Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-14 / 46. szám

1909. November 14 46. szám. (3) NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE hozni nem sajnálnak. Állami iskolánk másfélezer ta­nulója közül sok a nélkülöző, sok az olyan, kinek napi tápláléka is hiányos s aki gyenge, vékony ru­hájában a társadalom segítsége nélkül a téli metsző hidegben szenvedésnek van kitéve. Az emherszeretet magasztos eszméjétől áthatva ezeknek az érdekében kérjük Nagybánya társadalmát, a közintézeteket, tes­tületeket s mindazokat, akiknek módjukban van, le­gyenek segítségére az arra szorult s az érdemes ta­nuló-gyermekeknek, hogy ruhát kapjon a ruhátlan s testének melegét megőrizve, szivében a szeretet az emberek iránt fokozódjék. Az örök szeretet nevében erre a czélra a segélyt kérjük s örömmel fogadjuk Kérjük, hogy az adományokat, melyeket a helyi la­pokban s az évi értesítőben nyugtázni fogunk, isko­láink igazgatóihoz juttatni szíveskedjenek. Nagybánya, 1909. évi november hó. A nagybányai állami elemi népiskolák tanítótestülete. A nagybányai állatvédő egyesület választmánya 1909. évi november 14-én vasárnap d. u 4 órakor a Kaszinó helyiségében ülést tart. Tárgysorozat : 1. Az ülés megnyitása. 2 Az utolsó ülés jegyzőköny­vének felolvasása, 3 Titkári jelentés az egyesület miniszterileg jóváhagyott alapszabályairól. 4. Jelentés a taglétszámról, ö. Tagsági dijak mi módon való beszedésének meghatározása. 6. Jelentés az egyesület eddigi kiadásairól. 7. Az egyesület által kifejtendő tevékenységnek körvonalozása. 8 Az Országos Állat­védő Egyesület 685—1909 számú átirata a Gyer- meknaptár terjesztése tárgyában. 9. Egy választmányi és négy póttag jelölése. 10. Indítványok. Nagybánya, 1909. november 10. Ludányi Bay Lajos elnök, Alexy Kornél titkár. Gyászhir. Szinérváraljáról vettük a következő gyászlapot: Alulírottak mély fájdalommal tudatják, hogy a legjobb anya, testvér, nagyanya, anyós és rokon özv. Kamaráth Lajosné szül. Thegze Ilona életének 50-ik özvegységének 11-ik évében f. évi november hó 12-én rövid szenvedés után, nemes szivéhez méltó nyugalommal, az Urban elköltözött Hült maradványai folyó évi november hó 14-ik napján d. u. fél 3 órakor fognak a ref. egyház szer­tartása szerint az édes anyaföldnek átadatni. Szinér- váralja, 1909 november hó 12-én. Kamaráth Gizella férj. Albissy Béláné, Kamaráth Ottilia férj. Iváskó Sándorné, Kamaráth Ilona férj. Homér Imréné, Ka­maráth Vilma férj. Kertész Béláné, Kamaráth Gusz­táv gyermekei. Thegze Emma férj özv. Gerber Ödönné, Thegze Lajos dr. Thegze Berta férj. Kovács Gusztávné testvérei. Thegze Gyula dr. unoka öccse Albissy Béla, Iváskó Sándor, Homér Imre, Kertész Béla vejei. Iváskó Ottilka, Iváskó Sándorka, Homér Imre, Homér Ilonka, Kertész Lajoska unokái. Ka­maráth Mária özv. Leitner Károlyné, Kamaráth Vilma, Kamaráth Dénes, Kamaráth Gyula, Kovács Gusztáv, Fülöp Lajos sógornői illetve sógorai. Legyen emléke áldott mindörökké! A magyarláposi vasút közigazgatási bejárását, közbejött akadályok miatt