Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-20 / 38. szám
1909. Szeptember 19. 38. szám. (3) akadémiák és a tanítóképző intézetek kérdéséről tartott általános visszhangot keltett beszédet, — kerületi törvényszéki bíróvá választották. Szept. 15 én gyámintézeti istentisztelet volt Harsányi István her nádvécsei leikés hatalmas, gyajtó szónoklatával. Kicsi a színpad. Most, hogy az uj szálló nagy arányai mind hatalmasabban emelkednek ki, a közön ■ ség részletesebben kezd belemerülni a birálgatásba. Többek közt általános a vélemény, hogy kicsi a színpad, mindössze öt méter a mélysége. Ezen bizony valami nagy hatást, népes jelenetet kifejteni lehetetlenség. Van ugyan egy kis vendégszinpad is, mely középen kifelé nyúlik a Timár-köz felé, jelen alakjában az sem segít semmit, de meg lehetne a kérdést jól oldani, ha a színpadot egész szélességében folytatnák az utcáig, s tollálnák a vendég-szinpadot, akkor a színpad mélysége 8 méter lehetne. Most még könnyű volna segíteni a dolgon. Ha más nagy termünk nem lesz, legalább színházunk legyen jó azért a rengeteg pénzért. Megszivlelésül, a jövő érdekében, igen melegen ajánljuk a fölvetett eszmét vezető köreink szives figyelmébe. A vízvezeték ügyében tegnap egy 12 tagból álló bizottság szállott ki Felsőbányára, a helyszínére a források megtekintése végett. A bizottság tagjai voltak: Bálint Imre, Bradoffka Frigyes, Brogyányi Kázmér, Csüdör Lajos, Grundböck István, Kádár Antal di'., Lovrich József dr. egyet, magántanár, budapesti orvos, Lovrich Sándor dr. igazgató-főorvos, Makray Mihály dr., Oblatek Béla, Révész János, Weisz György. Déli 11 órakor indultak el Nagybányáról, két órakor érkeztek a második utkaparó házig. Megtekintették a Hármas forrást, Felső hármas forrást, a Gábor forrást, valamint a Körös és a Zazar völgyét, amelyeken fog bejönni a vízvezeték csöve. A Hármas forrás 6:V4 C. fok meleg vizet szolgáltat és pedig 9'/2 litert másodpercenként, vagyis 820 ezer liter vizet naponként. A mai Nagybányának, a telepektől eltekintve, ez is elég volna bőven, azonban a jövőre is kell gondolni, azért csatolják be a Gábor és a Felső forrást is a vezetékbe. A Hármas forrás 6'30 méterrel magasabban fekszik Nagybányánál. Előnye, hogy a pompásan kiépített országút mellett fekszik közvetlenül, tehát úgy a forrásfoglalás munkája, mint általában az építéshez szükséges anyagok felhordása könnyű lesz. A forrásfoglalásokat a polgármester még az őszön akarja teljesíteni s jövő évre következnék a kiépítés. November 1-re óhajtja a város a müvet használatnak átadni, melynek pompás izü, krisztálytiszta, hideg forrásvize lesz, páratlan a maga nemében. A társaság a második utkaparó-háznál ebédelt, honnan este 7 órakor jöttek vissza Nagybányára. A kalapács. Zempléni Árpádnak a Nádasdy-jutal- mat nyert legújabb elbeszélő költeménye a napokban megjelent s egy koronáért kapható a szerzőnél, Budapest, IV. kér.. Bástyautcza 11. szám alatt. Az érdekes uj költői alkotásról rövid kivonatban közöljük a Magyar Tudományos Akadémia bírálatát, melylyel a Nádasdy-jutalmat e műnek ítélte. — »A Nádasdy-pályázatra 26 elbeszélő költemény érkezett. Ezek közül a bíráló bizottság legkiválóbbnak és a pályadijra méltónak A kalapács czimüt (»Edda« jeligével) ítélte, a mely két eddai ének nyomán készült, de az északi mythost összekapcsolja a finn-ugor ősi világgal s ezzel mintegy hazai vonatkozást is ád a tárgynak, melyet külömben is szabadon alakit át, a személyeket és a viszonyokat is megváltoztatja. A nibelungi sorokban mesteri technikával irt vers öntudatos művészettel, biztos, gyorsütemü menetben mondja el a meséjét, a melynek meg tudja adni a mythikus színezetet, amellett az emberi indulatokat is jól rajzolja. Hangja tele van verve-vel. Összhan- gos szép költemény s oly érdekes olvasmány, hogy az ember nem szívesen szakítja félbe . . .« Mai számunk tárcarovatában rövid mutatványt hozunk belőle. Felsőbányán képviseleti közgyűlés volt szept. 16-án d. e. 11 órakor, következő tárgysorral: 1. Várm. közig, bizottság 4581—1909. sz. leirata egy önálló gazd. népiskola szervezése tárgyában. 2. Reiz- mann Herman kérvénye fakihasználás határidejének meghosszabbítása iránt. 3. Wider Lázár, Salamon Márton és Illavics Hersz ajánlata favásárlásra. 4. Magyar Minimax gyár átirata a városnak Minimax tűzoltó készülékkel való ellátása iránt. 5. Kuszkó János kérvénye a malombérlet meghosszabbítása iránt. 6. Bay Károly kérvénye 3 heti szabadság iránt. 7. Csepregi József kérvénye kárpótlás iránt. 8. Virilisek összeírására bizottság kiküldése. 9. Krausz Gyula illetőségi ügye. 10. Pap Mária illetőségi ügye. 11. Steyrer Ottó illetőségi ügye. 12. Bérletek ügyében intézkedés. 13. Medvecz Vilmos illetőségi ügye. Köszönet nyilvánítás. Mindazon jóismerőseink, jóbarátaink, kik feledhetetlen feleségem, szül. Boitner Katalin elhunyta alkalmával meghaló módon megnyilatkozó részvétükkel mély fájdalmunkat enyhíteni szívesek voltak, ezúton is fogadják hálás köszönetün- kel. Nagybánya, 1909. szept. 15. Km. Pap Sándor. Felhívás. A gazdasági egyesület ezúton tudatja tagjaival és a város polgáraival, kik gyümölcstermeléssel foglalkoznak, hogy földművelésügyi m. kir. miniszter ur ő nagyméltósága az itteni állami faiskolából kiszolgáltatandó gyümölcsfa oltványok után 50 /o árkedvezményt engedélyezett és megbízta az egyesületet, állítsa össze az árkedvezményre igényt tartó nbányai gazdák névsorát. Felkérjük ennélfogva az egyesület tagjait és itten tényleg gyümölcsössel biró nagybányai lakosokat, kik e kedvezményt NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE igénybe venni óhajtják, hogy ebbeli szándékukat az oltvány mennyiség megjelölésével Molnár Antal egyl. pénztárnoknál legkésőbb e hó végéig bejelenteni szíveskedjenek; mert a későbben beérkező bejelentések figyelembe nem vétetnek. Gazd egyesület. Köszönet nyilvánítás. Mindazoknak, kik felejt- hetlen édes Anyánk halála alkalmával mérhetetlen fájdalmunkat részvétükkel enyhíteni szívesek voltak, ezúton is hálás köszönetét mond, Nagybánya, 1909. szeptember 18., Harácsek Vilmos, Erzsi, László és Károly. Élő fáklya. Makray Károlyné, Almer Károly nejének édes anyja múlt vasárnap szerencsétlenül járt. A sósberszeszes ruha egy égő gyertyától vélet lenül meggyűlt rajta, ettől lángratobbant egész öltözéke s annyira súlyos égési sebeket szenvedett, hogy most élet-halál közt vívódik. Kugliverseny az iparos ifjak helyiségében. Kezdete vasárnap, szept. 19-én. A Szatmárinegyei Gazdasági Egyesület Gilvácson, (a vasúti állomás közvetlen közelében) Janlyik Testvérek gazdasagában az Első Magyar Gazdasági Gépgyár Részvénytársaság, a Kőszegi-féle motoros talajmivelő gépgyár Részvénytársaság és az Universal Automotor Compagnie (képviselője Tanczer József Budapest) részt- vételével motorikus és magajáró gőzeke bemutatást rendez, melyen egyúttal néhány újabb rendszerű talajművelő eszköz és kisebb mezőgazda-sági gép is be lesz mutatva. A bemutatás kezdete 1909. évi szeptember hó 23 án délelőtt 9 és fél órakor, befejezése szeptember 24-én délután 5 órakor lesz. Amidőn egyesületünk egy ily nagyobb szabású bemutatást rendez, mely különösen a gyárosokra tetemes költséget ró, azon biztos reményben teszi, hogy az érdeklődők tömegesen fogják azt fölkeresni, már csak jól felfogott érdekükben is, mert éppen ezen legújabb rendszerű, a mezőgazdasági technika terén korszakot alkotó talajmivelő gépek vannak hivatva a gazdát a belterjesebb gazdálkodás bevezetésénél első sorban is támogatni. Tekintettel a kedvező vonatösszeköttetésre, a leránduló közönség úgy Szátmárnémeti, mint Nagykároly városokban elhelyezést talál, az egyesületi titkári hivatal előleges felhívásra az elszállásolásról gondoskodik; ételek és italok méltányos árban, a helyszínen felállított sátorban a közönség rendelkezésére fognak áilani. Részletes tájékozással a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatala szolgál (Szatmár, Atilla-utca 5/c). Szatmár, 1909. szeptember 9. Az elnökség. Huszthy Mátyás fényképész Hid-utcai műtermének képeit tessék megtekinteni. Olcsó és jó képek ! Megrendelhetők a nap bármely szakában, kora reggeltől alkonyaiig. Szüretelés. A magyar királyi földmivelésügyi miniszter arra figyelmeztet, hogy minő nagy fontosságú a bor minőségére nézve a szüretelésnél követett eljárás. A minőség javítására sokat tehetünk, ha már a szürettől kezdve okszerűen járunk el Ugyanazon szőlő meglevő terméséből sokkal jobb és értékesebb bor állítható elő, ha a szüretelést kellő szakértelemmel végzik. Nagy súlyt helyezek arra, hogy a helyes szüretelésre vonatkozó gyakorlati ismeretek a szőlőtermelők és szőlőkezelők minél szélesebb körében terjesztessenek. E cél elérésére legjobb eszköz" a mintaszüretek tartása, vagyis a helyes szüretelés gyakorlati bemutatása és a legjobb szüretelési eszközök (szőlőzuzók, bogyózó, prések stb.) valamint azok kezelésének megismertetése. Ennélfogva a folyó évben is mintaszüretek tartását határoztam el. Ezen mintaszüretek a gazdasági egyesületekkel, hegyközségekkel s ahol vannak pince szövetkezetekkel karöltve és mindenek felett a közérdek szem előtt tartásával oly helyeken rendezendők, ahol azokra legnagyobb szükség van s ahol legkönnyebben és minél több termelőnek és szőlőkezelőnek szolgáltatható alkalom arra, hogy a mintaszüreten részt vehessen és a helyes szüretelésre vonatkozó ismereteket gyakorlatilag is elsajátíthassa. A folyó évben tizenöt helyen fog ily mintaszüret tartatni, még pedig a pozsonyi, az egri, a tarcali, bihardiószegi, a nagyenyedi, a ménesi és a kecskeméti vincellériskoláknál az illető iskola szőlőjében a tordai állami szőlőtelepen a tapolcai, pápai, a beregszászi és nagyenyedi II. szőlészeti és borászati kerületekben később meghatározandó helyen Zsámbékon, Szinér- váralján, Szekszárdon az ezen községekben, illetőleg városban levő állami szőlőteiepeken. Ezen mintaszüretek megtartása az állami szakközegek feladatát képezi. Ezekkel a teendőkkel a vármegye területén tervezett mintaszüretre nézve Jablonszky Györgyöt, a szatmári kerület szőlészeti és borászati felügyelőjét bízta meg a miniszter. Az említett mintaszüretek tartására az ezzel elérendő cél fontosságánál fogva különös súlyt helyezek és félkérem a gazd. egyesületet, hogy a szakközegeket ebbeli feladatuk teljesítésében hathatós támogatásban részesíteni s odahatni szíveskedjék, hogy a mintaszüret megtartása a szőlősgazdáknak idejekorán tudomásukra hozassák s hogy azon minél többen részt vegyenek. — 1909. évi október hó 11 én •Szinérv ár alján, d. e. 9 órától déli 11 óráig ily minta-szüret fog tartatni. Néhány szó az állati repülésről. A M. Automobil Újság a fenti czimen az alábbi czikket adta közre, amelyet érdekességénél és aktualitásánál fogva reprodukálunk: »Most, hogy a dinamikai repülésnek rohamos fejlődése már nemcsak egyszerűen számottevő, hanem fényes eredményekre tekinthet vissza (Farman areminái repülőgépversenyen egyhuzamban 186 km.-t repült!), nem lesz érdektelen néhány adatot a természet amaz élő lényeiről elmondani, melyek a dinamikai repülési képességgel testükben jönnek a világra és melyek már eleve felébresztették az emberben is a vágyat, hogy a magasba emelkedjék. Azóta, hogy Langley a »levegőnél nehezebb repülőgépek« nagy elvét kimondta, az aviatikusok természetesen folytonos tanulmány tárgyává tették az álati repülést. Ezen, még most is folyamatban lévő tanulmányokról ehelyütt most nem számolhatunk be, csupán azokat az adatokat akarjuk egy, a frankfurti aeronautikai kiállításon megtartott előadás nyomán közölni, melyek érdekes összehasonlítást nyújtanak az állat természetes fölszerelése és az embernek szükségképen mesterséges repülési eszközei között. Ebben a tekintetben a természet az állatvilágot dúsan látta el azzal, ami az emberi testnek hiányzik. Az összes ismert állatfajok közül 62% jön repülő állatként számba, nevezetesen 420.000 ismert állatfaj közül 260,000 tud repülni és pedig körülbelül 246,000 rovar, 13,000 madár, 600 denevér és 60 halfaj. A repülő állatokat nagyjában gerinczesekre és rovarokra osztjuk, de ez az osztályozás független a nagyságtól, mert pl. vannak rovarok, melyed nagyobbak, mint némely gerinczes (kolibri). A repülési képesség két szervtől, nevezetesen a lebegőfelülettől és a repülési izmoktól függ. Érdekes, hogy vannak állatok, melyek csak az első szervvel vannak ellátva; ezek a sikló repülők, mint amilyen a japán repülősárkán. Ezek csak bizonyos magasságról lefelé tudnak repülni, akárcsak az első, motornélküli aerop- lánok. Megjegyzendő, hogy az »ejtő ernyő»-höz hasonló szervezetet csak a növényvilágban találunk. Az említett sikló-repülő állatoknak a magasság és a szükséges sebesség elérése czéljábol fára stb. kellett mászniok, miért is ezek a. kúszó karmokkal ellátott állatokból fejlődték ki, amint az pl. a denevérnél látható. Ezen állatoktól a repülő izommal ellátott állatokhoz való átmenetet azok az állatok képezik, melyek lebegőfelületüknek csekély mértékű, de gyors rezgé ,aket ;udnak adni. Ide tartoznak a repülő béka és a repülő halak. A repülő izommal ellátott állatoknál a repüléshez használt felület abszlut és relativ nagysága az állat nagyságával arányban növekszik. Ez a körülmény egyenesen ahhoz a kérdéshez vezet, vájjon képes.lesz-e az ember saját izomerejénél fogva megfelelő tartófelületek segélyével a magasba emelkedni? Születtek: 362.,szept.4. Rezső Gyulának »Olga Lina«; 363., szept. 10. Szilvási Józsefnek »Teréz«; 364, szept. ,11. Gyalai Vincének »János« , 365., szept. 8 Lázár Ábrahámnak »Rozália«; 366, szept. 9. Tömöri Bálintnak »Lajos«; 367., szept. 13 Klein Mártonnak »Piroska«; 368 , szept. 14. Tirnován Jánosnak »Viktor«; 369., szept. 13. Farkas Mártonnak »Mária« nevű gyermeke. Elhaltak: 246., szept. 11. Bojtner Josepha Katalin, férj. Kápolnokmonostori Pap Sándorné, r. kath. 52 éves. nyug. táblabiró járásbiróné, szervi szívbajban ; 247., szept. 12. Rogozsán Lászlóné szül. Gyi- szán Anna, gör. kath. 64 éves, napszámos, végelgyengülésben; 248., szept. -11. Pap József, r. kath. 62 éves, fazekasmester, végelgyengülésben; 249., szept. 12. Czihát Károly József, ref. 2 hónapos, kereskedő gyermeke, bélhurutban ; 250., szept. 13. Pap Todora özv. Ancsa Todorné, gör. kath. 61 éves, napszámos, kútba esett és vízbe fűlt; 251., szept. 14. Máre Mária, gör. kath. 8 hónapos, bérkocsis gyermeke, gyermek aszályban. Házasságot kötöttek: Kecsmár István és Pohl Margit nagybányai lakosok. Nyilttér. — E rovatban közlőitekért nem felelős a szerkesztő. — Nyilatkozat. A »Nagybánya« legutóbbi száma túlságos hosz- szasan foglalkozik szerény személyemmel s gúnyt üz belőlem, hogy magának reklámot csinálhasson. A dolog lényege az, hogy én figyelmeztetni akartam a főjegyző urat, hogy mint szerkesztő, a rendőrséget sarkalja arra, hogy az aprómarha el- ásusitók adjanak egy kis vizet az állatoknak, ne kínozzák őket s ne árusítsanak félig döglött rucákat. Nem tudom, miért kellett ezért a jószándékomért a főjegyző urnák engem kigunyolnia, hogy olcsó mulatságot szerezzen olvasóinak s meghurcoljon ártatlanul az egész város előtt. Ha ő reklámot akar magának csinálni s nem tudja az újságot másképp szerkeszteni, sőt tűzoltói szolgálatomat is kivicceli, belehoz egy harmadik személyt is akkor, amikor mi tulajdonképpen a városnak, a közjónak szolgálunk. Ha ő csak igy tud újságot szerkeszteni s ha szűkében van a cikkeknek, van még kőnyomatos, vagy kérjen a pesti lapoktól, adnak azok az ilyen közölhetetlen semmiségekből akár egy szakajtó kosárral, közölje azokat, legalább akkor főjegyző létére nem fogja gúny tárgyává tenni a helybeli polgárokat, de ismeretlen idegeneket. Úgy hiszem, hogy a t. közönség nemcsak a gunylódó cikket, de ezt a választ is szives lesz tudomásul venni. Nagybánya, 1909. szept. 18. Büchler Simon önk. tűzoltó őrvezető.
