Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-07 / 32. szám
Nagybánya, 1910. Augusztus 7. — 82. szám. XXXVI. évfolyam. NAGYBÁNYA ES VIDÉKÉI. TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOSÁNÁL71 ÖNYE megjelenik Ad:i3srr)Bisr VASA ' Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Révész Z ános. Szerkesztős*. igyeszseg ( 9iom 8 —5U* *> • yai- utca 30. szám alatt. A névmagyarosításról. Általános a panasz, hogy a névmagyarosítás nem mutat olyan nagy arányokat, a minőket méltán elvárhatnánk ettől a hazafias mozgalomtól. Tulajdonképpen 1848-ban indult meg s az akkori lelkes magyar felbuzdulás sok derék családnak adott jó magyar nevet, akik méltán büszkék lehetnek arra, hogy családnevük összefügg a magyar történelem legszebb korszakával. Az ötvenes években sokat szenvedett a magyar csehektől, németektől s akkorában is, akinek bach-huszár hangzású neve volt, igyekezett megválni tőle. Mikor fájt a magyarnak a német, a cseh szó, hogyne fájt volna az, ha őmaga ilyen nevet viselt. Megmutatta tehát hazafiságát elsősorban azzal, hogy eldobta az idegen szót magától. 1898-ban, a dicső 48-as idők félszázados fordulóján sokan megújult hazafias hévvel karolták föl megint ezt a kérdést s lapunk szerkesztője is akkor vette föl mai nevét — mely különben irói álneve volt — s a haza oltárára tette azt a régi családnevet, mely külömben a tizenhat szepesi városok egyikéhez fűződött. Ma alszik a mozgalom, kevés történik ezen a téren. A nemzetiségek ügyesen érvelnek, mikor odamondják a magyarnak, hogy igy meg úgy, mindegy az, akárki akármilyen nevet visel, de titokban a markukba nevetnek s örvendenek, ha idegen nemzetiségűnek tarthatják mindazt, aki nem elég erős arra, hogy magyartalan nevétől megváljon. Sok nyomdafestéket pazaroltunk már erre a kérdésre, mind hiába, ha nincs meg iránta az érzék. Mikor közéletünk vezetői fennen lobogtatják a politikai zászlókat német, cseh, tót, szerb névvel, holott legnagyobb magyarok akarnának lenni, akkor bajos a kis embereket rávenni, hogy ők másképp cselekedjenek, mint vezetőik. Egyszer régebben, valamelyik vallás- és közokt. miniszter adott ki rendeletet az iránt, hogy a tanítók és tanárok magyarosítsák meg a nevöket, azt felelték a kis emberek, hogy először kezdje meg a miniszter, aztán majd folytatják ők is. A japánok kétszázötvenezer ifjú életet áldoztak föl hazájukért az utóbbi nagyszerű csatában, mi 250 ezer nevet sem tudunk a haza oltárára letenni. Nincs meg az érzék. Azt hiszik, hogy az semmi, hogy az hivalkodás, hogy az rossz cselekedet, vagy nem hisznek semmit, csüggnek a múlton, ahelyett, hogy építenék ki a jövőt, az erős Magyarországot. Részemről mindig tisztelettel emelek kalapot az előtt, akiről megtudom, hogy hazájáért magyar nevet vett föl, sokra tartom az illetőt s azt gondolom magamban: Ez az ember nemcsak lármázott, nemcsak nagyhangú jelszavakat hangoztatott, de tett is már valamit a mi szegény magyar hazánkért. A közmivelődési egyesületek, társaskörök, asztaltársaságok vehetnék kezükbe ezt a nagy- jelentőségű kérdést, melynek lelkes felkarolása kétségkivlil fokmérője lehetne igaz magyar érzésünknek. Unalmas erről Írni, előttünk érthetetlen okokból, nem szeretnek róla hallani ép azok, akiktől irányítást, felbuzdulást várnánk, de ha ez a cikkünk csak egyetlenegy embert is megnyert az eszmének, akkor mégsem irtuk hiába. Cseppekből lesz a tenger, minden ember önmagáért egy, az egyedek alkotják a hazát, s az egyén hazafias felbuzdulása mindenkor az egész magyar hazának öröme. Del Bikszád fürdő. Az idei fürdőzést alaposan megrontotta az esős, viharos hideg nyár, de ha ezután kezdődik az igazi kánikula, még nincs kizárva, hogy szeptemberig mozgalmas, életképes utószezon következik. Annyi kedves fürdőhelylyel kínálkozik már a mi édes hazánk is, hogy valóságos hazaárulás külföldön keresni a gyógyirt, mikor gyógyerőben a mi vizeink fölülmúlják sokszorosan amazokat. Egyedüli kivételt csupán a tenger képez, de ezzel is kiállja a versenypróbát a magyar tenger, a kies, kedves és bájos Balaton. Vármegyénknek szintén vannak természeti kincsei s c .cszadfürdő. Valóságos szerencse ___________a Szent Iványi Gyula sz atmármegyei nagybirtokos tulajdona, aki százezrekre menő áldozatokat hoz az ő kedvenc fürdő - telepéért. Kies helyen, száz holdas parkban bugyog fel a három hatalmas forrás, a Klára-, Endre- és István- forrás, melyek közül a két utóbbi a meleg fürdőknek szolgáltat bő anyagot, mig a Klára-forrás ivó ■ kúrára szolgál s milliószámra szállítja üvegekben azt a kitűnő gyógyvizet, amit »Bikzsádi viz« név alatt ismer az egész ország. A fürdőtelep épületei művészi alkotások. A »Berta lak« 45 szobával a legkényesebb igényeket is kielégíti, a fürdőház és az európai nívón álló in halatórium előtt a külföldi ember is leveszi a kalapját. A vendéglő, a táncterem, a kurszalon, a Mária- lak, Orient, stb. mind a modern technika legújabb vívmányai szerint készültek s a régi épületek u. m. Anna-lak, Schveic, Mária-lak stb a Bikszádhoz évtizedek óta szeretettel vonzódó öregek tanyái. A park fenyvesben, bükkfában, tölgyben gazdag. Az öreg 500-1000 éves tölgyek úgy integetnek embervastagságu karjaikkal, mintha a mesebeli óriások közé került volna az ember. Az »ezer éves tölgyfát« megpróbáltuk, hatan értük körül kinyújtott karokkal összefogódzva. Már reggel 7 órakor megszólal a magyar cigány zene a lanttal ékesített zenepavilonbon s a nyüzsgő közönség megindul a nagy füles poharakkal kúrára a több kilométert tevő sétautakon 7S 11-től V212 ig délben, valamint délután 5 —6-ig megint szól a »Körösi cigány« fülbemászó zenéje s a jó gyógyvíz, meg az andalító zene mellett még a beteg emberis hamarosan összeüti a bokáját. Bikszádnak most már vasútja van. Szatmár felől, keskeny vágányu kis kávédaráló, de nagy előny az a beteg embernek, hogy egész a fürdőig beszállítják úgy, hogy az idő viszontagságának nincs kitéve. Igaz ugyan, most vagy két hidat a fürdő mellett elvitt az a nagy vihar, mely Krassószörényben is oly szörnyen garázdálkodott, a közlekedés azonban átszállással akadálytalanul megy, a nagybányai ember meg akár egynapos kirándulásra is elmehet könnyen, Váraljáig vonaton, onnan kocsin, s este 10 órára idehaza lehet. Váraljától a kocsi útja a budapest —lengyelországi nagy transversalis útnak egy részét képezi s olyan mint a deszka, s e mellett remek szép vidéken visz keresztül. Vannak a fürdőnek vendégei Orosz, Németországból, sőt Amerikából is, bizony itt volna az ideje, hogy mi nagybányaiak is észre vegyük ezt a milliókat érő természeti kincset, mely gyomor, máj, Életelixir. — Irta: Alexy Elza. — Második közlemény A jóslat beteljesült. Két nap múlva Veér Judith ismét bebocsátást kért a bárónőhöz. Ez alkalommal nem kocsival jött, hanem csak úgy gyalogmódra bujkált a mezőkön és berkeken keresztül a kastélyig. Szorosan testéhez tapadó divatos ruhája rendetlenül csüngött rajta. Zilált fekete hajbodroktól körülfolyt krétafehér arcából kísértetiesen elő-elő- villámló szemeiben pedig valami őrületes láng tombolt, mintha az embert uraló szörnyetegek diadalfáklyájának visszfénye lobogott volna bennük. Mária bárónő részvéttel látta vendégén a nagy változást. És Judith, a büszke, dacos leány megsemmisülve, lehajtott fővel,állott a szelíd fiatal asszony előtt. — Az Ég szerelmére kérem, segítsen nekem Ladányi Edgárt megtalálni, vezesse őt vissza a karjaimba, vagy szabadítson meg tőle — esdekelt tompán, remegő hangon. Mária megértő szeretettel a kis keresztre vonta a leányt s gyöngéden, anyailag beszélni kezdett hozzá: — Édes, szenvedő testvérem, látja-e ezt a szomorú megadást a szememben. A kialudt földi szenvedélyek hamuja vont ily bágyadt szinü fátyolt a tekintetem elé . . . Én is rajongtam és vágytam egykor. De az én Mesterem, az egyedül üdvözítő lelki szeretet, csakhamar fölvilágosított, hogy a földi vágyakkal úgy vagyunk, mint a gyermek, mikor valahol a patak túlsó partján egy szép virágot pillant meg. Könyörögve, siránkozva nyújtja ki kezét a virág után. Nem éri el . . . Mit tegyen ? Hisz. ő olyan nagyon szeretné azt a csábítóan szép virágot koszorúba fűzni. Mohó vágyódásában elfeledi jóakarói tilalmát és átgázol a patak vizén is, csakhogy leszakíthassa az annyi szépséggel kecsegtető virágot. De mihelyt a virág a gyermek forró kacsóiba ke rült, a fényes sziromlevelek lassan-lassan hervadni, hullani kezdenek. S ő csalódottan látja, hogy az a vágyva-vágyott virág nem is olyan illatos, nem is olyan szép, mint a minőnek azt a távolból képzelte. Most már bánja, hogy ezért az immár éktelen ko- csánért összepiszkította magát a patak iszapjával. Ne vádoljuk a gyermeket: hisz mi felnőttek szintoly vak meggondolatlansággal csillapítjuk szenvedélyeinket, vágyainkat. Mert lám, ha az ember — ez az isteni tökéletesbülés céljából a földre teremtett átmeneti lény — azt hiszi, hogy ez vagy az a dolog már e sártekén is mennyei boldogságot adhat neki, akkor mit sem törődve a világtörvények sugallta közitélet föl fölzugó hullámaival, beleveti magát az árba s ,átgázol mindenen, csakhogy elérje vágya tárgyát. És midőn megkövezve, beszennyezve célhoz ér, akkor látja, hogy a hőn óhajtott dolog nem egyéb, mint egy fantom, melyet csak az ő álmai és képzelete teremtettek ily széppé, jóvá, boldogítóvá. íme, testvérem, az emberiség betegsége és kárhozata az, hogy Istentől a leikébe lehelt örök vágy érzésével hamis boldogságot, ideálokat követ és miként azt a jelenkor nevelési iránya magával hozza, az emberek egész földi életükön át múlandó, hiú dolgok eléréséért, birhatásáért küzdenek. De minden harcban, vagy röpke gyönyörben eltöltött óra után úgy érzik, hogy ők még nem éltek. Ez az érzés űzi őket az uj, az ismeretlen felé. Planem azért nem képesek maguknak megmagyarázni, hogy honnan, mitől ered ez a sejtelem; csak azt tudják, hogy ők élni, igazán élni akarnak. De hogyan? A világban kétféle főelem hullámzik: az egyik a nők, a másik a férfiak érzelemvilágából ered. Ekként az emberiség boldogságvágya is két pólus körül csoportosul: az egyik a szeretet, a másik az önelégültség. A negativ elem, vagyis a nő mindent szerete- tével rgad meg; szeretetéért dolgozik, szeretetéből tanul s valamely tárgy iránt való szeretetével munkálkodva boldogul. Nevezzük bár munkásságát tudományszeretetnek, müvészetimádásnak, ügyszeretetnek vagy emberszeretetnek, de ténykedését mindig valami szerelmes rajongással végzi. Sikerei pedig boldog szerelemmel töltik el lelkét az illető ügy iránt. — Viszont a pozitív elem, vagyis a férfi minEladó ház és föld. Az Ötömösy-féle felsőbányái-utcabeli nagy ház, szuterénre építve, 5 szoba, veranda, konyha, kamara, 4 pince, két istálló, szin, gazdasági udvar, kert, valamint a kisebbik lakóház (Mikszáth-utca), 3 szoba, veranda, konyha, kamara, mellék- épületek, kert eladó, akár külön-külön, akár együtt, mivel az egész cgv két utcára nyúló tágas telket képez. Ezenkívül 11 hold föld, az u. n. palás, mely műtrágyabányának és kőedénygyár céljaira is alkalmas, a Zazar és a vasút mentén, ahol homok és kavics is van, a vízvezetéki központi reservoire mellett, (a 11 holdból 2 hold szántó) szintén szabadkézből eladó. Értekezni lehet Révész Jánossal, x>b<xxxxxxxxx>c>o<xxxoc<xxxxxxxxxxx Felsőbánvai-utca 20. sz. alatt, aki az eladásra fel van jogosítva. xxx>xxxxxxxxxxxxkxx>oooo<xxxxxx>o< Lapio-Xilc mai száma © oldal.
