Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-11 / 50. szám

1910. December 11.

50. szám. (5)

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

szamara« töltötte be az estét. Vörös este volt, de ismét csalódást hozott. Finom pikantériát vártunk és kaptunk trivialitást, amit egy két szereplő még igyekezett »kidomborítani«. Ez a dekadens irány valahogy megfeküszi gyomrunkat, pedig nem a prüderia szól belőlünk. Csodáljuk, hogy a Vígszínházban olyan sikere volt. Vagy ott talán az esztétikus előadásra nagyobb gondot fordítottak! Bárhogy is áll a dolog, csalódtunk s csalódásunkért nem egészen kárpótol bennünket az a nehány jó ötlet. Az előadás — hogy úgy mondjam — dadogó volt. Ki kell emelnünk Perényi Sári játékát, továbbá Ungvári nyugodt alakítását ! Pompás figura volt Farkas Ágost, aki eddigi megfigyelésünk szerint inas és pincér szerepeit nagy ambícióval játsza meg. Most is egy nagyúri allűrökkel feszengő nagyszerű inasalakot mutatott be.

Kedden ismét a Vígszínház egy másik műsor- darabjában volt részünk. Heltai Jenő énekes bohózata, »Az édes teher« került színre, melynek zanéjét Stefa- nidesz K. irta. Az érdekes bohóságban egy fiatal pár »válási nászutra« indul. Folyton veszekednek ugyanis, mig elhatározzák, hogy válnak, de úgy, hogy a férj férjhez adja a feleségét. 3 felvonáson át sok kacagtató jelenetben vau részünk, mig arra a meggyőződésre jut az ifjú pár, hogy minden zsémbelödés, veszekedés dacára is csak egymást szeretik. Az előadás elég jó volt, ami első sorban Ungvári (!) és Széli Erzsi (az ifjú pár) érdeme. De nagyban kozzájárult az est sikeréhez Jeszenszky, Nyáray, Sugár (!) Mészáros, Tolnai, P'arkas, Korda, ambiciózus tornász; amikor csak teheti, karjain viszi ki a partnerét.

Szerdán Fáy első vendégjátékául Sudermann hires színmüvét, az »Otthon«-t hozták színre, Magda, az ezredes leánya, atyja beleegyezése nélkül színésznővé lesz. Tizenkét év múlva visszakerül mint hires operaénekesnő hazájába, álnéven. A lelkész, Magda egykori kérője, most az ezredescsalád bizalmas barátja lehetővé teszi, hogy az apa visszafogadja otthonába megtagadott leányát. De Magdának szűk ez az otthon, nyomasztó a kisvárosi környezet, a józan, polgári erkölcsű család, a szigorú elveivel, minden uj koreszmét gyűlölő apa. Az ő otthona a művészet, melynek él, a nagy világ, mely őt megérti és méltányolja. Természetesen bekövetkezik az összeütközés a parancsoláshoz, diadalhoz szokott szabad művésznő és a környezete között, kivált mikor múltjáról nem akar beszámolni. Kiderül azonban, hogy Keller kormánytanácsossal 12 évvel ezelőtt viszonya volt, melynek gyümölcse is van. Az ezredes kívánságára belenyugszik Magda a Kellerrel való házasságba. Ez azonban fiát el akarja titkolni. Magda erre visszavonja szavát. Az apa a heves végjelenetben lelövéssel fenyegeti leányát, ha a házasságra rá nem áll, mire a szóváltás közepette bevallja, hogy mással is volt visszonya. Az apa felháborodásában ráemeli pisztolyát, de hirtelen felindulásában szélütéstől holtan rogy össze. A megrázó dráma főszerepe (Magda) Fáy nagyszabású alakításában mély hatást tett mindnyájunkra. A nőnek s a művésznőnek pszichológiája művészi interpretálóra talált benne. Nívós alakítást nyújtott a szélütött apa szerepében Jeszenszky. Nagyon sokszor hívták őket a függöuy legördülte után is a lámpák elé. A többiek is igyekeztek; még Korda is kapott — igaz, hogy tévedésből — tapsot.

