Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-06 / 6. szám

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 6. szám. (3) 1910. Február 6. Napsugár, ha erre téved S zsindely között be-belebben, Beragyogja a pókhálót S ennyi gyásztól visszaretten. S hogy alusznak eltemetve Hamva alatt a tűzhelynek Szép meséi nagyapónak, Miket hallgattam, mint gyermek ! S megrezeg a hamu néha, Kihűlt zsarát is megreszket Bűvkörétől, mely ott maradt Világából a meséknek. Juhakról a rovás irás Mestergerendán még ott van, A sok ákom-bákom vonás Szomorúan tekint onnan. És ekkor a gondolatim A múltakba visszaszállnak, S mintha énelőttem látnám Áldott képét jó apámnak. Ostorpáttogását hallom, Befogva a ló is régen, Édes anyám szorgoskodik, Utravalót készít nékem. Könnyezve vesz búcsút tőlem, Megcsókolja arcom, vállarn, »Imádkozz majd édes fiam S jól tanulj az iskolában!« Azután mi velem történt Elvonul mind énelőttem . . . Nélkülözés és a város, Hol tanultam s honnan jöttem. Ifjúvá lett a kis gyermek — Gyorsan iramlik az élet — És annyi sok idő múlva Meglett férfi jöttem én meg. Mennyi nótát hallgattam itt, Mennyi dalt és mennyi regét, Ó de hányszor hallgattam én Nagy Sándornak történetét. S mint egy álom, úgy tönt tova Az én gazdag ifjúságom, S a sok ábránd, a sok remény . . . . . . Álom volt csak, múló álom 1 Düledező ősi házunk Falaidat megölelem . . . De mért törülöd a szemed Miklós szomszéd, mondd megnekem ?; A tartalmas kis kötet 2 koronáért kapható bármely könyvkereskedésben. A nyomás maga elég szép (Misztótfaluban készült), de a címlap, az kevésbbé sikerült, tele van bölüvel, nincs pihenő hely rajta. Heti krónika. — Halló, ki beszél ? Az újdonság ingerével hat ez a három szó s a nagy telefonlázban még a gyermekek is ezzel köszöntik ma Nagybányán egymást lefekvéskor, föl­keléskor. Azok, akik esetleg már évek óta élvezik ennek a páratlan találmánynak az áldásait, nem bírják annyira mérlegelni annak jelentőségét, mint mi, akik tapasztaljuk, hogy az életünket ez a kis — külsőleg igénytelen — gépezet mennyire megváltoztatta. Azért egészen megokolt a mi telefonlázunk, mely,' úgy látszik, ragadós betegség, amennyiben hétről-hétre újabb előfizetőket szerez a magas kincs­tárnak. Bár szerezne lapunknak is! De talán nemsokára annak is eljön az ideje, amikor a telefon fogja ne­künk az előfizetőket szerezni. Most még úgy állunk, hogy igazat adunk rabbi Akhibának, aki szerint »nincs semmi uj a nap alatt«, tehát nincs az elő­fizetések terén sem. Az üstökösünk azonban mégis újdonságnak látszik. Mondják, hogy soha nem járt még erre. A héten különben szörnyen szeszélyes volt, csak heti­vásárok alkalmával mutatkozott. T. i. kedden és pénteken este 6 órakor lehetett látni. Azonban ettől is el kell búcsúznunk, mint mindentől a világon. A nap rohamosan növekszik, mindig későbben megy le s igy napról-napra jobban megvilágítja az alkonyba szálló nap az üstököst, miért is a jövő héten már alig lesz látható. Sok nézője akadt. A Zazar hidján egész csoportok képződtek. Az emberek utaztak rá minden nap, de csak 1-én és 4-én mutatkozott egy nehány percig. Kedden