Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-06-19 / 25. szám
(2) 25. szám. 1910. Junius 19. Antal Mórágyi Istvánéknál, hol tiszteletükre egészen szükkörü vacsorát adtak. Kedden a délelőttöt egészen a festőiskolának szentelte a Stúdió jeles munkatársa. Megtekintette a műtermeket, az iskolatermet, volt Réti, Ferenczy, Boromisza festőknél, ahol egy egész kis rögtönzött kiállításban gyönyörködhetett. Ferenczy Valér volt a leghűségesebb kalauza s a Miss a nagybányai természetimádó festők önálló és határozott irányáról a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott. Délben egy órakor Nagybánya városa ebédet adott a Miss tiszteletére a ligetben, ahol ő már 3/i 1 órakor megjelent s csak azután jöttek a meghívott vendégek. A várost Torday Imre h. polgármester és Egly Mihály főjegyző képviselték, utóbbi úgy is, mint a »Nagybánya« szerkesztője, az előbbi úgy is, mint a Polgári Kör elnöke vett részt az ünnepélyes ebéden. A vendéglátó házigazdák: dr. Kádár és Kádárné, ez utóbbi tudvalevőleg a jótékonyczélu nőegyesület elnöke, Moiágyi István, Istvánná szintén meghívást nyertek az ebédre, természetesen vendégeikkel, Miss Levetussalés Színik Antallal. (Dr. Kádárné kimentette elmaradását.) A festők részéről olt voltak : Boromisza Tibor, Ferenczy Valér, Réti Pista, Thörma János, a muzeum- egvesülel részéről Neubauer Ferencz alelnök, Balezer György muzeumőr (dr. Rencz János kimentette elmaradását). A Teleki Társaság részéről: Révai Károly elnök, Neuberger István alelnök. Egyébiránt a Teleki Társaságnak összesen 9 tagja volt jelen az egyéb czi- meken meghívott urak között, t. i. a két elnökön kívül: Réti Pista, Thorma. Neubauer F„ Balezer Gy., Égly Mihály, Ajtai Gábor, Révész J. A Kaszinó képviseletében : Stoll Béla elnök. Mint hírlapírók Ajtai Gábor és Révész János szerkesztők. Továbbá Kovács Arthur helybeli kir. erdészeti tisztviselő, aki tolmácsolta a beszédeket és a bemutatkozásokat a Missnek, mint tökélete en jól beszélő angol. Makray polgármester a vízvezetéki ügyben kény-, télén volt kiszállani s igy nem vehetett részt az ünnepélyes ebéden. Az étlapot a Miss tiszteletére angolul nyomatták ki, mely következőleg Magyarul a menü hangzott. következő volt: ÉTREND Nagybánya, 1910. június Í4. Csirke ragou leves Tok tartár mártással Bélszín a la crém Cseresnyés, turósrétes Liba tök főzelékkel és ugorka salátával Földi eper Fekete kávé Bor — Savanyuviz. Az ebédet Rumpold vendéglője kitünően szervírozta s a kiszolgálat is kifogástalanul pompás volt. Maga Rumpold ügyelt föl az ebéd alatt, hogy minden a legnagyobb megelégedésre menjen. A harmadik fogás után Égly Mihály főjegyző állott fel s a város képviseletében felkö-zöntötte a Misst, kérve őt, hogy tapasztalatai alapján a külföld ejőtt igaz világításban mutassa be a magyar nemzetet. Égly beszédjét Kovács Arthur angolul tolmácsolta a BILL OF FARE Nagybánya, 1910. lk-Xh. June Chicken ragout soup Sturgeon Tar tár sauce Loin a la cream Roast goose Gourd vegetables Cucumber salad Fruit: Stawberry Cofee Wine - Mineral water Egymásba omlott mult, jövő, jelen, így olvadt egybe : örökös halálba . . . Uj nemzet kél a régi téreken És csontjainkat szanaszét dobálja ! Tovább virul majd róna, völgy, halom, Lesz selymes füve, aranyos kalásza ; De vig dalszóval, derűs hajnalon, Uj idegen nép gyűl majd aratásra ; Bus télre megjő mindig uj tavasz, Megifjul erdő, madárdal az ágon, — Az idők árja — marad ugyanaz, Csak magyar nem lesz többé a világon ! A mindenségben én vagyok magam . . . Végső sugára leáldozott napnak . . . Elröppenek már én is nyomtalan, Szép rónaságom, immár idehagylak ; Tied a szivem végső dobbanása, — Hívnak . . . Megyek már . . . Födj be bús avar ! Az én múlásom nemzet elmúlása — Világ ne tapsolj, — nincs többé magyar . . . . . . S ott fekszik — látom ! — némán, mereven, Fáradt fejét a puszta romra hajtva; Hűlt szivéből a bús honszerelem Átleng a rónán utolsót sóhajtva; Égen és földön komor, tompa gyász van, Sötét a táj, mint óriás ravatal, — Nincs haza többé, nincs többé hazátlan, — Kiszenvedett az utolsó magyar . . . * Hadd meneküljek énmagam elül! Oh jaj, ne lássak ilyen rémes álmot! Jön átkos szörnyként, a lelkemre ül És gyászba vonja az egész világot; És hogy valóra válhat csakugyan: E gondolattól szivem holtra dermed, — Oh hitet, hitet, hitet adj, Uram. Hogy bízni tudjak minmagunkba’ s benned! NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE Missnek. Pár perez múlva a Miss állott föl s ő németül felelt, abban a tudatban, hogy a jelenvoltak legnagyobb része érti ezt a nyelvet. Kijelentette, hogy a levegő, a kék ég, a gyönyörű természeti szépségek a legkellemesebb benyomást tették rá, nagyon köszöni mindazoknak, akik lehetővé tetlék. hogy ide eljöhessen s ő, aki mindig csak illusztrációk kíséretében szokott írni s egy művészeti lapnak a tudósítója, a legszebben fogja Nagybányát illusztrálni. Szavait diskrétül megéljenezték. A Missnek 4 óra tájban alkalma volt látni a Kossulh-utczai iskola összes fiunövendékeit, akik arra elvonultak, játszottak, kuruez dalokat énekeltek. Majd megtekintette a veresvizi iskolát, ahol Alexy Kornél igazgató kalauzolta őt. A szép tisztaság, a rend, a kifüggesztett egészségügyi szabályok, a gyönyörű /ölszerelések, a slöjd nagyon tetszettek a Missnek. Érdekes volt a Miss megjegyzése, hogy Galíciában is látott thermométereket az iskolákban, de azok rendesen el voltak törve. Itt azonban mind pontosan mutatja a meleget. Egy-két gyermek szépen szavalt a Missnek. Délután Thorma János nagyszabású képét, a »Márc. 15-ikét« és a múzeumot tekintette meg őnagy- sága Mondanunk sem kell, hogy mindkét helyen a legszívesebben időzött. A múzeumban legnagyobb figyelmére méltatta a kézi munkákat, a pecséteket és az ásványgyüjteményt, Este 6 órakor vissza akart menni a ligetbe, a bányamunkások zenekarát meghallgatni, erre nagyon kiváncsi volt, azonban a beállott nagy esőzés miatt ez nem volt lehetséges, mert a ligetből a banda és a hallgatóság egyaránt szétoszlott a szakadó záporban. Az idő azonban nem akadályozhatta meg a bátor és vállalkozó szellemű Miszt abban, hogy nehány látogatást ne tegyen. Szerdán d. e. 9 órakor figyelmesen és kellő részletességgel megtekintette a Kossulh-utcai központi iskolát, majd lü órakor a polgári leányiskolát, hol különösen a kézimunkák iránt melegen érdeklődött; s a fehér hímzést nem győzte eléggé dicsérni. Tetszett az is neki, hogy itt minden iskolának van külön orvosa s kijelentette, hogy az elemi iskolák e tekintetben megelőzték Ausztriát, mert olt még nincs az elemi iskoláknak orvosuk. Délfelé Borpatakra kocsikázott ki, délután pedig a nőegyesületi munkaházat nézte meg, ahol a sás munkák ragadták meg figyelmét. Itt egy női kalapot vett búzavirágokkal díszítve, meg egy kenyérkosarat. Szerdán a Miss Kádárék vendége volt ebédre és vacsorára. A nap folyamán városunkban számos látogatást tett. Csütörtökön Szmik Antallal és Kovács Arlhurral együtt előbb Fernezelyre mentek, majd onnan Felsőbányára, ahol a ref. egyház gyönyörű, régi kézimunkáit és régi serlegeit szemlélte nagy gyönyörűséggel. A tiszteletökre délben 50 lerilékü közebédet adott a város a Korona