Csütörtök d. u. Follinusz népszínműve, »Náni« került színre félhelyárakkal, este pedig Fáy második vendégjátékául Brieux nagystílű drámája: »A vörös talár« gyűjtött táblás házat. A dráma az igazságszolgáltatás kinövéseit, a beteges ambícióból származó visszaélések büntetlen elkövethetését rajzolja meg komor, de éles vonásokkal. Mouzon törvényszéki biró (Jeszenszky) vezeti a vizsgálatot egy gyilkosság ügyében, amelyben a valószínűség amellett szól, hogy Etche- pare (Ungvári), a megöltnek rokona a gyilkos. Őt is, nejét Janettát is (Fáy) keresztkérdéseivel kínozza a biró s eléri, hogy Janetta a férje ellen tanúskodik. Az esküdtszéki tárgyaláson kiderül, hogy Janetta már volt büntetve bűnpártolás miatt. Etcheparet föltételesen szabadlábra helyezik biztos adatok hiányában. Erre anyjával és gyermekeivel kiköltözik Amerikába, miután Janettát eltaszitja. Janetta egy izgatott jelenetben felelősségre vonja a bírót — aki közben érdemeinek elismeréséül tanácsossá lett — családi boldogsá gának feldulásáért s mikor ez azzal válaszol, hogy öt nem lehet felelősségre vonni, mert a biró a törvény, Janetta leszúrja öt. Minél több bűnös kell nekik, minél több ítélet, hogy emelkedjenek s közben végiggázolnak az ártatlanokon is. Ez a túlzott vonásokban odaállított tendencia. Fáy Janetta szerepében a szerető hitvest, a régi botlását féltve palástoló, vezekelő hitvest, szerető anyát megrázó drámai erővel alakította. Hálás szerepében az érzelmek egész skáláját érezte és éreztette mesteri alkotásával. S a könség folytonos tapssal ünnepelte a művésznőt. Környezete, amely az első estén kissé meghatottnak, elfogódotlnak látszott, most harmonikusabb játékban érvényesült. Főleg Je- szenszkynek és Ungvárinak jól átgondolt alakítását kell kiemelnünk,

Pénteken Fáy utolsó vendégjátékául Rákosi Jenő »Magdolnát ját adták elő. Ez a 4 felvonásos dráma szervi hibában szenved. Sok színváltozása kapkodás hatását teszi ránk s az egész inkább drámai képeknek az összetűzéseként hat Igaz, hogy egyes jelenetei jól vannak konstruálva, az alakok éles vonalakkal megrajzolva; de épen az egyes jelenetekre szórt dicséret a legnagyobb kifogás az egységesen, harmonikusan nem ható dráma ellen. Fáy Szeréna volt természetesen a címszerep, Magdolna; ennek alakja kapcsolja össze a széteső drámai jeleneteket, j^agdolna — a aját vallomása szerint — maga a bűn, a kárhozat, aki minden vele közelebbi vonatkozásba kerülőt a romlásaa dönt. Érte, a parasztlányért lesz Gyömbér Laci apagyilkossá ; s miután egyszer félrelép, hogy bukávásával megmentse kedvesét a haláltól, megkezdődik a züllés kálváriája : a lejtőn látszólag emelkedik, voltaképen pedig egyre jobban sülyed, mig koldusnővé rongyo- lódva, a pompázó maitresseböl keritőnő lesz. A detektivregények rémes jelenetei elevenednek meg előttünk. S e jelenetek minden borzalmasságát éreztette velünk Fáy színjátszó tehetségd, mikor alakításának realitásával gondolkozó művészre valló mély értelmű fölfogásával mutatta be a fölfelé s aztán lefelé züllő, de alapjában jólelkü, jó érzésű lányt. Nehéz szerepének legapróbb részzit is mély lélektani színezéssel játszotta meg s főleg azokat a jeleneteket, ahol lelki küzdelmébe enged bepillantást, reális erővel, igaz művészettel. Sok, nagyon sok tapsban volt része, s mindjárt első jelenésénél a város színeivel díszített gyönyörű csokrot nyújtottak föl neki. Az első felvonás után pedig Révai Károly, a Teleki-Társaság elnöke, dr. A. Nagy Gábor r. tag és Németh Béla titkár tisztelegtek nála. Révai a város és közönsége nevében ékes szavakkal üdvözölte őt és köszönte meg a vendégszereplést ; a művésznő meleg szavakban mondott köszönetét az ünnepeltetésért.

Ma szombaton Goldfaden keleti operáját, »Sula- mithot« elevenítik föl.

Vasárnap d. u.: »Rébusz báró.« Este: »Gyerekasszony.« Népszínmű

Heti műsor 1910. dec. 12—18.

Hétfő: »Luxemburg grófja« (zóna.)

Kedd: »Theodore és társa«, vígjáték, újdonság.

Szerda: »Iglói diákok«, operett, újdonság.

diópálinka mellett beszélgetéssel verhessék el a lassan múló órákat.

Csakugyan látott is valakit, de az lóháton léptetett arrafelé.

