Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-10 / 15. szám

(2) 15. szám.

juk miért nem értek el sikert ezek a vállalkozások; többen lehetnek azonban, kik erről tájékozva vannak, vagy pedig egyéb okból bízván egy újabb aranykotrási vállalkozás sikerében tisztességes haszon reményében kockára teszik vagyonuknak kissebb nagyobb részét.

Az ilyen vállalkozónak csak »jó szerencsét« kívánhatunk, utóvégre is kockázat nélkül nincsen üzlet s csak az nyer, aki mer.

Jelen esetben azonban nem ilyen vállalkozásról van szó; jelen vállalkozásnál a hiszékeny közönség mer, Grosz Károly ur pedig nyer.

Nézzük mit mond maga Grosz Károly ur erre vonatkozóan említett hirdetésében?

»Ezen vállalatnak alapját képezi Grosz Károly- nak a nagybányai m. kir. Bányakapitányságtól 1909. évi augusztus 16-án 4824 sz. alatt nyert kutatási engedélye, valamint annak alapján fennálló 60 db. zárt- kutatmányok«.

Fenti bányajogositványok 6400 drb. egyenként 20 korona értékű részjegyekben állapíttattak meg és ezen részjegy mennyiségből csak 1500 drb. kerül kibocsátásra.

Minden egyes részjegy a Grosz Károly féle 1824 számú kutatási engedély és annak alapján fennálló zártkutatmányok 1/6400 ad részbeni tulajdonát képezi és minden részjegy az illető tulajdonosának saját nevére bejegyeztetik a nagybányai m. kir. Bányakapitányságnál.

Fenti aranymosóüzemét a folyó év nyarán kezdi meg és megszakítás nélkül fogja folytatni. Az eladásra kibocsátott 1500 drb. részjegyek befolyt összegéből lesz az üzem teljesen fölállítva, úgy, hogy a részjegytulajdonosoknak semmi néven nevezendő az üzem fölállítására és folytatására vonatkozó kiadásuk vagy utánpótlásuk nincsen«.

Nem is olyan rossz spekulatió !

A vállalkozás alaptőkéje volna 6400 drb. részjegy ára 20 K-jával 128000 K. Ebből az üzem felállítása céljából eladásra kerülne 1500 drb. részjegy á. 20 K összesen 30000 K, Grosz Károly és társai pedig nyernének 98000 koronát.

Ez igazán Grosz-artig.

Ez azonban még nem minden.

A részvények 76%-a a Grosz Károly és társai tulajdonát képezvén, ők a közgyűlésen azt szavaztatják meg maguknak, amit akarnak s lehet képzelni, hogy fognak eljárni a részvényesekkel szemben azok, kik nem restelkedtek egy a legnagyobb mértékben kockázatos vállalkozásnál a könnyen hivő közönségnek fenti ajánlatot tenni.

Mindezek után Grosz ur említett hirdetésében azt is kijelenti, hogy a közgyűlés idejéről minden egyes részjegytulajdonos értesítve lesz.

Nagyon szép Grósz úrtól, hogy még ezt az áldozatot is hajlandó meghozni a részjegyvásárló közönségnek.

Melegen ajánlom a közönség figyelmébe, hogy mielőtt e társulatnak részjegyeiből vásárolna — nézzen utánna, kik állanak e vállalkozásnak „élén, menynyi biztosítékot nyújt a vállalkozás élén állók intelli- gentiája, szakképzettsége és egyéni integritása arra, hogy a részjegytulajdonosok érdekei nem fognak csorbát szenvedni ?

Az »Első Nagybányai Aranymosó Társulat« hirdetéseiben gondosan kikerüli az erre vonatkozó infor- matiók nyújtását s gondosan elhallgatja azt is, hogy kik azok a szakemberek, kiknek véleménye alapján a részjegyeket vásároló közönség a vállalkozás jövedelmező voltára számíthat; túlságosan sokat várnánk tehát a Társulat vezetőségétől, ha azt kívánnánk, hogy ezeket a szakvéleményeket publikálja, úgy hogy mindenki, a ki részvényt akar vásárolni tisztába jöhessen azzal, hogy milyen kilátásai lehetnek befektetésének jövedelmezőségére vonalkozóan.

Mivel pedig elmondottak után valószínű, hogy e vállalkozás sok szegény és tudatlan, de jóravaló embernek keservesen szerzett 20 koronáiba fog kerülni

nak tartott. A szabadabb eszmétől megérintett, de őket meg nem értő magyar nemes-ég csökönyösen védi az ősi alkotmányt s a legkiváltságosabb osztálynak e vakmerő fia szavának súlyával, élével és gunyjával halálra ostromolja az ősi alkotmány legféltettebb intézményeit.

Micsoda merész és uj gondolat volt azt hirdetni, hogy nem a nemési kiváltságok, nem a corpus iuris egyedüli biztosítékai a magyar függetlenségnek, hanem a nemzet magyarsága, műveltsége és gazdagsága, a földmivelés intenzitása, az ipar és kereskedelem virágzása. Csak a vagyoni és műveltségi felsőbbség képesíti a magyarságot arra, hogy nemzeti és állami létet alkosson és tartson fenn bent az ország határain belül, függetlenséget és önállóságot biztosítson magának kifelé. Ez volt a Széchenyi programmja.

Mily igaza volt Széchenyinek a nemzeti műveltségről és gazdagságról való felfogásában, azt igazolja a müveit nemzetek azóta lefolyt története. és mai helyzete. A népek mai küzdelme úgyszólván teljesen a szellemi és anyagi versengésből áll. Az anyagi mód a rugója a fegyveres harcoknak, az anyagi jó mód ad élt és súlyt a fegyvereknek is.

Ezeket a ma is érvényes politikai és hazafias elveket hirdette Széchényi éveken át — de nemcsak szava és tolla erejével, hanem tetteivel. Szóval és tettleg hirdette, hogy a tett az első, a szó és irás csak eszköz. Ismeretesek alkotásai. Alig van állam- férfiú, aki a nagy elvek hirdetése és a kezdetnek oly nagy nehézségei mellett olyan sokat tudott volna alkotni a valóságban is, mint Széchenyi.

íNAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

és a bányászkodástól sok embernek kedvét fogja elvenni, ajánlom, e vállalkozást a nagybányai m. kir. Bányakapitányság figyelmébe.

Nagybánya, 1910 április 5 én A. F.

U. i. most utólag veszem észre s azért az utóiratba irom ki, hogy az »Első Nagybányai Aranymosó Társulat« szóban levő hirdetése április elsejéről van keltezve.

Heti krónika.

A madárvédő egyesület leglelkesebb vezető alakjától tudom, hogy Nagybányára szerdán az első fecskék megérkeztek. A kedves kis, barátságos munkás madárkáknak bizonyára nagy örömükre szolgált, hogy eltávozásuk óta egy egészen más párt, a munkapárt vette át az ország kormányát.

Milyen röpködés, csicsergés, fészekrakás következik most, szinte gyönyörűség azt elgondolni.

De egyidejűleg a fecskékkel megérkezett a rettenetes üstökös, az a bizonyos Halley. Vásárhelyi Gyula barátunk volt az első, aki meglátta Nagybányán ápril 6-án reggel 3 óra 30 perekor. A Postarétről nézve. Fernezely felé, keleten, kissé éjszaknak tekintve pompázott nagy csóvájával s Újfalunak haladt, vagyis déli irányt vett, látható volt mindaddig, mig a szürkület úgy négy óra után legyőzte a merész vándort. Hja, a nap sugarai nem tréfálnak, mi azoknak egy nyomorult üstökös c:

Hogy Vásárhelyi ilyen szerencsés volt, az eredményen felbuzdulva ma hajnal előtt mi is »három szomszédok«, mint valami »napkeleti bölcsek« megindultunk kelet felé, sőt elzarándokoltunk a Postarétre is, hátha megláthatnók a fényes csillagot. De Fortuna nem kedvezett nekünk, borongós volt az ég s mi se láttunk semmit sem, éppen úgy, mint az a sok száz ember, aki most estétől reggelig vadászik az üstökösre s legfeljebb csak akkor látja, mikor a szorgalmasan kultivált sikárlóitól végtére bőgőnek nézi a csillagos eget, avagy szikrákat hány tőle a szeme.

Ám azért két uj csillag mégis föltűnt a lát- ha'áron t. i. a Teleki-Társaság két uj tagja, a kiket csütörtökön választottak meg.

Nehéz ide a halhatatlanok közzé bejutni. Már a választás formája is olyan, hogy szigorúbb a drákói törvényeknél is. Csak egyszer szavaznak az irók és művészek, második vesszőfutás nincs s mivel mindegyik »egyéni« igyekszik lenni, két egyenlő szavazócédulát ott ugyan nem találna az ember. Kapott még két derék iró 7 — 7 szavazatot 14-ből, szintén ez alkalommal, de ez nem elég, ha csak 7 és kapott volna, már az más. Akkor ma négy

uj tagot üdvözölhetnénk.

Szükkörü, kimért áldomás tartatott a választás után, abban a tudatban, hogy lesz még ennél az idén izgatottabb választás is.

S majd az örömnapra szomorú gyásznap következett, emlékezés a legnagyobb magyarról, kinek szelleme ma is él s itt munkál közöttünk, de akit a nemzet olyan borzasztó, megdöbbentő, lesújtó körülmények között veszített el.

Mozgalmas hét, fordulatokban gazdag és változatos. Csak az előfizetések terén volt igen lanyha a forgalom. Kénytelen vagyok épp ezért hangsu lyozni, hogy a lapért ex-lexben is lehet fizetni, azért jó hazafi marad az ember, meg aztán különben is jön már az üstökös, ne gyűjtsük hát rakásra a pénzt, hanem tegyük legalább addig kedvessé az életet egymásnak, mig a csóva végig nem seper ezen a sártekén s amig minden héten olvashatjuk, hogy mit ír a krónikás.

Szatmári Királyi Domokos II. oszt. főkonzulnak, ludányi Bay Lajos sógorának az amsterdámi főkon- zulatus vezetésére történt meghívását őfelsége jóváhagyta.

E hazafisággal, ez elvekkel, e tetteivel vezette nemzetét a nagy Széchenyi az európai haladás útjára egészen addig, mig eszméi túlszárnyalták hazafias aggodalmát, más vezérre, találtak s Széchenyi szembekerült Kossuthtal. De népszerűsége feláldozásával is hű maradt elveihez egészen az önfeláldozásig, a megsemmisülésig, a tébolyig. Nem a mi dolgunk, nem is hazafias dolog Széchenyi -István és Kossuth Lajos dicsőségét és nagyságát szembeállítani, a mi hazafias kegyeletünkben megfér egymás mellett történelmünk e két nagy alakja, kiegészítői ők egymásnak Magyar- ország ujjáalkotásának nagy munkájában.

S midőn ez alkalommal, Széchenyi István halálának évfordulóján hazafias tekintetünk az ő nagy alakján mereng s emlékezetünk e gyászünnepélyen az ő nagy hazaszeretetének virágait szedi koszorúba, ne engedjük elmúlni a hazafias megemlékezésnek e kegyeletes napját emlékül, hogy e nagy férfiú példája meg ne termékenyítse szivünket és akaratunkat hazafias érzésekkel és elhatározásokkal.

Ha Széchenyi a honszeretet oltárán fel tudta áldozni egy hoszu élet nehéz fáradalmait, sőt fel tudta áldozni önmagát, életét, szivét, lelkét, még lelkének épségét is, ha ő mint a hazaszeretet önkéntes áldozata el tudott égni e szent oltáron, akkor mi is tartozunk valamivel a hazának, melynek eddig csak javait és áldásait élveztük. Azt hiszem, a honszerető magyar ifjúság előretörekvése, munkaszeretete, szorgalma, kötelességtevése a legméltóbb áldozat és kegyelet a nagy Széchenyi emléke iránt.

Neuberger István.

1910. Április 10.

Hollós Oszkár, a szatmár— nagybányai vasút igazgatója a héten városunkban időzött.

Újhelyi Hugó kir. jogügyi tanácsos Budapestről a héten városunkba érkezett.

A szatmári főszolgabírói állásra helyettesül a főispán Galgóczy Istvánt küldte ki.

A Teleki-társaság uj tagjai. A Teleki-társaság tagválasztó ülése április 7-én volt Révay Károly előlülése mellett. Tizennégyen gyűltek össze ez alkalommal a régi tagok közül. Határozatiig megállapították, hogy a szavazás módja következő lesz: A szavazólapon 6 jelölt neve szerepel, kik közül azonban csak 4 re szabad szavazni és pedig úgy, hogy akit az illető meg akar választani, annak neve után oda írja, hogy »igen.« Aki összesen 8 szavazatot kap, az tag lesz. Ily módon két név került ki az urnából: Németh Béla tanár és Oblatek Béla kir. bánya- tanácsos neve. A többi jelöltek is elég szépen kaptak a szavazatokból, de ezúttal nem kaptak általános többséget. Az elnök ezután az illetőket megválasztottaknak jelentette ki. A társaság május első felében nagy gyűlést tart, melyen a titkár beterjeszti ez évi jelentését.

Széchenyi István gróf halálának 50 éves fordulóját kegyelettel ülték meg Nagybányán. A Kaszinó kezdeményezésére a Szentháromságról nevezett templomban Szőke Béla plébános 8-án d. e. 9 órakor requiemet tartott, melyen városunk egész közönsége résztvett. A gimnazisták a Kistemplomban tartott istentiszteleten voltak. A főgimnáziumban y2 10 órakor volt az ünnepély, a hol az ifjúság hazafias dalokat énekelt. Neuberger István tanár gyönyörű emlékbeszédet tartott, melyet egész terjedelmében mai számunk tárcarovatában hozunk. Syntenis Gyula VIII. o. t. Széchenyiről világos, rövid, tartalmas és szép irálylyal megirt felolvasással lepte meg a jelenvolt közönséget. Vajay Sándor VII. o. t. Vörösmarty »Honszeretet«-ét, Kóczy László VIII. o. t. Arany »Széchenyi emlékezetét« szavalta nagy hatással. Az énekkar Borbás tanár vezetése mellett szépen énekelte a műsor 4-ik pontját az »Imát«. Szóval az egész ünnepség dicséretre- méltóan sikerült. Az áll. polgári leányiskola szintén sikerült ünnepélyt rendezett a tornacsarnokban, hol Demeterné Balázs Vilma tartotta az emlékbeszédet.

Az ÓV. egyház ápril hó 17-én d. e. 11 órakor közgyűlést tart, melynek főtárgya az egyházmegyei gyámintézeti elnök megválasztása.

Az áll. főgimnázium uj épületének szánt helyet, hir szerint, a miniszteri kiküldött a próbaásások, talaj - vizsgálatok után nem találta alkalmasnak s igy a városnak körülbelül más helyet fog kelleni felajánlania.

A Szent Lukács ev bányatársulat április hó 24 én d. e. 11 órakor közgyűlést tart.

Vigh János mint tűzoltó Nem rég halt el városunk egyik legöregebb polgára: Vigh János. Véletlenül a napokban egy igen érdekes, 41 éves, eredeti kézirat akadt a kezünkbe, mely arról szól, hogy milyen bátor, önfeláldozó tűzoltó volt a boldogult. Az irat tarialma a következő: 2367. k. 1869. T. Vigh János urnák. Nagybánya szabad királyi bánya város tanácsának határozata folytán, Vigh János helybeli lakos és városi polgár irányában folyó 1869-ik évi Május 4-én a szent Istvánról címzett ősi nagy torony leégése alkalmával a romboló tűzvész tovább terjedésének meggátlásánál tanúsított önfeláldozó nemes buzgalmáért, a jelenkor önfeláldozó részvétének buzdítására és az utókor emlékére hálás elismerés nyilváníttatván, erről nevezett értesitettik. Kelt Nagybányán 1869-ik évi Junius hó 14-én tartott tanácsülésből. Fésűs Menyhért polgármester s. k. Husovszky Kálmán főjegyző s. k. Megjegyezzük, hogy a torony égése az egész környéket veszélyezteti, különösen a mai főgimnázium épületét s Vigh János ennek a védelmében tűnt ki.

Gyászhirek. Kornis Aladár kereskedő március 26 án halt meg, mint azt lapunkban annak idején jeleztük. Egy hét múlva, április 4-én délelőtt pedig a felesége, Kornis Aladárné Zászlóffy Anna követte őt az ismeretlen nagy útra. Még reggel templomban volt, 9 órakor otthonn hirtelen összeesett és meghalt szivszélhüdésben, 70 éves korában; ápr. 6 án d. u. 5 órakor temették. — Miszti Lajos polgártársunk felesége szül. Miszti Ida szintén meghalt csütörtökön d. e 9 órakor, életének 27-ik, házasságának 7-ik évében, hosszas szenvedés után Két kis fia és leánykája siratja. Ma délután temették 4 órakor. — Morvay Gyula helybeli nyomdászt súlyos csapás érte. Szép reményekre jogosított 13 hónapos fia, rövid szenvedés után, e hó 7-én, d. e. 10 órakor visszaadta ártatlan lelkét teremtőjének. A mély gyászba borult szülőknek csupán egy kis lányok maradt: Ilonka. Morvay Sándorka temetése 8-án d. u. 5 órakor volt.

Próbabál. Zelinger Adolf táncmester, aki igazán nagyon szép pártolásra talált itt városunkban s minden oldalról dicsérettel emlegetik hat heti fáradhatatlan működésének gyönyörű eredményeit, április 16 án a Kaszinó termeiben jiróbabált, illetőleg táncvizsgálatot rendez. Színpadi műsor lesz itt élőképpel, prológgal és sok csinos tánccal, többek közt magyar, spanyol, rokokó, román, virágtáncot stb. fognak lejteni, bemutatják a mai napság szokásos turtáncokat, sőt a mester maga is huszártiszti egyenruhában huszártáncot fog járni. Belépő dij 2 korona, tanulóknak 1 korona. Á népszerű táncmestert annyira megszerették nálunk, hogy sok szülő óhaját fejezte ki az iránt, vajha minden évben rendezne itt tanfolyamot. A próbabál előreláthatólag kitünően fog sikerüini.