Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-28 / 35. szám

(4) 35. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1910- Augusztus 28. Kitüntetés. Ő felsége a király születésének 80 éves emléke alkalmából Jörg Eendréné temesvári lakosnak, lapunk jeles munkatársának a Koronás arany érdemkeresztett adományozta. A Kaszinóban hétfőn és kedden (aug. 29. 30.) fővárosi színművészek Kabaret-estélyeket rendeznek. Számozott ülőhelyek 2 K. Diák-jegy 1 K. Kezdete 8 és 7g órakor. Jegyek előre válthatók Kovács Gyula könyv- kereskedésében. A nagybányai állami polgári leányiskolában és a vele kapcsolatos női kézimunka-tanfolyamon a jövő 1910—1911. tanévre szóló beiratások szeptember hó 3—5-ik napján fognak megtartatni. A javitó-vizsgálatok szeptember hó 1-én, a felvételi vizsgálatok szeptember 2-án d. e. 8—12 óráig lesznek. A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember hó 6-án lesz. Az intézetbe elő­ször beiratkozó növendékek a beiratásnál szüleik, gyám­jaik, vagy azok megbízottjainak kíséretében tartoznak megjelenni és előmutatják a) az előző osztályról szóló bizonyítványt; b) keresztlevelet és c) ujraoltási bizo­nyítványt. A polgári leányiskola első osztályába oly növendék léphet be : a) ki életének 10 évét betöl­tötte; b) ki az elemi iskola IV. osztálya számára előirt tantárgyakban kellő jártasságát vagy bizonyítvánnyal, vagy az állami polgári leányiskola tanítótestülete előtt felvételi vizsgálat utján igazolja. A beiratáskor fize­tendő: 1. Évi tandíj fejében 10 K. 2 Beiratási dij fe­jében l K. 3. Ifjúsági könyvtárra 1 K 4. Értesítőre 1 K 20 f. 5 Orsz. t. nyugdíjalapra 30 f. 6. Kirándulási alapra 1 K. A tandíj két részletben fizethető. A tandíj egészben vagy részben elengedhető, a 3., 4., 5. pont alatt jelzetteket azonban a beiratások alkalmával min­denki tartozik megfizetni. A tandíj elengedéséért csak azok folyamodhatnak, kiknek az ének, szépírás és test- gyakorláson kívül egynél több elégséges osztályzatuk nincs. A kérvények a szatmármegyei kir. tanfelügyelő úrhoz címezve, a beiratások alkalmával az igazgató­ságnál nyújtandók be. A folyamodványhoz csatolandó: 1. Az előző tanévről szóló iskolai bizonyítvány ; 2 egy évnél nem régibb keletű szegénységi bizonyítvány A tanügy terén működő egyének gyermekei, ha jó elő­menetelt, szorgalmat és jó magaviseletét tanúsítanak, a tandíj fizetése alól szegénységi bizonyítvány bemu­tatása nélkül is fölmentetnek. Iiy esetekben a folya­modványra 1 korona, a mellékletekre 30 filléres bélyeg teendő. A folyamodványok a szülő és nem a tanuló nevében Írandók. A kellőleg föl nem szerelt folyamod­ványok tekintetbe nem vétetnek. Gyászhir. Alig temették el a kassai temetőben Plachy Gyula kir. pénzügyigazgató 4 éves kis leány­káját, a családot újabb csapás érte, amennyiben Felső­bányán az 5 hetes Plachy Ilonka is meghalt. Felső­bányán temették el. A kétszeres gyászszal sulytolt pénzügyigazgató és családja iránt általános a részvét. Nyugdíjas egyének, kik más közhivatalt vállaltak, szept. 1-től kezdve nyugdijat és fizetést nem élvez­hetnek s választaniok kell a nyugdíj vagy az uj állás között. Az intézkedést a rendezett tanácsú városok tisztviselőire is ki akarja a belügyminiszter terjeszteni. Értesítés. Az 1884. évi XVII. lörvényczikk 157. §-a rendeletére, — mely igy szól: »40 koronától 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő : a) aki ezen törvénynek a segédés gyári munkások fel­vételét, alkalmazását és a velők való bánásmódot szabályozó rendeletéit áthágja, vagy a segédszemély­zet iskolai oktatására vonatkozó kötelességeit nem teljesiti« — hívjuk fel az iparosok és kereskedők figyelmét azon megjegyzéssel, hogy a miniszteri ren­delet 10 napot engedélyezett a tanonczok beiratására, szept. 4-től 13-ig, mely időn túl, nevezett törvény- szakasz alapján a be nem írott lanoncok gazdái a legmagasabb pénzbüntetéssel sujlatnak. Azon kifogás, hogy a tanonc csak próbaidőt tölt, vagy szerződ­tetve még nincs, az iskolába való járás aíól felmen­tést nem képez, mert törvény szerint minden, a város területén lakó tanoncznak iskolába kell járnia. A beírás naponként d e. 10 — 12 óráig tart a Felső­bányái utcai áll. elemi népiskolában. Tudjuk, hogy igen sok tanonc nem tanuló éve kezdetétől, hanem felszabadulása előtt 1-2 hóval iratkozik be azért, bogy iskolai bizonyítványt kaphasson s a törvényt kijátszva, munkakönyvé kiállíttassák. Az ily tanoncok gazdái már most megbüntetletnek és a tanonc iskolai mulasztásáért az ipartestület által kiszabandó ideig — meghosszabbított tanonczidő alatt — iskolába járni köteles. A vallás- és közokt miniszter 96096 - 907. sz. rendelete utasítja tanoncziskola felügyelő-bizottságát : minden egyes esetben, mikor tudomást szerez arról, hogy iparosok, gyakornokok, vagy napszámosok címén oly egyéneket alkalmaznak, akiknek alkalmazása az iparág elsajátítása végett történik, de akikkel sem ta- nonc-szerződést nem kötnek, sem tanonciskolába nem járatják, az illetők ellen az 1884. évi t.-cz. 61. és 62 §§-ba ütköző kihágások miatt az első fokú iparható­ságnál tegyen jelentést. A tanítás hétköznapokon d. u. 5—7 óráig a közismereti, vasárnap d. e. 9 — 12 óráig a rajz- és a rajzlanulás alól felmentendők részére szervezendő osztályokban lartatik. Közismereti órákra minden tanonc köteles járni. Az 1893. évi 33.561. sz a kiadott min. rendelet 21. a) pontja alapján a rajz­tanulás alólfelmentetnek : mészáros, hentes, szappanos, borbély, betűszedő (nyomdász), bélfejtő, tímár, szalámi- készítő, kéményseprő, molnár, halász, sütő, pék, kötélverő, ruhatisztító, bocskorkcszitő, kávés, korcsmá- ros és kereskedő tanonczok. Ezeknek ugyanezen ren­delet b) pontja szerint a heti rendes órákon felül még 3 órában rajzpótló, esetleg szakjokba vágó vagv álta­lános természetű tanításban kell részesülniük. Ha az iparoslanonc valamely középiskola négy alsó osztályát sikerrel végezte, az iskolába való járás alól felmente­tik, de rajzórákra járnia kell. Nagybánya, 1910 aug. 22-én. Az iparos tanoncziskola felügyelő-bizottsága. Vettük a következő gyászlapot: A Budapesti írók és Újságírók mély megillelődéssel jelentik, hogy társuk néhai Gáspár György volt 48-as honvédezre­des fia, több könyv szerzője, több újság volt szer­kesztője : Gáspár Imre iró és újságíró folyó évi augusztus hó 19-ikén, élete 56-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult hült tetemei folyó évi augusztus hó 23-ikán délután 3 órakor a Rókus kórház halottas házából a római kath. egyház szertartása szerint a rákoskeresztúri temetőben helyez­tetnek örök nyugalomra. Budapest, 1910. augusztus 22. író és hírlapíró társiink nyugodjék