éttermében. Felsőbányán a Husovszky Gyuláné vendége volt, aki tiszteletére löncsöt adott. Megnézte a felsőbányái múzeumot is, a régi képeket, műkincseket, miket a felsőbányaiak két teremben nagy gonddal állítottak ki. A Miskolczy- család régi házát szintén megtekintette s az igen tetszett az ő modern lelkének. Szmiket 12 tagú küldöttség hívta meg ebédre, hol az érkezőt lelkesen megéljenezték. A közebéden kedves meglepetés várt a Missre, Pap Márton városi számvevő ugyanis angol nyelven köszöntötte föl, mire a Miss meghatottan, szintén angolul válaszolt. Szmiket, mint Felsőbánya város díszpolgárát — kinek gyönyörű kivitelű diszokiratot nyújtottak át — Csausz István köszöntötte föl a város képviselete nevében. Két óráig tartott a pompásan szervirozclt ebéd, amikor aztán a vízvezetéki forrásokhoz rándultak ki a vendégek, hol a forrásfoglalásokat igen nagy gyönyörűséggel szemlélte a Miss s Szinnyay mérnököt elhalmozta dicséretével. A délutáni vihar megzavarta kissé a kedves kirándulást. Este, a két vendég tiszteletére, Nagybányán Mórá- gyiék adtak vacsorát, hova többen hivatalosak voltak. A kereszthegyi bánya megtekintéséről (17-én d. e. 9 óra) nagyon ki lévén fáradva lemondott a Miss s 17-én d. e. 1/t\2 órakor a legkedvesebb emlékekkel távozott el körünkből. Innen előbb Wienbe ment s kedden fog Londonba hazaérkezni! Isten ve zérelje! Részlet az állami elemi iskolai értesítőből. Az iskola fejlesztése s igy a tanítói állások szervezése rendkívül szükséges lett volna. A gazdasági szaktanitónői állás szervezésén kívül még egy tanítói állás szervezését a veresvizi s egyet a Felsőbányai- utcában épült iskolába kértünk. A gondnokság és a kir. tanfelügyelőség az iskola fejlesztéséhez a hivatalos lépéseket megtették, azonban a tanítói kinevezések a politikai alakulatok miatt nem történhettek meg. Ezért aztán a Felsőbányai-utcában álló s a veresvizi iskolában az I. osztályokat, melyekben mindkét helyen 100-nál több tanuló volt, vagy felváltva tanították, vagy a városunkban lakó tanítói elfoglaltság nélkül állók közül egyesek vezették. E részben Husovszky Janka, Sipos Jolán, Lendéné: Glanzer Malvin tanítónők voltak segítségünkre s tettek szolgálatot iskolánknak. Köszönet érte. Az említett iskolák osztályainak tulnépessége mellett nehezítette a helyzetet az, hogy betegségük miatt hosszabb szabadságra volt szükségük Fliesz Henrikné: Bernhardt Vilma, Homola Elvira és május I junius havában a súlyosan beteg Bozánné: Molnár Klára tanítónőknek. Az iskola fejlesztése a jövő iskolai évben remélhetőleg megtörténik. Akkor a szaktanitónő kinevezésén kívül a Feketepatak-telepi iskola létesítésével legalább négy tanítói állás szervezése kellene hogy megvalósuljon. A tanításban haladni, tapasztalatokat gyűjteni s azokat értékesíteni igyekeztünk. Az igazán gyakorlati iránynak megerősítése volt a célunk. És hogy ezt szolgálhassuk, tanfolyamot végeztünk. Slöjd tanfolyam, tartatott a múlt év nyarán városunkban Nagybánya város áldozatkészségéből augusztus hó 4-től 28-ig. Ezen a helybeli tanítók közül Bányay Ida, Friedmann Antal, Homola Elvira, Imre Károly, Lakner Ernő, Lessián János, Rozsos István, Székely Árpád és Várady József vettek részt. A tanfolyam helyéül a veresvizi iskola egyik tanterme volt elfoglalva. A tanfolyamnak azonkívül, hogy a helybeli tanítóknak alkalmat adott arra, hogy ebben az irányban a kiképzést költség nélkül megszerezhessék, még az a haszna is van, hogy a tanfolyam céljára beszerzett eszközök 400 korona értékben iskolánknak maradtak. Magunk éreztük, hogy a slöjd tanfolyam elvégzése az irkolaügyre előnyös