még elég élénk szinü volt, pénteken azonban már csak olyan ködfátyolkép- szerüen látszott. Haladunk a korral, van telefonunk, van üstökö­sünk, de haladunk abban is, hogy ezen a héten két gyilkosság, két megégés és 9 veszett ebmarás for­dult elő. Sőt nem is annyira a romlott Nagy­bányán, mint inkább a puritán Felsőbányán és a kis Fernezelyen történt a gyilkosság. Tehát már ott is bomlanak a néperkölcsök. Mind a két gyilkos az újabb nemzedékből való, ifjú, alig beszámítható, íme, ismét csak a nevelés hiánya. Többet kellene tenni a népnevelésért, a köz- mivelődésért. Behatolni a nép alsóbb rétegeibe is és humánus érzést csepegtetni oda. Csakhogy az a baj, hogy öt templom van nálunk csak és 100 korcsma s ez az arány mindenütt; holott jobb, üd- vösebb volna megfordítva. A közművelődés harcosai a mi költőink is, akikről szintén lehetünk egy kis híradással a héten. Révaynak, a Teleki-társaság elnökének uj kötete jelent meg. Zempléninek pedig, a Teleki-társaság tiszteletbeli tagjának (mellesleg Petőfi-társasági tag­nak is) lön bukása a Kisfaludyban. Mindig Szávayval kerülnek össze s a kettő között nehéz a választás. A társaság Pókayné szomorú sorsára jutott. Szávay először 16-ot, Zempléni 11-et kapott. A második szavazásnál aztán győzött Csokonay utóda, Debreczen költője: Szávay. Ami azonban most nem sikerült, majd sikerül legközelebb, aztán a Kisfaludyban bukni is dicsőség. Hány iró és művész irigyli azt a 11 szavazatot! akár név szerint is fel tudná sorolni őket a krónikás«. Esküvő. Virág László apahegyi tanító febr. 2-án tartotta esküvőjét Senkálszky Terézzel, Senkálszüy Mihály rendőrségi kezelötiszt leányával Nagybányán. Az állami iskolák gondnoksága Stoll Béla elnök­lete mellett hétfőn ülést tartott, mely alkalommal Szentpétery Ferenc letette az esküt. Megállapították az óvóintézet költségvetését, foglalkoztak a madár- védelemmel és a tultömött osztályok ügyével s uj tanerők kinevezése iránt tettek fölterjesztést. Vadászat. A somkuti Teleki-grófok nagy vadá szatot rendeztek a napokban, melyen a vidék mág­násai és több előkelő ar vettek részt. 136 nyulat, 2 rókát, 2 fácánt és 4 egyéb vadat terítettek le. A polgári olvasókör közgyűlésén jan. 30-án d. u. 4 órakor tudomásul vették a múlt évi zárószámadást a jelentéseket, a folyó évi előirányzatot s a választ­mányt következőleg alakították meg: Elnök Torday Imre, alelnök Jancsovits józsef, titkár Szentkirályi József, ügyész dr. Miskolczy Sándor, pénztáros Bereg- szászy Kálmán, ellenőr Sziklai András, könyvtáros Incze Lajos. Választmányi tagok: Almer Károly, Gla- vitzky Károly, Bányai József, dr. Makray Mihály, dr. Ajtai Nagy Gábor, Bónis István, Ketney Mihály, Egly János, Bálint Imre, dr. Káplány Antal, Lerch Ignác, Kupás Mihály. Mint hírlik, Incze Lajos lekö­szönt a könyvtárosságról. Választás után Széchenyi- lakoma volt, melyen dr. Káplány Antal tartott a nagy magyarhoz méltó, eszmegazdag beszédet. A Kereskedelmi Bank febr. 20 án tartja közgyű­lését. Az intézet jövedelmi 68957 K 17 fillért tettek ki, kiadásai 47487 K 76 fillért. Nyereség 21460 K 41 fillér. Alaptőkéje 150000 