Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-04 / 14. szám
nagybanya és vidéke 1909. Április 4. szerte hires és ünnepelt primadonnákról hoz pajkos strófákat. Az ellenkező véglet, az idegfeszitően izgalmas dráma, a »Beregiss«, amelynek lélekzetfojtó, szenzációs jelenései lázba hozták egész Budapestet. Jótékonyan enyhül meg ez az izgalom a világ legjobb négertáncosainak, a Bolly Boston’s-éknak, avagy a csodaszép Rosiltának boszorkányos ügyességgel előadott táncmutatványain. A szem gyönyörűségei mellett, amelyek sorából még a »Monte-Carlo« tündéri fényű ballettet és a Sorelle Kosmos táncmutatványait kell kiemelnünk, a fül sem szenved rövidséget: finom francia chansonok csendülnek fel a Les Darcos ajakán és Mario, a csodaénekes, Fregoliszerü elváltozásokkal énekli a Carmen, a Bajazzók és A csavargók fő áriáit. Akik a magyar zenét kedvelik, azoknak ritka gyönyörűséggel szolgál Varjas Antal, a cigánykirály, akinek hegedűjén a leggyönyörűbb magyar nóták szólalnak meg és akinek »Uri prímása* és »Cip-cup« nótája országszerte népszerű. Akik a pajkos kuplékat szeretik, azok be nem tudnak telni a Solti Hermin párját ritkító huncut nótáival, amelyek közül a »Spárgát« és a »Szanint* mindennap percekig tartó tapsvihar követi. Aki pedig a művészi értelemben vett szépet keresi: az siessen a «Nimfa és Faun násza* cimü jelenés látására, amelyben Burghardt tanár müvésztársulata egy darab mythologiát elevenít meg klasszikus pózokban. Csak egy részét soroltuk fel azoknak a folyton változó szenzációknak, amelyek a Royal-Orfeumot az uj vezetés rövid hat hete alatt Budapest legnépszerűbb színpadává tették. A budapesti előkelő világ legzár- kózottabb tagjai, akiket még sohasem láttak éjjeli mulatóhelyek nézőterén, valósággal tódulnak a Royal- Orfeum előadásaira, ahol Ízlés, nivó, gazdag eszközök és fenomenális attrakciók hirdetik az uj varieté diadalát. Háborúba indulásnál. Megható jelenet játszódott le a múlt héten Pécsett az állomásnál. Somogyi emberek, tartalékos katonák állottak ott, hogy Boszniába induljanak a készülő srerb háborúba. Az egész város künn volt. A somogyi szép szál magyar emberek állottak ott büszkén, mintha mindenik mondta volna: — Adjátok ide azt a szerbet, hadd töröm össze a csontját! A fehérnép sirt, ritt, ők nyugodtan állottak. A szélen áll, katona ruhában, egy szép gazda, mellette sir egy hét éves kis magyar lány. Az apja biztatja: — Ne félj kis lányom, csak megvéd téged is a jó Isten. Az ezredes hozzá megy s kérdi, kié az a kis lány? — Az enyém vóna ! — mondja az nyugodtan. — Adja át az anyjának a gyermeket, jó ember. — De nincsen neki, szegénynek, meghalt az anyja! — Hát miért nem bízta másra ? — Mert hát idegenre hogy bízzam szegényt, a házamról csak gondoskodnak, de az ilyen kis gyerek, nem igen kell senkinek sem, meg aztán nem bánnának vele jól 1 Az ezredes hívja a kapitányt, rámordul, miért nem osztotta be ezt az embert az itthonmaradottak közé, mert ő sem tehet semmit. A gyerek csak sir, a somogyi ember csak néz merően maga elé, a nagyközönség meghatottan veszi körül a csoportot, sokan könnyeznek, mikor előáll egy zsidó fiskális s mondja : — Itt egy százas, adjon kiki hozzá, amit akar, gondoskodjunk a gyerekről. Hamarosan szép összeg volt együtt s a fiskámasztó és forró vala, de később nagy hűvösség kö vetkezett! A városban sok épület dőlt romba. Alig hogy a sötétség megszűntével megnyugodtak az emberek, a földrengés és a sokhelyt rombadőlés zaja még nagyobb ijedséget okozott. A nép menekülve jaj gatott és egymást lökdöste. A templomban a főpap az ölést. mely a sötétség által félbeszakittatott, újra megkezdeté és diadalmaskodott a visszatérő napfény fölött, midőn csak egyszerre a föld rengett, tompa moraj hallat szott és a beomló falak recsegése a kárpit sivitó széthasadásától kisérve, a néma félelem egy percét idézte elő a tömegben, amit hamar jajkiáltások váltottak fel. A templom szentélyének két oszlopa egymástól elhajlott, egyik éjszaknak, másik délnek és a kárpit, mely közöttük függött és nagyon pompás volt, végtől-végig ketté szakadt, úgy, hogy kétoldalt estek be a darabok. Ez a kárpit vörös, kék és sárga volt. Sokféle égikar volt rajta hímezve és festve, alakok is, mint az érckigyó. A szentélybe be lehetett most látni. Simon fülkéje mellett, nem messze a szentélytől, az éjszaki falból nagy kő hullott ki és a fülke boltozata leszakadt. Egy nehány csarnokban itt-ott leszakadt a padló is, a küszöbök elhajlottak és az oszlopok inogtak, a szentély ajtajai felpattantak, a füstölő oltár is megrendült és egy füstölő edény felborult. Az irástekercsek tokjai leomlottak s minden tekercs össze vissza hevert, a zavar rémitő volt, nem tudta már senki, hogy hány az óra. A szentélyben mintha megjelent volna a templom és az oltár között meggyilkolt Zakariás főpap és mintha fenyegető szavakat mondott volna. Sokan a zsidók közül Annás és Kaifásnak heves szemrehányásokat tettek s a templomtól elváltak. Heti krónika. Még javában dühöngött az ágyuk menydörgését megelőző tavaszi szélvihar, mikor a jó nagybányaiak összegyűltek, hogy megalakítsák a madárvédő egyesületet. Valóban remek ellentét! A magyar ifjak szine-virágát lövetni fogják, megriadva készül mindenki a vérfürdőre, egy díszes társaság pedig a keleti végvidéken szépen összeül s abban tanácskozik, hogy miként védje meg a kis madarakat ? De az idő hamarosan kiderült, békére fordult, mindenek örömére a hét elején. Most már tehát jogosan dühönghet a madárvédelem. A göcseji embernek, aki — zárjelek közt legyen mondva, az aszfaltot »aszalt kű«-nek hívja, — csak két madár létezik a világon: a »kelenpájsz madár«, meg az »emeletes veréb*. Ki hinné, hogy az előbbi mókust, az utóbbi gólyát jelent. Mindkettő megjelent és vígan ugrándozik immár a kikeleti lan- ' gyos ájerben. Hogy csakugyan igy van, arról az anyakönyvi születések bő felvilágosítást nyújtanak. ! A verébre azonban rossz idők következtek. Már Hermann Ottó is lerm ndolt róluk s haszontalanoknak, tolvajoknak és gazfickóknak nyilvánítja őket. Ilyen a világ sora, pár év előtt a törvény a hasznos madarak közé sorozta, ma pedig általános j divat lesz az egész országban a tömeges verébpusz- titás és pedig a madárvédő-egvesület égisze alatt! Tudja az Isten, ez a madár-politika is nagyon ingadozó. Még sokkal édesebb, idillikusabb eszme a madár- védelemnél, a gyermekek védelme. Az áprilisi gyermeknap. Az öreg apánk még rossz vicceket csinált április elsején, ma az egész ország urnákba dobálja filléreit ezen a napon a szegény elhagyott gyermekek megvédésére. Ismerjük be, hogy ez okosabb dolog. Az eredményt ugyan még nem tudjuk, de annyit már most is mondhatunk, hogy a tavalyi szép adakozásnál még sokkalta szebb lesz az idei. Oh bárcsak annyira vihetnénk, hogy ne volua közlünk szegény és elhagyóit ! Miként ez a história tanúsága szerint a kráglival történt. Régente ugyanis a girondisták viseltek piszkos kráglit, azután a balpártiák, majd a socialislák, most már a socialistáknak is hidegvérök és tiszta gallér- jok van, s a história összecsapja kezeit és megütközve kérdi : ki fog már most ezután piszkos kráglit viselni ? A haladás egyenlősit mindent, még a városokat is. Ki hinné, hogy nálunk kedden volt a távbeszélő hálózat közigazgatási bejárása ! De ez semmi! Egy szatmármegyei községben, itt a szomszédban rendes térzenét tartanak vasárnaponként. Régente egv olyan bányászzenekar-féle berendezés évenként pár ezer forintba is belekerült volna, ha a munkaidőt is számítjuk. Ma a község megrendelt 500 koronáért egy grammofont, azt a főliszlelendő ur, mint hozzáértő ember felhúzza, kiteszi a szövetkezet ablakába s aztán a térzene mellett kedélyesen sétál a falu apraja-nagyja. Mondják, hogy ez az alkoholellenes mozgalom egyik legnagyobb vívmánya, mert az italt is elhagyja A templomban minden rend véget ért és az áldozás, mintha a templom megszentségtelenittetett volna, rögtön megszűnt. Kaifás a főpap és az antóniai várerőd katonái mindent megtettek, hogy rend legyen, úgy, hogy dacára a halálos ijedtségnek, zavarnak és az ünnepély feloszlásának, lázadás nem tört ki és a lobogó láng csak parázszsá égett, melyet a nép magával vitt haza. amely a legtöbbnél a farizeusok tevékenysége által elfojtatott. Mig mindez a templomban történt Jeruzsálemben hasonló riadalom volt. Mindjárt 3 órakor sok sir beszakadt, különösen az éjszakkeleti kertvidéken úgy, hogy látszottak a csontvázak. Kaifás itélőházában bedőltek a lépcsők, amelyeken Jézus állt, az előház tüzesarnokának egy része is, ahol Péter tagadása kezdődött. Olyan rombolás volt ez, hogy uj bejáratot kellett csinálni, Pilátus palotájánál eltört és lezuhant az a kő, amelyen Pilátus Jézust a népnek megmutatta, minden inogott és recsegett. A város több helyén bedőltek a falak, de egy épület sem dőlt be egészen. A tétovázó és babonás Pilátus nagy ijedségben volt és minden intézkedésre képtelen, a földrengés megingatta palotáját, rengett és inogott minden alatta, egyik szobá ból a másikba futott.,Az emberek fölkiáltának hozzá hamis ítélete miatt. Ő félelmében palotája legtitkosabb zugába rejtőzött, ahol isteneinek áldozott, tömjént szórt és fogadásokat tett, ha nem engedik meg, hogy a galileai istenei neki ártsanak. Heródes saját palotájában félőrülten ült és félelmében minden ajtót bezáratott. Minden nép a házak legrejtettebb zugába menekült és elbuikált, mert nagy vala mindenütt a félelem, az első »Nagypénteken-« a nép s úgy hallgatja a csodálatos masinát igazi élvezettel. De én azt hiszem, hogy majd csak előkerülnek az asztalok is a grammofon mellé s az ősi koccint- gatás megint csak visszatér. Mert a világ sarja mégis nem egyéb, mint egy nagy körforgás. A tata összezsörtölődik a mamával, a mama megszidja a nagy cselédei, a nagy cseléd a kicsit, a pesztonka titokban, mikor nem látják, meg- ráncigálja a kis gyermeket, a tata kedvence pedig meghuzgálja az ő öregjének a bajuszát, meg a fülét íme a circulus vitiózus. De egy dicséretes kivétel mégis van; a nyájas olvasó talán gondolja is ki az, aki ismétlésekbe sohasem bocsátkozik, ki lenne más ? a krónikás. A beállott uj évnegyed alkalmából az e’öfize- tések szives beküldését kéri a kiadóhivatal. Láday Kálmán nagybecskereki m. kir. pénzügyi titkárnak, ő felsége a pénzügyi tanácsosi címet díjmentesen adományozta. Hollós József műszaki tanácsos a villamos világítás felülvizsgálata végett a héten városunkba érkezik. Dr Makray Mihály városunk polgármestere ápr. 2-án Budapestre utazott. Ma veszik át az erdei ipar- vasut sínjeit. Hétfőn, 5-én pedig a polgármester, Földes Béla orsz. képviselő és egy küldöttség a pénzügyminisztériumot keresi föl a vízvezetéki kárpótlás elengedése tárgyában. Kende Dániel láposbányai m. kir. erdőmester a nagybányai madárvédő egyesület alapitó tagjai közé belépett 40 koronával. Szives adományáért hálás köszönetét mond : az elnökség. Himenhir. Sipos Dezső Máv. mérnök március 28 án esküdött örök hűséget Zádor Margitnak. Az ifjú párt Debrecen hírneves rabbija eskette. Násznagyok voltak Steinfeld Béla és Rózsa Simon. A fiatal pár a díszes lakoma után Szegedre utazott. A Teleki Társaság legközelebbi ülését, tekintettel a húsvéti ünnepekre, nem 11-én, hanem ápr. 18-án fogja megtartani. A műsor eddig nincs megállapítva. Esküvő. Székely Lajos a Ganz-gyár szerelője márc. 30-án kelt egybe Winkler Rózával. Tanuk voltak Steinfeld Móric és Köves Lajos. A nagy heti istentiszteletek sorrendje. A r. kath. nagy templomban virág vasárnapon 9 órakor kezdődik a szertartás, utána nagy mise, passió. D. u. 3 órakor prédikál Sepsy Márton. Litánia. Szerdán d. u. 4 órakor lamentatio. Csütörtökön 9 órakor nagy mise, d. u. 4 órakor lamentatio. Pénteken 9 órakor kezdődnek a szertartások, d. u. 4 órakor prédikál Sepsy Márton, utána lamentatio. Szombaton 7 órakor tűz, keresztkut szentelés, 9 órakor nagymise. Este 6 órakor feltámadás. Vasárnap 6, 7, 8 órakor csendes mise: ezek után a húsvéti étkek megszentelése. 9 órakor ünnepélyes nagy mise és prédikáció, tartja Szőke Béla, d. u. 3 órakor ünnepi vecsernye. Húsvéthétfőn, 7, 8 órakor csendes mise. 9 órakor ünnepi mise. Prédikál Glazarovics Bertalan. A g, kath, templomban Csütörtök este 7 órakor Passió. Pénteken d. u. 3 órakor koporsóba tétel és prédikáció, tartja Brebán Sándor. Szombaton éjjel 12 órakor feltámadási istentisztelet. Vasárnap és Hétfőn 9 órakor ünnepi istentisztelet, szentbeszéd tartja Brebán Sándor. A ref. templomban. Nagypénteken délelőtt prédikál Soltész Elemér, délután László János. Husvét első napján d. e. prédikál Soltész Elemér, d. u. László János, Husvét másod napján d. e. László János, d. u. ünnepet bezáró imát mond László János, (másodnapján a lelkész Erdöszádán lesz.) Husvét első napján d. e. úrvacsora osztás. A délelőtti istentisztelet kezdete 10 órakor. Az ev. templomban. Virágvasárnapján, Nagypénteken. Husvét első és másodnapján, mindig d. e. 10 órakor ünnepi istentisztelet predicatióval. Ugyan-e napokon d. u. 3 órakor könyörgés. Hétfőn, csütörtö- ! kön, szombaton reggel 7 órakor könyörgés. Husvét első napján 11 órakor úrvacsora osztás. Ugyanekkor I offertoriu n a templom, Nagypénteken a theol. akadémia javára. Casinó-estéfyt rendez a helybeli fiatalság szives közreműködésével a Casinó-egyesület husvét másodnapján, melyre a meghívókat a napokban fogják kibocsátani. A Magyar Vöröskereszt Egyesület nagybányai fiókja április 5 én, hétfőn d. u. 5 órakor a városháza tanácstermében közgyűlést tart. Tárgysor: Jelentés az 1907 — 1908. évről. Az 1908. évi zárószámadások és az 1909. évi költségelőirányzat A választmány megalakítása. Segélyző és vigalmi bizottság választása. Számvizsgálók kiküldése. Esetleges indítványok. Napoleon és Jozefin cimü regényes mellékletünk, a felhalmozott munka miatt ez úttal elmaradt, jövő számunknak mellékletéül azonban hozzuk a folytatást. Halálozások, özv. Faltin Jánosné, Obetkó vilmos pénzügyőri főbiztos nejének édes anyja márc. 23-án, 73 éves korában, özvegységének 33 ik évében, Besz- terczebányán meghalt. Márcz 25-én d. u. 4 órakor temették ugyanott. — Thurner Jozefa márcz. 30-án, éjjel 3 órakor 55 éves korában Kolozsvárt elhunyt. Temetése ápril. 2-án volt Nyugodjanak békében! Dr Gondos Mór helybeli járásorvos, április 1-én, lakását saját -házába, Vár-utca (más néven Só-utcea) 27-ik szám alá tette át. 14. szám. (3) lis ajánlatára apácákhoz adták a gyereket Pécsre, hadd legyen ott, mig az apa megjön. Az apa néz, köny gyűl a szemébe, megfogja az ügyvéd kezét s mondja : — Az Isten áldja meg az urat! Megcsókolja kis leányát, pár perc múlva robogó vonat viszi az apát s a délceg somogyi embe reket Boszniába Dr. Dunay János.