— Hohó! — kiáltott rá az urfi — te vagy az P'erkó ? Honnan — merre f

A lovas a megszólításra odaugrott az útról. Pompás pejlova volt, ö maga úgy nyeregben megítélve erős izmos alak, de nem minden deliség nélkül. Délcegen, gavallérosau ült a nyeregben. Mosolygó piros arcú szőke férfi volt, olyan nyílt tekintetű, akivel mindjárt jóismerös az ember.

— Jeget hordátok a jeges vermünkbe — felelt a kérdésre. Magam nézek utána, mert tavaly sok szennyes darabot hordtak be. Hát te mit csinálsz itt ? Csak nem fumigálod tán a világot innen a kapuból, ebben a csikorgós időben ?

— Csikorgós, de szép. Én pajtás, Diogenesként embert keresek. Gyere be egy snapszra. Majd beköttetem a lovadat.

— Nem lehet, édes Mukim, csak most kezdtük a jeget vágni— De estére csak eljössz ? A Lajcsi bandája lesz itt. Nagyszerű prímás! Ha rákezdi, a lelkem is sir utána. Persze hogy eljössz — hogyne?!

— Tudod, pajtás, eljönnék szívesen —

— Mit — eljönnék! — ha szívesen, hát eljössz.

— Csak egy scrupulusom van.

— Ki vele — mi az ?

— Tudom, hogy itt lesz Kanálosné is.

— Haha, félsz, hogy megint van egy ajánlottja ?

— Egy? van annak minden ujjára tiz. Félesz- tendeig gyötört a Czibakék Lottijával. Hiába mondtam neki, hogy nem kellek én annak, nagyobbra lát az, nem való az ilyen szegény legényhez — csak nem i akart resignálni. Nem tehettem be a lábamat olyan házba, ahol belé nem botlottam volna. Ekkor aztán

megeredt a zsilipje. Egyszer pláne, mikor az anyámhoz jött be, egy darab kenyeret mutogatott diadallal, hogy Lotti milyen kenyeret tud sütni. Igazán, csak a postáslegény szabadított meg tőle.

— Hogy-hogy?

— Lotti eljegyzési kártyáját hozta. Szó nélkül mutattam meg a derék asszonyságnak.

— Haha, képzelem, milyen tableau volt az!

— A sors igazán tartozott nekem azzal az elégtétellel, hogy lássam elképedni. A Hektor kutyám járt legjobban, mert annak dobta oda a kenyérdarabot. A jó asszony alig tudott szóhoz jutni, hogy ez az eljegyzés az ö tudtán kívül esett meg. Hanem azért nem jött ki a sodrából; vigasztalni kezdett s Ígérte, hogy majd szerez ö nekem Lottinál különbet. No hát erre kedves pajtás nem vagyok kiváncsi.

— Ne félj P'erkó, Kanálosné nem lesz nálunk, mert ma reggel Budapestre utazott.

— Csakugyan? bizonyos vagy benne?

— Magam láttam, mikor a csézájába beült, hogy a vasútra kihajtasson. Meg is kérdeztem, hogy hova törekszik ? A nagynénjét ment látogatni.

— Hm, de hát az esti vonattal hazajöhet.

— No légy nyugodt, nem eresztik azt el.

— Isten neki, hát ekkor eljövök, bár nem szeretem az ilyen sokadalmat.

— De éppen neked való lesz, mindenki megleli itt a maga társaságát. Ha nincs kedved tánczolni, mégy a borozóba, vagy a kártyázókhoz. Aztán a cigány nemcsak táncnótát húz, jut abból nekünk is.

— Hát te sem akarsz táncolni?

— Táncolok biz én, de csak módjával. No hát szervusz pajtás, nem tartalak vissza a béreseidtől. A

, viszontlátásig !

A lovas tovább ügetett, Muki pedig befordult a | házba s hogy elteljék az idő délig, bement ő is az irodába.

Csütörtök: »Tatárjárás« Kornai Berta a »Vígszínház« primadonnájának vendégjátéka.

Péntek: »Az obsitos« Kornai Berta a »Vígszínház« primadonnájának vendégjátéka.

Szombat: »A milliárdos kisasszony« Kornai Berta a »Vígszínház« .primadonnájának vendégjátéka.

Vasárnap: d. u. »Az obsitos«, este »A parasztkisasszony «

Heti krónika.

Az egyszeri osztályos atyafiak még a herba- teán is megosztoztak. »Nekem is abból a herbateá- ból«, igy szól az idősebb testvér, lévén a halandók többnyire irigyek.

Nagykároly törvényszéket kér, mert Szatmár- nak is van. A két testvér tehát irigykedik, de erre már mi is megmozdultunk, mi sem hallgathattunk s Nagybánya a héten visszakérte a maga régi törvényszékét, talán több joggal, mint az ifjabb testvér Nagykároly, mert ennek a városnak törvényszéke volt már akkor is, mikor Nagykároly még a világon sem volt. Nagykárolynak különben bankfiók is kell, kérne talán még toronyórát is, ha adnának. Ebben már nem követtük őt és egészen nyugodtak vagyunk, hogy sem mi nem nyerünk, sem ők nem érnek célt, mert »inter duos litigantes Szatmár gaudet« (a két versenyző közt a hármadik örül).

Egyben azonban lefőztük, hála mindeneknek, a két várost, abban t. i, hogy ha kinézek az ablakon, hát látom, hogy a vízvezeték csöveit már üt fektetik a főutcán. Nem álom, nem vezércikk, nem indítvány tehát, hanem kézzelfogható valóság, hogy itt a vízvezeték! A polgármester kijelentette a mai gyűlésen, hogy majdnem biztosra meri venni, hogy krisztkindlire a guttini viz a főtéren fog csorogni.

Sok csontot, ócska vasat, facsövet, követ, téglát stb. szedtek ki e földből s ezek régészeti szempontból igen érdekesek, legtöbb azonban, ami kikerült, a fekete rothadt csatak, trágya s ez a legsötétebb bizonyíték arra nézve, hogy szükség volt, nagy szükség a vízvezetékre és csatornázásra, mert ezen a régi lakott helyen minden talaj és minden kút inficiálva van.

A közgyűlés örömmel vette tudomásul a köz- kutak felállítását, rendezett egy kis népszerű parázs választást is s osstogatott a tisztviselőknek jutalékul beillő karácsom segélyt némelyiknek azonban mégis édes kevés jutott, pl. az erdőtanácsos csak 8 koronát kapott, de ebből is el lehet legalább szivarral látni a hazat az ünnepre.

Volt még fűszerezésül színi vendégszereplés, nagy vadászat, farkasjárás meg száj- és körömfájás is. (Akinek ugyanis a szájára meg a körmére ütnek, annak rendszerint száj- és körömfájása támad legalább egy pillanatra. Szedő.)

De nem gyártunk rossz vicceket, mert azt tanultam egy szatmári kollegámtól, hogy minden rossz viccelő súlyából annyit vészit, amennyit az általa kiszorított rossz vicc értéke nyom. Már pedig súlyából a mai szigorúan mérlegelő korszakban nem akar veszíteni a krónikás.

A hátralékok szives beküldését ismételve kérjük. Tisztelettel a kiadóhivatal.

Telefon-hireinkre felhivjuk a figyelmet.

Uj doktor. Harausz Gyula a jogtudományi doktorátust Kolozsvárt kitűnő eredménnyel letette.

Áthelyezések. Ilykovits László erdőmérnökjelöl- tet a miniszter Orsovára, Szűcs Bélát pedig onnan ide Nagybányára helyezte.

Alexy Pál gazd. szaktanítót a miniszter Felsőbányára helyezte át.

A vármegye dec 29-én rendkívüli közgyűlést tart.

Jöryné Draskóczy Ilma »Melódiák« cimü kötetéről a legnagyobb elragadtatás hangján szólanak. Tegnap a Magyarország egész hasábot irt róluk. Kimondja, hogy Jörgnét valódi ihlet és hivatottság ösztönzi az Írásra. A múzsák kegyelme művészetet is adott Jörgnének. A »Melódiák«-at ismételten ajánljuk a müveit családok figyelmébe.

Törvényszék Nagybányán. A szerdai gyűlésnek nagy nevezetessége volt. Stoll Béla biz. tag ugyanis a nagykárolyi mozgalom alkalmából indítványt tett, hogy "Nagybánya is tegyen lépéseket régi törvényszékének visszaállítása iránt. A képviselők egyhangúlag magukévá tették az indítványt, melyet emlékirat alakjában Stoll Béla fog kidolgozni s fölkérik Földes Béla, Bay Lajos orsz képviselőket, valamint a város díszpolgárait az ügy támogatására.

Nappali áram. Veresvizen az erőművi villamos áram bekapcsolásának munkálatait ma kezdték meg s igy a következő hétfőn körülbelül megindnl már a várva-várt nappali áram.

A takarékpénztár választmányát dec. 7-iki közgyűlésében választotta meg a közgyűlés. A 14 kisorsolt tag helyére 10 régi tag került vissza s ujakul beválasztották Almer Károlyt 83, Miskolczy Sándor drt 60, Bay Józsefet 56, A. Nagy Gábor drt 48 szavazattal. A régi választmányból Kornis Ernő, Kovács István, Szász József, Szőke Béla maradtak ki. Szász József igazg. tag 37, Szőke B. felügyelő biz. tag 32 szavazatot kapott.