Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-28 / 35. szám

1910. Augusztus 28 NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 35. szám. (3) Kinevezés. Nagy László helybeli kir. erdészt a földmivelési miniszter Apatinba helyezte át s ott az erdőrendezőség vezetőjévé nevezte ki. Az állami erdészet köréből. Gábor Sándor kir. főerdészmérnököt a miniszter Nagykárolyba, az ottani áll. erdőhivatal főnökévé nevezte ki. Az uj főnök okt. 1-én fogja állását elfoglalni. Gábor helyére Szepes-Ofaluból Nyemetz János segéd-erdőmérnököt helyezték ide, a nagykárolyi eddigi főnök pedig, Márton Sándor ugyanabban a minőségben Újvidékre megy. A nagybányai országgyűlési képviselőválasztás alkalmával Földes Béla korteskedés miatt följelen­tést tett Damokos Ferenc helybeli főszolgabíró ellen. A közigazgatási bizottság az ügy megvizsgálására Schönpflug Richard dr. vármegyei főügyészt küldte ki, akinek jelentése alapján a közig, bizottság a további eljárást Damokos ellen beszüntette, kimond­ván, hogy a följelentés alaptalan. A Kai. József bánya, holnap, vasárnap tartja szokásos névünnepét, mely alkalommal a templo mokban hálaadó istentiszteletek lesznek. Utcanevek. Felhívjuk a tanács figyelmét arra, hogy a képviselet nehány utcának a nevét már régebben megváltoztatta s újakat keresztelt el, az uj táblákat és az uj házszámokat azonban még mindig nem látjuk. Intézkedést kérünk. Mai számunkhoz a »Nyakrajött« című humoros költői elbeszélésnek 57—64. lapját mellékeli ük. Kérelem. Elseje alkalmából fölkérjük mindazokat, akiket illet, a hátralékok befizetésére. Vidékre e cél­ból utalványlapot mellékeltünk mai számunkhoz a hátralékos összeg kitüntetésével. Uj vasút. A nagybánya-kőbányatelepi keskeny- vágányu iparvasut kis gépje már fürgén futkároz Fernezelyre és vissza. Fütyül, füstöl, zakatol, éppen úgy, mint egy nagy komoly gép. Most még csak a deszkát, követ, porondot hordja a vasúti épitke zéshez, ha azonban a felsőfernezelyi kisebb szakasz is kész lesz, ami most .még valami kisajátítási zava­rok miatt el nem készülhetett, akkor megkezdi ren­des hivatásába gép, a fafuvarozást. Az áll. főgimnáziumban az engedélyezett magán- vizsgálatok aug. 29-én és 30-án, a javitóvizsgálatok aug. 31-én lesznek. A beiratások szept. 1., 2., 3. napjain történnek, mindig d. e. 8 — 12 óráig, az igaz­gatói irodában, 4-én az ünnepélyes megnyitás s 5 én, azaz hétfőn már a rendes előadások kezdődnek. Figyelmeztetjük a szüléket, hogy a fölvételi dij nem 6 K, mint eddig volt, hanem 10 K, ezek szerint most 15 K 40 fillért kell behatáskor fizetni, t i. 10 K felvételi és 5 40 könyvtári, értesítői, kirándulási stb. dijat. Izraeliták vallástanitásért helybeliek 8, vidékiek 12 koronát fizetnek fél évi részletekben. Évi tandíj 48 K, fizethető okt. 15., dec. 1 , márc. 15, május 1. napjain, vagy a felvételkor is. Zene dija 16, szabadkézi rajz 12, francia 16, gyorsírás 12 K egy évre, vívás alsóbb osztályuaknak 2, felsőbbek­nek 3 K havonként. Az első osztályba beiratkozó tanulók a IV. el. osztálybeli bizonyítványt, születési bizonyítványt az áll. anyalcönyvvezetőtől és himlő­oltási bizonyítványt tartoznak felmutatni. Minden tanuló csak szüléje, gyámja, vagy azok megbízottja kíséretében iratkozhatik be. Uj csendőrlaktanyát építenek Felsőbányán 23000 K költséggel. Az épület ott emelkedik a vásártéren, szemben a vasúti állomással, a cédulahsz mellett. A város építteti s az államkincstár bért fog érte fizetni. A szép uj épület nemsokára tető alá kerül. decentralizálása, melynek eredménye a nagybányai és sok országos Muzeum. Irodalmi ltevékenysége tehát nyomot, emléket hagyó. 