békével! — A koporsónál Zempléni Árpád tartott az írók nevében költői szépségekben gazdag, megható búcsúztatót. Magánvizsgára felelősség mellett előkészít polgári iskolai tanulókat, esetleg correpetitióra elfogad I. II. gymnazistákat Imre Károly, Bercsényi-u. 10. Az országos m. kir. szinmüvészeti akadémián a. beiratások az előkészítő osztályba szeptember hó 12, 13., 14 ikén, az akadémiai I és II. osztályba pedig szeptember hó 15 én tartatnak meg d. u. 3 órától 5 óráig. Az országos m. kir. szinmüvészeti akadémiába való felvételhez megkívántainak : a) Szín­padias csinos alak. b) Tiszta kiejtésű csengő hang. c) Kifejlett testi alkotás mellett (melyről az intézeti orvos ad véleményt) legalább 18 éves kor a férfiak­nál, legalább 16 éves kor a leányoknál, mi hiteles okirattal bizonyítandó, d) Annyi műveltség és iskolai képzettségről való bizonyítvány, amennyit e korban minden müveit ifjútól megvárhatni, különösen a magyar nyelvtan alapos ismerete, e) Szülői vagy gyámi megegyezés. Amely jelentkezővel ezek nem személyesen jelennek meg, megegyezésüket hiteles iratban tartozik az illető felmutatni, f) A jelentkező növendék csupán a valóságos és törvényes családi nevén Írhatja be magát, g) Jó magaviseleté erkölcsi bizonyitványnyal, vagy hatóságilag, vagy ismert más hazai vagy külföldi levéltárból újdonságot, isme­retlen kulturadalékot buvárol ki. Ilyenek »Nagybánya régi pecsétje», «Vincze mester» egy nagybányai plé­bános a XV. századból (1886.), «A nagybányai legré­gibb könyvkiadó» Heckel István «de rivulo Domina­rum» fölfedezése (1807.), «Negyven év előtt», Kovács Jánosnak 1848. évről szóló s Nagybányát is illető ada­tok ismertetése. Egy XVII. századi magyar könyv­nyomtató emlékezete«, melyben szó van Veresegyházi Szentyel Mihályról (1880), vagy olyan cikkek, amelyek Nagybánya jelenlegi kulturális emelkedését célozzák, mint »Megyei muzeum egyesület«, három cikk a nagy­bányai »Könyvtárainkról« (1887)., »Nagybánya régi műemlékei« (1887), melyhez külön fotografikus fölvé­teleket készített, »Ünnepnapok«, mely a Széchenyi íársulat évi és ekkor Nagybányán tartott közgyűlésé­ről értekezik. A Lendvay ünnepélyről hasonló alka­lommal (1888), végül alkalmi cikkei mint »Sarolta« (1886), szentimentális emlékezés egy fiatalon elhalt leányról, »Róma és Nagybánya* (1889) elöbang első római útjához. Mindezek állomások, melyeknél az apai elfogult­ság egyes bástyái hamarosan ledőltek. Még erősebben kapcsolódik Nagybányához, midőn (1887) köztudomá­súvá vált, hogy Szilágyi Sándor ajánlatára Hódmező­vásárhely város monográfiájának megírására őt szólítja föl, de ezt: »Én több éve előszeretettel gyűjtöm szülő városom Nagybánya történeti adatait; ez reám nézve érdekes téma s némileg általános érdekű is, mert összefügg az ország bányászati s pénzügyi történeté­vel és oly terület, amelyen teljesen otthon érezem ma­gamat« mondatokkal visszautasítja. 7. Nagybánya és múltja iránt viseltetett szere­tetének fénypontja volt azonban a Történelmi Társu­lat partikuláris konventikuluma és a Schönherrtől sa­játkezűig rendezett mütörténelmi kiállítás. A Társulat az 1889. évi vidéki gyűlését Mármarosszigeten tartotta s ebből az alkalomból örömmel fogadta Nagy- és Felsőbánya városok megtisztelő fölhívását, hogy e helyeket is meglátogassák. Nagybányán tehát egy fiókülést rendeztek. Az előkészületek Schönherr Antal mint elnök, Palmer Andor mint jegyző, Katona Lajos és Thurzó Ferenc, mint levéltári bizottság végezte. Ezeken kívül bizottság volt még Teleky Sándor gróf ezredes Gellért Ferenc polgármester, Törökfalvi Pap Zsigmond járásbiró, Szunter Nándor á l. fűgimnáziumi igazgató és mások. Nyirö Sándor városi ügyész a hatósá­gokat, egyházakat és a város családjait fölszólítja, hogy régi történeti becsű ereklyéiket bocsássák a kiállítás ren­delkezésére. Ezeket Schönherr Gyula kilenc csoportra elrendezve a főgimnázium dísztermében szakszerűen kiállítja. A társulat (Thaly Kálmán, Szabó Károly egyet, anár, Géresy Kálmán, Szádeczky Lajos, Fejér- pataky László, Kandra Kabos, Erdélyi Pál, Márki Sándor, Dedek Crescens és mások) Mármarossziget- ről Felsőbányán át érkezett Nagybányára. Mind a vá­rosi levéltár, mind a kiállítás meglepte őket. Nem ke- vésbbé a szívélyes fogadtatás. Az előadások során (Szádeczky: »Nagybányaváros régi ipara és céhei«, Kandra: »Sárközujlaki báró Vécsey-féle levéltár«.) Schönherr a nagybányai levéltárról olvasott és ö volt egyúttal a kiállítás tudós ciceronéja. A hangulatos ünnepélyt emelte az a körülmény, hogy a város 200 koronával a Történelmi Társulat alapitó tagjai közé lépett. egyének aláírásával mulhatlanul igazolandó, h) Min­den újonnan jelentkező az előkészítő osztályba csak próbaidőre vétetik fel; ennek leteltével vizsgálatot tesz. A fölvétel tehát nem végleges, s a letelt próbaidő után a tehetségtelen vagy hanyag növen­dék elbocsáttatik. i) Az előkészítő, valamint az I. akadémiai osztály növendékei 4 korona beiratási dijat s 10 korona felvételi dijat, az akadémiai II. osztály"jnövendékei pedig 4 korona beiratási dijat, 2 korona bélyeg dijat; azonkívül minden növendék 60 korona tandijat tartozik 2 részletben, u. m. 30 koronát a felvételkor és 30 koronát február 1-én előre fizetni, j) Minden fölvett növendék tartozik szülőivel, vagy gyámjával együtt az eléjök terjesz­tendő kötelezvényt aláírni Bővebb értesítést az intézet igazgatósága (Rákóczi-ut 21. sz II. em ) készséggel ad. Budapestenl910. augusztus, hóban. Az igazgatóság. Postai cimbejelentő-lapok használata fürdő- és nyaralóhelyeken, valamint turisták által látogatott he­lyeken. A kereskedelemügyi m. kir. minisztérium azon célból, hogy a fürdő, gyógy- és nyaralóhelyeket fel­keresők és a turisták minél kényelmesebb utón és módon rendelkezhessenek postai küldeményeik és távirataik kézbesítése, valamint levelezéseik, hírlapjaik, postautal­ványaik és távirataik utánküldése iránt, az 1907. év­ben »Cimbejelentő-lapok«-at bocsátott ki, melyek a közönség részéről történt kedvező fogadtatás követ­keztében továbbra is forgalomban maradnak. Ezen cim- bejelentő-lapokat a fürdő- és nyaralóhelyeken, valamint a turisták által látogatott helyeken levő postahivatalok a postahivatalban bárkinek díjmentesen szolgáltatják ki, valamint a fürdő- és nyaralóhelyeken és a turisták által látogatott helyeken levő szállodákat, ház, villa- stb. tulajdonosokat, illetve mindazokat, akik szálló vendégek befogadásával foglalkozni szoktak, megfelelő mennyiségű cimbejelentö-lapokkal látja el, hogy azokat a náluk megszállóknak az érkezéskor és az elutazáskor rendelkezésre bocsátják. A cimbejelentő-lapok haszná­lata által az igénybevevők megkímélik magukat attól, hogy megérkezésöket, illetve elutazásukat, tehát a postai küldeményeknek hol történendő kézbesítését, vagy elutazásuk után érkező postai küldemények után- küldésének helyét a postahivatalnál személyesen, avagy díjköteles levélben legyenek kénytelenek bejelenteni, hanem a kellően kitöltött cimbejelentő-lapot valamely levélgyűjtő szekrénybe dobják, vagy közvetlenül a posta- hivatalhoz juttatják. A cimbejelentő-lapok kitöltésére a szöveg kellő tájékoztatást nyújt. A csomagok és pénzes­levelek utánküldése iránti rendelkezésre e cimbejelentő- lapok azonban csak az esetben használhatók, ha a címzett a megkeresett postahivatal előtt ismeretes, vagy magát kellőleg igazolja. Azonban cimbejelentö-lappal csak a helybeli, vagyis azon postahivatalnál lehet ren­delkezni, melynek székhelyén vagykézbesitési körében a rendelkező egyén tartózkodik. Születtek: 291, 295., aug. 10. Brédl Ferencnek iker »Ferencz« és »Tamás«; 296, aug. 12. Búchler Simonnak »Margit« ; 297, aug. 7. Kecsmár Istvánnak »Mária Ilona« ; 298., aug. 10. Horzsa Pálnak »János«; 299 ,300. aug. 11. Kozák Maliidnak iker »Ilona és Lajos«; 301, aug. 13. Kriszl Ödönnek »Ilona Irén«; 302, aug. 14 Knecz Györgynek »Ilona«; 303, aug. 18. Klein Jakabnak »Ferenc, József«; 304., aug. 19. Matesnik Istvánnak »Ilona, Mária«; 305., aug. 18. Tamás Anná­nak »József«; 306, aug. 21. Horvát Tódornak »De­meter«; 307., aug. 19. Krampfner Sámuelnek »Ber- nát«; 308., aug. 21. Merik Annának »Mária, Mici« nevű gyermeke. Elhaltak : 216 , aug. 13. Brédl Ferencz rom kath., 3 napos, ács-segéd gyermeke, veleszületett gyenge­ségben; 217., aug. 13. Brédl Tamás róm. kalh., 3 napos, ács-segéd gyermeke, veleszületett gyengeség­ben; 248., aug. 16. Horinkár Mária özv. Lázár Flóráné g. kath., 33 éves, ny. bányászná, gyomorrákban; 249., aug. 18. Sipos Ilon Adél r. kalh, 3 éves, cipészmester gyermeke, lüdővészben ; 250, aug 19. Pap Lajos g. kalh., 5 hónapos, napszámos gyermeke, vörös himlő­ben: 251, aug. 20 Fóris Juliánná ref, 10 hónapos, napszámos gyermeke, tüdővészben; 252., aug, 22. Kozák I ona r. kalh., 12 napos, szakácsnő gyermeke, veleszületett gyengeségben; 253, aug.22 Kozák Lajos r. kalh., 12 napos, szakácsnő gyermeke, veleszületett gyengeségben; 254, aug 22 Horvát Demeter g. kath., két napos, bányamunkás gyermeke, veleszületett gyen­geségben ; 255., aug. 24 Klement Károly r. kath., 73 éves mészáros, terjedő hüdéses elmezavarban; 256, aug. 24. Helmer Lajos r. kath, 47 éves szobafestő, tüdővészben; 257, aug 23 Ffilöp Fajos r. kath, 34 éves bányamunkás, bélelzáródásban. Házasságot kötöttek: Kalmár Imre és Pelerfi Anna nagybányai; Miszti Lajos és Jeremiás Erzsébet nagybányai; Kovács András és Nagy Ilonka nagy­bányai; Nagy Károly László és Plosz Róza nagybányai lakosok. Kihirdetés alatt állanak : Moldován György és Babies Mária nagybányai lakosok. Menyasszonyi selyem 1 korona 35 fillér méte­renként mindenféle színekben. Bérmentve és vám­mentesen házhoz szállítva. Gazdag mintaválaszték tetszés szerint Henneberg selyemgyára, Zürich. ■85335 TELEFON-HÍREK 555:53 —«————■ ■ Budapest, 1910. aug. 27. d. u. 4 óra 10 p. Kolera. Budapest lázas izgatottsággal védekezik a kolera ellen, noha eset még nem fordult elő, sőt koleragyanus beteget sem észleltek. A Szent István

Next

/
Oldalképek
Tartalom