Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-20 / 34. szám
NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1910. Augusztus 20. lyesen, jól szervezni nagy feladat. De itt élő példákkal állunk szemben úgy a külföldön, mint nálunk Magyarországon. A külföld takarékpénztárainak, különösen Németországban és Ausztriában, 90—95°/0-a községi takarékpénztár és csak az azón fölüli rész, alig 2—370 nyugszik részvénytársasági alapon. Nálunk alig 10°/<y-a községi takarékpénztár; mindössze talán tizenkettő van. De úgy látjuk, hogy ezek a meglevő takarék- pénztárak, akár kisebb, akár nagyobb községekben alakíttatnak, mindenütt kitünően prosperálnak ; mindenütt jövedelmező intézmények, életképességük ma már minden kétségen felül áll. Ilyen községi takarék- pénztárak vannak Magyarországon a következő helyeken: Bégaszentgyörgy kisközségben 3165 lakossal ; 1883-ban alakult községi takarékpénztár 22.157 koronával, ma évi 5900 korona hasznot hajt, ami 26.5%-nak felel meg. Fiume 48 000 lakossal, a községi takarékpénztár 1,055.000 korona alaptőkével 1859-ben alakult és ma 181000 korona évi tiszta jövedelmet produkál. Ferenczhalma kisközség 4177 lakossal, 40.000 korona alaptőkével 21.421 korona évi jövedelmet produkál, vagyis 53V*Vo-ot. Hajdú- böszörmény 25.000 lakossal, a községi takarékpénztár alaptőkéje 100.000 korona, évi tiszta jövedelme 60.424 korona, ami 60%-nak felel meg. Karczag 18.197 lakossal, a községi takarékpénztár alapja 200.000 korona, évi jövedelme 40 393 korona, ami 20%-nak felel meg. Katalinfalva 2071 lakossal, az alaptőke 80 000 korona, az évi tiszta jövedelem 5756 korona, vagyis 7Va%- Kisújszállás 12 500 lakossal 213 000 korona alaptőke mellett évi 32.924 korona, vagyis 15l/a"/o tiszta jövedelmet mutat ki Azután itt van Nagybánya 9388 lakossal, 500 000 korona alaptőkével, 100.421 korona tiszta jövedelmet mutat ki, ami 20°/o-nak felel meg stb. Ugyanígy vannak a többiek is és úgy látszik, teljesen mindegy, hogy a községi takarékpénztár akkor alakult-e meg, amikor még más takarékpénztárak a községben nem voltak, avagy később. Fe- renczhalmon, Katalinfalván, Bégaszentgyörgyön más pénzintézet nincsen. Fiúméban azonban hét önálló pénzintézet és négy fiókintézet van. Hajdúböszörményben van három pénzintézet, Karczagon négy, Kisújszálláson kettő a községi takarékpénztáron kívül stb. Csak okulásképen hozom még fel azt, hogy vannak ilyen takarékpénztárak Berlinben is, Prágában is, Gráczban is, Bécsben is, hol mindenütt rendkívüli virágzásnak örvendenek. Pedig tudjuk, hogy ezek a városok tele vannak egyéb pénzintézetekkel is. így Berlin városa 1901-ben ezen intézmény révén 1,986.000 koronát fordított üdvös célokra, Prága 1901-ben 589.000 koronát, Grácz 1901-ben 276.000 koronát, Bécsben pedig szintén százezrekre mennek azok az összegek, amelyek ebből az intézményekből közhasznú célokra fordittattak. Nálunk ez az intézmény nem talált elég elismerésre, az intelligencia részéről és az intéző körök részéről semmiféle támogatásban nem részesült, úgy, hogy ez kénytelen valamikép alulról életet kapni magának. Csakugyan azt látjuk, hogy az u. n. parasztközségek mennek e téren jó példával előre. Körülbelül 12 községi takarékpénztár van Magyarországon és a legutóbbi években ugyancsak 12 község kérvénye ment a minisztériumhoz abból a célból, hogy községi takarékpénztár felállítását engedélyezze. A minisztérium ezeknek a kérvényeknek egy részét visszautasította, a másik része évek óta ott hever a minisztérium irattárában. Az volt ugyanis a múlt kormánynak álláspontja e kérdésben, hogy országosan és törvényileg kell