K. Tartalékalap 13700 K. Betét 431 052 K 36 f. A betét 80000 koronával nö­vekedett. A részvények után 5%-ot szándékozik osz­tani. 9500 koronát a tartalékalaphoz csatol. Turáni dalok. (1900 — 1910.) (Mondái és törté­nelmi hős-énekek.) Irta Zempléni Árpád. Boritékát ter­vezte Tóth István szobrász. Nemzeti kötetnek szántam a »Turáni dalok« at. Tiz évig dolgoztam rajta. Ami ősmondát a velünk rokon népek megőriztek, azok leg­szebbjét, legeredetibbjét, szerzettem versekbe. Haldokló és kihalt népek ősregéit szövögettem újjá. E hagyo­mányok föltárása, megmentése és földolgozása az em­beriség számára legelső sorban magyar irók köteles­sége. Hiszen mi érthetjük meg azokat legjobban, mert e monda-kincs valaha a magyarság kincse is lehetett. Legyen tehát — gondoltam — újra azzá; gazdagítsa nyelvünket, színesítse képzeletünket, erősítse nemzeti önérzetünket: hogy lelkünk őserejét idegen környe­zetünk állandó ostroma meg ne rendíthesse. A ma­gyar szellem gyökerei keletről s nyugatról egyaránt táplálkoznak. Újabban az irodalom, mint a tudatlan gazda, csak a nyugati oldalát műveli e fának. Keletre magyar, fordulj Keletre! Világ kezdetétől világ végéig folyó körkép e verses könyv : finn, vogul-osztyák. török­tatár, babiloni, magyar és japán mondái és történelmi hősökkel. Tanulsága pedig a műnek az, hogy mi, tu­rániak, se voltunk kisebb vezérei a világnak egykor, mint az árja népek ma. S nemcsak egymás tanítvá­nyai, nemcsak versenytársak, hanem egymás végzete is vagyunk, kiknek kezében egymás pusztulása villog, hacsak, sárgák és árják, idejekorán meg nem értjük egy­mást. Könyvemet Reguly Antal emlékezetének ajánlva, kérem az olvasó közönség hazafias pártfogását .Zempléni Árpád. — A »Turáni Dalok« tartalomjegyzéke. A táltos. (Előhang.) Numi Tárom és Jelempi. (Vogul rege a világ teremtéséről.) I—II. Numi Tárom lánya. Nim­ród. I —III. Istár és Gilgamosz. (Babiloni rege.) 1—VI. A kalapács. (Két eddai ének nyomán) I—XI. Bosszú. (Osztyák hős-ének.) I—VI. Leányrablás. (Tóth István szobra.) Isten kapuja. I—V. A legnagyobb hős. I—II. Isten kardja. I—III. Árpád sírja. A szent-galleni ka­land. (Ekkehard krónikája nyomán.) 1—XX. Anya­átok. (Szibériai tatár ballada.) 1—IV. Timur szava. (Goethe után.) Hunyadi. I—II. Nimród fiaihoz. (Régi magyar siralom.) Rákóczi Tiszabecsnél. Makdumkuli. Fazekas őrmester. Csokonai. (Óda.) Lavotta hegedül. (Kép a Tokaj-Hegyalja régi életéből) Wesselényi em­lékezete. (Óda.) Szeben alatt. (Bem apó esete) Petőfi- A kufsteini madarak. I—II. Az őr. (Kossuth-legenda.) Az erdő. Millenium. A menyasszony-futás. (Kalmük lakodalmi kép) Előkelő házasság. (Szibériai tatar mese ) I — II. A kő. (Kunsági kép) I—II. Szuómi. I —V. Halát a jégmezőn. I — II. Száraz malom. Császártalálkozás. Levélváltás. (Cseremisz eset) I—II. Kozák-idill. ^Fo- gazzaro után) Mennon szobra a magvetőhöz. (Ének Egyiptom szkytháiról) Keletre, magyar! Örök magyar. (Oda.) Csinimácsin országa. Napimádók. Az arany­halász. (Dalrészletek egy japán tárgyú mesejátékból) A tüz-özön. (Rege a világ végéről ) 1—V. A »Turáni Dalok« 18—20 ivén tavaszra jelenik meg. A könyv ára fűzve 5 korona, diszkötésben 8 korona, mely összeg Zempléni Árpád címére, Budapest, 4, Bástya- utca 11 szám alá küldendő. Iskolák, tanulók, tan­férfiak, könyvtárak 20% árengedményben részesülnek. Gyűjtőknek öt előfizető után tiszteletpéldány jár. A magyar feltaláló sorsa. Pikál Béla kilenc évig a budapesti posta- és táviróhivatal villamos műszerésze volt s már mint állami alkalmazott is találmányokkal foglalkozott. Pikál többek között egy elmés szerkezetű önműködő távbeszélő gépet szerkesztett, amely arra van hivatva, hogy lakást vagy pénzszekrenyt a be­törőktől megvédelmezzen. Készülékét szabadalmaztatta is 19 330—1909. szám alatt. A készülék olyan pon­tosan működik, hogy a jeladást a betörő nem aka­dályozhatja meg. Mig Pikál találmányaival végigszen­vedte mindenütt a visszautasítás keserveit, megbete- I gedett s állásából elbocsátották. A szerencsétlen ember körülbelül egy évvel ezelőtt Kossuth Ferenc volt ke­reskedelmi miniszterhez is támogatásért fordult, de mert nem volt ellátva Benyovszky gróf közgazdasági szaktekintély ajánlólevelével, eredményt nem ért el. így járt mindenütt. Végre betegen Fiúméba ment s a Nyilvános Raktárvállalatnál kapott alkalmazást. Idő­közben egészségi állapota is helyreállott s most az ideáljaitól megfosztott feltaláló amerikai útlevelet vál­tott, hogy tagadhatatlanul közhasználatra alkalmas ta­lálmányait az újvilág fejlett gazdasági érzékű gyáro­sainál csengő dollárokra váltsa be. A debreczen—nagyváradi vasút ügyében az ér­dekeltek hozzájárulását a belügyminiszter már jóvá­hagyta, minek folytán az egy évig tartó építést a tavaszszal megkezdhetik. Rendkívüli vármegyei közgyűlés lesz febr. 10-én d. e, 10 és fél órakor Nagykárolyban, melyre 174 tárgy van kitűzve. Ezek között a régi miniszterek bucsuzása, az uj kormány leirata kinevezése tárgyá­ban. A magyarláposi vasút előmunkálati engedélye. Turócz vármegye felirata az általános választójog el­len. Obetlcó Dessö fellebbezése Nagybánya város el­len. Nagybánya város képviselő testületének határo­zata a hirdetések és a hirdetési oszlopok tárgyában. Több község szervezési szabályrendelete. Kulcsár Valér gyógyszerész oklevelének meghirdetése. Több község számadása és költségvetése. Mihálcsek István nagybányai kereskedő meghalt Felsőbányán febr. 1 én. Temetése febr. 3-án volt, Letört szarvas Vasárnap a kereszthegyröl egy tört lábú szarvas került le a hegy alá. Két bányász üldözőbe vette, a szarvas a patakba menekült, de az egyik bányász a nyakába csimpaszkodott, másik pedig ez alatt keresztül lőtte a szép szarvasbikát. A leteri- tett állatot dr. Makray Mihály polgármesterhez vitték, akit az illetett. Miskolcz város jéggyárát mint értesülünk, tekin­tettel a nagy szükségletre, kibőviti. A nagybányai részvénytakarókpénztár népes gyűlést tartott január 30-án az intézet helyiségében. A múlt évi zárószámadásokat és a nyeremény felosz­tást elfogadták egyhangúlag s többek hozzászólása után Moldován László indítványára határozatilag ki­mondották, hogy mindaddig csak 16 koronát fognak osztani részvényenként, mig az alaptőke 500000 ko­ronára emelkedik. Ez körülbelől 5—6 