Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-17 / 42. szám
(4; 42. szám. í909. Október 17 NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE Tanitógyűlés. Tek. Szerkesztőség! Nagy örömmel vártam b. lapjuk minden egyes számának megérkezését, azon jó reményben, hogy a Szatmár-egyházmegyei róm. kath. tanítóegyesület felsőbányái esperes-kerületi körének f. é. szeptember hó 30-án Giródtótfaluban tartott rendes őszi gyűlésének lefolyását olvashassam; sajnos azonban,jelenlevők közül, ez időig senki sem vállalta magára ezen kis fáradságot, hogy e gyűlés lefolyásáról beszámoljon, annál is inkább, mivel úgy a gyűlés, mint a bankett lélekemelő, lelkesedő és érdekfeszitő volt. A köri gyűlést szentmise előzte meg, amelyet a kör egyházi elnöke, Főtisztelendő Pály Ede esperesplébános, egyházmegyei kér. tanfelügyelő végzett. Mise után, Krisztusban testvéri szeretettel üdvözölte a gyűlésen megjelenteket s buzdító megnyitója után a közgyűlés egyhangúlag Láng Viktor Szinérváralja érdemes kántor-tanitóját választotta meg az üresedésben lévő jegyzői állásra, ki hivatalát el is foglalta. Nagy Károly giródtótfalusi kartárs gyakorlati tanítást tartott a természettanból: a közlekedő-edényekről. A növendékek hazabocsatása után következett említett kartárs ur gyakorlati tanításának megbirá- lása; minek lefolyása igen eleven volt s több pedagógiai kérdés képezte tárgyát, amit kartársunk módszere idézett elő. Következet a pályázatban hirdetett pályamunkák felolvasása: 1. Mi a tanító tendője, ha iskolájában hadaró, vagy dadogó növendék van. 2. Mi eredménye van a helytelen emlékeztetésnek ? 3. Miért mondják a szemléltető oktatást igazi oktatásnak? c. tételek. Halmi János alsófernezelyi róm kath. tanító ezen három munkát, Nagy Károly giródtótfalusi r. k. kántor-tanitó pedig az általa választott »A slöjd tanításról« c. tételt felolvasván, elnök kéri a kör tagjait, hogy a pályamunkák megbirálása és megvitatása után a 25 K jutalomdijat a legjobbnak ítélje. Gyűlés egyhangúlag Halmi Janos alsófernezelyi kartársnak ajánlja föl a 25 koronát, mely pályamunkákat nagy tanulmányra valló részletezéssel fejtegetett s mindenkit lebilincselő érdekességgel és erővel adott elő. »A slöyd tanításról« c. tételért Nagy Károly giródtótfalui r. k tanítót is sajátjából (5 korona) jutalmazta meg egyházi elnök ur, ki a tanügynek és tanítóságnak őszinte barátja, miért is jutal- mazottak hálás köszönetüket fejezték ki Ezen aktus végeztével elnök örömmel ad kifejezést annak, hogy a köri tagok szép számban voltak szívesek megjelenni s üdvözölve Főtdő Mátéfy Ipolyt, a nagybányai Minorita-rendház, mint iskolaföntartónak kiküldöttjét, azon reményben, hogy a jövő tavaszszal O-Hután tartandó értekezleten viszontlátjuk egymást, gyűlést berekeszti. Gyűlés után Nagy Károly és kedves neje vendégszerető kartársunk házához mentünk át ebédre. Ételek és italok kiválóak voltak, ami csak a ház úrnőjének válik dicséretére. Bankett alatt a a toasztok sem hiányoztak. Szép, kiváló toasztban elnök ur a házigazdák egészségére üríti poharát. Főtisztelendő Mátéfy Ipoly méltatta esperes-plébános ur hatáskörét, mint elnöknek tevékenységét; összejövetelünket csakis elnök urnák köszönve, egészségére poharát kiüríti. Nagy Károly házigazda szintén Pály Ede esperes-plébános, köri elnök személyében üdvözli a tanítók barátját, kinek egészségére, poharuk kiürítésére hívja föl vendégeit. Főtisztelendő Pály Ede felsőbányái esperesplébános, mint ezen fiókkör méltó elnöke, minden évben anyagi áldozatokkal is kegyesen hozzájárul tanügyünk előmozdításához, miért is a Mindenható Isten sokáig tartsa: a fiatal nemzedék nevében szivEl, elmegyek. El, elmegyek házatoknál S ablakodra felnézek ... Ha virágid között volnál S reám néznél, mosolyodnál Felvidúlna e lélek. Mind hiába nézem, nézem .. . Csak a virág' mosolyog. Rám sem gondolsz, tudom érzem, Nem, nem sejti jelenlétem A szived: meg nem dobog. Incze Lajos. Nem búsulok. Nem búsulok. Többé ezt nem teszem. Lantomon ne szóljon a régi dal, Könybe se lábadjon soha szemem l Nem dallok dalt, olyant, mi bura vall l Mit ér e dal\ Abrándvilágomon Hahotáztak legjobb barátaim: »Poéta szív! A föld rögére von A csalódás, a gyötrelem, a kin.* Nincs kínom, nines búm, ggötrelmem nekem, Csalódni sem csalódtam én soha l Hogy tanyámat e földön nem lelem, Ép’ ez az ok: nem köt a föld pora. Lelkem könnyen szárnyal az ég felé S miben szárnyamnak könnyűsége van, Azt két angyal imájában leié: Te vagy ez lánykám és te kis fiam! Incze Lajos. Heti krónika. A szüret megkezdődött az egész vonalon és rossznak éppen nem mondható. Sajátságos, hogy mig az ország nagy részében a legkétségbeesettebb védekezés dacára, a peronospora, lisztharmat tönkre tett mindent, a Hegyalján, Hajdú, Szabolcs, Bereg- megyében alig szűrnek valamit, mig Szatmáron 2—3 szem volt egy-egy gerezden, addig nálunk Nagybányán elég jó, szép és érett termés lesz. Borunk nem marad mögötte a tavalyinak sem mennyiség, sem minőség dolgában. Az idő pedig annyira kedvező, hogy a leggöthösebb vincellérek sem emlékeznek olyan mesébe illő aranyjuezi napokra, aminőket mi most élvezünk. Természetes tehát, hogy a szüretelés vigan folyik s a politikai helyzet legkevésbbé sem busitja a borsajtó mellett a hazafiakat és honleányokat. Ilyenkor aztán lehet előadás, közgyűlés, ünnepély, minden mellékes a világon, mikor az igazságot, jókedvet, mámort termő nedűnek születése ünnepéről van szó. Talán az egy Blériot érdekli még az embereket, lázas izgatottsággal lesik a napot, amikor a nagy francia bemutatja az első repülést Magyarországon- Hátha egész idáig ellátszik. Még a giródtótfalusiak, meg az ujfalusi parasztok is beszélnek róla. Sokan azonban nem elégesznek meg a beszéd • del, hanem tettekre is készek s elutaznak a fővárosba, a Rákos mezejére, ahol hajdan harczi méneken száguldottak apáink, a saját látó szemükkel akarnak meggyőződni róla, hogy ott a francia egy ostoba mótolán lovagolni fog, mint a középkor boszorkányai szemben a Gellért-hegyen. Nagybányáról is többen útnak eredtek s ha az idő kedvez s ha a vonatok túlzsúfoltsága miatt egyáltalában be lehet Budapestre jutni, akkor jövő számunkban közvetlen szemlélet alapján fog beszámolni a nagy eseményről a krónikás. Kinevezés. Gellért Ferencz pénzügyminiszteri titkárt a miniszter, osztálytanácsossá uevezte ki. A földmivelési miniszter ifj. Molcsány Gábort M.-Szigetre erdögyakornokká nevezte ki. Eljegyzés. Dr. Kóhler János az összes gyógy- tudományok tudora, okt. 15-Cn jegyezte el Petrozsény- ban Baumerth Terikét, Baumerth Károly állami köszénbánya igazgató leányát. Legközelebbi füzetes mellékletünkben Nagybánya történetet fogjuk ismertetni. A Kaszinóegyesület díszes jubileumot tartott múlt szombaton. Száznál többen vettek részt az ünnepségen. Felsőbánya, Erdőd, Fernezely derekasan volt képviselve. Az ünnepség Stoll Béla nagyszabású beszédével kezdődött, melyet múlt számunkban egész terjedelmében hoztunk. Moldován László igen szép, tartalmas történeti ismertetést nyújtott, mely dióhéjban remekül foglalta össze a Kaszinó 75 esztendős küzdelmét. Szőke Béla a vendégekért, Farkas Jenő Felsőbánya nevében a Kaszinóért ürített poharat. Nagy Sándor az erdödi kaszinó, Torday Imre a helybeli polgári kör, Mikola A. Gyula a felsőbányái polgári kor nevében szólalt föl. Mikola verses köszöntőjét ime hozzuk teljes egészében : — Hetvenöt év . . . Hetvenöt év . Nagyon messze kikötő-rév . . , Honnan hóditó útjára Indult hajdan, egy kis gálya, Melynek volt a vitorlája Nagy Széchenyi kultuája. — így vitte bátor vezére A haladás nagy vizére! — És a gálya vigan haladt Viharverte napok alatt Sőt, ha visszatért a révbe, Erősödött minden évbe. Meg-megujult kormányosa, Szaporodott a hajósa. És bár hordott sok, sok terhet Mindig nagyobb kajütt kellett. Mig végre, sok évek múlva, A sikertől felbuzdulva, A haladó kornak nyomán Felépült egy uj alkotmány; Egy nagyobb : — Óceán járó — Minden kényelmet feltáró Szilárd, erős, büszke hajó Ez a szép, fényes Casinó! Bizony, nagy ut: dicső pálya, Amit megfutott mint gálya Itt e szélső végvidéken, Hol szirt akad minden lépten És fujdogál vihar szele, Mely gyűlölettel van tele Minden iránt ami magyar, Ez: ami sok piszkot kavar Haladásunk nyilt vizébe ; Csoda, hogy minden izébe Meg nem lazult a bordája ; El nem nyelte örvény-árja . . . — Nem : — mert Te nagy,magas orom, Messze világitó torony, Égi-fény a sötétségbe, Világitó messzeségbe, A Te fényed ott ragyogott Ahol az örvény kavargott. — Te segitéd győzelemre: Nagy Széchenyi, nagy szelleme! . . . Neked hódolunk mi máma, A Te neved áll imánkba Nekünk, kik itt egybegyülvén, És elhoztuk szivünk mélyén Ama szerény óhajtásunk, Hogy itt azt a példát lássuk, Hogy nincs erőnk semmi másha, 'Csupán az összetartásba. És amit a nagy Széchényi Régen óhajtott megérni, Az az eszme, az a szándék, Legyen már égi ajándék Melynek egy nagy torát üljük: — Összetartsunk — egyesüljünk! — Ezután Sserencsy József szólalt föl, majd Révész János az iparos ifjúsági kör, Zoltán László az ifjúsági kör, S'.őke Béla a kath. legényegylet és nöegylet nevében beszélt s záradékul Ötömössy Zoltán dr. ügyvéd, a Kaszinó titkára felolvasta az érkezett sürgönyöket és leveleket. A pompásan sikerült estélyért a rendezőség fogadja őszinte elismerésünket. A Teleki társaság szép felolvasó ülést tartott vasárnap. A műsort már hoztuk. Közönség egészen megtöltötte a termet, különösen a hölgyek voltak számosán. Révay gyönyörű megnyitót tartott, Ajtay Gábor igen érdekes és valóban értékes jogi értekezést. Incze Lajos költeményeiből ma kettőt hozunk mutatványul, hadd beszéljenek a dalok maguk, Németh Béla elbeszélését pedig a rendkívül összetorlódott anyaghalmaz miatt jövő számunkban veszik olvasóink. A vasárnapi hazafias gyászünnepély igen szép rendben, komoly méltósággal folyt le. A nagy közönség elég szép érdeklődést mutatott s az illető szónokok lelkes, hazafias beszédeket tartottak. Az ünnepélyen a bányász-zenekar is aktiv szerepet vitt. Felsőbányán rendkívüli városi közgyűlés volt folyó hó 13-án, melyben a következő ügyek intézteitek el. A törvényhatóságilag jóváhagyott 1908. évi zárszámadásokat a közgyűlés tudomásul vette. Határozatba ment, hogy az állatorvosi állás végleges betöltéséig Nádor Jakabot mint helyettest fogják alkalmazni 1600 K évi fizetés mellett. A városi bérletek tárgyában tett bizottsági javaslatot azzal fogadták el, hogy a még ki nem adott bérletekre (kenyérszin, limárszin, gubaványoló) uj árverést tartanak. A hivatalos órák megállapításáról szóló tanácsi javaslat alapján elfogad:ák, hogy az eddigi 8—1 órás idő továbbra is megtartandó, az irodai személyzet adóhivatal és rendőrkapitány hivatalos órái kivételével, melyekre nézve a délelőtti 8 — 12 és délutáni 2 — 5 óra kötelező marad. A r. kath. tanítók drágasági pótléka visszatérítésének elhalasztása iránt beadott kérvényére megengedtetik, hogy fizetéseikből a levonás havonként 10 koronás részletekben eszközöltessék. A kövezetvámot engedélyezett alispáni értesítést tudomásul véve, a kövezetvámnak f. é. november elsejétől való életbeléptetését határozták el. Tisztiügyész jelentése szerint Erdélyi Sándorné utcafoglalása ügyében a bíróság előtt kötött egyezséget a gyűlés elfogadta. A keresztutcái lakosok villanyos világítási hálózat meghosszabbítása iráuti kérelmére határozatba ment, hogy a meghosszabbítást mihelyt erre fedezet lesz, a keresztucák is megfogják kapni. A távbeszélő-hálózat létesítésében némi akadály merült föl. Ott ugyanis, ahol a távbeszélő vezeték keresztezni fogja a világítás vezetékét, védőhálókat kell alkalmazni. Ezeknek költségét az állam kisebb összegben állapította meg, mint a Ganz-gyár. E miatt körülbelül november elsejére marad a távbeszélő megnyitása. A festő iskoláról Réti Pistának avatott tollából nagyszabású cikksorozatot hozunk. Szinte emlékiratnak nevezhetnők, annyira értékes Rétinek ez az irodalmi szenzáció számba menő müve. Az első közleményt mai számunkban veszik olvasóink, melyre a figyelmet és a minden irányú érdeklődést felhívjuk. Kossutány Ignác kolozsvári egyetemi tanár az ottani városi közgyűlésen a munkásházak tárgyában tett elfogadásra méltó igazán humánus indítványt. Kolozsvárt 5000 munkás él. Ezek sokszor 2—3 négyzetméteres szobácskábán húzódnak meg öten is. Betegek, gyerekek, aggok, munkások vegyest. Valóságos lakásnyomor uralkodik Kolozsvárott. Kossutány azt indítványozza, hogy a város építsen munkáslakásokat, mozdítsa elő igy a közegészséget, a megelégedést a munkások között: »Mondja ki a tek. városi tanács, hogy szükségesnek tartja, miszerint Kolozsvár városa munkásai számára lakásokat építsen. Ezen célból az érdeklődő érdekelt körök és szakemberekből, különösen az érdekelt munkás szakszervezetek és ipari testület belevonásával egy bizottságot állítson össze. Ez a kérdés minden oldalról kimerítő kész tervezetet készítsen s ezzel járulna a szakbizottságok s azután a törvényhatósági bizottság elé.« Kossutány indítványa Kolozsvárott érthető érdeklődést és elismerést keltett.