4. Egyetemi tanulmányainak befejezését nagyban előmozdította, hogy utolsó évét Bécsben tölthette. Egyrészt munkássága révén szerzett ismeretköre, más­részt hivatali szorgalma, — melyben a hivatalos bizo­nyítvány tanúsága szerint »a rábízott teendőket hiva­talbeli fölebbvalóinak teljes megelégedésére végezte« — (1886. ápr. 12) — folytán Tréfort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter 2000 koronát utalványoztat neki, »hogy a bécsi »Semirär für Oesterreichische Geschichtsforschung« paleográfiái intézetten a történet- tudományokra magát kiképezze«. (1886. jul. 16). Jogi tárgyak mellett kiváltképeu forrástanulmányokat vé­gez, mütörténeti, időtani, paleográfiái előadásokat hall­gat dr Ritter v. Zeissberg. dr Wickhoff, Lustkandl, Mühlbacher és v. Sickel Tivadar egyetemi tanárok­nál. Ez utóbbi erős hatással van további tudomá­nyos munkásságára és vele az összeköttetést állandóan fönntartja. Bécsi munkássága a történeti intézet elöl­járóságának hivatalos jelentése nyomán: »nach Aus­sage der Herren Professoren sich durch Fleiss ausge­zeichnet hat«. Ehhez a bécsi tartózkodáshoz fűződik Schöuherr ismeretkörének egy oly értékes taggal való szaporo­dása, mely pályáját szeretettel, atyai jóakarattal, ko­moly irányítással és állandó pártfogással kisérte. Ez Thallóczy Lajos történettudós barátsága. Az 1886-tól 1904 ig tartó levelezés, a többszörös személyes érint­kezés nem marad hatás nélkül fejlődésére, szigorúan tudományos gondolkozására, hivatalbeli előmenetelére, de egyéniségére nézve sem. A történettudomány föl­fogásában, sőt bölcseleti tartalmának tárgyilagos meg ismerésében ez a jótékony befolyás későbbi nagy munkáiban határozottan mutatkozik. Thallóczy Lajos Schönherrnek ezidöbeli tudós vezetője, atyai tanács­A ligeti térzenék ezután, mint a bányász-zenekar vezetősége értesít, d. u. 5 órakor kezdődnek. Amig az idő engedi, minden kedden pontosan megtartják ezután is a közkedvelt bányász-térzenéket. Meghalt a lengyel festő. Az a jóságos arcú öreg ur, aki gavallérosan kicsipve jelent meg néha utcá­inkon s olyan nyájasan köszönt a járókelőknek, a jó »Szeredniczky bácsi« meghalt. Sokat időzött az utóbbi években Nagybányán, Szintenisz. Raimund honfitársánál és rokonánál. Szeredniczky Nándor különben festő volt, aki nagyon szép, sima színekkel, lágyan, ragyogóan teremtette meg képeit, többek között megbirkózott olyan nehéz témával is, mint pl. »Szent István a pogányok között«, de a szerkesz­tés iránt már nem volt elég érzéke s a bonctani ismerete sem tökéletes. Mindenesetre rokonszenves, érdekes egyéniség volt, lengyel hazafi, aki haza ment meghalni honába. Lembergben, 67 éves korá­ban hunyt el s ott temették el övéinek részvéte mellett. Nyugodjék békében! Színészet. Nagybányán a színi évad nov. 3-tól dec. 31-ig fog tartani s ez idén Szabados László társulata fog itt működni. Felsőbányáról jelentik, hogy a nagybányai víz­vezeték csöveinek lerakása már a város belső terü­letén folyik s kellő gyorsasággal rohamosan halad napról-napra. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület a jövő évi kiállításra nagyban készül. A kiállítás országra szóló­nak ígérkezik s már is nagyobb hozzájárulások vannak kilátásba helyezve. A bizottság a héten a következő »Kérelem« cimü iratot küldte szét a vármegye te­kintélyesebb egyéniségeihez: A Szatmármegyei Gaz­dasági Egyesület ötven éves fennállásának emlékét 1911 évi szeptember havában nagyobbszabásu álta­lános gazdasági és ipari kiállítással ünnepli meg. Hogy egy ilyen kiállítás, mely jubiláló egyesületünk egész működési területét és körét felöleli, úgy a magán, mint a közérdeknek messze kiható erkölcsi és anyagi előnyére szolgál, ezt mint köztudomású dolgot részletesebben fejtegetnünk nem kell. A siker biztosítása érdekében azonban feltétlenül szükséges, hogy vármegyénk egész társadalma mellénk sora­kozva erkölcsi és anyagi támogatásban részesítse egyesületünket, mert az, szerény anyagi viszonyai mellett nem képes olyr áldozatot hozni minőt e fontos ügy megkíván. Éppen ezért azon kérelemmel bocsátjuk ki túloldali gyüjtőivünket, hogy kiállításunk rendezési költségeinek fedezéséhez hozzájárulni s a felajánlott összeget abba bejegyezni szíveskedjék. A gyüjtőivet kérjük a Gazdasági Egyesület titkári hivatalának (Szatmár, Deák-tér 2. sz.) miheztartás végett f. évi szeptember hó 15-ig beküldeni. A fel­ajánlott összegeket egyesületünk hivatalos közlönyé­ben fogjuk esetről-esetre köszönettel nyugtázni. Köz­célt szolgáló ügyünket jóindulatú pártfogásába ajánlva s a gyűjtést minél szélesebb körben kérve maradtunk Szatmár-Németi, 1910. augusztus hó, hazafias üdvöz­lettel a kiállítást előkészítő bizottság. Néh. Stoll Károly volt nagybányai országgyűlési képviselő fia: Stoll Jenő Budapesten elhalt 68 éves korában. Ugyancsak Budapesten helyezték örök nyugalomra. Az állami elemi iskolában és a gazdasági ismétlő iskolában a beiratások szept. 1., 2 , 3. napjain lesz­nek d. e. 8 —11-ig, d. u. 2—5-ig. Tanév megnyitása szept. 2-én. Tandíj nincsen. Felvételi dij címén 50 f, értesítőre 50 f fizetendő, vagyis összesen 1 K. Az ismétlő iskolások semmit sem fizetnek. Nyugotiak a Kossuth-utcai, keletiek a felsőbányai-utcabeli, veres­adója oly esetekben, midőn az ifjú tudós helyzete, hivatalos állása az ezzel járó kellemetlenségek miatt, Schönherr elégedetlensége folytán, látszólagos válsá­gokba sodródott. O volt az, aki öt fele'obvalóinak (Szalay Imre, Fejérpataky László) sokszoros jóakara­táról meggyőzte és aki az ifju becsét ezeknél meg­szilárdította. Mint tudós munkatárs (1887.) a Gelcich József és Thallóczy Lajos »Raguza és Magyarország összeköttetéseinek levéltára« c. Diplomatarium szer­kesztésénél segédkezését igénybevette. O volt egyút­tal az, aki Schönherrnek a XIV. századot s főleg Zsigmond korát, mint kizárólagos tudományosan speci­ális munkakört kitűzte, mivel e korszakbeli nagy is­meretét korán fölismerte. Végül egyike, volt azoknak, aki Schönherr emelkedését a legönzetlenebb gyönyör­rel kisérte. Ezzel a becses barátsággal öregbedett az a kör, melyhez a korább említetteken kívül Fejérpataki László, Szalay Imre, a családdal régi összeköttetésben álló Teleki Géza gr., s ebben az időben Szilágyi Sándor járult, akiknek társaságában örömmel forgolódott s a kiknek tartós pártfogása nem egy érdesebb követ takarítottak el a fiatal munkás pályájáról. ' 5. A budapesti és bécsi tartózkodás megnyilat­kozás volt előtte. Ekkor már tisztán látta, hogy hiva­tása a történet és segédtudományainak ápolása. Sze­rencsés kezdetnek is bizonyult, hogy ép ez utóbbiak­nak alapos elsajátításával nagy arányú müvek alko­tásához foghasson. Bécsi tartózkodásának egyik irodalmi eredménye: »A bécsi udvari kamara levéltárának magyar vonat­kozású oklevelei« melyben 130 okmányt ad ki, 18-at a mohácsi vész előtti időkből. A rákövetkező évek szorgalmas tanulmányok esztendei. Előkészület a hi­vatás megvalósításához. Gondjait enyhítette a régi ifjúkori intim kör, melyből állandóan megmaradt ifj. Teleky Sándor gr., aki vele, hogy úgy mondjam »tüzön-vizen át« megőrizte barátságát. A gróf házá­víziek a veresvizi iskolában iratkoznak be. Az V., VI. osztályba lépő tanulók csakis a Kossuth-utcai iskolában s az ismétlő iskolások a Róbert Károly- utcabeli gazd. iskolában jelentkezzenek a felvételre. Gyászlap. Id. Element Károly helybeli iparos hosszas betegeskedés után meghalt szerdán. Temetése csütörtökön délután volt a részvétnek őszinte meg­nyilatkozása mellett. A család a kövelkező gyászlapot adta ki : Alantirotlak úgy a saját, valamint az összes rokonok nevében is mély fájdalomtól megtörtén tudatjuk, hogy a felejthetetlen jó férj, drága és szeretett édes apa és nagyapa, idb. Element Károly mészáros, folyó hó 24-én, hajnali 2 órakor, hosszas, de krisztusi békével viselt kínzó betegség után, megerősítve az üdvösségünkre rendelt utolsó szentségekkel, tevékeny és fáradhatatlan életének 73-ik, mig boldog másod­házassága lü-ik évében jobblélre átszenderült. Földi éleiében a kereszt vezényelte lelkét és egy munkás­ságban eltöltött hosszú áldásos élet után hitünk szerint most megtalálta olt fenn jutalmát. Kedves halottunk hűit leiemét folyó hó*25-én d. u. 5 órakor fogjuk a róm. kalh. vallás szerint a Szent Miklós ulcza 7. sz. gyászos házból örök nyugalomra helyezni, mig jó lelkének üdvéért a szentmise-áldozatot folyó hó 26-án d. e. 10 órakor fogjuk a Mindenhatónak felajánlhatni. Nagybánya, 1910. augusztus 24 Kegyes Ur Jézus adj neki örök nyugalmat! Özv. Klement Károlyné, Enyedi Eszter neje. Károly, Ilona, József, Árpád gyermekei. Klement Károlyné sz. Volenszky Erzsébet, Kovács István, Klement Józsefné sz. Mátyás Frida, Klement Árpádné sz. Szá«z Juliánná menyei és veje. Vilma, Esztike, Erzsiké, Ödön, Ilonka, Imre, Ilonka, Árpád, Mariska unokái. A régi g. kath templom félig már le van bontva, ; messzire hallatszik a csákány, és kalapács kopogás, szállnak a porfelhők, mint a füst, pár nap még, az­tán nyoma sem lesz a kis templomnak és toronynak, mely Nagybánya régi látóképéhez szorosan hozzá­tartozott. A szép uj templom készen lévén, a régit lekellett bontani, már csak azért is, mert szépészeti szempontból teljes közelségével többé meg nem állhatott. 1771-ben kezdtek hozzá a kis kőtemplom építéséhez a g. katholikusok s 1785-ben még csak 120 g. k. család volt Nagybányán; amint készen lett a templom, 1795-ben már 1005 hívet számlált a gyü­lekezet s ma 4000-en felül van A lebontott torony­ból már átszállították a két kis harangot az uj to­ronyba s oda helyezik pár nap múlva a faállvány­ban elhelyezett nagyobb harangokat is, mert a fa­alkotmányt szintén elbontják. Uj iskolát akarnak építeni az anyagból a czinterem Zazar felé eső egyik sarkában, pedig, bizony szebb lett volna, ha az uj templom környékét egészen kertté alakítják át a Deák-tér mintájára. Talán még most is lehetne más­felé tenni az iskolát, vagy tekintettel arra, hogy az állam ingyen oldja meg a népoktatást, egyszerűen nem építeni. Ez az egyház dolga, a templom kör­nyékének befásitása azonban igazi közérdek volna. A Szent István-napi országos vásár élénk for­galmú volt, különösen hétfőn. Vevők nagyszámban, árak lúl magasak. Felhajtás: 3192 szarvasmarha, 456 ló, 332 sertés, összesen 3980 drb. Eladás: 1121 szarvasmarha, 271 ló, 198 sertés, összesen 1950. A kirakodó vásár lanyha, csekély forgalommal, rend­zavarás nem történt. Ragályos megbetegedések. Aug. 11. óta 5 ragályos beteget jelentettek a városházán. 3 hökhurutot, 1 vörheny és 1 fültőmirigylob esetet. A vörheny aug. 11-én, Takács Sándor kir. postatiszt családjában for­dult elő, akinek 8 éves fia megbetegedett. nál nemcsak önzetlen baráti szívre talált, mely hibák­tól óvta, mellyel bánatát és örömét megosztotta, ha­nem később gondtalan othont is. Számtalan levél, fölsorolhatlan sok baráti nemes szolgálat tanúsága e barátságnak. Ez mozdította elő, hogy a hivatalos nap­számos munka terheit könnyebben viselhesse, hogy tudományos foglalkozása mellett oly elökellö körben mozoghatott, amely a világ, az élet minden nyilat­kozásai iránt fogékonyságot, megfigyeléseket, tapasz­talatokat nyújthatott szemlélődő és gondolkodó lelké­nek. Ez a viszony könnyítette meg azt is, hogy a művészet, nála sajátlagosan a zene iránt vonzódó haj­lamát gondtalanul kielégíthesse. Színház, opera, kiál­lítások, utazások mind hozzáférhetőbbekké váltak az alatt az idő alatt, midőn ez a minden iránt lelkes barátja, mint mecénása ügyeit, törekvéseit fölkarolta. A grófnak háza volt egyszersmind az ut, melyen át a múltnak zavaró emlékei nélkül visszakerült szülői otthonába, melyben az apai szív újból és állandóan megnyílt a fiú számára. Az erkölcsi és némileg anyagi sikerek is, melyek küzdelmes egyetemi pályáját kisér­ték, az apát és a szigorú nagybátyát megnyugtatták*. Látták, hogy a fiú sorsa meg van alapozva. Nem remélt és látszólagosan elég gyors haladás jutalmazta az akaratos gyermek elhatározását. És az apai szív megnyerésében nagyobb része volt a tudományos sike­reknek, mint a hivatalbeli előléptetéseknek, melyek lassan, de biztosan haladtak, midőn (1889. máj.) fölebb- valói: »a törvényhozás által rendszeresített gyakor­noki állásra pályázat mellőzésével Schönherr Gyulát« jelölik, amely állást (iul.) csakhamar meg is kapta. 6. A régi szeretetteljes kapcsolatot ö maga is azzal állítja helyre, hogy szülővárosának történeti vo­natkozású tárgyaival állandóan foglalkozik. E végből sokszor fölkeresi cikkeivel az igen jól és komolyan szerkesztett heti lapot. Cikkei ünnepszámba mennek a családnál, kellemes meglepetést szereznek a város ér­deklődő közegeinek, hogyha a gazdag levéltárból vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom