Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-13 / 7. szám

(2) 7. szám. 1910. Február 13. János helybeli lelkész-szerkesztő, rokona kisér­ték utolsó utján. De azonkivül ott láttuk a különböző hi­vatalok, testületek képviselőit s különösen igen nagy úri hölgyközönséget. A család a szomorú esetről a következő gyászlapot adta ki: A súlyos veszteség érzetében, fájdalmas szivvel tudatjuk az egész rokonság nevében a szomorú hirt, hogy özv. ötömösi Ötömösy Gyuláné Riszdorfer Vilma élete ötvenhatodik évében, több heti betegeskedés után, február hó 5-én, este nyolcz és fél órakor meg­halt. Kedves halottunkat február 7-én délután 3 órakor temetjük evangélikus szertartás szerint. Nagybányán, 1910. február 6-án. Maradjon áldásban emlékezete ! Ötömösy Zenó, Ötömösy Zenda, Ötömösy Zoltán gyer­mekei. Kulcsár Loránd, Kulcsár Lajos, Kulcsár Edit, Kulcsár Zénó unokái. Riszdorfer László testvére. Kul­csár Lajos veje. Özv. Horváth Jánosné, Polereczky Józsefné, Krecsmár Pálné. Fekete Károlyné, Risz­dorfer Lászlóné sógornői. Ötömösi Ödön sógora. Február hetedik napja óta ott nyugszik ő is a temető korhadt, öreg fái alatt, a szép ve- resvizi völgy oldalán. Sóvárott született, hol atyja kincstári orvos volt, de mintegy három évtized óta lelke összeforrott Nagybányával. Csak itt érezte magát jól, ide vágyott vissza szive, bár­merre vezette is útja, az ország különböző ré­szeiben lakó családtagjaihoz. Itt élte legboldo­gabb, legszebb és legküzdelmesebb éveit, itt domborodik a sir is fölötte, itt, ahol megértet­ték, ahol szerették őt s ahol áldásban marad közöttünk emlékezete! Heti krónika. A politika már eljutott hozzánk is, az ország szivéből a talpába. A függetlenpárt szervezkedett Nagybányán, már t. i a Justh-párt, a megyegyülé- sen meg Nagykárolyban a kormány leiratát tárgyal­ták. Az éjszaki hadak bevonultak, a csengeri kaszá­sok és a tyukodi pajtások, aztán jaj volt annak, aki­nek egy garas ára bizalom volt a fejében, úgy ki­verték azt a kis bizalmat onnan egy pillanat alatt, mint a parancsolat, és Szatmármegye hü maradt önmagához. Mikor a tyukodi pap tüzes beszédben szidta Khuent meg Tisza Pistát, egy borizü hang igy kiál­tott föl: — Végre egy becsületes kálvinista pap, aki nem szerelmes Tisza Pistába. Készülődik mindenki a választáshoz, de a leg­több ember úgy van vele, mint a szigeti zsidó volt a tanuzással, mikor kérdezték tőle fölfelé menet a törvényszék lépcsőjén: — Mojse, mire fogsz esküdni? — Ami előadódik. Volt az ő bölcs és előrelátó válasza. Ami kerületünkben sem tudja még a választók 99%-a, hogy kire fog szavazni. Az, majd előadódik. Közben elérkezett a böjt. Bizony, hamut szór­hat az egész ország a fejére, jó lesz a múltért meg­vezekelni, az egyház által előirt hat hét alatt. Ránk fér egy kis bünbánat. Csak azzal is túlzásba ne rendbe, nézzen körül a szükséges bútorért, mielőtt még a visszatérők elszednék az orra elől. Szüksége lesz zongorára és egy könnyű, négykerekű kocsira. A porcellán és egyéb ehez hasonló dolgokat, a késekkel együtt én adom magának, Thurston pedig egy ezüst thea-szervizet fog küldeni December 29. hamar itt lesz, szívesen megteszem az esküvői elő­készületeket Bombayben, nem nagy, de elegáns és szép esküvő lesz. A mézesheteket Matheranban tölt­hetnék. Thurston is ir most. Nagyon meg van elé­gedve és az a véleménye, hogy maga kitett magáért, ami igaz is és amit félig szerető Cissy je »szerencsés« gondolatának köszönhet. Lewis Ludlow levele Thr. Ludlowhoz Simla. Október 15. Kedves Cissy I Le vagyok verve : az egész dolognak vége szakadt: Mr. és Mrs. Lyster hallani sem akarnak Susannak Indiába való jöveteléről. Azt mondják, ha haza megyek és ott elveszem Susant úgy beleegyez­nek, máskép sohasem adják őt nekem. Szegény Susannak majd megszakad a szive, de mindhiába, nem tudja kieszközölni beleegyezésüket és enélkül nem jöhet s igy visszaküldi gyűrűmet és leveleimet. Úgy ért ez engem mint derült égboltból a villám- csapás. Mindaddig, mig Mrs. Lyster levelét meg nem kaptam, fogalmam sem volt róla, hogy a dolgok nem mennek simán, mert Susan eltitkolta előttem nyugtalanságát. Nagy bánatom mellett én leszek a nevetők céltáblája Dullanboreban. Mindenki tudja, hogy esküvőm december végére volt kitűzve, bun­galóm kész, be rendezve, egy rakás ajándékot is kaptam már, a gratulátiókról nem is szólva. Telje­sen összetörve érzem magam nyomorúságom, csa­lódásom és szégyenem miatt. Susan azt mondja, hogy édes atyja elhatározását semmi meg nem in­gathatja és természetesen az is lehetetlen, hogy NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE menjünk, mint az az első osztálybeli diák, aki a napokban elbujdosott, mert egy szekundát kapott. Mennyire tájékozatlan volt ez a szegény diá- kocska. Ismertem én olyan embert is, akinek egy­szer mindenből szekundája volt, csak a tornászaiból volt fölmentve, mégis kir. tanácsos lett belőle Buda­pesten, igaz, hogy őfelsége a király sohasem ment tőle tanácsot kérni, de ezt még beavatott körökben sem sejtették. Aztán valahogy jobban pásszol az, mikor a rö- vidnadrágos Hököm Matyi diák azt dalolja, hogy: Egy szekunda nem a világ, no de nem a világ, [no de nem a világ, Akinek nincs, nem is diák, no de nem is diák, [no de nem is diák. Jaj, jaj, jaj, az az átkozott, úgy tanultam, máj meg- [fultam, Szekundát adott. Jobban pásszol, mintha világfájdalommal neki indul a nagy semminek. Ez különben most betegség, az országban több- felé, több eset fordult elő, olyan mint a küteges tífusz. Reméljük azonban, az okos emberek hama­rosan útját állják. Sokkal örvendetesebb eseménye a hétnek, hogy egy magánbánya félmillió koronáért kelt el, a me­lyért ezolőtt 10 évvel 50000 koronát is alig adtak volna. Mikor a vidék gazdagszik, az mindig jó. Egyébiránt a világ sorja elég unalmas. A tél már elmúlt, tavasz még nincsen, komor, sötét 'az idő. Okosabbat alig tehet az ember, minthogy a korai estéken kártyázik. Egy »tács«, egy »fürge«, »beteg szamár« vagy »filkó« csendes filiszteri hangulatba ringatja az embert. Csinálnak rósz telefonvicceket is unalomból, pl. egyik gyógyszerésztől azt kérdezte valaki táv­beszélőn, hogy van-e piócája? — Van. Volt a válasz. — Akkor adjon neki vizet, mert különben megdöglik. Felelt a tréfás előfizető. Böjtben ez is jó vicc. Vagy mikor az ur azt mondja a feleségének : — Te engem sohasem fogsz megérteni, majd csak a sírban. — Dehogy is, felel az asszony, én téged mindig megértelek, mikor a fogaidat beteszed, csak mikor hamis fogaid nélkül beszélsz, akkor nemértelek meg. A mulatságok lezajlottak, de csak azért, hogy újabbak készüljenek s a báli tudósításoktól — úgy látszik — pünköstig nem fog megszabadulni a krónikás. Ifj. Molnár Antal beregszászi kir. erdészt a király tartalékos tüzérhadnagygyá nevezte ki. Eljegyzés. Dr. Köves Miklós ügyvéd eljegyezte Besztercén Izsák Rózsikat. Eljegyzés. (Telefon-értesítés.) Dr Varsa Ernő helybeli gyógyszerész a napokban váltott jegyet özv. Fodor Dánielné leányával: Ilonával, Szolnokon. Rozsos István a kath. legényegyletben holnap, vasárnap d. u. 5 órakor előadást tart. Lyka Károly a »Művészet« szerkesztője, a kitűnő mükritikus, a következő levelet intézte hozzánk: »Igen tisztelt Kolléga ur! A Nagybánya és Vidéké­ben rendkívül becses és mindenkorra forrásmunkául szolgáló közlemény-sorozat jelent meg a nagybányai müvésztelepről Réti István tollából. Nagyon kérem, visszamenve Angliába, mint nyugalmazott hivatal­nok élősködjem a feleségem családján. Szinte kísérteibe jövök a házat magamra gyújtani. Szerencsétlen sógora Lewis. Mrs. Thurston Ludlow levele Simlából Lewis Ludlow. Esq.-hez Dullanboreba. Kedves Lewis ! Ez már tényleg csapás. Én is, hogy úgy mond­jam, térdre estem, bár egy reménysugarat még lá­tok és azért ne gyújtsa még" magára a bungalowt. Mert az még kellemes otthona lehet Lucy Hayesnek. Senki sem fogja észrevenni, hogy eredetileg nem az ő számára lett berendezve. Lucy egy kedves, édes, jó lányka és egy szép feleség nagy segítségére van férjének Indiában és bizony mindenütt. írjon és kérje meg Lucyt, jöjjön ki Palmacotta hajóval mindent vagy semmit sem mondva el neki, már ahogy maga jobbnak véli. Kérje sürgöny válaszát. így aztán két hét alatt tudni fogja sorsát. Ha igent mond, minden előkészület megmarad. Thurston és én 27-én már ott leszünk Bombayba és reggelit stb. stbbit adunk. Őszintén sajnálom magát Lewis nehéz sors, de egyedül kivezető útnak ezt találom. Csodálkozom «Susanon, hisz mindig úgy voltam értesülve, hogy tetszése szerint vezeti szüleit és nagyon engedelmes, vezethető egy pár volt. Résztvevő sógornője Cissy. Lewis Ludlow levele Mrs. Th. Ludlowhoz Simla. Kedves Cis\ A felelet ez volt: »Örömmel, levél megy.« így minden a régi mederben folyhat tovább. Kaptam egy Schiedmayer zongorát Bombayből és egy csi­nos piros pejt (méntelep fajta) a Viktoria számára. Az első megrázkódtatáson már túl vagyok és ha Lucyra gondolok, elvonván gondolataimat Susantól, nincs kétségem az iránt, hogy mindennek dacára mégis szerencsés halandó vagyok. Susie talán igen legyen szives az e cikksorozatot tartalmazó számo­kat két példányban megküldetni. Kollegiális üdvözlet­tel Lyka Károly, a Művészet szerkesztője.« Az illető számokat Lykának természetesen azonnal készsége­sen megküldtük. Tea-estély. E hó 19-én szombaton este a Kaszi­nóban nők részvételével tombolával egybekötött tea-estély lesz. — Külön meghívót nem bocsá­tanak ki. A vármegyei közgyűlés csütörtökön február 10 én tárgyalta a Khuen Héderváry-kormány átiratát. A gyűlés vehemens jelenetekben gazdag volt, a ki tudomásul akarta volna venni az átiratot, azt lehar­sogták, lehazaárulózták. A csengenek, mátészalkaiak, tyukodiak, sürven összegyűltek és Luby Géza köré csoportosultak. A vármegye végre is kimondta, hogy a kormány átiratát nem veszi tudomásul, iránta bizalommal nem viseltetik s magát az iratot irattárba teszi. A láposvölgi vasút előmunkálati engedélyének meghosszabbítását tudomásul vették. Obetkó Dezső eperjesi jogtanár felebbezését azzal utasították el, hogy ő a nagybányai tanács ellen egyenesen a törvényhatósághoz felebbezett, holott a városi köz­gyűléshez kellett volna fordulnia előbb, ezért a megye illetékesnek nem ismerte magát ebben a kérdésben. Hasonlóan elutasították Révész János felebbezését is a városi hirdetések bérbeadása tár­gyában, ami különben is tárgytalanná vált, mivel idő­közben a képviselet másként intézkedett, A hirdetési oszlopok dolgát azonban jóváhagyták. A gyűlésen Ilosvay Aladár alispán elnökölt, mivel Falussy .í-u'pád éppen a gyűlés előtt való napon kapta meg a fölmentést. A gyűlést csütörtökön estére befejezték. Bálint és Jámbor építészek újabb győzelme. Az Erzsébet királyné emlék elhelyezésére hirdetett pályázat biráló bizottsága az első — 6000 koronás dijat Bálint és Jámbor építészeknek ítélte oda. A terv ez emlék helyét a hadtestparancsnoksághoz csatlakozó katonai építészeti igazgatóság épületének telkére jelölte ki, az egykori Ferencz József kapu közelében. Itt a szobor gyönyörű perspektívát kap. Kivitelre tehát a Bálint és Jámbor terveit fogadták el, mely a budai várhegy dunai oldalán nagy át­alakításokat helyez kilátásba. Bányavásárlás. Pokol Elek bányabirtokos a bor­pataki Lipót bányát 512.000 koronáért örök áron megvásárolta. A kir. bányakapitányság tegnapelőtt ez alapon véglegesen kimondta a Lipót bányatársa­ság feloszlását. Pokol egy-egy részvényért 4000 koronát adott. Özv. ötömösi Ötömösy Gyuláné halálához. A nagy­bányai jótékony nőegylet ismét egy ügybuzgó, szere­tett tagját vesztette el özv. Ötömösy Gyulánéban, ki páratlan lelkiismereteséggel töltötte be a pénztárnoki állást. Sok szép női tulajdonságai mellett, amiket a világ szeme előtt gondosan palástolgatott s csak azok tudták, kik közvetlen közelébe juthattak, főerénye volt a szerénység és szeretet. A külfény soha sem vakította el, szépen, csendesen működött a sok szegé­nyért, fáradságot nem ismerve, még az utóbbi időben sem, a midőn már gyöngébbnek érezte magát. A sze­gények iránti szeretete vezérelte utolsó perczéig. Szi­ves, előzékeny, kedves modora lekötelezett minden­kit, szerénységével meghódította a társadalmat. Nem kereste a tartalomnélküü külsőségeket, a tiszta egy­szerűség volt legszebb éke. Óhajtása az volt, hogy ez egyszerűség kisérje utolsó útjára is, amiért is a nagybányai jótékony nőegylet mellőzte a koszorút és díszt, jóllehet a ravatalt a legnagyobb pompa még­is gazdag, igen ragyogó és elhatározott lány volt egy olyan szürke civil számára, mint amilyen én is vagyok. Lucy elbájoló édes és amint én képzelem inkább feltekint a férjére. Természetesen maga a legingatabb és gyenge fejű férfinak fog tartani, ha azt mondom, miszerint inkább örvendek, hogy Lucy jön. Nem hiszem, hogy 27. előtt szabadulhassak in­nét és igy minden előkészületet az ön hivatott ke­zeiben hagyok. Palmacotta 28 án reggel várható. Szerető Lewisa. Lewis Ludlow levele Mrs. Th. Ludlowhoz Watson Hotel Bombay. (Megérkezése bevárandó.) Kedves Cissy! Megtörtént a legborzasztóbb dolog!. Nem, Lucy nem halt meg, senkisem halt meg, csak én szeret­nék halva lenni. Kínzó lázam van tegnap óta, mikor a küldönc egy sokszor lebélyegzett levelet hozott. A levelet még nov. 20-án Susan küldte és té­vedésből Singaporeba vitték és ide most már későn, igen későn jött. Susan azt Írja, hogy a 11 órában sikerült szüleit meggyőznie, amikor látták mennyire boldogtalan és beleegyezésüket adták ,és most már a Palmakottával India felé hajózik. Ép úgy mint Lucy. Két lány érkezik Angliából egy napon, hogy megesküdjék velem. Mikor erre gondolok, oda va­gyok egészen, a hideg a hátamba áll és minden vér a fejembe tódul. Szembeszállni a helyzettel, megha­ladja erőmet. Magára hagyom a dolgok rendezését, fogadja a ladyket, ha partra szállanak és adjon ne­kik olyan felvilágosítást, amilyent épen akar, mert tulajdonképen az egész dolog a maga »szerencsés« eszméje volt. Ami engem illet, a doctor 3 hónapi pihenőt rendelt nekem és még ma éjjel Colombo felé indu­lok, hogy idejében elérjem a melbonrnei hajót. Szerencsétlen sógora Lewis.

Next

/
Oldalképek
Tartalom