nov. 29. és következő napjaira halasztották. Értékes ajándékot kapott a helybeli muzeum Keresztény János hagymásláposi jegyzőtől, t. i. egy régi héber sekelt (ezüst pénzt) mely körülbelől 3000 esztendős. Egyik oldalán füstölő edény, a má­sikon olajfa van. A két oldal felirata Sekel Jizrael, Jerusalem. A nemzeti múzeumban sem található ilyen példány, sőt az összes múzeumokban alig akad egy-kettő. Ö egy sarokasztalnál ült és szódavizes bort ivott. Nyomban láttam, hogy kölcsönkért fekete ka­bát van rajta, amelyen ökölnyi piros szegfű virított A lábait nagyon is maga alá húzta, amiből azt kö­vetkeztettem, hogy nem óhajt cipőivel tündökölni. Erősen kiviaszkolt bajusza és ritkás deres haja volt, amit szálankint fésült koponyájára Nagy kiülő szemei voltak, amelyeket olyanformán szegezett rám, mintha egyszerre meg akarna hódítani. Általában a szemét egy percre sem vette le rólam, akár az állatszeliditő. Es én, kedves Naplóm, olyanformán viselkedtem, mint aki bizonyos bűvkörbe jutott ... A férfi bűv­körébe. Széptelki eldarálta a szokásos mondókát: — Milyen szerencse, milyen kitűnő szerencse. Régi barátnőmmel itt találkozhatni, midőn éppen régi barátommal, Kurczapartival együtt üldögélünk. Úgy látszik, hogy én már öreg napjaimra leszek igazán szerencsés. Kurczaparti egy szót sem szólt. Azt gondolom, hogy ezzel meghatottságát akarta kifejezni. De ké­sőbb is nagyon fukarkodott a szavakkal, habár, mint észrevettem, Széptelki ugyancsak dolgozta az asztal alatt lábait. Egy-egy erőteljesebb lábnyomás váltott ki belőle néhány szót. Például ezt mindig mondta: — Bus életem legszebb napja a mai, habár az igazi angol ember nem tartja egyik napját se a legszebbnek. Mint kiderült, Kurczaparti egyszer megfordult A legtöbb adót fizetők névsorát a bizottság már összeállította s beterjesztette a tanácshoz, a tervezet a következő: 1. Bányakincstár 11693 K, 2. Részvény­takarékpénztár 6417 K 94 f, 3. Városi takarékpénztár 6272 K 94 f, 4. Neubauer Ferenc 2468 K, 5. Kai. József bánya 2319 K 02 f. 6 Lipót bánya 2288 K 50 f, 7. Pokol Elek 2209 K 51 f, 8. Stoll Béla 1926 K 74 f, 9. Molcsány Gábor 1793 K 76 f, 10. Miksa bánya- bérlőség 1491 K 90 f, 11. Harácsek Vilmos 1361 K 99 f, 12. Rumpold Gyula 1290 K 04 f, 13. Minorita rendház 1214 K 67 f, 14. Miksa bányatársulat 1178 K 35 f, 15. Erdőkincstár 1163 K 05 f, 16. Dégenfeld Sándor gróf 1098 K 28 f, 17. Moldován László 1024 K 19 f, 18. özv. Almer Lajosné 969 K 27 f, 19. Szabó Adolf 857 K 94 f, 20. Bay Lajos 837 K 34 f, 21. Platthy Géza 812 K 40 f, 22. Berks Leó 789 K 06 f, 23. Dr. Zoltán László 713 K 76 f, 24. Dr. Rencz János 678 K 20 f, 25. Fülep Imre 655 K 30 f, 26 Almer Károly 653 K 44 f, 27. Wass Lajos 609 K 80 f. 28. Dr. Gondos Mór 609 K 18 f, 29. Oblatek Béla 594 K 40 f, 30. Gellert Béla 582 K 70 f, 31. Muzsnay Ferenc 580 K 08 f, 32. Dr. Vass Gyula 578 K 90 f, 33. özv. Bittsánszky Edéné 572 K 78 f, 34. Bajnóczy Sándor 549 K 72 f, 35 Weisz György 548 K, 36. Dr. Drágos Teofil 532 K 22 í, 37. Dr. Kádár Antal 527 K 50 f, 38. Madán Ferenc 493 K, 39. Km. Pap Sándor 491 K 80 f, 40. Turman Olivérné 473 K 34 f, 4L id. Bay Józsefné 455 K 88 f, 42. Kovács Géza 454 K 40 f, 43. Szőke Béla 437 K 32 f, 44. Dr. Varsa Ernő 437 K, 45. Révész Jánnos 413 K 72 f, 46 id. Husovszky József 407 K 03 f, 47. Hoffmann Árpád 401 K 36 f, 48. Halmay József 397 K 60 f, 44. Szász József 396 K 19 f, 50. Bernhardt Adolf 389 K 76 f, dr. Weisz Ignác 389 K, 52. Koretkó Ludmilla 386 K 29 f, 53. Glavitzky Károly 376 K 16 f, 54. dr Wagner József 367 K 46 f, 55. Nagybányai ref. egyház 363 K 63 f, 56. Mikes János 358 K 52 f, 57. Ocsárd Károly 356 K 20 f, 58. özv. Simay Ti vadamé 348 K 63 f, 59. György Gusz­táv 344 K 38 f. 60. Virág János 337 K 32 f, 61. Bó- nis István 336 K 93 f. 62. Dergáts Sándor 342 K 62 f, 63. Hanzulovits Kristóf 329 K. Ezenkívül még 21 adófizetőnek mutatja ki a bizottság sorrendben az adóját. A tervezet körülhelül nov. 17 én kerül a kép­viselet elé, hol ezekből fogják mejd a rendes és pót­tagokat sorrendben megállapítani. Az őszi szezonban is lehet jó fényképfelvétele­ket eszközölni, tessék csak fölkeresni bizalommal Huszthy Mátyás tágas, uj hid-utcai műtermét s állí­tásunk valódiságáról tessék személyesen meggyőző­dést szerezni. Vásárcsarnok Debreczenben. Debrecen város mintegy 1400,000 kor. költségen vásárcsarnok léte­sítését tervezi. A tervek elkészítésére hir szerint valamelyik budapesti jobbievü építészt fogják fel­kérni. Pedig bizony nem ártana a nyilvános verseny. Kórházból szalámigyár. Hódmezővásárhely város régi kórházépületének sorsa felett tanakodtak e na­pokban az illetékes tényezők és a Hódmezővásárhely és Vidéke cimü lap f. hó 10. számának közlése sze­rint »felvetődött ezenközben az a közgazdaságilag jelentős gondolat is, hogy az épület legalkalmasabb volna egy szalámigyár céljaira, ha ugyan erre akad­nának válalkozók« Az első magyar karakul-juhbőrök elárverezése. Ismertettük hogy, Kecskemét városa a kir. gyapju- vizs'gáló állomás ajánlata folytán Bugac-pusztán kí­sérleteket folytat valódi karakul-juhok tenyésztésé­vel pár héttel ezelőtt értékesítették árverés utján az Angliában és azóta mindent igazi angol ember mód­jára cselekedett. Később — a szokásos rántott csirkénél — Szép­telki kezdett kérdőleg felém nézegetni, valamint meg­nyomkodta a lábamat. Mintha ezt kérdezte volna: — Nos, hogy tetszik ? Kurczaparti hevesen kezdett gesztikulálni, mert már sok bort ivott. Valamit igen alaposan meg akart nekem magyarázni, de az »igazi angol emberinél tovább sehogyan sem tudott eljutni. Széptelki min­den erejét összeszedve figyelmeztette az asztal alatt barátját helytelen magaviseletére, én pedig nevetve biztattam Kurczaparti urat, hogy csak folytassa, foly­tassa ■ . . Sőt később egy népdalt is elénekeltem vele. Félig sírva, félig nevetve tértem haza és ma­gamban kiszámítottam, hogy kis vagyonkám mennyi idő alatt vándorolna a, »Zöld hordó«-ba, ha netán Kurcapartiné lennék. Es csak azt sajnáltam, hogy a cipőjét sehogy se láthattam meg kukoricapartinak. Meglehet, hogy nem is volt cipője.« . . . Kakasvári Ilona letette a tollat, mint a hatvanas években, a gyertyát eloltotta és ábrándozva dőlt hátra karosszékében. Később még egy kis pótlást fűzött a napló­jegyzethez: , »Habár azért inkább lennék Kurczapartié, mint Almos vezérünké. Mert Kurczapartinak legalább fe­kete bajusza volt « első magyar karakul-juhok kikészített bőrét, amelyek darabja 18-20 koronával kelt el a gazdasági egye­sület helyiségeiben tartott nyivános árverésen Saját előnye, ha hajat vágatni, borotválkozni Tréger modern berendezésű fodrász-termébe jár, hol jó, tiszta és gyors kiszolgálásban részesül. Tyúkszem vágást, mindennemű masszírozást szakszerűen végez Tréger Lajos. Legelő javítás. A gazd. és pénzügyi bizottság tegnap d. u. 3 órakor ülést tartott, melynek egyet len tárgya volt a városi közlegelő, az u. n. Kákás- mező megjavítása. A polgármester előterjesztette a földmivelési minisztertől leérkezett terveket, melyek szerint egyelőre az 1000 holdnak mintegy a harma­dát kellene felfogni, vízlevezető árkokkal ellátni és gőzekével felszántani, azután mivelés alá venni. Ha ez nem használna, akkor 8 m. távolságokban alag- csövekkel kell ellátni, ami igen sok költségbe kerül. Az előbbi terv mintegy 7000 koronába kerül 300 holdon. A polgármester jobbnak látná a gőzekével való szántásnak azt az újabb módját, mely a földet felforgatja ugyan, de a feltalajt nem rakja alólra s az alsó réteget nem hozza föl- Az árkokkal ellátott földterületet a város hosszú bérletre óhajtja kiadni a lakosoknak 5 —10 holdjával. A gazd. és pénzügyi bizottság hozzájárult az itt felsoroltakhoz s az ügy a legközelebbi közgyűlés elé kerül. Az építési szabályrendelet ügyében bizottsági ülés volt szerdán, mely sok idevágó kérdést apróra tisztázott és megbeszélt. így az ablakok, utcai lépcsők, csepegés, árnyékszék, tüzifalak, fedőanyag szépészet stb. ügyét. Kimondta azonban, hogy mivel az épít­kezések télen szünetelnek, nem siet a tervezettel, hanem az időt az alapos tanulmányozásra fordítja, igy bekértek Debreczen, Szatmár, Szinérváralja, Győr, Eperjes, Kassa stb. városoktól építési szabályrende­leteket s ha megérkeznek, a legközelebbi ülésen fogják azokat kellő részletességgel letárgyalni s a mi helyi viszonyainkba beilleszteni. Az értekezlet már is meggyőződött arról, hogy igen sok lesz az újítani való, többek között a kerítésekről alkotott szabályrendeletet is be kell illeszteni az építkezésbe. Dendrin gyümölcsfák kártevői és betegségei elleni óvszer 3 év óta legjobban bevált, a rendelt, m. kir. földmivelésügyi minisztérium által ajánlva. Egyedüli elárusító hely Nagybánya és vidéke részére Harácsek Vilmos utódainál Nagybányán. Az osztrákok a magyar tengerhajózás ellen. A tengerpart nyomán közli a Műszaki Világ, hogy az osztrák kormány szerződést kötött az Austro-Ameri- cana hajózási vállalattal, amely szerint a társaság vállalkozott arra, hogy évi 1,200.000 korona állami támogatás és 100,000 korona postaszállítási átalány ellenében 26 hajójáratot tart fenn Argentínába és Brazilüába. Ez a szerződés kétségkívül az osztrák ten­gerhajózásnak igen jelentékeny megerősödését jelenti, amelylyel szemben a mi hajózásunk a stagnálás ál­lapotában van. Magának az osztrák tengerhajózásnak ilyetén növekedése és erősödése ellen alig lehet ki­fogásunk, sőt örülhetnénk neki, hogy akár osztrák hajók révén is uj kivitel lehetősége nyíljék meg a mi számunkra. Áz igazán érdekes azonban az, ami ennek a szubvenció ügynek a hátterében játszódott le. Közvetlenül az Austro-Americana szubvenció ügyé­nek elintézése előtt az Osztrák Lloyd a maga részé­ről kijelentette, hogy délamerikai járatait be fogja szüntetni és egész tevékenységét a keletázsiai üz­letre concentrálja. Ez összefüggés láttára, szinte ter­mészetszerűleg merül fel a kérdés, hogy mi történt itt tulajdonképpen? Még 1891-ben megállapodás jött létre egyrészt az Osztrák Lloyd és az Adria, más­részt a két kereskedelmi ministerium között, hogy az Adria a Zante szigetétől nyugatra, a Lloyd pedig a Zantetől keletre eső kikötők hajószolgálatát látják el. Kivételt a brazíliai és argentínai járatok képez­nek ahova az Adria és Lloyd egyenlő számú hajót indítanak és megegyező tarifákat állapítanak meg. Ez igy tartott 1907 ig, mikor az Austro Americana szabadhajózási társaság harmadiknak állott be a két meglevő társaság mellé. Az Adria és Lloyd erre kö­zös megegyezéssel nrgentinát teljesen átengedték az uj társaságnak, maguk pedig járataikat Braziliára re­dukálták. Erre jön most a harmadik felvonás. Az Austro-Americana a szubvenció ügyből kifolyólag szabadhajózási jellegéből rendes járatokat fentartó társasággá alakul át, a Lloyd visszavonul a délame­rikai üzlettől és az Austro-Americana állami támo­gatással lesz hatalmas konkurrense az Adriának. A Lloyd szerződéséből kifolyólag nem támaszthatott versenyt az Adriának, ellenben ezt meg lehet csi­náltatni a hajótársaságok közé beékelt Austro-Ame- ricana-val. El lehetünk tehát reá készülve, hogy az uj társaság tarifáit ellenünk fogja megállapítani és miután szerződése értelmében az osztrák eredetű árukat előnyben köteles részesíteni, azt mégis fogja tenni. Emellett, mig a Lloyd-Adria szerződés évi tizennyolc fiumei járatot biztosított nekünk, addig a jövőben marad kilenc. Egészben véve az Austro- Americana szerződése a hozzá kapcsolódó mellék­Haas Fülöp és Fiai Óriási választékban: Különféle minőségű padlószőnyegek és futók, gyapjú és selyem bútorszövetek, plüsök, ágy- és asztalteritök, zongorateritők, hencser átvetők, szövet és csipke függönyök, Stoorok, drapériák, mad­szönyeg-áruháza Debreczen, Piac-u. 59. sz. rácok, paplanok, gyapjutakarók, lópokrócok, úti takarók, halinák, réz­------------------------­-----------------------------------------------ágyak és réz függönytartó rudak, bőrvásznak, linóleum, kókusz futók és láb­Gy árak: Sopron és Ebergassing. törlők, gyékények stb. W Bel és külföldi tapéták. “W Alapillatott: 1780. évben. - —Telefonszám: 560. ..... Közvetlen beszerzésű Keleti SmyrnélK és PerzséíK. — ----

Next

/
Oldalképek
Tartalom