volt. A rövid idő alatt szerzett gyakorlattal is bizonyos fokú elevenség ment át e tárgy tanításába. A tanfolyamon szerzett gyakorlat alapján tapasztalatot szereztünk arra, hogy a slöjd kísérletező tapogatódzásából egészséges rendszer alakulhasson ki. A tanítási anyagot feldolgoztattuk. Arra törekedtünk, hogy az ismeretek nyújtásával a gyermekeknek eszét, szivét megnyerjük. Tanítva nevelni és nevelve tanitni akartunk. Arra törekedtünk, hogy tanításunkban a vallási erkölcsi érzést fejlesszük. A rajztanitásban a természet után való rajzol- tatást gyakoroltuk. Tanítványaink már a II. osztályon kezdve nagy előszeretettel színeztek, festettek. Tapasztaltuk, hogy a vizfestéssel való színezés élesebben fejlesztette ez irányú érzéküket, mint a színes irónnal való. Jövőre e tapasztolatot értékesítjük. Neveltük a hazaszeretetei. Iskolai ünnnepélyeket tartottunk nov. 19-én Erzsébet magyar királynénk emlékére, márc. 15-én az 1848. évi nagy események évfordulója alkalmából, ápr. 8 án gr. Széchenyi István halála 50 éves évfordulója napján, ápr. 11 én, máj. 18-án a béke, jun. 1-én a Madarak es Fák napja, 8-án a koronázás és az ország 1000 évés fennállása ünnepélye emlékére s jun. 18-án az is iskolai év befejezésekor. Az egészségi követelmények lehető megtartását állandóan figyelmünkben tartottuk. Ha mégis voltak veszteségeink, azt ennyire népes iskolánál szinte elkerülhetetlennek tartjuk. A tiszti főorvos, dr. Hercin- ger Ferenc, tanulóink egészségi állapotát érdeklődésével- kisérte az év folyamán is. Az ujraoltást ő és dr. Lakatos Mihály alorvos végezték s 300-nál több iskolába járó gyermeket oltottak be tanítványaink közül. Hivatalosan meglátogatta az iskolát Bodnár György kir. tanfelügyelő március hó 3., 4., 5-én, jun. 3-án s Faragó Ignác kir. tanfelügyelő jun. 9. és 10-én. E látogatások alatt és azon kívül minden ügyben meleg szeretettel karolta fel és segítette az iskola munkáját a kir. tanfelügyelőség mindig. Heti krónika. Nagyon sok ember hálátlanul elfelejti szülővárosát, pedig olyan bűn ez, mintha csak az édes anyját tagadná meg, de annál kedvesebb dolog, ha fehérhollóként akad egy-egy ember, a ki ragaszkodik hűséggel, szeretettel szülőföldjéhez s azért még áldozatot is tud hozni. Ilyen férfiú: Szmik Antal, a kit Felsőbányához és Nagybányához a múltnak soha el nem feledhető kötelékei fűznek s a ki sokat is tesz ezért a két városért, a hol csak lehet mindig fölkarolja őket. Neki köszönhetjük Miss Levetus látogatását. Mert hogy valaki fölpakkoljon Londonban, azután meg se álljon Bécsig, onnan meg Nagybányáig, csupán azért, mert ő Nagybányát meg fogja nézni, mivel a Baedekkerekben igen sokat olvasott róla: az hihe- és lehe-tetlen. De hogy Szmik ur addig beszélt a Missnek minden szépet és jót erről a félreeső vidékről, mig az végre is vágyni kezdett Nagybánya, meg Felsőbánya után, az már bihe- és lehe-tő. A mikor tehát őszintén örvendünk annak, hogy Levetus nálunk járt, akkor tulajdonképpen Szmiknek tartozunk hálával. Ma este lesz a csipke- és hímzés kiállítása, mert tudni kell, hogy Szmik mérnök ur első specialista ezen a téren, csodálatos finom érzékkel, művészi ízléssel és fáradhatatlan kedélylyel, a ki a magyar kézimunkáknak sok értékes régiségét mentette már meg az enyészettől, drága kincsül az utódok javára. A héten tehát művészi légkörben, a fellegekben jártunk, de délutánonként erősen lehütötte mindig lelkesedésünket a hatalmas vihar, a borzasztó dörgések, villámlások, a patakként ömlő zápor, melyből nekünk is kijutott ép úgy, mint közép- Európának, mert hát nekünk is haladni kell a
