Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-14 / 33. szám

Nagybánya, 1910.

Augusztus 14. — 33. szám.

i ***

i > x1'

XXXVI. évfolyam.

NAGYBÁNYA ES VIDÉKÉ

TÁRSADALMI HETILAP.

A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE

MEQjELEivriK nvcnsTüEnsT

Előfizetési árak :

Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos

Révész Jáxios.

Szerkesztőség s kiadóhivatal : Felsöbányai-utca 20. szám alatt.

=---■■■■ -■ ' TELEFON: NAGYBÁNYA 18. SZÁM. . ............... ■

A nő és az otthon.

(B. B.) Különösen az utóbbi években, külföldi példákra, nálunk is nagy arányokban indult meg a feminista mozgalom. Célja ennek a nőt odaállítani a munkában a férfi mellé, tekintet nélkül arra. Ez a mozgalom, mely a nőnek szerepkörét volna hivatva felforgatni, a mai társadalmi berendezés mellett nálunk még kissé korainak bizonyul, amint hogy a nők szavazati joga egyelőre, mondjuk a jövő zenéje. A magyar nő munkájára egyelőre még nem politikai harcokban, de a társadalmi kötelességek önludatosabb teljesítése körül van szükség.

Németországban már évekkel ezelőtt hatalmas mozgalom indult meg különösen a falusi élet kellemesebbé és vonzóbbá tételére: az úgynevezett népjóléti szövetség. Többet ésszel, mint erővel, gondolták az illető vezető férfiak, eszük mellett szivük is megszólal akkor, amikor a mezőgazdasági és főleg a szociális viszonyok orvoslásaként úgynevezett jóléti intézményeket létesítettek. Ez a jóléti intézmény nem tévesztendő össze a jótékonysággal, mert ez a szó jobb értelmében szociális reform és nem azokkal foglalkozik, akik alamizsnára szorulnak, hanem a néposztályok érzelmi és erkölcsi irányítását igyekszik kézbe venni.

Tanítással és kellő vezetéssel az összetartás érzésének és különösen a szép iránt való fogékonyság felébresztésével a réginél szebb és szellemesebb élet művészetét ismerteti meg. A jóléti intézmény szociális feladata az, hogy a különböző néposztályok közölt a rideg osztályfalakat szelidebbé legye és némileg kiegyenlítse azt a különbséget, melyet a van és nincs terem. A szövetség munkája irányul a betegápolás gyakorlati kivitelére, népfürdők berendezésére, a háztartás vezetésére való kiképzésre, hogy ezáltal az asszonyi hivatás betöltésének a legszükségesebb és elmaradhatatlan kellékeit megismerjék. Továbbá igen fontos teendője a szövetségnek az iszákosság és a korcsmái élet leküzdése, nem rendőrség és más erőszakos módszer igénybevételével, hanem társadalmi utón, a népjóirányu és nemes foglalkoztatásával.

Mindenek előtt való feladat az volna, hogy a családi otthon szeretetteljes ápolására buzdítsunk. Nagy segítségére van ebben a nőnek vele született esztétikai érzéke is, mellyel a legegyszerűbb otthont is barátságossá tudja varázsolni.

Egy ügyes kéz által elhelyezett néhány jelentéktelen tárgy a lakásban, egy csinosan diszitett ablak már kedélyessé teszi a legegyszerűbb környezetet, ürömmel üdvözöljük azt a mozgalmat, mely újabban a városokban az ablakoknak virággal való díszítése körül megindult. Angliában a nők szövetkezeti ligája pályadijat tűzött ki az ilyen ablakdiszilésre. Minél egyszerűbb eszközökkel csinosát teremteni: ez a valódi élelmüvészet.

Gyönyörűbb érvényesülési teret, mint a milyent a nő az otthon megvédésében talál, számára semmi magasabb tudomány nyújtani nem tud.

Amely nemzetnél a családi élet bensősége és szentsége erős alapon áll, az a nemzet boldogul és hatalmasodik. Az otthon melege ép olyan döntő befolyással van az egyének fejlődésére, mint a növények életére a napsugár. Szeresd az otthonodat és szeretni fogod a hazát, melyben ezt az otthont megtalálod. Ez a valódi hazaszeretet és nem a fanatikus felhe- vülés. Próbálja valaki elvitatni a hazaszeretet szent érzelmét az olyan embertől, aki boldog és elégedett tűzhelyén ? Meddő igyekezet lesz. A nyugodt élet békés muividiummá tesz feltétlenül és ilyen egyénekből alakulhat csak helyes irányban fejlődő, öntudatos, művelt társadalom.

Körlevél a madárvédelem érdekében.

— A Magyarországi Állatvédő Egyesületek Szövetségéhez csatlakozott egyesületeknek. —

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület hivatalos közlönyében, a »Köztelek«-ben két tudományos intézetünk vezetői között polémia folyt lényegében afölött, vájjon a rovarevő madaraknak gazdasági jelentősége van-e és azok ebből a szempontból részesitendők-e védelemben.

Ennek a kérdésnek megvitatása a gazdák körében nagy feltűnést keltett, annál inkább, mert a két előkelő tudományos intézet vezetőinek vitatkozása a dolog

természeténél fogva a kérdés eldöntésére nem vezethetett.

Mellőzzük a mindkét oldalról felhozott érvek és adatok szembeállítását és bírálatát, mert polémiába keveredni egyáltalán nem óhajtunk.

Kötelességünk azonban nekünk is a kérdésben elfoglalt álláspontunkat a t. társegyesületeknek és ezek utján az érdekelt nagyközönségnek tudomására hozni.

Álláspontunk pedig az, hogy a leghatározottabban valljuk a rovarokkal táplálkozó madaraknak azt a kiszámíthatatlan nagy hasznát és jelentőségét, hogy a mezö- és erdőgazdaságot a rovarok milliárdnyi értékekre rugó kártételeitől megóvják és hogy ennélfogva az állami hatóságnak épugy, mint a társadalomnak kötelessége mindent elkövetni a végre, hogy a rovarevő madarak szaporodása elömozdittassék.

Merőben feleslegesnek Ítéljük, hogy álláspontunk indokolására adatokat hozzunk tel. Elegendőnek véljük, ha egyszerűen arra utalunk, hogy álláspontunk egyezik földmivelési kormányunk irányával és egyezik — lehet mondani — az egész müveit és tudományos világ nézetével is.

A rovarevő madarak gazdasági jelentősége mellett állást foglalt a földmivelési kormány, midőn 1896- ban az addig tisztán a madárvonulások megfigyelése érdekében fennállott ornithologiai központot saját ügykörébe átvette és a gyakorlati madárvédelem érdekeinek ápolásával megbízta;

midőn 1899-ben a törvényhozás hozzájárulásával 02,000 korona költséggel »Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségükre (Chernél István irta) cimü nagy alapvető munkát kiadta;

midőn 1901-ben egy törvényen alapuló rendelettel 89 madárfajt absolut hasznosnak jelentett ki és azokat minden kivétel nélkül való feltétlen védelem alá helyezte;

midőn a haladó kultúra következtében megfogyott természetes fészkelő helyek pótlása érdekében a mesterséges fészkelő odvak tömeges gyártását és terjesztését megindította;

és végre midőn a magy. kir. ornithologiai központot megbízta, hogy a madarak hasznának és kárának kérdését azok táplálkozásának folytatólagos és állandó megfigyelése utján tanulmányozza és ennek a tanulmányozásnak támogatására az állami magvizsgáló és az állami rovartani állomásokat utasította.

De a rovarevő madarak gazdasági jelentőségét teljes nagyságában az a körülmény tünteti fel, hogy e madarak védelmét épen a földmivelésre nézve megállapított hasznos voltuknál fogva az egész müveit világ szükségesnek elismerte és a madarak megvédését nemzetközi érdeknek jelentette ki.

Hazánknak egy nagy fia, gróf Andrássy Gyula volt az, aki mint közös külügyminiszter már 1875-ben indította meg azokat a tárgyalásokat, melyeknek célja

Eletelixir.

— Irta : Alexy Elza. —

Harmadik közlemény.

— Testvérem, az a vágy, az az ábránd, melyet e könyvek olvasása ébreszt, az sehogy sem válhatik javára, mert lelkét a testének rabjává teszik s ezt érezve, sohasem találhat nyugtot. Mert a lélek isteni eredete tudatában emelkedni, fejlődni akar, miért is nagyon sokat kínlódik, ha erőszakkal az anyagiasság porába rántják.

— De hisz épen a kínjaimat, a nyugtalanságomat csiltapitgatom e teljesülhetetlen vágyakat nem ismerő költeményekkel, regényekkel — vetette közbe Judith. — Őszinte leszek önhöz és saját magamhoz!... íme, ha olykor-olykor nagyon vágyódom Edgár után, akkor egyszerűen belefullasztom minden keserűségemet valamelyik erotikus iró müvébe . . . Midőn aztán szenvedélyes párbeszédek és forró szerelmet lehelő rímek bóditó bűvkörébe kerülök, akkor olyan kínosan boldogító epedéssel telik meg az én lázban didergő üres lelkem, hogy ilyenkor elhiszek minden gyönyörű lehetetlenséget, minden őrületesen boldogító álmot . . .

Mária bárónő szemében a szánalom könnye csillant meg, miközben fátyolozott hangon kérdezte:

— Édes barátnőm, ezekkel az ámító, hazug álomingerekkel akarja ön kierőszakolni a szive vágyva- vágyott boldog nyugalmát?

Judith kedvetlenül vállat vont.

— Égetik a szivemet és elfeledtetik az árvaságomat — mondta ernyedt megadással. Eközben felnyitotta a mellette heverő könyvet. — Ha meg engedi, elolvasom méltóságodnak a kedvenc költeményemet. Majd meglátja mily perzselő hevet, mennyi kábító gyönyört lop a szívbe.

És a leány szavalni kezdett. . . előbb gyönge, színtelen hangon, majdkipiiult halvány arca, kigyult sötét szeme s Judith hangja valami vad, szenvedélyes, meg megtörő hangos esdeklésbe csapott át Úgy zokogott, remegett ez a hang, mintha valaki gyötrő tövises utján aranytömbökkel megterhelve minden lépésnél kínos panasszal összeroskad, de a távolban valami csalóka délibábot pillantván meg, újabb reményektől kecsegtetve, tovább-tovább vánszolja a javakat és boldogságot ígérő terhét a kietlen pusztaság ámító, délibábos képei felé.

De miként a délibábos képek hamarosan szét- foszlanak s utánuk még keserűbb a sivár valóságra ébredés, úgy végül Judith gyönyörben, tobzódó hangja is egy kétségbeesett sóhajba fűlt. És a leány egész testében remegve a pamlag vánkosai közé

fúrta forró arcát, miközben föl-fölzokogva folyton egy nevet suttogott:

— Edgár, Edgár, mennyire szeretlek, mily szép, mily daliás vagy!. . . Ah, mily hévvel tudtál ölelni, mily édesen, mily szerelmetesen tudtál csókolni! . . . Mióta el kellett szakadnunk egymástól, nincs senkim — senkim ezen a nagy világon, aki szeretné az én forró szivemet!

Mária bárónő gyöngéden az ölébe vonván Judith fejét, hűvös, finom kezével meg-megsimogatta a leány izzó homlokát.

S Judith, a szeretet után szomjazó büszke leány pedig szelíd, csöndes mosollyal tűrte, gyermekes meghatottsággal élvezte, mily megnyugtatóig, mily kibékitőleg szállnak a lelkére ennek az előtte ismeretlen tiszta szeretetnek hófehér selymes szárnyai. És boldog tűnődéssel egészen belesimult Mária puha ölébe, azután meleg hangon beszélni kezdett:

— Kegyes, jó védőszentem, esdve kérem, ne ítéljen el azért az önfeledten szenvedélyes viselkedésemért, melynek im tanúja volt. De lám, én minden nemesítő "szeretet nélkül nőttem föl . . . Születésem édesanyám életébe került s igy gyermekkoromban csak a meséskönyvekből ismertem meg azt a mindennel kibékítő anyai szeretetet.

Az apám? . . . Judith a pamlag fölött függő

Eladó ház és föld.

Az Ötömösy-féle felsőbánvai-utcabeli nagy ház, szuterénre építve, 5 szoba, veranda, konyha, kamara, 4 pince, két istálló, szín, gazdasági udvar, kert, valamint a kisebbik lakóház (Mikszáth-utca), 3 szoba, veranda, konyha, kamara, mellék- épületek, kert eladó, akár külön-külön, akár együtt, mivel az egész cgv két utcára nyúló tágas telket képez. Ezenkívül 11 hold föld, az u. n. palás, mely műtrágyabányának és kőedénygyár céljaira is alkalmas, a Zazar és a vasút mentén, ahol homok és kavics is van, a vízvezetéki központi reservoire mellett, (a 11 holdból 2 hold szántó) szintén szabadkézből eladó. Értekezni lehet Révész Jánossal, xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Felsőbányai-utca 20. sz. alatt, aki az eladásra fel van jogosítva. xxx<xxxxxxxxxxxx>o<xxxxxxxxxxxxxx

Lap-unis: mai száma © oldal.