év alatt -áll be s akkor 500 koronás részvényeket bocsátanak ki. A közgyűlés köszönetét és elismerését az igazgatóság, felügyelő bizottság és tisztikar iránt Révész János tolmácsolta. A tartaléktőkének az alaptőkéhez csato­lását határozatilag kimondották. Meghívó. A nagybányai 48-as függetlenségi párt 1910. évi február hó 6-án, vasárnap d. u. 3 órakor az Ipartestület közgyűlési termében rendes évi köz­gyűlést tart, melyre a párt tagjai tisztelettel meg­hivatnak. Á közgyűlés tárgyai: 1. Főjegyző be­számolója az elmúlt évről. 2. Tisztujitás. 3. A nemzeti ellenállás helyi szervezése. 4. Esetleges indítványok. Nagybánya, 1910. febr. 2. Hazafias üdvözlettel: Farkas Sándor pártelnök. A telefonról. (Telefonhir.) Az uj előfizetők közé beléptek Köves Lajos (Magyar ált. biztositó társulat.) Bajuóczy Sándor gyógyszerész. Kovács Gyula könyv- kereskedő. Az állami iskolák gondnoksága elhatározta, hogy mind a négy iskola szintén belép. Ezenkívül be­lépését kilátásba helyezte : A minorita rendház főnöki hivatala, a vasúti állomás, Godel Salamon és Steinfeld Béla. A helybeliek sürven használják naponta a tele-'' font. Az interurbán szolgálat még lassan megy, mivel az országos telefonkönyvbe még Nagybánya nincs be­iktatva s igy nem tudják a mi számjainkat. Ennek dacára febr. 1-én 11, 2-án 7, 3-án 3, 4-én 12 inter­urbán (helyközi) beszélgetés volt. Átlagban naponta 10 helyközi beszélgetés fordult elő eddig. Nagy bolond estély. Adatik tudtára mindenek­nek, akiket illet, hogy a »Nagybányai Dalegyesület« Carnevál iránti rokonszenvének kifejezéséül, jobb­létre szenderülése alkalmával, részvétének meg­nyilvánulást akarván adni, folyó hó 8-án a »Polgári Olvasókör összes termeiben nagy bolond estélyt rendez s erre kívül címzett urat és b. családját, csöndes részvétének kifejezésére személyes megje­lenés által tisztelettel felkérni. A szertartás lefolyása a következő: 1. A dalárda tréfás nyitánya, mely után még közkívánatra folytatás is következik. 2. Bohóc felvonulás. 3. Rokk Giziké urleány tréfás monológja. 4. Carneval temetése. 5. Farsangi tréfás hírlap éjféli megjelenése, melyben a jelen és távol levő hölgyek névsora, de nem egyforma világítás­ban, lesz felsorolva. 6. Farsangi tréfák Fliesz Henrik ur által. 7. Tréfás magán szólók zongora kísérettel, Bagossy és más művész urak által. Belépő-dij személyjegy 2 K, család-jegy 5 K. Kezdete este 8 órakor. Kéretnek a m. t. hölgyek jelmezben meg­jelenni, annyival is inkább, mivel a legcsinosabb jelmezes meglepetésben fog részesülni. Jegyek előre válthatók Kovács Gyula könyvkereskedésében, hol kéretnek azok, kik tévedésből meghívót nem kaptak, de arra igényt tartanak, ebbeli óhajukat bejelenteni. A felsőbányái kath legényegyesület február 6-án vasárnap, saját helyiségében az uj fedélzet költsé­geinek fedezésére, zártkörű táncvigalmat rendez. Belépő-dij: személyjegy 1 korona 20 fillér, család­jegy 3 személyre 3 korona. Felülfizetéseket köszö­nettel fogad s hirlapüag nyugtáz az egyesület. Kezdete este 8 órakor. ízletes ételekről és italokról gondoskodva van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom