Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-06 / 10. szám

(2) 10. szám NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1910. Március 6. drezdai szobrász 7 drb. szoborfényképével szaporo­dott. Scbönherr Antalné Schönher, Gy. hagyatékát több eredeti rajzot, köztük Fesztv Árpád egy ceruza rajzát adományozta az egyesületnek. A múzeumot a múlt évben is elég sürven lá­togatta a közönség, noha éppen a nyáron a muze- umőr távolléte miatt a látogatás kissé meg volt ne­hezítve. A muzeum összes anyagának állománya: Könyvek ........................ 4955 Hí rlapok..............................114 Ny omtatványok.... 322 Térképek........................ 18 Ké ziratok..............................132 Ok levelek, emlékek . . 153 Egyéb könyvtári anyag . 454 A könyvtár állománya 6148 Gyarapodás 335 drb. Ó-kori régiségek . . . 282 Római „ ... 15 Közép és ujabbkori régiségek 851 Érmek, pénzek . . . . 2781 Összes régiségtár . . . 3929 Gyarapodás 79. Magyar néprajzi tárgyak 67 Nemzetiségi » » 300 Külföldi » » 62 Összes néprajzi gyüjtem. 429 Gyarapodás 18. Szobor ............................. 3 Fe stmény........................ 45 Raj z, Metszet, hasonmás . 489 Iparművészeti tárgyak 602 Összes képzőmüv. gyűjt. 1139 Gyarapodás 5. Állatok............................. 11 Ás ványok................... 736 Öss zes természetr. gyűjt. 747 drb Gyarapodás 6. A gyűjtemény anyaga összesen........................ 12392 drb Gy arapodás 443. 4. Moldován László pénztárosnak lapunk múlt számában ismertetett számadását a számvizsgáló-bi­zottság teljesen rendben találta s a felmentés meg­adását javasolta. 5. A közgyűlés mind a három jelentést öröm­mel vette tudomásul a tisztikarnak köszönetét nyil­vánította, a fölmentést megadta s a helyiség kérdését a küszöbön levő városi építkezésekkel kapcsolato­san óhajtja megoldani. 6. A f évi költségelőirányzatot 3265 K szükség­lettel és 3279 K 02 fill, fedezettel, 14 02 fillér fölös­leggel a közgyűlés megállapította. 7. A választmányba a közgyűlés Brogyányi Kázmért, Hubay Zsigmondot és Stella Sándort válasz­totta be. A közgyűlés 6V2 órakor ért véget. Heti krónika. Hol vagyunk még attól, hogy az uj választá­sokat elrendeljék s ime a kombinálgatás, jelölés, korteskedés teljes gőzerővel megindult az egész vo­nalon. Úgy képzelem én, hogy rengeteg sok em­berből fog állani az az uj parlament, mert csak tő­lünk, Nagybányáról tiz férfiú óhajt benne ülni, ki Te féltékeny, te!« (A báró képéhez) »Mi szüksége volt arra, hogy ilyen szomorúságot okozzon nekünk? (A férje arcképéhez fordul és ahoz beszéli »Simuljon ki homlokod! (Felveszi a férje képét és feláll) »Hogy el- szórodjál, jer, tegyünk egy sétát a Boisban.« (Kis idő múlva) »Nem akarsz?« (Viszateszi a képet az asztalra, kedvetlenül,! ’Hát akkor maradj, majd magam megyek.« (Megbánva, élénken; »Nem, nem, még sem megyek. Veled maradok egyetlenem, nem megyek ki, nem. (Álmodozva.) Egy év, egy özvegyi év már! (Visszafor­dul a férje képéhez.) »Hogy telik az idő, ugy-e Hec- törom! (Fel s alá járva/ »Gyászéve eltelt /« A bárónak igaza van. És a nélkül, hogy az illendőség ellen vétenék, levethetném ezt a mély gyászt, visszatér­hetnék a világba újra részt kérve annak örömeiből. (Sóhajtva) Oh, de én nem is gondolok erre! (Kis szünet után a férje képéhez közelit) »Pedig ha te akar­nád, ha kényszeritenél rá, a Te kedvedért meghoz­nám még ezt az áldozatot is. (Kis idő múlva) »Nem akarod? Nem? Hát úgy is jól van, ne beszéljünk róla. (Hosszabb szünet után) Istenem, milyen hosszú is egynapi Milyen végtelen hosszú! (Álmodozva.) '-Szép szemei Suzanue, elég könnyet ontottak már\« (Kis idő múlva) »Az már tény, hogy könnyeim forrása kiapadt és egy idő óta szemeim szárazon maradnak. Pedig ha szemünk sir csak, de szivünk nem érzi a könnyeket, mit ér az ? ! (Férje képéhez) Ugy-e Hector ?! (a kép elé ül) Hát igazán nem akarod, hogy vissza­térjek a világba? Eleinte, tudod, csak nagyon ke­veset járnék társaságba, egyszer egy héten és azután .. Nem akarod? . . . Nem? ... — (Feláll.) Jól van hát igy is. (Kis szünet után.) Pedig jó lesz szem előtt tarta­nod, hogy a doktor betegséget jósolt nekem, ha továbbra is ilyen elzárkózottan élek. Megérthetnéd, hogy az én koromban mozgalom, élénkség, öröm: életfeltétel. És végül, ha beteg lennék, te azért még sem jöhetnél vissza . . . Hisz én mindent elkövettem, hogy itt tartsalak, te elmentél, ez nem volt az én Medgyesen, ki Somkuton, Láposon, Beregben, Tol­nában, Baranyában lép föl s mindenkinek biztos a megválasztatása. Milyen jó is lesz nekünk nagybányaiaknak, ha tiz patronusunk lesz ott a döntő körökben és mind­egyik másképp beszél majd, akkor legalább a mi­niszter kényelmes semmittevésben ringathatja magát, nehogy megsértsen valakit. Még beszámoló is lesz a jövő héten magas vendégekkel egybekötve, de igaz, ez nem ehez a héthez tartozik, tehát egyelőre még nem referálha­tunk róla. Tartsuk meg szigorúan a kellő határokat. Az azonban ezen a héten történt, hogy újra bejárták a láposvölgyi vasút felsőbányái részét. Összegyűlt egy csapat nagy ur és kis ur, kimondta, hogy jó lesz biz az, ha a vasút olyan cirkuszos ka­nyarót csinál a testvérváros előtt, persze a mérnö­kök örvendenek, hogy két híddal több kell, mert ők az egész világot szívesen áthidalnák s aztán »fecerunt magnum áldomás«, a pezsgőzés, adomázás meg nem szűnt még eltávozásukkal sem, mert ak­kor a kupéban folytatták a mulatságot egy kis csen­dessel. Hát már kérem, tetszik tudni, ilyen szokott lenni az a közigazgatási bejárás. Mindenütt örülnek neki, mert tudják, hogy a vidéknek valamelyes föl­lendülése következik utána. A »Nagybánya és Vidéke« is feltétlenül nyerni fog. Először azért, mert nagyobb lesz a vidéke, má­sodszor mert Laczfaluba, Monostorra, Szurdokra gyorsabban szállíthatja a példányokat s igy foko­zottabb lesz a kereslet a legjobb vidéki lap iránt. Mi természetesebb tehát, minthogy mi is vasúti pártiak vagyunk, különben is manapság ez a párt a legjobb párti. Viccnek elég gyenge, de igaznak igaz s az igaznak mindig pártját fogja a krónikás. Földes Béla városunk orsz. gy. képvi­selője márc. 8-án kedden d. u. 5 órakor vá­rosunkba érkezik. A vonatnál a független 48-as párt fogja fogadni s képviselőnk Bónis István alalnök vendége lesz. Beszámoló s egyúttal programra beszédét szerdán délután 5 órakor tartja a Rákóczi téri „Láncos ház“ erkélyéről. Justh Gyula márc. 9-én szintén városunkba érkezik d. u. 5 órakor s ő is beszédet fog mondani Földes után, kísére­tében lesznek Batthyány Tivadar Gróf, Es­terházy Mihály Gróf, Wesselényi Ferenc báró, Holló Lajos és mások. Este a Polgári Körben közös vacsora, egy téri lék ára 2 K 60 fillér. A független párt 2-án este 6 órakor tartott ülésében már megállapította a fogadás rész­leteit. Uj hónap küszöbén kérjük a hátralékos dijak szives beküldését. Csaba Adorján vármegyénk kinevezett főispánja márc. 13-án városunkba érkezik rokonai látogatására. Kinevezés. Vass Lajos felsőbányái ref. iskolai tanítót a miniszter a balassagyarmati áll. iskolához rendes tanítóvá nevezte ki. Jámbor Lajos műépítész ma d. e. 9 óra 20 perc­kor városunkba érkezett a szálló építése ügyében s magával hozta a városi festőmütermekre vonatkozó tervezeteket is. hibám! Hiszen tudom, szabadságomban állana azt tenni nekem, ami éppen jól esnék és beleegyezésed kérése nélkül is jogom volna újra társaságba járni és ha kedvem úgy hozná, még férjhez menni is. (Élénken) Ezt nem teszem meg, miután megfogadtam neked, hogy nem megyek újra férjhez. De azért... (Férje képéhez kérő hangon.) Csak egyszer hetenként, egy ici-pici időre csak! Engedj menni... (Kis idő múlva) Te visszautasítasz? Te önző, te, igen, az vagy és mindig is Önző voltál ! (Rövid szünet után.) Ázt mondod, nem voltál az? Megkérdem a barátodat, a bárót, ő jól ismert téged, tőle is meghallhatod (Az állványhoz megy és a báró képét kezébe veszi.) Ugy-e bát'O, hogy Hector ? — — Hogy néz rám! — — Kissé élesek a vonásai, de milyen kifejező, kedves szeme van.. Milyen ragyogó. Hector szemei is szépek vol­tak. de nem volt kifejezés bennök. Fénytelenek, nedvesek voltak és nánslykor kancsitott is, az igaz, hogy csak iczi-piczit. (Kis szünet után.) Szegény báró! Végtére elhiszem, hogy szeret, ha mondja. Mennyit fog szenvedni! Kimondhatatlanul fog szen­vedni. És nekem is rosszul fog esni fájdalmát látni. Én nem szeretem őt, az biztos, de érdekel engem, olyan kellemes, rokonszenves az egyénisége. Hozzám olyan jó, de olyan jó, odaadó, előrelátó, figyelmes volt, mióta férjem meghalt. Az már igaz, Hector nem tudott volna hozzám olyan lenni, mint a báró. Ő is szeretett engem, — legalább ezt állította — de a maga módja szerint, hidegebben. (Hirtelen vissza­teszi a báró képét az állványra.) Milyen meleg van itt! (Lehúzza keztyüjét.) Megfullad az ember! (Nyakánál ki­gombolja ruháját és jól visszahajtja.) Decoltált ruhában, akárcsak Hectorral bálba készülnék! (Színes szalagot vesz a kandalló párkányáról és nyakához alkalmazz^.) Ez a Szalag ide. (Két rózsát vesz a vázából, egyet hajába, egyet ruhájára tűz fel) E két rózsát ide . . . ide ... és az illúzió teljes. (Sóhajtva) Ah! (Magát a tükörben nézve) Azt lehetne mondani, hogy egy kissé teltebb lettem. Stoll Béla tiszteletére, mint múlt szá­munkban említettük, a Kaszinó a múlt szom­baton nagyszabású estélyt rendezett, amely gyönyörűen sikerült A banketten mintegy 150-en vettek részt, köztük többen Felső­bányáról. Szatmárról Ratkovszky Pál főigaz­gató, Szinérváraljáról Mándv Zoltán vett részt az estélyen. Felsőbánya díszpolgára és a ka­szinó kiváló érdemekkel biró elnöke egész­ségére sok szép köszöntő hangzott el. A jó kivánatokhoz lapunk is őszinte örömmel csatlakozik. Lapunk 1909. 43. számát, melynek homlokán tévesen van okt. 17. 42. szám föltüntetve, belső ol­dalain azonban a helyes szám és dátum (okt. 24. 43. szám) olvasható, amely Réti Pista »Tizennégy esz­tendő a nagybányai festőkolónia életéből« cimü nagy­szabású cikkének VI. VII. VIII. részét tartalmazza, megvételre keresi a Kiadóhivatal. A láposvölgyi vasút felsőbányái variánsának köz- igazgatási bejárása pénteken, március 4-én volt. Ez alkalomból március 3-án d. u. 5V* órakor és este 11 órakor több előkelő vendég érkezett Felsőbányára. Részt vettek a hivatalos eljárásban : a kereskedelmi minisztérium képviseletében Bene György műszaki főtanácsos, a földmivelésügyi minisztérium képvisele­tében Meskó Kálmán kultúrmérnök, a vasúti és hajózási főfelügyelőség részéről Dalmady Ödön fel­ügyelő, Szatmárvármegye képviseletében Péchylst- vá főjegyző, a közig, bizottság képviseletében Kacsó Károly műszaki tanácsos és Madarassy László szolga- biró, a Máv. részéről Eckstein Márk felügyelő, Bacsó Pál felügyelő, Holuby Arthur hivatalnok, az enged­ményes képviseletében dr. Makray Mihály polgár- mester, a Felsőbánya—nagybányai vasút részéről Hollós Oszkár igazgató, Felsőbánya város részéről Farkas Jenő polgármester, Münnich Sándor gazd. tanácsos, a tervezők részéről Czinner Imre mérnök. A bizottság megállapította, hogy a vonalra minden­képpen előnyösebb, ha Felsőbányán is keresztül megy, az egész változás alig kerül többe egy fél­kilométer vonalnál, amit érdemes azért feláldozni, hogy Felsőbányát is érintse, mint egyetlen közbeeső várost. Felsőbánya különben megszavazta már is a maga áldozatát a vonalra, a 100.000 koronát s az uj tervezés is az ő költségére ment (3500 K). Az, hogy Giródtótfalutól kezdve a síneket fel kel szedni és máskép lerakni, nem áll. Az uj vonal a giródtótfalusi állomáson túl, a Nyiresnél egy kanyart csinál a hegyek felé, átmegy az országúton és a Zazaron, a folyó jobb partjára, onnan tekintélyes ívvel vissza­fordul a vizen, az országúton keresztül a balpartra s kanyarral felülről érkezik a felsőbányái állomásra, hogy minden mozdonyforgatás nélkül tovább me­hessen. A Zazaron tehát két hidat kell létesíteni egymás mellett. A bizottság készséggel hozzájárult a gyönyörű tervhez s most már nem hiányzik semmi a vasút létesítéséhez egyéb, mint hogy a földmivelsi miniszter 850 ezer koronával járuljon hozzá. Mi ha meg lesz, akkor jövő ősszel fütyülni fog az uj vonat. A vendégeket 3-án este Felsőbánya városa hívta meg vacsorára a Rumpold-vendéglőbe, ahol éjfél- utánig kitünően mulattak, 4-én d. e. 11 órakor pedig a jegyzőkönyv felvétele és aláírása után elutaztak álllomáshelyükre. Itt van alkalmunk megemlíteni azt, hogy nagyon tévesen gondolkoznak azok, akik azt hiszik, hogy Nagybányának ártani fog a lápos­völgyi vasútnak ez az újabb variánsa. Nincs okunk (a báró képét megfordítja) Ejnye, ejnye báró ur, nem fordul meg mindjárt! (a közönség felé) Teltebb let­tem... de mire jó ez nekem már? (Álmodozva) »5« merem vallani, hogy mélyen, igazán szeretem magát és térden állva kérem kezét!« Az én kezemet! (Férje képe felé megy) Megérdemelnéd, hogy önzésedért meg­büntesselek és beleegyezésemet adjam a bárónak. Rósz vagy, mert örökös visszavonultságba száműzöd kis feleségedet és megtiltod neki a társaságba mene­telt. Hogyan? Nem tiltottad meg nekem? Hátakkor, drágám, az előbb félreértettem gondolatodat? Hát igazán azt akarod, hogy úgy éljek, mint régen? . . . Igen? Nohát, akkor úgy teszek, de hogy megmu­tassam, miszerint nem vagyok hálátlan, még egyszer fogadom, nem fogok újra férjhez menni. Látod, milyen jó vagyok! Meg vagy most elégedve? (Rövid szünet) Jól értettem-e? Lehetséges lenne? Te ellen­kezőleg, azt kívánod, hogy férjhez menjek? Bolond vagy! De kihez? Vaucluse báróhoz? Soha, barátom, soha ... Az igaz, ő nem ellenszenves nekem, de később meg fogod bánni, hogy most kényszeritsz hozámennem és később majd szememre hányod. Nézd Hector, kérlek szépen, ne erőszakolj! Fájdal­mat okozol nekem! ... Te mégis követeled? . . Hát jó! Majd 20 év múlva, 10 év után? Azt akarod, hogy hamarább ? No hát 2 év múlva ? vagy a jövő évben... Hogyan? Mindjárt?... Oh, Hector, milyen könyörtelen vagy. (sóhajt) Végtére, ha ez akaratod! (A báró képéhez megy és oda fordulva, a férje képére mutat) Menjen, báró, kérjen meg tőle . . . (Künt csengetnek) Az igazi, az élő ! (Hirtelen felveszi a férje képét és a fiókba zárja) Úgy, gyorsan . . . rejtsd el magad! Zavarnád őt! (A háttérben levő ajtóhoz szalad és kiszól:) Megváltoz­tattam elhatározásomat! Menjen, nyisson hamar ajtót Vaucluse báró urnák I« • (Függöny legördül.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom