Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-28 / 13. szám

1909. Március 28. néhai Schönherr Gyula dr. nagy érdemeiről emlé­kezett meg. Neuberger István titkár olvasta föl ez­után évi jelentését a múlt esztendőről. A jelentés kapcsán a közgyűlés elhatározta, hogy Schönherr Gyula arcképét megfesteti, továbbá megkeresi a várost, hogy egy utcát a boldogult tudós nevéről nevezzen el s a Schönherr-szoba fölött való intéz­kedését a muzeum állandó helyiségével kapcsolato­san óhajtja majd megtenni. Titkár panaszkodott, hogy a tagok fogyóban vannak, (ez idő szerint 94) ennek oka, hogy az elhaltak és elköltözöttek he­lyébe újak nem lépnek be, miért is nagyobb agitá- cióra sarkalja a tagokat. Balezer György muzeumőr jelentéséből kitűnik, hogy a könyvtár 441, a regény­tár 103, a néprajzi osztály 5, a képzőművészeti ősz tály 5, a természetrajzi 395 darabbal szaporodott A muzeum jelenlegi állománya: 5813 darab könyv, 3850 régiség, 441 néprajzi, .741 természetrajzi, 1134 képzőművészeti tárgy, összesen 11949 darab. Ez év­ben 1500 látogatója volt, köztük a franczia spanyol, román konzulok. A pénztár 3582 korona bevételt és 3506 korona kiadást mutat. Megállapították az 1909. évi költségelőirányzatot; azután a tisztikarnak köszönetét szavazván, az uj tisztikart következőleg alakították meg: Elnök: gróf Teleki Géza, elelnökök Neubauer Ferenc, dr Rencz János, pénztáros Mol- dován László, ügyész Stoll Béla, titkár Neuberger István. Választmány: Molcsány Gábor, Révész Já­nos, Szőke Béla, Schönherr Sándor, Fábián Lajos, Iványi Béla, dr Kádár Antal, dr Makray Mihály, Soltész Elemér, Szabó Adolf, Szellemy Geyza, Ma­dán Ferenc, Szentmiklóssy József, B. Kováts Géza, Weisz Lajos, dr Hercinger Ferenc, Thorma János, dr Vass Gyula, Harácsek Vilmos, Fülep Imre. Schönherr Gyula korán elhunyt történettudósunk- nak szerdán volt a halála évfordulója. A szomorú dátum fájó érzéseket költ szivünkben, de mig egy­részt elborul lelkünk a nagy veszteség átgondolásán, másrészt kétszeresen érezzük annak a nagy kincs­nek értékét a mit Schönherr Gyulában bírtunk és az ő hátrahagyott müveiben bírunk jelenben és a jövőben is. A muzeum egyesület éppen a napokban foglalkozott az ő emléke megörökitésénak kérdésé­vel s többek közt azt is javaslatba hozta, hogy a város az egyik utcáját róla nevezze el A városon áll most, hogy a hírneves tudós nevéhez méltó ut czát szenteljen emlékének. Az állatvédő egyesület holnap, márc. 28 án, tartja alakuló gyűlését d. e. 11 órakor a városházán Chernél István az orsz. állatvédő egyesület alelnöke ez alkalomból vasárnap d. e. 9 és V2 órakor váro­sunkba érkezik, a kit a vasúti állomáson Szabó Adolf a gazd. egyesület elnöke fog fogadni. A kiküldött bizottság szerdán 23-án ülést tartott s az elnöki állásra Ludányi Bay Lajos volt orsz. gy. képviselő, helybeli földbirtokost, az alelnökségre Brogyányi Kázmért a min. rendház főnökét, titkárnak Alexy Kornél ig.- tanitót, jegyzőnek Várady József tanítót, pénztárosul Halmay Imrealkapitányt, ügyésznek Ajtai Nagy Gábor doktor ügyvédet jelölte, valamint javaslatba hozta a 25 választmányi tagot is névszerint Gyűlés után közös ebéd lesz a Kaszinóban, öt fogás, bor, vízzel, fekete kávéval egy teríték 4 korona. A polgármes­ter a gyűlés érdekében a következő meghívót bo­csátotta ki: A Nagybányai Állatvédő Egyesület 1909. március hó 28-án, vasárnap a városháza tanácster­mében d. e. 11 órakor tartandó alakuló közgyűlésére, melyre az egyesület tagjait, az ügy iránt érdeklő­dőket, úgy a helybelieket, mint a vidékieket, férfi­akat és nőket tisztelettel meghívja Nagybányán, 1909. márc. 23. A szervező bizottság nevében Makray Mihály dr. polgármester. Tárgysorozat: 1. Agyülés megnyitása. 2. Nagyságos chernelházi Chernél István urnák, az orsz. állatvédő egyesület alelnökének fel­olvasása: »Az állatvédő egyesületek feladatairól.« 3. Az alakulás kimondása. 4. Alapszabályok megálla­pítása. 5. Az egyesület vezetőségének megválasztása. 6. Indítványok. Ma értesülünk, hogy Chernél beteg­ség miatt nem érkezik. Így előadása elmarad, meg uz ebéd is, a gyűlést azonban a kitűzött időben megtartják. Az iparos ifjúság március 15 iki ünnepélye, e hó 21 én igen szépén sikerült. Az ipartestület helyi­ségében nagy közönség gyűlt egybe, több nem is fért volna el. Bévész János elnök márc. 15 ikének nagy jelentőségét fejtegette, nagy figyelem és lelkes éljenzések között megnyitó beszédében. Nagy János Csengey »Március 15« cimü költeményét lelkesen és nagy hatással szavalta. Sólyom Ferencz igen szép stílusban megirt és sok tanulságos dolgot fejtegető felolvasást tartott, mely az estély fénypontja volt Szász Ilonka Tömöri Jenőnek »Március« cimü költe­ményét kedvesen és mély érzéssel mutatta be a hallgatóságnak, mely az ügyes szavalót lelkes tap­sokkal jutalmazta, végül Sztracsányek Béla szavalta Tóth Béla »Előre« cimü versét oly precizitással, hogy bármely színésznek becsületére vált volna. Az ünnepély szellemi része a Himnusz eléneklésével végződött. Ezután bankett következett, melyen 80-an vettek részt. Az ételeket Nagy György jó konyhája szolgáltatta. Vidám zene, tánc mellett az éjféli órákig tartott az estély, melynek rendezésével az iparos ifjúság szép bizonyítékát adta ismét hazafias művelt­ségének. A gazdasági egyesület mai közleményét komoly megszivlelésül minden gazdának melegen ajánljuk. Fák tisztításához való szerszámok, eszközök, továbbá bor­dói keverék dendrin, rézgálic, kénmájoldat, permete­NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKÉ zök stb. kaphatók .viíogástalan jó minőségben és jutá­nyos áron Harácsek Vilmos utódainál. A debreceni kiállításnak egyik legszebb tárgya lesz Szentiványi Sándor helybeli lakatos magyar stilü tüzszerszáma, mely .kovácsolt vasból készült, minden reszelés nélkül Állványból, fiókból, fogó, kanál és kaparóból áll, rendkívüli gonddal és di­cséretre méltó szakértelemmel kidolgozva. Hónapo­kig tartó gondos, pepecselő fáradságnak az ered­ménye ez a magyar iparművészeti tárgy, melySzent- iványinak sok dicsőséget fog hozni. Megtekinthető pár napig még Kapás Mihály főtéri üzletében. A gőzfürdő kérdését a kiküldött bizottság pén­teken tárgyalta. A timárköz felé eső szállodai boltok árát jó nagyra emelte, a fürdő területét a maga tervei szertnt jól kiterjesztette, igy persze igen szép összeget ért el s kimondta, hogy az drága, tehát le kell fújni. Nagyon kedves, csak hogy a bizottság nem áll fölötte a közgyűlésnek, annak határozatát tehát nem változtathatja meg, s bizonyára még a közgyűlésnek is lesz beleszólása ebbe a dologba. Az az alkalom, hogy olcsó pénzen jó gőzfürdőt lé tesitsünk a város közepén, többet nem jő vissza, s az alkalmat éppen a város és a közönség érdekében kár volna elszalasztani. A kath legényegylet Neuberger István tanárt egyhangúlag elnökké, a pénztárosi állásra pedig az elhunyt Miklós István helyére Matyasovszky Már­tont választotta. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület által 1908 9. év telén rendezett kosárfonó háziipar tanfolyamok befejezést nyertek, ez okból a tanulók által készí­tett tárgyakat ápril hó 2., 3 és 4-én Apa községben (az egyik kosárfonó tanfolyam helyén) az állami iskola tantermében kiállítják. A midőn ezt az elnök­ség a gazdaközönség és az érdeklődők tudomására hozza, egyszersmind a kiállítás megtekintésére tisz­telettel meghívja. Ki lesz állítva mindegy 800 drb. mezőgazdasági gyümölcs szállító, háztartási kosár és különféle dísztárgy Megnyitás április hó 2 án d. e 10 órakor A kiállítás nyitva: 2 án d e- 10 órá tói délután 5 óráig, 3-án és 4-én reggel 8 órától délután 5 óráig. Közgyűlés volt Felsőbányán f. hó 27-én. 1. A belügyminiszter rendeletét az 1905. évi árvaszéki zárszámadásra nézve tudomásul vették s a számadást a számvevő utján kiadták a pénztárnak, hogy az észrevételnek megfelelően javítsák ki. Hasonlóképen a belügyminiszteri rendelet alapján, melylyel a vasúti vendéglő haszonbérleti szerződését jóváhagyták, ezt a szerződést a közgyűlés tudomásul vette. A Ganz- cég által beterjesztett Giródtótfalusi villamosvilági- tási üzemszabályzatot és költségvetést a tisztiügyészi észrevételek értelmében kijavítva, a közgyűlés el­fogadta a nagybányai határozattal együtt. A város házi pénztárának s az alapok, valamint az árva- és gyámpénztár zárszámadásáról szóló jelentés ezúttal a napirendről levétetvén, 15 napi közszemlére való kitétele után lesz közgyülésileg tárgyalva. Tanfel­ügyelőnek a gazd. ismétlő-iskola ügyében intézett átirata alapján a képviselőtestület megbízza a taná­csot, hogy a tanórák megállapítása tárgyában tegye meg a jelentést. Csausz István és társainak bead­ványa folytán a közgyűlés megbízza a tanácsot, hogy előterjesztést tegyen megfelelőbb tenyészállatok be­szerzése iránt. A képviselőtestület köszönettel vette örvendetes tudomásul azt a jelentést, mely szerint Stoll Béla tiszti ügyész a városi muzeum részére 965 korona 6 fillért adományozott. Goldstein Adolf bérhátralékénak leiratására tett indítvány értelmében a közgyűlés a bérhátralékot leírni határozta. A nagy-szálló alapfalainak méreteit már meg­állapították a héten s ott a helyszínén kijelölték. Nem tartjuk egészen szerencsésnek, hogy a homlok­vonal a minorita társház bejáró ajtajától a Mándy- ház második boltajtójának szegletéig húzódik, vagyis, hogy a Mándy-ház most már nemcsak egy lépéssel áll ki a sorból a piacon, hanem mintegy hat méter­rel fog kikönyökölni, a fasort ki kell vágni, az aszfalt-járót máskép alakítani stb. Mondják, hogy ez másképp nem lehet. Bizony, jobban szerettük volna, ha a nagyszálló régi homlokvonalát tartják meg, de hát böjti időben tanulni kell az embernek csen­des megadással, lassanként mindenbe belenyugodni. A gyümölcsértékesitö részvénytársaság az alap­szabályok 6. §. értelmében ezúton is felkéri azokat a részvényeseket, kik a jegyzett részvényekre eső ösz- szeget teljesen még be nem fizették, hogy ezt 15 nap alatt a részvénytakarékpénztárba befizetni szíves­kedjenek. Felhívás ÓS kérelem. Lapunk múlt évi 38. szá­mában Gál ffy Ignácztól, a székely ügy egyik leglel­kesebb harcosától megjelent vezércikkre hivatkozással fölkérjük mindazokat a családfőket, akik székely ere­detűek, hogy a »székelység anyakönyvé“-be való be­jegyzés céljából, szíveskedjenek akár személyesen Gál ffy Pál kir. föbányabiztosnál jelentkezni, akár la­punk szerkesztőségével avagy Gálffy Pál ur címén, a családjokra vonatkozó pontos adatokat postai leve­lező-lapon közölni. Megjegyezzük, hogy a székclység érdekében nagyon kívánatos, hogy minden eredeti székely származású egyén pártolja a megindított moz­galmat és ne mulassza el a jelentkezést. A továbbiakra nézve külön felvilágosítással fog szolgálni a vezetőség. Március tizenötödikét, mint nekünk Írják, Giród- tótfaluban is szépen megünnepélték a g. k. iskolában, mciyuek hazafias tanítója Porutnb János. A II.mnuszt | énekelték, a gyermekek hazafias költeményeket sza­valtak s Porumb maga alkalmi felolvasást tartott, Róth Mátyás pedig nagyobb alkalmi beszédet tartott Kossuth Lajosról. Végül a szózatot énekelték. A rák utcai állami elemi iskola ma költözött át a felsőbányái utcabeli díszes épületbe s hétfőn a ta­nítást már ott fogják tartani. Dr. Gondos Mór járásorvos április 1-én lakását saját házába Várutca (más néven Só-utca) 27 ik szám alá teszi át. Elitéit rágalmazó. Goldstein Eduárd helybeli la­kos mintegy ket-három év előtt több Ízben tisztelet- lenül és elitélöleg nyilatkozott Bálint Imre erdötaná- csosról, többek előtt erős gyanúval illette, sőt egye­nesen megrágalmazta. Bálint Imre nem tűrhette el a magát közvádlónak feltolt vitéz férfiú merész és tel­jesen alaptalan kirohanásait és sértéseit s port indított ellene. Ez ügyben a debreceni kir. tábla febr. 20-án hozta meg végleges Ítéletét, melyet a törvényszék márc. 11 én adott ki s a napokban küldött az érde­keltek kezéhez. A tábla Goldsteint hivatalból üldö­zendő rágalmazás vétségében bűnösnek moudotta ki s öt 15 nap alatt végrehajtás terhével fizetendő, behajt­hatatlanság esetén, 10 koronánként, egy napi fogházra átváltozhatandó 50 K fő és 10 K mellékbüntetésre ítélte. Több tanú igazolta, hogy Goldstein, az erdő- tanácsost rágalmazta s vádlott maga, az ő állításai valódiságát bebizonyítani meg sem kísérelte. így tehát Bálint Imié ez ügyben teljes elégtételt kapott s a bű­nös elvette a maga méltó erkölcsi büntetését, az anya­git még nem, a mennyiben ugyanis a tábla a büntetés végrehajtását felfüggesztette, mert ettől az elitéit magaviseletére, egyéniségének, életviszonyainak, s az eset összes többi körülményeinek figyelembe vé­telével kedvező hatást vár. Nagy estély volt a Finura csárdában csütörtökön. Ez alkalomból mintegy 60 meghívó ment szét a vá­rosba következő szöveggel: Égly Mihály és Almer Lajos szívesen látja X. Y. urat a f. hó 25-én, este 7 órakor a »Finum csárdá«-ban (Thököly-ut 22. sz.) tar­tandó barátságos lakomára. Össze is gyűlt igen elő­kelő és nagy társaság a díszes, barátságos helyiség­ben, hol páratlan magyar vendégszeretettel fogadták az érkezőket. A vacsora 7 és fél órakor kezdődött. A menü következő volt: Lakoma a »Finum csárdá«-ban 1909. március 25-én. Aimer-kuria. Étrend. Halászlé. Báránypaprikás. Malac piros káposztával. Turóscsu- szák. Rántott harcsa. Pirított kappan salátával. Édes , tészták. Sajt. Gyümölcs. Borok: Szinérváraljai 1908 Kalimánhegyi. 1907. Almer-féle poros. 1907. Égly-féle. 1907. Égly-féle. 1908. Kitűnő ételeket és italokat tá­laltak föl, valóban a szakács művészet remekei voltak mind s az italok is kivétel nélkül elsörendüek. Reggel felé a pezsgő járta. Tósztokat mondottak lakonikus rövidséggel: Egly Mihály a háziak. Révész János a vendégek nevében s későbben még Bálint Imre; több i köszöntő nem volt, de nóta, zene, eszmecsere annál több s az éjszaka valóban rövidnek bizonyult. Az Íz­léses, csinos vendéglő nagyban megnyerte mindenki­nek a tetszését s hogy a »Finum csárdádnak jövője van, az kétségtelen. Háziasszonyok figyelmébe. »Solvan*. a világ leg­jobb tisztitó szere, semmi veszéllyel nem jár, nem gyú­lékony, nem robban, a gyufa elalszik benne, zsirfolto- kat teljesen eltüntet, nyomot nem hagy, szaga nem marad. A »Solvan« kapható Harácsek Vilmos utódai­nál. Y* palack 50 fill., J/2 palack 80 fill., egész palack ! 110 fillér. Használati utasítással szívesen szolgálnak j Harácsek Vilmos utódai üzletében. Huszthy Mátyás fényképei (Műterem: Hid-utcza, a ref. templommal szemben) általános közkedveltségnek örvendenek. Felvételek egész nap eszközöltetnek. Vétkes könnyelműség. Kórik János felsőbányái lakos, a főnökétől ellopott óraláncot, mint sajátját zálogba adta 40 koronáért Babies János napszámos­nak. Utóbbi, miután megtudta, hogy a becsapott lánc nem aranyból, hanem rézből vau, panaszt tett a rendőrkapitánynál, ki a vizsgálat megejtése után Kórikot letartóztatta és a nagybányai járásbíróság­nak adta át. Elkapta a hajtószíj Rusz Mihály lakatos segéd a veresvizi zuzónál egy rósz ládán állva olajozta a gépet. A láda közben összeroppant s Rusz ráesett a hajtószíjra, mely a kőfalhoz vágta, hogy a szegén}' ember eszméletlenül terült el. Többet nem is tért magához; mire a kórházba vitték, meghalt. Kedden temették nagy részvét mellett. A háborús készülődések némely ipari és keres­kedelmi ágazatnak hasznára vannak, mert forgalmu­kat emelik. Az egyenruha-szabók és katonai felsze­relésekkel kereskedő cégek annyira túl vannak hal­mozva munkával, hogy alig győzik a megrendelések foganatosítását. A kötszergyárosoknak is bőségesen juttatott a hadvezetőség megrendeléseket Némely cégnél a megrendelt mennyiségek egyelőre nem nagyobbak ugyan a szokottaknál, de gyors szállítást követelnek és leszállítás után újabb megbízások vár­hatók. Számos élelmiszer forgalma is emelkedett és minden élelmi cikk megdrágult. A textilipar némely ága azonban határozottan szenved a háborús hírek hatása alatt, mert a vevők tartózkodóbbak. Osztrák barátság. Alig van az országban fűszer, gyarmatáru, csemege és vegyeskereskedő cég, amely a Warhanek C. fiai halkereskedő céget ne ismerné, amely évek hosszú sora óta, látja el a magyar fo­gyasztó közönséget szárított, besózott tengeri halak­13. szám. (3)

Next

/
Oldalképek
Tartalom