Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-07 / 10. szám
<1C/4L, Nagybánya, 1909. Március 7. — 10. szám. NAGYBÁNYA ES SIÓ E 8 t V- * s XXXV. évfolyam. TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE nvriEG-jriBxxE] intik: TvriisrnDKiNT vasárnap Egész évre 8 K. Félév-ám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos ; Eévész János. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Felsöbányai-utca 20. szám ala* Üzleti hirdetések négyzetcentiméter, hivatalos hirdetések díjszabás szsrint. Kigyult a Még nincs két éve annak, amikor Makray Mihály dr. polgármestert helyezte a közbizalom városunk élére s e rövid idő alatt bizony, sok üdvös változást értünk meg. Szemmel látható és megkapó jele a haladásnak a villámos világítás maga, amit egy hét óta élvezünk Nagybányán és élveznek a testvér városban, Felsőbányán, mert ez a mi első közös ügyünk, fényes bizonyságául annak, hogy együttes erővel nagyot, szépet tudunk alkotni. 1907. május 22-én választották Makrayt polgármesterré, aki az ö bámulatos tevékenységével rögtön hozzáfogott a függőben maradt nagyobb kérdések elitézéséhez. Júniusban már székében cikkeztek a mérnökök pro et contra a módozatokról, nemsokára megalkotta a képviselet a szabályrendeletet. 1908. februárban a miniszter némi módosítások eszközlése végett leküldte azt, amikor febr. 25-én a képviselet az összes előmunkálatokat és tervezéseket elfogadta és a maga részéről jóváhagyta, majd 1908. márc. 26-án a vármegye hagyta jóvá a villamos vilá- gitást. Júniusban, 1908-ban megkezdték az építést, junius 27-én a közgyűlés ennek ellenőrzésére külön szükebb körű bizottságot küldött ki. A Ganz-gyár r. t. nem is gőz-, hanem valóságos villám-erővel fogott neki a munkának s novemberben már majdnem az egész mü készen volt. Ha egyes szállítási és időjárásbeli akadályok nem jönnek közbe, a Ganz-gyár hallatlan rekordot ért volna el Nagybányán s mi akkor már a karácsont vilámfény mellett ünnepeljük. Február 26-án d. u. 5 órától 8 óráig égtek először az utcai lámpák s egyes házaknál, ahová bekapcsolták a vezetéket, a szobai lángok is. Ez azonban csak olyan előpróba volt. Az igazi megnyitás február 27-én történt, amikor is dr. Makray Mihály és Farkas Jenő polgármesterek pont 6 órakor két kis csavar eltolása által egy pillanat alatt üzembe hozták a világítást a két testvérvárosban. Képzelhetőleg igazi örömünnepe volt ez városunknak. Az utcákon hullámzott a nép, mint kivilágításkor szokás, a lámpák ragyogtak, hatalmas, erős, szép fénynyel. Különösen csinos, festői látványt nyújtott a Felsőbányai-utca, sürü és szabályos lámpasorával. A mü pompásan sikerült. Úgy az utcai, mint a szobai világítás kifogástalan és ha takarékoskodni tudunk, nem is drága, 6 fillérbe kerül egy hektovatt óra. Mondanunk sem kell, hogy a petróleumhoz nem is hasonlítható nemcsak kényelem, csin, tisztaság, biztonság, de fény dolgában sem. A piaci ivlámpákat talán kissé beljebb kellene helyezni az aszfalttól, olyanformán, mint a pecséteket a pénzeslevelen, ez azonban csekély részletkérdés. A Ganz-gyár becsületes, komoly munkát végezett, megérdemli elismerésünket, de a babér legszebb ágát mégis csak a polgármesternek nyújtjuk, aki hihetetlen gyorsasággal keresztül tudta vinni egy ily szép alkotásnak a létesítését. Nagybánya kezd igazi város lenni. Az „Állat- és Madárvédő Egyesület alapszabályai. 1. §. Az egyesület cime és pecsétje. Az egyesület cime: »nagybányai állat - és madárvédő egyesület.« Pecsétje ugyanezen feliratot viseli. 2. §. Az egyesület célja. a) Minden néven nevezendő állatot a kegyetlen durvaság, hasznos ésigavöhó állatot az irgalmatlan elhanyagolás és túlterhelés, szóval mindenféle kínzás és zaklatás ellen megvédeni, az állatkínzás ellen kiadott 1879: XL. t.-c. 86 §-ának, úgy az idegen állatok szándékos megrongálásának és megsemmisítésének megakadályozására vonatkozó 1878: V. t e. 418. §-ának és az ezeken alapuló rendeletek és szabályrendeletek betartására hatni és az állatokkal való emberséges (humánus) bánásmódot előmozdítani; b) az erdő- és mezőgazdaságra nézve hasznos madarak védelmét és e védelem gyakorlását kivá- lólag gondozni, a hasznos madarak védelméről szóló 1894: XII. t.-c. 57. és 95. jj. o) pontjainak, az 1883 XX. t.-c. 9. §-ának, az 1901. évi 24955. és az 1904- évi 19384. számú, az élőállatok szállítására vonatkozó 1892 évi 31061. számú földmivelésügyi és kereskedelemügyi miniszteri, az éneklő madarakra vonatkozó vadászást s ezek összefogdosását tiltó 1883. évi 52401. és 1889. évi 2325. sz. belügyminiszteri rendelet végrehajtása felett őrködni, a »Madarak és Fák Napjá«-nak (1906. évi 26120. számú vallás- és közoktatásügyi miniszteii rendelet) az elemi iskolákban megünneplését elősegíteni és a hasznos madarak elszaporodását bokorültetéssel, fészkelő odúk terjesztésével és téli etetők felállításával és fentar- tásával támogatni, a madarak Flaubert-fegyverek, gummipuskák, parittyák által és bármi más módon való üldözését és irtását megakadályozni; c) az állatvédelmi eszméknek elsősorban az iskolákban terjesztése és az állat- és madárvilág ismeretének és szeretetének behatóbb természetrajzi oktatás alapján való előmozditáo>a utján arra hatni, hogy az ifjúságból az állatok jelentőségét becsülni képes szelidebb és emberségesebb érzülettel biró nemzedék neveltessék. 3. §. Eszközök. a) A jóindulatú és felvilágosító közbelépés, oktatás; szükség esetén a fennálló törvények és ren! deletekre való hivatkozással az állatkínzók és a hasznos emlősök és madarak pusztítóinak följelentése; b) az okszerű állat- és madárvédelem hasznosságának és az állatkínzások úgy etikai, valláserkölcsi, mint közgazdasági szempontból vett káros voltának előadásod, felolvasások utján és irodalmi utón való ismertetése és az állatvédelmi eszméknek általában való terjesztése; o) különös tekintettel az ifjú nemzedékre, az iskolákban legalább is évenkint egyszer a gyermekek közt jutalomkönyvecskék és az egyesület anyagi viszonyai szerint kisebb-nagyobb ösztöndíjak vagy pályadijak szétosztása és a »Madarak és fák napja« ünneplésének anyagi és erkölcsi támogatása; fészke- lőoduk beszerzése és elhelyezése; téli madáretetők felállítása és eleséggel ellátása; d) városi vagy községi és mező rendörök, kik a gyakorlati állatvédelem terén érdemeket szereznek és cselédek, kik a gondozásukra bízott állatokat példásan gondozzák s ápolják, jutalomban részesítése ; e) oly egyének kitüntetése köszönő levéllel, diszokmánynyal, vagy tiszteletbeli tagokká választással, kik as állat- és madárvédelem terén kiváló érdemeket szereztek. 4. §. Az egyesület tagjai. 1. Alapítók: kik az egyesület céljaira egyszer- smindenkorra legalább is 40 koronát lefizettek. Ezek alapitó oklevelet és állandó igazolásjegyet kapnak. 2. Rendes tagok: kik három évi időtartamra iratkoznak be és évenkint legalább 2 korona tagsági dijat fizetnek. Évenkint igazolási jegyet kapnak. 5. §. Az egyesület tagja lehet minden feddhetetlen jellemű egyén, kor és nemkülömbség nélkül. Minden egyes tagnak szavazási és inditványo- zási joga van és a közgyűlésre vendégeket vezethet be. 6. §. A tagsági jog megszűnik: 1. A tag elhalálozásával; 2. lemondással; 3. törléssel; 4- kizárással. A rendes tag kötelezettsége a három év leteltével sem szűnik meg, ha lemondását a 3 év letelte előtt az elnökségnek írásban be nem jelentette s taesági kötelezettsége kiterjed mindazon év végéig, íérmjkor lemondását bejelentette. . tagok közül való törlés a lemondás és a ta""agi dijak nem fizetése, a kizárás pedig oly esete 'itt történik, melyekben az illető a tagok közé fe. • ő ’^t volna. 7. Mz egyesület tisztviselői: v k, alelnök, titkár, jegyző és pénztárnak, kiko. özgyülés három évre választ meg. 8. § A tisztviselők hatásköre: a) Az elnök képviseli az egyesületet a hatóságok és 3-ik s^mélyek irányában; vezeti az egyesü- 'et ügyeit, elnutcöl a közgyűléseken és a választ^nyi üléseken, vezeti és berekeszti a tanácskozását, egyenlő szavazat esetén szavazatával dönt, kimondja a határozatokat, 20 koronáig önállóan utalványoz, ezen felüli kiadásokra a választmány határoz?+*+ 'neszközli és az egyesület a hivatalos iratait „a, ral vagy ennek helyettese, a jegyzővel aláira b) Az alelnök helyettesíti az elnököt mindazon esetekben, mikor az elnök bejelentett akadályoztatása esetén a működésben részt nem vehet. c) A titkár vezeti az egyesület szellemi ügyeit, szerkeszti az egyesület irodalmi kiadványait és a hatóságok oz teendő felterjesztéseket, melyeket az elnökkel együtt aláír, vezeti a levelezést és felbontja az egyesülethez érkező leveleket, beadványokat, őrzi az egyesület pecsétjét s jelentést tesz a választmánynak az egyesület működéséről. d) A jegyző vezeti a közgyűlések és a választmányi ülések jegyzőkönyveit és az elnök megbízásából az ülések és értekezletekre szétküidi a meghívókat ; felolvasások tartásáról és az iskolákban a gyermekek közt szétosztandó ajándékkönyvecskék, ösztöndíjak és pályadijak ünnepélyes szétosztásának napjáról értesíti a tagokat, gondoskodik az ülés és felolvasási termékről, az egyesület tagjait a pénztárnokkal együtt nyilvántartja ; különben belyettesiti a titkárt. e) A pénztárnok felelősség terhe mellett kezeli az egyesület pénztárát, átveszi és nyugtázza a folyó összegeket; kifizeti az elnök vagy helyettese által utalványozott összegeket és a közgyűlés elé terjeszti az évi költségvetést, számadást és mérleget. f) Az ügyész az egyesület jogának őre és képviselője a bíróságok és hatóságok előtt úgy, mint egyesekkel szemben; a hátralékok behajtását állásánál fogva külön, megbízás nélkül eszközli. 9. §. A választmány. Ha a tagok létszáma 50-nél nem több, akkor a választmány legkevesebb 8 rendes és 2 pótválasztmányi tagból áll, ha a tagok létszáma az ötvenet meghaladja, akkor minden további ötven tag után még 4 rendes és egy pótválasztmányi tag választandó. A választmány szükség esetén havonkint egyszer, különben negyedévenkint, vagy ha két tag irásbelileg kéri, bármikor választmányi ülést tart, melyen a rendes tagok is jelen lehetnek, de szavazati joggal csak a választmányi tagok és a tiszti kar bir. Határozathozatalra 4, illetve a mennyiben a választott tagok száma nyolcnál több, a választmányi tagok 73 részének és az elnök vagy az alelnök jelentése szükséges. Ezen üléseken intézteinek a folyó ügyek, választatnak meg a rendes és alapitó tagok; továbbá a tagok törlése, elhalálozás, írásban beadott lemondás, évdijak nem fizetése és kizárási esetekben. De kizárás esetén a választmányi tagok 2/s részének jelenléte szükséges. A választmányi ülés jegyzőkönyve az elnök valamint az általa az ülés megnyitása alkalmával a jelenlevő választmányi tagok közül kijelölt 2 választmányi tag és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíttetik. 10. §. Közgyűlést rendes körülmények között éven- kint legalább egyszer, még pedig a téli hónapokban kell tartani. Rendkívüli közgyűlés tartandó valahányszor az elnök vagy a választmány többsége annak összehívását szükségesnek tartja, vagy ha legalább húsz egyesületi tag a tárgy kijelölése mellett azt Írásban kívánja. A közgyűléseket az elnök megbízásából legalább 8 nappal a kitűzött határidő előtt külön meghívók által, vagy hírlapi utón a titkár hívja egybe. Érvényes határozatokat a közgyűlés csak Ijstpunls: ma,i s^áma © oldal.
