helyezte át, — egyidejűleg a fő­mérnöki hivatalt Nagykárolyból szintén oda helyezte — a mérnöki hivatal továbbra is itt marad. Kiss Bélának távozását, aki társadalmunknak egyik köz­szeretetben és köztiszteletben állott kedves alakja volt, általában igen sajnálják Nagybányán. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter Votisky Géza dr. szatmári s. tanfelügyelőt Tren- csénbe helyezte át. Esküvő. Schertlin György gépész mérnök ma délelőtt fél 11 órakor tartotta házasságkötését Ket- ney Irénnel. Tanuk voltak Pokol Elek Nagybánya- Borpatak-telepről és báró Gaffron Herman Buda­pestről. Újonnan választott ipartanácsosok. A debreczeni keresk. és iparkamara az ipartanács tagjai közé Szat- már vármegyéből Glavitzky Károly és Kupás Mi­hály tanácsosokat ismét megválasztotta. Szatmár polgármesterének kitüntetése. Őfelsége Vajai Károly dr.-nak, Szatmár polgármesterének a királyi tanácsosi címet adományozta. Emlékeztető. Alexy Kornél veresvizi igazgató- tanító pálcikákból készitett slöjd mintáinak kiállítása a városházán holnap, okt. 16 án, a városházán, d. e. 10—12-ig és d. u 3—5 óráig. Emlékezés. Okt. 17 én lesz egy éve, hogy Szellemy Geyza kir. bányatanácsos az ev. egyház gondnoka és jegyzője meghalt. Kidölése nagy vesz­teség volt, szomorúan emlékezünk vissza a gyászos napra, melyen a derék, müveit férfiút elveszítettük. Az évforduló alkalmából a boldogultnak nejétől emléksorokat hozunk mai tárczarovatunkban. Színészet. Szabados László igazgató kiadta már előleges színi jelentését s a társulat titkára, Jeszenszky Dezső gyűjti a bérleteket. A páholyok mind elkel­tek, csupán a középső páholyokat nem igen akar­ták kivenni, mivel azok nincsenek egymástól fallal elkülönítve. A színészek már is panaszkodnak a szín­padra, mely kicsiny és nem alkalmas nagyobb da­rabok előadására, pl. az Ember tragédiáját nem tud­ják itt szerelni, pedig Szabadosnak szép díszletei vannak hozzá. Ugylátszik a belügyminiszternek jó volna rendeletileg a színpad nagyságát is meghatá­rozni, mint ahogy a tégla méretei meg vannak álla­pítva az egész országban. A zenekari helylyel sin­csenek megelégedve s nem szeretik a két tekervé- nyes kijárást a színpadról a Timár-közre. Szabados nov. 5 én kezdi előadásait a »Bánk bán«-nal. Ugyan­ekkor fogják Révav prológját előadni. 27 színész és nagy műszaki személyzet s 10 tagból álló zenekar képezi a társulatot, mely sok újdonsággal szándé­kozik meglepni közönségünket. Az ülőhelyeknél tüzrendőri szempontból okvetlenül szükséges lesz a sorokat egy középső bejáróval átszelni, mivel igy egy esetleges pánik alkalmával a gyors menekülés lehetetlen volna, bár a nézőtér maga meglehetősen tüzmentes, de ismerjük már sok szomorú esetből, mennyire fejvesztetté válnak a nézők sokszor még a vaklármára is. Közönségünk igen szép érdeklődést mutat, a társulat nagy reményekkel jöhet ide, de elvárjuk mi is, hogy méltó legyen a pártolásra, ha már díszes hajlékkal és csengő aranyakkal várjuk Thália papjait. A gazdasági egyesület ezúton kéri tagjait és a városnak gyümölcstermeléssel foglalkozó polgárait, kik kedvezményes áru gy iimölcsfaollványokat igénybe venni akarnak, hogy ezen szándékukat Molnár Antal egyesületi pénzlárnoknál mielőbb bejelenteni szíves­kedjenek. Ezúttal ismételten figyelmébe ajánljuk a gazdáknak az őszi baraczkfaülletést, ilyenből nagy készlet van az állami telepen. Gyászhir. Ktusovszky Józsefné Strasser Eleonóra október 11-én délután 5 órakor, élte 55-ik, házas­sága 25-ik évében, hosszas szenvedés után meghalt. Folyó hó 13-án délután 3 órakor temették róm. kath. szertartás szerint. Béke poraira! Ki lehet vízvezetéki szerelő ? A debreczeni keresk- és iparkamara szerint nagyon kívánatos lenne ugyan, ha közbiztonsági és egyéb szempontokból a vízveze­téki szerelői iparágat külön képesítéshez kötné a törvény, mivel azonban ezideig ez nem történt meg, a ma érvényes iparjogi szabályok szerint a lakatosok és bádogosok a vízvezetéki szerelési munkák végzé­sétől el nem tilthatók. A szinügyi bizottság mai ülésében megengedte az igazgatónak, hogy amennyiben a közönség úgy óhajtja, három sor 1 forintos elsőrendű zártszék he­lyett négy sort állíthasson be Ezenkívül több apróbb kérdésben intézkedett a bizottság. A megnyitó elő­adásra a helyárakat 25% kai föl fogják emelni s két budapesti vendéget hoznak. Erre az előadásra a kul­tuszminisztériumot, az orsz. szinügyi bizottság elnö­két, a kolozsvári színházat, Szatmár, Nagykároly, Felsőbánya városokat meghívják. A nézőtér föld­szinti üléseit egy főbejáró úttal átmetszették s igy sokkal kényelmesebb lesz a mozgás, mint az eddigi összerakás szerint. Iparfejlesztés. A debreczeni keresk. és ipar­kamara fölterjesztést intézett a kereskedelmi minisz­terhez, melyben kifejti, hogy a gépek adományozá­sával való támogatást csak úgy tartja alkalmasnak, hogyha a gépeket az állam ingyen adja. Szükséges­nek tartja az ipari tanfolyamokat minél több helyen és minél gyakrabban. A tanonezoktatásra a kiválóbb mesterek és jobb műhelyek volnának alkalmasak. A A vállalkozás terén a középitések és közszállitások módozatainak reformálását kívánják, hogy a kis ipa­ros is érvényesüljön. Anyagbeszerzések és anyag- értékesitő szövetkezetek alakítandók. Végül javas­latba hozza az ipari hitelszövetkezetek megreformá­lását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom