Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-23 / 4. szám
S Nagybánya, 1910. Január 23. 4. szám. 910 I 24 \ XXXVI. évfolyam. Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Révész CTános. Szerkesztöségr s kiadóhivatal : Felsőhányai-utca 20. szám alatt. Üzle fések négyzetcentimétcr, hivatalos hirdetések díjszabás szerint. Egy-két szó a csatorna-kérdéshez. A csatornázás kérdése újabban élénken foglalkoztatja a város irányadó köreit. Az eddig létesült vonalakat erős bírálat tárgyává teszik és többen állítják, hogy a Kossuth-, Malom-, hidutcai részt újra kell majd megépíteni. Ha mi talán nem is látjuk ily sötéten a helyzetet, de mindenesetre jogosultnak tartjuk az aggodalmat arra nézve, hoogy a mü helyrehozásával Zarka urnák lesz elég dolga, a városnak elég gondja és költsége, valamint félünk attól is, hogy a további vonalak építésére rossz kihatással lesz az, a mit eddig alkottak. Nagy bajnak tartjuk, hogy a csatornának nincs meg a kellő mélysége. Néhol a Kismalom- utcában a teteje alig 60—80 cmnyire esik a föld alatt. Nálunk, a hol magasan áll a viz a földben, néhol 50cm, másutt 1 m. ritka helyen T5 méterre a felszíntől már vizet találunk, a csatornának egyik főhivatása a talajvíz el vezetése is. Pincéket mi általában nem építhetünk vízelvezető csatorna nélkül, de lakóházainkat sem tehetjük egészségesekké, ha a falak alól, a padozat alól a víznek színvonalát a mélybe nem süllyeszthetjük. Miért olyan sok a nedves fal, miért annyi a gombás lakás, mert a talajvíz az egész lakás alatt egy-két arasznyira elterül. Bizonyos az, hogy csak annyi vizet vezethetünk el biztosan, bármely időben az épület alól, a mennyi a főcsatorna boltozatának felső pontján felül terül el, mert ha a főcsatorna megtelik egészen, akkor a tetejének vonalában már visszafelé nyomja a vizet, vagyis pl. a pincecsatorna pincebeli szájának az alsó vonala, feljebb kell hogy legyen valamivel, mint a főcsatorna teteje. Kérdem, mit használ már most pl. a Malom utcabelieknek, ha ők pl. 50 cm. mély pincét csinálhatnak s ha épületeiket csak 50 cm. mélyig vízteleníthetik ? Ma pedig igy áll al dolog. Az Alföld homokos vidékén, a hol mélye van a viz nagyon, ez a kérdés nem életbevág' nálunk azonban, abban azt hiszem minden megegyezik, hogy a csatornának első sorban mélység kell, ez az egész Nagybányának közös érdeke. A város fekvése pedig nagyon szerencsés. Keletről nyugatfelé lejt s mindenütt meglehet adni a kellő mélységet a csatornának. Boldogult Szellemy bányamérnök, tanácsos, szépen feldolgozta egy füzetkében 7 év előtt Nagybánya magassági viszonyait. Tájékozásul ide iktatunk egy pár adatot. fekszik a tenger színe fölött méterre. A vasúti állomás . 217 9 A polgári kör ............................. 22 2-7 Lendvay-tér............................. 22 4-5 Nagyszálló................................... 22 5-9 Városháza................................... 227-5 Ag. ev. templom....................... 22 8-2 Polgári leányiskola .... 280-6 Kereszthegyi bányahivatal . 231-9 Fritsch hámor............................ 25 0-3 Rákospalló................................... 25 3-9 Láthatja ebből mindenki, hogy a csatorna kellő mélységének megadására a viszonyok igen kedvezők, hiszen pl. a vasúti állomás és a városháza között 10 m. a .uagassági különbözet. Fölösleges tovább tárgyalnunk a kérdésnek ezt az oldalát, hogy nagy könnyelműség, ha kellő mélységet nem adnak a csatornának. Századokra megbénítja az egész városnak építkezési viszonyait egészségügyét, fejlődését. Másik nagy kérdés, a mit ezúttal föl akarunk vetni az, hogy ha már meg akarjuk oldani a csatornázást, oldjuk meg egészen. Ne csupán a város egy részét dédelgessük a csatorna áldásaival, de lehetőleg mindenüvé terjesszük ki, mert hiszen a város mindig nagyobb lesz, tenni való marad a jövőnek úgy is elég. ek. kir. t.; ilágitásnál sem helyeseltük, hogy - - 'ohán bántak el. Azért, mert bizonyos részén voltak 1 mét szűk körzetbe Így van ez a csatornázással is. A Hid- utcától a városi fürdő felé, a misztótfalusi országút mentén csinos uj épületek emelkedtek, pincéjük telve vízzel. A Fried-féle telken, melyet a takarékpénztár osztott fel, szintén épült már egy-két ház, ott is csolnakázni lehet a pincékben. A csatorna a miniszteri tervben csupán a virág-utcai részen van kijelölve. A többiek mit csináljanak? Apró »vastagzsákokkal« vezessék el a talajvizet? Hát az udvar szennyvizeit, hát az ürszékek, istállók stb. szennyét mibe vezessék? Az egészségi szempontok megkövetelik, hogy a lakóházból ne az utcára, hanem a csatornába legyen bevezethető minden piszkos lé. A Szendy-térről a vasúti állomásig kellene vezetni a főcsatornát, onnan pedig az Uj-utcán a Zazarig, akkor ezek a drága Fried-féle telkek, melyeken a városnak olyan szép nyeresége lesz s a melyek bő fedezetet adnak város- szépitési célokra, szintén egészséges lakható területekké tétetnének. Nélkülözik még a város egyéb sürjen lakott részében is a csatornát, azokat itt mind föl nem sorolhatjuk, ismételve hangsúlyozzuk azonban, hogy Nagybányának kellő mélységbe fektetett csatornákra van szüksége és olyan hálózatra, mely mint a vérkeringés a test minden részébe elhatoljon s egyes tagokat a keringés hiánya miatt ne tegyen bénultakká. A láposvölgyi vasútról. A Nagybányáról Magyarláposon át Tőkésig és Magyarlápostól Oláhláposig tervezett szabványos nyomtávú gőzmozdonyu helyiérdekű vasút kiváló jelentősége abban nyilvánul, hogy a tervezett vasút használatára utalt s annak táplálására bőséges erőforrásokkal rendelkező nagy kiterjedésű forgalmi A törpék. Izzó a lég, Nehéz felhőktől roskadó az ég. A viadalmat, Amit folytatnak a világhatalmak, A törpék félve, szivszorongva nézik, Várják a végit. Elült a vész, A szörnyű munka befejezve, kész Bilincsbe zárva, A titánhad már lenn az alvilágba S a gyáva törpék előbujnak rendre: » Győztél Kronidés, dicsőség nevedre /« Mosolyog az Isten, Bólint fejével: »Tiétek minden, Osszátok széjjel 1 A titánoktól elvett mindenséaet o Törpék, vegyétek/« Palmer Tibor. Az utolsó pogány. — Irta : Tomory Jenő. — Elcsöndesedett Tenkes Pál uram egész háza- népe, a szives vendéglátás után pihenni tértek a magas vendégek, csak Filep atya szemére nem jött álom. Lesétált a kertbe. A virágzó rózsaszín barakefa- koronákon átsugárzó csillagos ég mélységes kékje az itáliai éjszakák varázsával vette körül. Egyik ut- fordulónál, mint valami szélsodort barackszirom, szépséges, sugár leány hullott eléje, Tenkes Anna. \ Térden zokogva kérte az atyát, járna közbe, hogy j bejuthasson a >Nywlak szigete« szent lányai közé, mert összetörve a szive, a lelke. Többet aztán a nagy sírástól nem is tudott mondani. Siralmas hangú hazai krónikáink ott kezdődnek a Sajó partján, de nem is szakad végük egyhamar. A feldúlt, kipusztitott országban sehogy sem tudott helyreállani a rend, a nyugalom. A legtöbb bajt okozták a Duna—Tisza közébe visszatelepitett pogány kunok. Nem tudták feledni Kuthen királyuk felkoncolását s barbár vad természetük fenekestől felforditotta az országos kormány rozoga szekerét. Elszomorító hirek érkeztek egyre-másra a'római szent székhez. A szent Atya jóságos szivét megindította a magyarok gyászos helyzete, hogy Mária országában újra pogány bálványok előtt folynak az áldozatok, elküldte hozzájuk követségbe a ferminói püspököt, Fdep atyát, kinek bölcsessége megtéríti a hitetleneket és a törvényes rendet visszaállítja. A római követnek a királyi udvar nyújtotta javító munkásságában a legkeményebb diót. A fiatal uralkodót léha, feslett cimborák vették körül, köztük feles számmal pogány kun nemesek is s éjjel-nappal szakadatlanul folyt a hejehuja. A tijzes bor és a villogó szemű szép, kun leányok könnyen feledtették az országos nyomort, hogy a nép barom hiányában maga huzza az igát. A püspök komoly intelmei nagy hatással voltak László király fiatal, alapjában még romlatlan lelkére. Belátta eddigi élete kárhozatos voltát, javulást Ígért eskü alatt s igyekezett azt tettekre beváltani. Királyi hitlevelében megrendszabályozta a kungarázdálkodásokat s nekik biztosított előjogok ellenében feltétlenül követelte, hogy mindnyájan ősi szokásaikkal felhagyva, keresztény hitre térjenek. Elindultak keresztelő körútra a püspökök egyegy országnagy kíséretében s rövid idő alatt a kun nemzetségek mind fölvették az uj hitet, kivéve az Uzorét. Büszke, hatalmas kun törzs volt ez, kiterjedt egész Kecske vármegyére. Hasztalan volt szép szó, fenyegetés, az öreg Uzort nem lehetett hajlítani, hogy elhagyja régi isteneit. Gyűlölte a keresztényeket, mert városokban laknak, mint valami közönséges csiszár mesterek s nem lenge szövetsátrakban, mint az a végtelen puszta szabad fiaihoz illik. Fenségesebbnek tartotta az árnyékos forrás mellett leszúrt fehér ló hörgése és vérének gőzölgése közben keresni a mindenség urát, mint a fényes monostorok tömjénes csöndjében, nagy hangos miséiben. Szerette megszokott ruházatát, a szarupikkelyes inget, a drága bőr-kacagányokat, melyeknek bőrét még apái nyúzták le gazdája hátáról az ázsiai vadonokban, dehogy cserélte volna fel a könnyű városi öltözékkel. Főleg pedig azért volt ellenére az uj hit, mert megkívánta a bozontos szakáll levágását s le- nyiratta a gyönyörű vakarcsokba font hajüstökö- ket is. Dehogy hozott volna ennyi áldozatot a magyar Istennek a gőgös kun főur, pedig maga a király jött le hozzá Filep atyával, hogy városi ketrecbe tereljék a puszták szilaj oroszlánját. Flasztalan volt minden szóbeszéd. A nyakas pogány készebb volt kiköltözni az országból, mint hogy megtérjen s egyetlen fiát túszul adja a királyi udvarban. Filep atya is letett minden reményről s elhatározta, hogy visszatér Budára, midőn az utolsó éjt követő reggelen, melyet a vendéglátó Tenkes- házban töltött, rettenetes ébredés tartotta vissza. A család legidősebb fiát, a deli, vitéz Tenkes Istvánt, átszűrt mellel, halva találták a Déllő mocsár szélén. A gyilkos is hamar kitudódott: egy fiatal Lap-unlc mai száma G olcfai.