szabályozni az ügyet és csak akkor fogja - engedélyezni a községi takarékpénztárakat, ha erre vonatkozólag országos törvény lesz. Hiszen nem volna (3) 34. szám. Gazéi. (Baki.) Egyszer fakad csak a bimbó rózsavirág-gallyon, Az én bimbóm hol nyiladoz, hol virágzik vájjon ? Tavasz feslett, hímes köntöst varrogat a pázsit, Bülbül madár dalolgatja édes dalolásit. Gyenge rózsa a te arcod, bőrszínű az ajkad, Ezt sóvárgom, e piros bort, ezt a rózsa-gallyat. Hej, tudja-é az a hold-arc az én szivem álmát, Hajfürtjéval békóba vert rabszolga sirámát? Báki ajkát újra ködlő sóhajtásra nyitja, S ki-kifeslik egy-egy új dal aranyos jácintja. Gazéi a borról. (Szaid.) Úgy jár a mi csaposunk, mint rózsaág a szélben, Bimbó-ajkú boros kupát hordoz a kezében. Ámbra, tömjén szaga száll az ivók seregéből, Édes illat áradoz szét borunk serlegéből. Kerengjen a boros pohár, mintha lepke volna, Boros üveg mintha gyertya módra világolna. Ne kerüljed, igyál Szaid, hajtogassad olykor, Legőszintébb és legtisztább jó barát a jó bor. rr O. (Naili-i-Kadím.) Fürtje körül lebeg a hajnali szellő, Leskelődik rája fosztogató kedvvel. Ruhájából lett a napkeleti felhő, S mindegy, akár a hold vagy akár Ö kel fel. baj, ha a törvény csakugyan meghozatnék, de félő, hogy majd agyontámogatja ezt az intézményt. Látjuk, hogy a most meglévő községi takarék- pénztárak nálunk is a legszebb reményekre jogosítanak és a legnagyobb hasznot hajtják; hogyha törvény lesz, amely bizonyosan meg fogja nyirbálni az üzletmenet és üzletkör kereteit, nem tudom, vájjon ugyanazt az eredményt fogják-e produkálni. Nézetem szerint, ahol az anyagi és intellektuális feltételek megvannak, ezt az intézményt meg kell adni és az engedélyezés kinyerése iránti törekvés a minisztérium részéről a legnagyobb pártfogást érdemli. Tudjuk, t. Ház, hogy az ilyen törvények nagyon sokáig készülnek. Helytelenítem tehát a minisztériumnak azt az állásfoglalását, hogy csak gyűjtsük össze a kérvényeket és ha majd nagy csomó lesz belőlük, akkor indítsuk meg a törvényhozási rendezést. Különösen fontos szerepet játszik itt egy körülmény ; az nevezetesen, hogy az egyes községeknek regále-kötvényeik vannak, amelyek még beváltatlanok. És amint én régebbről tudom, van egy minisztertanácsi határozat, amely regále-kötvények hováforditására nézve akképen intézkedik, hogy az ilyen takarékpénztári intézmények céljaira azok kiutalhatok és kiadhatók. Úgy állunk tehát ezzel a dologgal : Ha a községek nagyszámban folyamodnak majd a kormányhoz takarékpénztár engedélyezése iránt, felgyülem- lenek a kérelmek és sok lesz azok közt, melyek épen arra fektetik a fősulyt, hogy a létesítésnél a regále-kötvényeket vegyék igénybe. De tudjuk azt, hogy a pénzügyi kormány mennyire mostohán bánik az ily kérelmekkel, amelyekben pénzt kérnek tőle és csak sok kérelemre, sok nógatásra fogja kiutalni a kötvényeket, mert pénz nem mindig áll rendelke zésére. Ha megsokasodnak a kérvények, akkor a minisztérium válogatni fog köztük: egyiknek megadja, másiknak nem adja meg és ez ismét csak visszatetszést és elkedvetlenedést szül. Arra kérem a t. pénzügyminiszter urat, hogy miután a kormány — nem az előző, hanem az azelőtti kormányok — megtették, hogy törvényhozáson kívül támogatták a községi takarékpénztárak létesítését és meghajoltak azon szükségszerű követelmény előtt, hogy az egyes községeket ne üssük el előmenetelüktől, ne álljunk haladása útjába, de ahol jóravaló életképességet látunk náluk, azt minden eszközzel támogassuk. Ha felemelkedett erre a szempontra az előző kormány, akkor emelkedjék fel a mostani kormány is és intézze el érdemben azon kérvényeket, melyek most a minisztérium asztalán feküsznek. Nagyon kérem önöket, hogy amennyiben az anyagi és intellektuális erőben rejlő garanciát ezen községeknél megtalálja, engedélyezze ezeket a takarékpénztárakat. Ezek a községi takarékpénztárak nem azt célozzák, hogy a többi takarékpénztárakat letörjék, hanem kizárólag azt, hogy a község kulturális előhaladásához jövedelmi forrást nyújtsanak. (Helyeslés a baloldalon.) (Ezután előterjesztette interpellációját.) Heti krónika. A piacon sétálok. Utolér a szedőgyerek és pi hegve szól: — Holnap Szent István nap van, azért ma dél- i után van a lapzárlat. Kérek egy huszonöt soros krónikát. Körülnéztem, hogy melyik irányban lehetne könnyebben menekülni. Ebben a hőségben semmi szin alatt nem fogok írni krónikát. Akármerre igyekeztem a hetivásáron elbújni a szedőgyerek elől, az mindenütt előbukkant és követelte a huszonöt soros krónikát. Gazéi. (Nedíra.) Megittasúltam már borod tüzétől Te csárdabéli szép gyaúr leány. Piros borodnál még pirosabb ajkad Oly mámorilón mért mosolyg reám ? ígértél, úgy-e, csókot és szerelmet S megcsaltál, úgy-e, szép gyaúr leány ? . . . Feledd Nedím, hisz ilyen mind a kjáfir, Az istenfélő tolvaj, rút pogány ! De jó bort mért és szép volt — mindhiába ! — A hóhérfajzat, a szép gyaúr leány! Uj-török nemzeti induló. (Tevfik Fikret.) Tapostak rajtunk, zsarnoki járom lenyomta vállunk, Szegény hazánknak tépett kebléből omlott a vére. Fájó sebére, sok bánatára írt kell találnunk, Testvérek vagyunk, a vér a vérnek édes testvére. Vezess az úton, mutasd a pályát Nemzetek Őre ! Éljen a nép és éljen a népjog, rajta, előre ! . . . Ellenünk vág a zsarnoki önkény ágyúgolyója, S visszacsap rá az erős Igazság vad diadallal, Sosem alszik ki a nap, az égbolt nagy világlója, Bármi sötét volt, éjnek utána feltör a hajnal. Vezess az úton, mutasd a pályát Nemzetek Őre! Éljen a nép és éljen a népjog, rajta! előre! . . . Mészáros Gyula. Gondoltam magamban, hogy hamarább tulesek rajta, ha huszonötöt (t. i. sort) adok a szedőgyereknek. Azért hát a nyomdába siettem. A hét fő eseménye a király nyolcvanadik születésnapjának megünneplése. A hétköznapi zsivajban a libamező felől folytonosan közeledett a bányászzenekar harsogó zenéje és a zenekar mellett a bányamunkások beláthatatlan hosszú sora a hivatalok tisztviselőinek élén bevonult a templomba. Nagy dolog egy közönséges halandónál is a nyolcvanadik életév elérése, hát még egy uralkodónál, kinek egy-egy kéz vonása világháborút, vagy áldásos békét jelenthet. A másik országos esemény az ex-lex megszűnése. Ebben csak az a szomorú, hogy az adót most már csakugyan fizetni kell. Úgy megszoktuk az adó- végrehajtásoktól mentes, békés ex-lexet, hogy szinte rosszul esik a törvényes rend helyreállása. A hétnek harmadik eseménye, ami szintén országos jellegű, a Schönherr-ünnep. Már készen áll a magyar-utcai Schönherr házon az emléktábla, melyet holnap fognak nagy ünnepélyességgel megkoszorúzni és a tudományos világnak és a nagyközönségnek részvétele mellett leleplezni. Az ünnepély lélekemelő momentumai azt a meggyőződést érlelik meg az emberekben, hogy a kegyeletes utókor nem marad hálátlan nagyjaink iránt. A Schönherr ünnepélylyel — talán nem is véletlenül — összeesik a Nagybányáról elszármazottak Szent István-napi találkozója. Hivatalosan ugyan nincs megalakítva ennek rendező-bizottsága, de talán éppen ezért jól fog az sikerülni. A találkozásra messze vidékről napról-napra sokan gyülekeznek Nagybányára, többek között a krónikást helyettesitő, de hirtelen szintén elutazott vicekrónikás másodhelyetteseként a pótvicekrónikás. Lapunk jelen száma a közbeeső ünnep miatt szombaton reggel jelent meg. Személyi hírek- Leitner Elek min. tanácsos, erdőigazgató. Puskás Ferenc erdőtanácsos, Eranos Jenő pénzügyi főtanácsos és Hunyady Kálmán főszolgabíró uj nagyszállónk megtekintése végett pár napot városunkban töltöttek. — Dr. Lovnch József egyetemi tanár, az országos hirü nőorvos pár napig városunkban időzött. — Égly Sándor premontrei kanonok, főgimnáziumi tanár pár napi tartózkodásra városunkba érkezett. — Dr. Lovrich Sándor budapesti kórházi igazgató főorvos családjával együtt hosz- szabb tartózkodásra városunkba érkezett. — Dr. Er- dödy Ignác főtörzsorvos nyaralásra városunkba érkezett. — Dr. Nagy Kálmán nagyszőllősi közkórházi igazgató-főorvos, városunk fia, pár napot városunkban töltött. — Szentmiklóssy József vezető járásbiró szabadságidejére családjával pár heti utazásra indult. — Bányay István miniszteri s. titkár családjával a fővárosba visszautazott. — Kompasz Antal r. kath. lelkész áthelyezése folytán Ungvárra utazott s ott lelkészi állását már el is foglalta. Kinevezések. Az igazságügyminiszter Uszkay Tamás nagybányai kir. járásbirósági betétszerkesztőt állomáshelyén a IX. fiz. osztályba telekkönyvvezetővé, a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság dr. Inánesy Elemér évdijas fogalmazó gyakornokot jogügyi s. fogalmazóvá nevezte ki a budapesti kincstári jogügyi igazgatósághoz. Esküvő. Nagybányai Horthy István ilosvai kir. közjegyző f. hó 22-én d. e. vezeti oltárhoz Nagykárolyban péchujfalusi Péchy László műszaki tanácsos és neje Rottmann Mária leányát, Ilonkát. A Schönherr-ünnep. A Schönherr-emlékiábla leleplezése holnap, szombaton délelőtt 11 órakor fog lezajlani. A már közölt programmban annyi változás történt, hogy Teleki Géza v. b. t. tanácsos az ünnepélyre nem jöhet el, mert nagybeteg feleségét külföldi fürdőhelyre kellett kisérnie. Teleki gróf igen meleghangú levélben mentette ki elmaradását. Helyette az emlékbeszédet dr. Kosutány Ignác egyetemi tanár fogja megtartani, akit e feladatra úgyszólván az utolsó pillanatokban kért fel a bizottság. Az ünnepély egyéb programmpontjaiban nem változott. Az emlékkönyv dr. Schönherr Gyula életrajzával már megjelent. A teljes emlékkönyv, mely dr. Schönherr Gyulának minden Nagybányára vonatkozó dolgozatait fogja közölni, szeptemberben fog megjelenni. Az emléktábla, mely Teles Ede és Juhász Gyulának remek alko ása, már megérkezett s a Schönherr-ház falába be is illesztették. A holnapi ünnepélyen az emlékművel megkoszorúzzák: Nagybánya város nevében Égly Mihály; az Akadémia megbízásából dr. Kosutány Igrác; a Történelmi Társulat neveben gróf Teleki Pál; a Nemzeti Muzeum; a Múzeumok és Könyvtárak orsz. főfelügyelősége nevében Balezer György; a Történelmi és Régészeti Egyesület nevében dr. Kosutány Ignác; a szatmári Kölcsey kör nevében Bakcsy Ger- gtly; a nagybányai Muzeum-Egyesület nevében Neu- berger István; a Teleki-Társaság nevében Révai Károly ; Palmer Kálmán főrendiházi titkár; dr. Zolnay Gyula egyetemi tanár; Ferenczy Károly festőművész; Steibl Andor; Hoffmann Árpád. Bejelentések még mindig érkeznek.— Felkérjük a nagyközönséget, hogy a kegyeletes ünnepély fényének emelése végett azon minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek. Az elhunyt városunk fia volt, rójjuk le emlékezete iránt kegyeletünket méltóképen 1 A püspök körlevele. Dr. Boromisza Tibor püspök Karlsbadból e hó 8-án keltezve királyunk születése 80-ik évfordulójának megünneplése tárgyában az alábbi körlevelet adta ki: »A Mindenható Isten kegyelméből f. hó 18 án tölti be Felséges Urunk és
