Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-21 / 12. szám

1909. Március 21. szemről jobban szeretném, ha már a medencében ma­gában tarthatnánk a tósztokat és az ünnepélyeket, miként az egy velünk szomszédos vármegyének fő­városában nemrég valósággal megtörtént. Egy idegen ur ugyanis gőzfürdőre vágyott s alig lépett be a főmedenczébe, már is teljesen Ádám- koszlümben ugrik be egy klarinétos cigány és fújja közben a zeneszerszámát, más oldalról nem kevésbbé leleplezve ugrik a prímás, mint egy béka, azután a brácsos, sőt még a kisbőgős is, aki a fürdő lépcsőjén helyezkedik el s húzzák a kufferczest, meg a csür- döngölőt teljes gőzerővel, meg azt, hogy »figefa levele nem használ« képzelni lehet az idegen ur szörnyű ámulatát és megdöbbenését, aki ilyen helyi szokást még nem tapasztalt soha, fogalma sem volt róla, hogy az országban van olyan vidék, ahol zeneszó mellett fürödnek. Akkor méltóságosan lépked be Tuhutum Bandi ismert jókedvű ur, két üveg pezsgővel a két kezé­ben, frakkban és fehér mellényben, lakkcipőben, ő is bemá-zik a vízbe amúgy ruhástul s vigan pezsgőzteti az idegen urat, úgy bál után, zene és dal mellett, mig végre a vidék speciális óhajtásához, mit tevő legyen, amaz is alkalmazkodik s aztán nagy lakodalmat csap­tak a hullámok között, talán most is tósztoznak, ha meg nem haltak. Mi is kibékülünk majd ott a vízben, pezsgő mel­lett, vagy még talán hamarább is, hiszen sok harcias keblet lecsendesit az a tudat, hogy már kicövekezték a vendéglő határpontjait s hélfőn megkezdik az építést. Ide s tova négy éve lesz, hogy a Rákóczi-romokat nézzük a piacon, talán elég is volt már belőle. Jövő héten az alapkőletételt énekeli meg a krónikás. Földes Béla kerületünk nagynevű orsz. képvise­lője, mint előre jeleztük, vasárnap, 14- én városunkba érkezett. Este a kaszinó vendége volt, másnap részt vett a március 15-iki ünnepségeken, a templomi isten tiszteleken. Délben a polgármester ebédet adott a tiszteletére, hova tizennégyen voltak hivatalosak. Dél­után megtekintette Thorma János nagyszabású ké­pét, mely szintén március 15-iki tárgyú, majd többe­ket fogadott lakásán. Este Földes megjelent a polgári kör bankettjén s ott márczius 15-röl nagyhatású be­szédet tartott, összehasonlítva a francziák februári mozgalmaival. Megemlékezett az országgyűlés által a múlt évben alkotott törvényekről s röviden vázolta a politikai helyzetet. Beszédét lelkesen megéljenezték. A képviselő éjfél után két óráig időzött a körben. 16-án délben távozott körünkből Budapestre. Itt idő­zése alatt a Bónis Istvánék vendége volt s ahol csak megjelent, mindenütt szeretettel és tisztelettel vették körül. Földes Béla már 18-án reggel Wienbe utazott. A lelkészi kar köréből. Rock látván helybeli r. k. s. lelkészt a püspök Ungvárra helyezte át, az igy megüresedett nagybányai s. lelkészi állásra pe­dig Lazarovits Béla s.-oroszii h. lelkészt nevezte ki. A függetlenségi 48-as párt múlt vasárnap d. u. 4 órakor közgyűlés tartott, melyen az eddigi tisztikart ismét megválasztották s állást foglaltak az önálló nem­zeti bank mellett. Azután Földes B. fogadására men­tek ki a vonathoz, ahol a betegségéből nem rég fel­épült Farkas Sándor ezredes, elnök is megjelent s meleg szavakkal fogadta a képviselőt. Március tizenötödikének megünneplése minden tekintetben jól sikerült. A Teleki-társaság matinéján igen szép közönség gyűlt egybe. Bévay Károlynak hazafias érzéstől ragyogó megnyitója után Bencz János tartott mélyen járó, tartalmas és tanulságos emlékbeszédet, lelkes éljenzések között. Kiss Rezső ünnepi ódáját Simon Aurél vendég szavalta az ő leány emelkedik föl előtte. Éppen akkor érkezett oda a tatár hadnagy s a leány keblének szúrt lándzsájával, de egy kemény ütés azt félrevágta. Megállj, kutyahitü! — dörögte Miklós páter. — Rákóci vitézei asszonycselédet nem gyilkolnak. A hadnagy morgott valamit, hogy szemet-sze- mért, de aztán tovább lóholt verekedni. Az ezredes pedig odakiáltotta egyik hü emberét s megparancsolta, hogy vezesse a leányt a legköze­lebbi faluba, fejével állván jót épségéért. Ha végez, majd ö is visszatér. Hírmondó sem maradt a rácok közül. Az elra­bolt holmi is megkerült, végre nyugodtan térhetett pihenni Miklós páter. A kis bácskai falu községházá­nál ütött tanyát. De alighogy lemosta arcáról a port, a vért, belépett hozzá a megmentett rácleány. Kissé törte a magyar nyelvef, de hangja tiszta volt, mint az ezüstcsengettyü. — Bocsáss meg, hős vezér, hogy háborgatlak, — kezdte félénken — de mióta megölted apámat, nincs senkim a világon. Ha megmentetted az életemet, legyen az a tied egészen, te vagy az erős, a hatalmas. Az ezredes arca elkomorult s nagynehezen vá­laszolt : — Én pap vagyok, leányom, az Isten szolgája, esküm eltilt tőlem minden asszonyszemélyt. A leány kissé bátrabban vágott közbe : — Ha az Istent szolgálod, minek ölsz embert, vagy azt nem tiltja a te Istened ? Csodás fényben gyűlt ki Miklós páter szeme e szavakra: — Az én Istenem megengedi a fegyverforgatást, — mondá ihletetten — ha egy másik szent istenség, a haza nevében tesszük azt. A leányt elbűvölte a pap szeméből sugárzó lel­kes fény s egész önkéntelenül rebegte : — Gonosz szándékkal közeledtem hozzád, keb­lemen van a neked szánt mérgezett tőr, de szavaid NAGYBANYA és vidéke ismert fenomenális hangján nagy erővel és tűzzel. Kovács Géza zongorajátéka betegeskedés miatt el­maradt Végül Neuberger István alelnök értekezett márc. 15-éről, tudományos alapossággal s ez volt egyszersmind a székfoglalója. Az ünnepély 12 óra után ért véget Hétfőn az ünnepi istentiszteletek az általunk már jelzett sorrendben következtek, min­denütt igen nagy közönség részvétele mellett. Az iskolák ünnepei közül kiemeljük a főgimnázium lélek­emelő szép ünnepségét, mely az ismert programm mellett, meghatóan hazafias hangulatban ment végbe. Az ünnepélyen Földös Béla is jelen volt. — A pol­gári olvasókörben este 8 órakor kezdődött a közös vacsora. Rég nem láttunk ily óriási közönséget ezekben a termekben, valóban nagy leleményesség kellett hozzá, hogy ennyi vendégnek még csak terí­teni is tudjanak úgy, hogy a terítékek közt mozogni lehessen. Torday Imre mondta az elnöki köszöntőt Földes Bélára, majd Földes Béla általános figyelem közt, mintegy félóráig tartott beszédet mondott, melyről lapunk más helyén is megemlékezünk. Vass Gyula a függetlenpárt nevében köszöntötte fel a képviselőt, Egly Mihály pedig a város közönsége nevében. Earausz Gyula március 15-éről értekezett hosszabban, Szerencsy József a választó polgárok ne­vében éltette a képviselőt, Brebán Sándor a höl­gyekért, Kiss R. Szentmiklósyra ürített poharat, Révész János pedig a jelenlevő honvédekről emlé­kezett meg. A honvédek nevében Jehota Jakab szó­lalt föl. Erre Földes Béla még egy beszédet mondott az ipar és kereskedelem felvirágozásáért. A minden tekin­tetben szépen sikerült lakoma csak reggel ért véget. A nagybányai muzeum-egyesület március hó 21-én, délután 5 órakor, a Kaszinó nagytermében évi rendes közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Muzeumőri jelentés. 4. A pénz­táros és számvizsgáló bizottság jelentése. 5. Költségelő­irányzat. 6 Tisztviselők és választmányi tagok válasz­tása. 7. Esetleges indítványok. A Kath. Népszövetség alakuló gyűlése. A Kalh. Népszövetség folyó hó 14-én délelőtt 11 órakor a fő­gimnázium tornacsarnokában tartotta meg alakuló közgyűlését. Az értekezletet Szőke Béla h. plébános nyitotta meg, reá mutatva arra, hogy azért szükséges a katholikus népnek szervezkedni, hogy számarányá­nak megfelelő halaimat és tekintélyt tudjon magának biztosilani. Másrészről pedig, hogy a vallásosságot és nemzeti öntudatot erősítse és ébrentartsa. Tehát nem felekezeti türelmetlenséget hirdet, mint ellenségei ter­jesztik. Majd bemutatta Nemestóli Szabó Albert dr. nagy károlyi ügyvéd, központi kiküldöttet, ki ötnegyed­órás beszédben fejtette ki a szervezkedés szükségét és irányát. Vonzó és erős szónoki készséggel elő­adott tartalmas előadását a tornacsarnokot egészen betöltött hallgatóság mindvégig nagy tetszéssel és figyelemmel kisérte. A beszéd hatása alatt a jelen­levők egyhangúlag megalakitottnak mondották ki a Kath. Népszövetség Nagybányai Csoportját s igazgatóul Szőke Béla h. plébánost választották meg, ki szombat­napokon a népszövetségi tagoknak rendelkezésére áll. A gyűlésre Szmrecsány György országgyűlési képviselő is bejelentette jövetelét, de a rósz összeköttetés miatt lekésett. Városi közgyűlés volt ma d. e. 10 órakor, a kö­vetkező tárgysorral: 1. A belügyminiszter leirata a Magyar-Lápos—Tőkési vasút trassirozására megsza­vazott költségekről s az erre vonatkozó tanácsi javas­lat. 2. A közmunka-bizottság javaslata a gazdasági ismétlő-iskola felépítése tárgyában, 3. Polgármester jóváhagyás végett beterjeszti a városi nagyvendéglő kiölték keblemből a bosszút. Nagy lehet a te Istened, nagy lehet a te hazád, ha azt parancsolja, pusztítsd a gonosz ellenséget, de kíméld az ártatlant. Ügy sze­retném egyszer megismerni, aztán pedig meghalnék értük szívesen. Az ezredes valami különöset gondolhatott. Rá­nézett komolyan, áthatóan a leányra, aki nyugodtan állotta kemény tekintetét. Aztán kilépett az ajtón s elöhozatott egyet a kecskeméti barátcsuhákból, ame­lyet a rácoktól zsákmányolt vissza. Másnap reggel az indulásra sorakozó szabadcsa­patot nagy meglepetés érte. Miklós ezredes mellett egy másik barát lovagolt, de hogy honnan került oda, senki sem tudta. Nem is sokat keresték, hogy milyen szerzetbeli, megmutatta már Csanádvár ostrománál, — mikor leszállva a lóról, gyalog rohanták meg a sán­cokat, — hogy szive, kardja, egyformán helyén van. A Csanádi diadal után Miklós ezredes titokban a fejedelemhez utazott jelentést tenni. Hátrahagyott csapatát egy éjjel szétverték a császáriak s elfogták a másik barátot. Nagy volt az öröm, hogy a rette­gett krasznahorkai hős hurokra került, liferálták is gyorsan erős fedezettel Bécsbe s onnan egy morva kolostorba. A zár nem őrizte elég jól a barátot, mert azért továbbra is megnyomorította a labanc ármádiát. A generálisok jelentéseiben esküdöztek, hogy saját sze­mükkel látták virtuskodni a harcmezön. A bécsi had- vezetőség meggyőződött, hogy egy sötét, kis kolostori cellában üldögél a rettenetes páter hármas lakat alatt. Valami boszorkányságot sejtettek a dologban mindaddig, mig felsőbb rendelet nem jött, hogy Mik­lós pátert fosszák meg csuhájától, melyet vérrel szeny- nyezett be. Midőn a kolostori atyák a parancsot végrehaj­tották, csak akkor derült ki, hogy voltaképp leány a féltve és boldogan őrzött ezredes. ____________ 12. szám. (3) felépíté se tárgyában megkötött szerződéseket. 4, Szász József és társai indítványa a városi nagyvendéglöben építeni elhatározott fürdőre vonatkozólag. A közgyű­lés nagyon röviden bánt el a tárgyakkal. Napirend előtt a polgármester, jelentette, hogy Hollós Jenő helyett Lázár Lipót főmérnököt küldte ki a kér. miniszter a villamos világítás átvételéhez szakértőül. Mivel azonban a város Hollóst akarja, kéri a felhatal­mazást a tanács részére, hogy ebben az ügyben intéz­kedjék. A képviselet ezt megadta. A magyarláposi vasút előmunkálatára a 30.000 K fölvételét a város takarékpénztárától elhatározták s egyben az összeget a polgármester kezéhez kiutalták- A vállalkozók kö­telesek márc. 29 én a trasszirozást megkezdeni és két hónap alatt befejezni. A gazd. ismétlő iskola építési tervét 60 000 K költséggel elfogadták s az árlejtés meghirdetését elrendelték. A nagyszálló épületre vo­natkozólag Grünwald testvérekkel kötött szerződést jóváhagyta a közgyűlés, miszerint 5% engedmény mellett 616489 K 46 fillérbe kerül az épület, a téglát a várostól veszik ezrenként 32 koronáért, 1910 jun. 30-án az épület teljesen készen átadandó, az idén még fedél alá kell hozni. Késedelem esetén 200 K köt­bér naponként, sztrájk, bojkott vagy krimicsau vis majort képez. 4. pont tárgyalására sokan gyűltek egybe Szász József ugyanis és társai azt indítványozták, hogy számitassa ki a város a mérnökkel, hogy mibe kerül a különbözet, ha a város a fürdőt a szállóban építi, hogy mennyi hőenergia kell a fürdőhöz, a berendezés mibe kerül, s a város miből fedezi stb. Polgármester indítványára kiadták az építési bizottságnak s mivel igy a gyűlés egy félóra alatt véget ért, többen még ott maradtak beszélgetni. Emlékeztető. Holnap, vasárnap lesz az iparos iíjuság márciusi ünnepélye este 7 órakor, az ipartestület épületében, a maga helyiségében ezzel a műsorral: 1. Megnyitó beszéd. Tartja: Révész János, egyesületi elnök. 2. Március 15. Irta : Csengey Gusztáv; szavalja: Kagy János. 3. Felolvasás. Tartja: Sólyom Ferenc. 4. Március. írta: Tomory Jenő; szavalja: Szász Ilonka. 5. Előre ! Irta : Tóth Béla ; szavalja : Sztrácsányek Béla. 6. Szózat. Énekli a közönség. — Az ünnepély kezdete este 7 órakor. Az ünnepélyt társas vacsora követi hölgyek részvételével. Egy teríték ára 2 korona, jelentkezni lehet a kör gazdájánál. A kereskedők és kereskedő ifjak körének leg­utóbbi tisztújító közgyűlésén elnöknek egyhangú lel­kesedéssel ismét Glaviczky Károlyt választották meg. Alelnök lett Fritsch Sámuel, titkár Molnár Antal, pénz­táros Boda Gyula, ellenőr Rusorán József. Választ­mányi tagok: Vajda Márton, Kassay Kálmán, Harácsek Vilmos, Tömlő Miklós, Molnár Sándor, Boczor János, Steinfeld Adolf, Kováts Gyula, Szappanyos Jenő, Sipos Lajos, Svarcz Sámuel és Badó Dezső, póttagok Almer László, Moldován János, Altnéder Jenő és Wasser­blatt Adolf; a felügyelő bizottságba Platthy Zoltán, Gitta Jusztin és Steinfeld Andor egyesületi tagokat választották be. A vármegyei közgyűlés csekély érdeklődés mellett ment végbe e hó 18-án, mindössze egy tizedrésze gyűlt egybe a bizottsági tagoknak. A Nagybányát ér­deklő ügyek mind simán keresztül mentek, különben általában csendes, békés, engedékeny hangulatban volt a vármegye, csupán az avasi járás saját külön szék­helykérdése keltett 2 óráig tartott nagy vitát s végre is Avasujvárosnak adták a székhelyt, holott ez olyan­formán oldalt fekszik a járásban, mint Nagykároly a vármegyében. Délután két órakor a közgyűlés véget ért. Az állatvédő-egyesület megalakulása márc. 28-áu lesz, mikor Chernél István — miként jeleztük — elő­adást fog Nagybányán tartani. Előzőleg márc. 23-án kedden d. u. 3 órakor a kiküldött bizottság ülést tart a városháza tanácstermében dr. Makray M. polgár- mester elnöklése mellett. A szárhegyi galambok címmel Tömöri Jenőtől a fővárosi irói gárda egyik rokonszenves és előkelő tag­jától 15 ivre terjedő elbeszélés-kötet jelent meg csinos kiállításban. Ára 4 K. A csinosan megirt érdekfeszitő történetek egyikét mai számunk tárcarovatában hozzuk. Márczius tizenötödike Misztótfaluban. Szabadsá­gunk dicső nagy napját Misztótfaluban is megünne­pelték. Az ünnepség a polgári olvasókörben a Him­nusz éneklésével kezdődött, utána Kővári Elvira áll. óvónő szavalta el Szabolcska Mihály március 15-re Írott költeményét mély érzéssel és nagy tetszést keltőleg. Majd Moldován Gábor tartott ünnepi fel­olvasást gyújtó hatással, nagy lelkesedést keltve. Azután Kiss Irénke »Márc. 15-re« c. költeményt köztetszéssel, majd ismét Moldován Gábor szavalt nagy hatással és lelkesedést keltve. Az ünnepélyt a szózat eléneklése zárta be. Felhívás és kérelem Lapunk múlt évi 38. szá­mában Gállffy Ignácztól, a székely ügy egyik leglel­kesebb harcosától megjelent vezércikkre hivatkozással fölkérjük mindazokat a családfőket, akik székely ere­detűek, hogy a »székelység anyakönyvé*-be való be­jegyzés céljából, szíveskedjenek akár személyesen Gálffy Pál kir. főbányabiztosnál jelentkezni, akár la­punk szerkesztőségével avagy Gálffy Pál ur címén, a családjokra vonatkozó pontos adatokat postai leve­lező-lapon közölni. Megjegyezzük, hogy a székelység érdekében nagyon kívánatos, hogy minden eredeti székely származású egyén pártolja a megindított moz­galmat és ne mulassza el a jelentkezést. A továbbiakra nézve külön felvilágosítással fog szolgálni a vezetőség. Márczius tizenötödike Felsöfernezelyen. Március idusának, nemzeti ünnepünknek évfordulója alkal­mából szerény, de szívből jött módon ünnepeltek e hó 14-én a felsőfernezelyiek. Az ünnepség a g.

Next

/
Oldalképek
Tartalom