Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-28 / 9. szám

1909. Február 28. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 9. szám. (S'! Már a böjtbe esett, de azért inkább farsangi hangulatú volt a csütörtöki közgyűlés, hol hiába igyekeztek némelyek borzasztó nagy tragédiává fújni fel a szállói fürdő kérdését, a többség inkább derül­ten fogta föl az egészet s ügyesen illesztette bele ebbe a nagy épülettömbbe a bazént és forrógőzt, ahol az leginkább van helyén. Érdekes, hogy a gyűlés többi 30 tárgya nem igen érdekelt senkit, azokon végig siklottak, csupán csak ez az egy, egyetlen-egy. A harcias küzdelembe békitőleg szólt bele a Ganz-gyár, mely á villámos világítást ezen a héten nyitotta meg. Igenis, méltóztassék tudomásul venni a vidéken és az országban és a messze külföldön, ameddig csak a »Nb. és V.« hire el ér, hogy mi már villámos-fény mellett töltjük az estéket. Ivlámpák, izzó-körték, tízesek, tizenhatosok és Wolfrámok mellett sétálunk és róvjuk papírra a sorokat. A rég múlt idő letűnt, ezután villámfény hatása alatt Írja tudósításait ___ a krónikás. Földes Béla jön. Országgyűlési képviselőnk Torday Imre polgári köri elnökhöz intézett legutóbbi levelében határozott Ígéretet tett, hogy márc. 15-én megjelenik köztünk s a kör lakomáján beszédet fog mondani. Örömmel regisztráljuk a hirt s reméljük, hogy országos teendői nem vetnek semmi akadályt a szép terv elé. Kinevezések. A pénzügyminiszter Marenetz József kataszteri főmérnököt felügyelővé, Klimkó Sándor és Baposák Elek kataszt. mérnököket kataszt. mér­nökökké a IX. osztályba, Dienes Tibor mérnöksegé­det mérnökké, Dienes Jenő felmérési növendéket mérnöksegéddé nevezte ki. Áthelyezés. Gerö Gyula segédmérnököt a m. kir. pénzügyminiszter Selmecbányáról Felsőbányára a m. kir. bányaiskolához, Spitzer Fülöp s. mérnököt pedig Selmecre helyezte át. Szentmiklóssy József kir. vezető járásbirónak az igazságügyi miniszter legteljesebb elismerését fejezte ki. Füley Lajos doktort, a budapesti kir. tábla elnöke, joggyakornokká nevezte ki a kir. tábla területére. Eljegyzés. Virág László apahegyi református tanító eljegyezte Senkálszky Mihály városi rendőrkezelőtiszt leányát: Terikét. Himenhír. Szegedy Ferenc helybeli fiatal iparos e hó 21-én vezette oltárhoz Sziberth Etelkát. Sziberth János festő és aranyozó leányát. Az ifjú párra az egy­házi áldást, a helybeli ev. templomban Révész János adta szép beszéd kíséretében. Este nagy lakoma volt a menyasszonyi háznál. Emlékeztető. Az ág. h. ev. templomban a vasárnap délelőtti istentiszteletet, holnaptól, febr. 28-tól kezdve állandóan 10 órakor kezdődnek. Böjti ájtatosság a r. kath. egyházban. A nagy­böjti időszakban szokásos ájtasság a következő sor­rendben történik : Minden szerdán délután 3 órakor a minoriták templomában szent beszéd és litánia lesz. A prédikációkat Péter Pál tartja, a vele kap­csolatos istentiszteletet Brogyányi Kálmán házfőnök végzi. Ugyancsak a minoriták templomában minden pénteken délután 6 órakor van a »Corda pia< kez­detű ájtatosság, melyet Brogyányi Kálmán házfőnök a főgimnáziumi tanulók közreműködésével tart meg. A plébánia templomban minden vasárnap délután 3 órakor van a szent beszéd és litánia, melyet Sepsy Márton, az uj segédlelkész végez. Egy földink jubileuma. Az Országos Kath, Tan­ügyi Tanács e hó 25-én délelőtt a papnevelőintézet dísztermében ünnepelte Budapesten lovag Ember Ká­roly tanügyi munkásságágak 25-ik évfordulóját. Az ünnepély, amelyre a jubiláns barátain és tisztelőin kí­vül nagyszámú és előkelő közönség jelet meg, a Him- nuszszal kezdődött. Utána Zichy Gyula gróf pécsi püspök, védő elnök üdvözölte meleg szavakkal a jubi­lánst, ismertette annak a tanügy terén szerzett her­vadhatatlan érdemeit, majd átnyújtotta neki a babér­koszorút és a díszes emlékalbumot, amelyet tisztelői e nap emlékére ajándékoztak neki. Ezután sorban üdvö­zölték a jubilánst dr. Gieswein Sándor orsz. képviselő, a Szent István-Társulat tudományos és irodalmi osz­tálya nevében, Mészáros Jenő a tanitóüépző-intézeti tanárok orsz. egyesülete, Andor Tivadar az angol kis­asszonyok budapesti »S. M.« intézete, Osvay Gusztáv a pest-pilis-solt-kiskunmegyei általános tanitóegyesü- ler, Barcza Albin a magyar tanítók orsz. takarék- és hitelszövetkezete, Friedreich István a Pázmány-egye- sület és Köpesdy Sándor a Páduai Szent Antal zuglói Kápolnaegyesület megbízásából. Ugyancsak üdvözölték a jubilánst az Orsz. Kath. Tanítói segélyalap, a buda­pesti kath. kör. és a kath. népszövetség nevében Ember Károly meghatottan mondott köszönetét a kitünteté­sért, amelyet további kitartó munkássággal fog igye­kezni meghálálni. A Szózat eléneklésével ért véget a szép ünnepség, mely után a jelenvoltak a Metropol szállodában diszebédre jöttek össze, ahol a jubilánst elsőnek Szentgyörgyi Jordán Károly üdvözölte. Az ebéd folyamán még számos felköszöntő hangzott el. A jubiláns számos távirati üdvözlésben is részesült. Németh Gyula operaénekesnek, Németh helybeli városi takarékpénztári tisztviselő fiának e hó 22-én volt első jelmezes föllépte Budapesten. Az előadás az orsz. zeneakadémia színpadán folyt le, külön e célra meghívott előkelő közönség jelenlétében. A közönség soraiban ott voltak a művésznek szülei és testvérei is mindnyájan, akik a kiváló alkalomra fólrándultak Buda­pestre. Németh Gy. a »Parasztbecsület« c. operának »Turridu« szerepét adta elő, tudvalevőleg ez a darab­ban a legszebb, a legimpozánsabb és a legnehezebb szerep, mely erélyes és magas hangot kíván. Az elő­adás igen jól sikerült, Németh pompásan alakított és művésziesen énekelt, az ő hatalmas, férfiasán erőteljes és mégis magas hangján. A budapesti lapok igen ro­konszenvesen emlékeznek meg a fiatal művész szerep­léséről, a P. H. azt mondja, hogy »amolyan tenor kulcsra átirt Veress Sándor« (Veress egy időben az opera egyik nevezetessége volt) és kiemeli, hogy Né­meth a legörvendetesebb jelenség valamennyi szereplő között. »Úgy játszotta Turridut, hogy akárhány hazai tenoristánk tanulhatna tőle játékot.« Szóval uj csillag a láthatáron, aki nemsokára ragyogni fog az opera egén. Időjárás. Éjjelenként még mindig nagy hidegek vannak, 8 — 10 C. min. Délben ugyanannyi pluszra is fölemelkedik a hőmérő. Ma lassú olvadás állott be a verőfényen. Az időjelző a postán »száraz hideggel« biztat a következő napokon is. A Szent Lukácsbánya munkálatai szépen halad­nak előre. Ez idő szerint az altáróval 61 méterre ha­toltak be, amely eredmény éppen kétszeres a tervhez képpest. Az altáró több erecskét keresztezett, ami mind jóreményre vezet. Az altáró célja 303 méterben az adományozott ponton levő telér keresztezése. A munkálat éjjel-nappal folyik s ha igy halad, egy év alatt készen lesz. F. hó 23-án a bánya vezetősége helyszíni szemlét tartott és megelégedését fejezte ki a tapasztaltak fölött. Kétezer éves vízvezeték. Szamosujvár nem messze van hozzánk. Ez az érdekes város elhatá­rozta utcáinak vízmüvei való ellátását. Ennek a terv­nek kapcsán merült föl a szamosujvári képviselő­testületben az a gondolat, hogy vájjon nem lehetne-e az évezredes római vízvezetéket, amely a városban mindmáig fönmaradt, újból használatba venni. Orn- stein József archaeologus ugyanis a ravennai névte­len följegyzései nyomán, az észak dáciai nagy tranz- versális utón fölfedezte a Szamosujvár helyén volt egykori római város, a Congri Castrum nyomait s az ásatások folyamán sikerült a római város vízve­zetékét is fölfedezni, sikerült ezenfelül a gyüjtőme- dencéjét megtalálni egy közeli dombon, melyet két- keresztnek nevezett el az utókor. Szamosujvár kép­viselőtestületének határozata alapján a mérnökök a kiásott római gyüjtőmedencének használatbavételére gondoltak. Az országos vizépitészeti igazgatóság köz­egészségügyi mérnöki hivatala elkészítette a terve­ket, amelyek szerint a szűrt vizet a Kétkereszt-domb oldalán fekvő, a római Congri tábornok teljesen épen fönmaradt tartányába nyomnák föl, ahonnan csővezetékekben jutna el a használati helyre. A tartányt felülvizsgálták és bebizonyult, hogy az tel­jesen használható, éppen kellő nagyságú, csak az év­századok alatt belekerült elagyagosodott homokot és szemetet kell kitakarítani belőle. Ez a kétezer éves vízvezeték a városi kultúra erejének, maradan- dóságának olyan erős dokumentuma, amelyre büsz­keséggel hivatkozhatik a városfejlesztés, a város- kultura minden munkása. Országok, népek, embe­rek, intézmények porladtak el kétezer esztendő súlya alatt, de a városi kultúra eredménye diadal­masan állott ellent az idő mindent megörlő vasfogá­nak itt a mi szomszédunkban. Az erdődi társaskör ifjúsági sportegyesülete Lang­hammer János elnöklete alatt fényesen sikerült tánc­estélyt rendezett február hó 21-én az erdődi Pannónia vendéglőnek ez alkalommal ízlésesen feldíszített ter­meiben. A táncmulatságot műkedvelői előadás előzte meg, mely a legszigorúbb mértékkel is mérve egész teljességében kitűnőnek volt mondható. Színre került Murai Károlynak a »Virágfakadás« és Gondinetnek »Valami hibája van« c. egy-egy felvonásos vigjátéka. Kimagasló alakja volt az estélynek Rébay Margitka, aki a Márta szerepében az ö már ismert nagyszabású művészetével igazi színészi muükát produkált s aki a Márta, Kovács Péter nejének alakját rendkívül finom vonásokkal rajzolta meg, Nem kissé emelte a darab egyes részének hatását az ö nemes és bájos művésze­tével Rébay Irmuska a Nellike szerepében, aki az ö egész játékában gyönyörűen öszpontositotta szép tehet­ségeit. Igen tetszett az estélyen megjelent díszes kö­zönségnek Papp Ilonka, aki igazi könnyedséggel és finom művészettel adta elő a De Lussnn Andre orvos nejének, Cecilnek szerepét. Nagy hatással játszott Láng Mariska, a Katika szerepében, bemutatva egész teljes­ségében művészies alakitó tehetségét; játékával nagy sikert ért el, a hallgatóság kedves figyelemmel és lel­kesedéssel fogadta őt. Nem csekély dicsérettel adózott a közönség Telek István, mint Balancourt magánzó iránt. Az ő játékában valóban megtalálható volt a tel­jes érvényesülés minden kelléke, akinek művészi kivál­tságai megérdemlik az általános elismerést. Nagy tet­széssel játszott Mécs Gyula, Kovács Péter alakjában igen sok karakteristikus vonást talált. Nem külöm- ben igen kellemes és szimpaticus volt dr. Bíró József a Luczi, valamint Szmrecsányi József az orvos ur sze­repében. Igen hálás volt a közönség a kis Kováss Pis- tukával szemben, de nem csodáljuk, mert bravúros és kedves játékával kiváló élvezetet nyújtott. Az estélyen megjelent díszes közönség mindkét darab után zajos tapssal és lelkes kihívással ünnepelte úgy a szereplő­ket, mint Telek István rendezőt. Majd rövid szünet következett, mely után D. Sándor cigány első hegedű vonásaira az estélyen megjelent sok szép fiatal me­nyecske és leány rózsás kedvel perdült táncra, mely­nek csak a reggeli órák vetettek véget. A jelen volt hölgyek névsora: Asszonyok : Ajtay Jánosné, Babocsay Lászlóné, Botha Lászlóné, Erdős Dezsöné, dr. Jékey Istvánná, Kese Elekné, Kornya Györgyné, Láng Gyu- láné, Lauritz Józsefné, Lechner Ferencné. dr. Nagy Sándorné. Papp Sándorné, Radoczky Dezsöné. Lányok : lovag Berksz Emmyke, Bernhardt Kornélka, Bodroghy Jucika, Burda Mariska, Huszthy Mariska, Margitka, Koretko Mariska, Kornya Paula, Láng Mariska, Vilma, Lauritz Macika, Mas Etelka, Papp Ilonka, Rébay Ir­muska, Margitka. Huszthy Mátyás fényképei (Műterem: Hid-utcza, a ref. templommal szemben) általános közkedveltségnek örvendenek. Felvételek egész nap eszközöltetnek. Fö-utcán sétáló vadkan. E hó 20 án, délelőtt, a sörház felől óriási vaddisznó iramodott be Felsőbányára s a Fő-utcán végig futva szörnyen megrémítette a járó­kelőket- Közel a felső véghez érve, Pap József kincs­tári bányamunkás háza előtt, ennek a feleségét tiporta le s a bal lábán nagy és súlyos sebet hasított agya­rával. Aztán tovább futott az állat a keleti bánya felé vezető utón, egészen a kereszt tájáig, hol Péterfi János kincstári szivattyú őrt a földre tiporva, mellkasán bal­oldalt és a hátán súlyos sérülést ejtett agyarával, a tüdejét is veszélyesen megsebesítve. E közben a kiál­tásokra szerencséjére oda sietett Ojegár János nevű ácsmester, aki több fejszecsapással leteritette a vadat. Mondják, hogy már megsebezve jött a vadkan a vá­rosba a sörházi útról, ahol egy erdöörtől lövést kapott. Ugyanakkor, hir szerint más három vaddisznó a felső­bányái vasúti állomáson vizittelt és garázdálkodás nél­kül tovább menekült. Kanyaró Felsőbányán. Február hó 18—26-ig 19 újabb kanyaró esetet jelentettek. Szombat óta az ösz- szes elemi fiú- és leányiskolák és óvó-intezetek zárva vannak. A polgári olvasókör hushagyókeddi estélye igen kedélyes, jó kis mulatság volt. Nem tartják ugyan olyan látogatottnak, mint az előző években, de azért minden tekintetben szépen sikerült. Hogy benyúlt a böjtbe, azt talán fölösleges külön megemlitenünk. A villámos világítás megnyílt február hó 26-án városunkban. Örömmel jegyezzük föl emlékezetnek okáért ezt a napot, amikor az újabb kor óriási hala­dásának eme szemmel látható, fényes jele, a mi félreeső, keleti városkánkba is beköszöntött. Az áram­köröket, lámpákat egymásután próbálták ki s az Agyagoson, Zrinyi-téren, a Rákóczi-téren, a felső- bányai-utcán már tegnap este időnként ragyogtak a lámpák. Az egyes lakásokban szintén megkezdték a vezetékek bekapcsolását s szerkesztőségünk is tegnap már abban a kiváló szerencsében részesült, hogy este villámos fény mellett dolgozhatott. Ma egész éjjel lesz villamos erő, sőt nappal is bebocsátották a vezetékekbe a villamosságot, mivel a próbák folya­matban voltak. Üdvözöljük a megnyitás alkalmából városunk fáradhatatlan és lelkes, ifjú polgármesterét, dr. Makray Mihályt, akinek első sorban köszönhetjük, hogy a modern világítás ily gyorsan létesült és hogy egyáltalában létesült, valamint üdvözöljük a Ganz- gyár kirendeltségének helyi vezetőségét is a szép, eredményes és nagy munkáért, amit ezen a téren, aránylag oly rövid idő alatt végezett. Mai számunkhoz Dr. N. J. »Napoleon és Jozefin» cimü éidekfeszitö és kiválóan értékes müvének 97 —104. lapját mellékeltük. A veszett ebek ismét bajt csinálnak a városon. Ma két eset is fordult elő, egyik a Felsőbányai-utcán, hol egy kimérőt a combján mart meg a kutya, másik a Zrínyi Ilona-téren, ahol egy kömivestanulót támadott meg. Ézért a polgármester a következő átiratot in­tézte a rendőrkapitányi hivatalhoz: Tiszti főorvos je­lentése szerint Hubert János 16 éves kőműves tanulót ma délelőtt egy ismeretlen, fehér nyakú, fekete lombos, nagy kutya, a Szénatéren megmarta, sérült a vonattal Budapestre küldetett; tiszti főorvos jelentése szerint az eb-veszettség az egész vidéken ismét jelentkezni fog, miért is felhívom rendőrkapitány urat, hogy az ebzárlatot szigorúan továbbra is tartsa fenn, a pecért utasítsa, hogy a szájkosár nélkül kóborló, esetleg pó­rászon nem vezetett kutyákat nem és fajra való te­kintet nélkül pusztítsa, ha pedig kötelességének eleget nem tenne, öt állásából azonnal mozdítsa el. Jelen rendeletemet tegye nyilvánosan dobszóval közhírré. Nagybányán, 1909, február hó 26-án. Makray, polgár- mester. — Ily helyzetben célszerűnek látnék, ha az iskolás gyermekeknek megengednék, hogy bottal jár­janak az iskolába, miként ezt más városokban is gya­korlatba vették. A nagyobb gyermek, plane a giraná- zista már képes volna magát védelmezni s mivel az iskolai szabályok szerint bottal nem járhat, ki van téve a megtámadtatásnak. Ajánljuk ezt az igazgatók figyelmébe. Lábtörés. Pap Sándor kocsist súlyos szerencsét­lenség ért. Nevezett Nyisztor Zacharias fuvarosnál szol­gál Felsőbányán s múlt szerdán a városi erdőből jól megrakott fás szánnal indult hazafelé. A tűzifával megterhelt szánka, a különben is nehéz utón elütötte öt s keresztül haladva a lábán, azt a combban ketté törte. A súlyosan sérült szegény embert a kórházba szállították, hol gondos gyógykezelés alatt áll. Eötvös Károly az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat elnökségéhez a következő levelet intézte: Az Izr. Magyar Irodalmi Társaság tek. Elnökségének Budapest. Mélyen tisztelt Elnökség! Magalakulása óta éber figyelemmel kisérem az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság tevékenységét. Jól esik tapasztal­nom, hogy iránya és minden ténykedésének érdeme : a nemzeti műveltség kiépítése, a magyar nemzeti szellem megerősítése és a magyar érzés és gondol­kodás megtisztítása és hatalmassá növelése. A tisztelt

Next

/
Oldalképek
Tartalom