Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-10 / 41. szám

(2) 41. szám.

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKÉ

1909. Október 10.

nek és viszont csak a nagy elme tudja ezeket a szívből jövő impulzusokat megérteni. Azonban egyet különösen óhajtok kiemelni : nagy akaraterejét. Most a nagy akaraterő nálunk, fájdalom a ritka tulajdonságok közé tartozik; ennek talán természetes okai is vannak. Kossuth Lajos azonban, talán azért, mert bölcsője hazánknak egyik kevésbbé áldott területén állott, magával hozta nagy feladatának teljesítésére a nagy, szívós akaraterőt. Amit ő 1848—49 ben végzett, az emberi mértéket meghaladó. Ha végigtekintünk az 1848 iki nagy mozgalom eseményein egész Európában, azt látjuk, azok gyorsan elenyészők, részben éretlenek, mindenesetre aránylag kisebb méretűek szemben azzal a titáni harccal, melyet a nemzet Kossuth vezetése , alatt a reakció és ellenforradalom ellen kifejt. És mikor már mindenütt le volt törve a mozgalom, akkor Kossuth jóformán nehány nap szervez hadseregeket — Danton és Carnot egy személyben, mint róla nagy kortársa Marx mondja és az egész európai demokrácia reá mint vezérére tekintett.

Az ész, a szív és az akarat összhangján alapszik Kossuth Lajos erkölcsi nagysága is, amely csak antik méreteknek felel meg. A nemzet Mózeseként kivezeti a nemzetet a rabszolgaság országából a szabadság földjére és mint bölcs pátriárka nézi későbben az uj nemzedékek törekvéseit, be nem avatkozván, de óva intvén a nemzetet végzetes lépések elkövetésétől, magának sem fényt, sem kincset nem kívánt, saját szegénységével vásárolta meg nemzetének boldogulását.

Kossuth Lajos, aki alkotmányt, szabadságot, demokratikus társadalmat, politikai függetlenséget akart hazájának biztosítani, nagy gazdasági reformjával is a nép széles rétegeinek jóllétét, anyagi haladását akarta előmozdítani. Pénzügyminiszteri javaslataival a régi adórendszer súlyos igazságtalanságait és egyenlőtlenségeit akarta megszüntetni, a bankjegykibocsátás által a magyar hitel- és forgalmi életet az osztrák banktól való függés alól akarta felszabadítani, vasúti politikájával Magyarországot a világrészeket összekapcsoló tengerhez akarta juttatni, összes politikája a magyar termelés szerves kialakulására törekedett, felszabadítván az osztrák iga alól, a hit- bizományok elleni küzdelmében a nép széles rétegeinek terjeszkedését akarta megkönnyíteni. Szóval magyar nemzeti közgazdasági politikát csinált, hogy a magyar közgazdaság szerves egésze független organizmust képezzen, nem pedig gyarló gyarmati életben tengődjék örök időkre.

És amilyen nagy volt mint államférfi, amilyen nagy volt ,mint ember, épp oly nagy volt mint szónok és iró. Ékesszólásával és ragyogó, keleti gazdagságban pompázó tollával a nemzetet, kifejezéseinek színjátékéval az egész világot bámulatra ragadta. Beszédei ott szerepelnek a nagy angol birodalomban mint a rethorika mintái és egy kiváló angol történetíró Kossuthnak első londoni szereplése alkalmával azt írja, hogy az angol közönség bámulta beszédjének gazdag képeit, amelyekhez hasonlókat az angol nép Shakespeare óta nem hallott.

Gyarló tehetségű emberhez képest, egynéhány vonásban vázoltam önök előtt Kossuth Lajos szellemi képét, melynek külső megjelenését a ma leleplezendő szobor önök elé állítja. Íme, a nemzet hódolatából a 60-ik szobor, egy szám, mely ritkítja példáját a legnagyobb és leghálásabb népek történetében.

Csak egyet engedjenek meg hozzátenni. Kossuth Lajos emléke nemcsak azt követeli tőlünk, hogy bámuljuk, dicsőítsük, hanem azt is, hogy híven őrizzük a reánk hagyott nagy örökséget. Szeressük hazánkat és annak népét az ő szellemében, szeressük és védjük e hazának alkotmányos jogait az ő szellemében, fejlesszük Szent István birodalmát nagygyá nemcsak szóval, de tettel és ha kell áldozattal és küzdelemmel is, hogy a magyar korona fényben és hatalomban gyarapodva, lehetővé tétessék, hogy a magyar nép teljes együttérzésben a Gondviselés által itt Európa közepén reábizott nehéz, de dicső feladatot teljesítse az idők teljességéig. így legyen!

MEGHÍVÓ

A Telekzi Társaságnak; 1909. évi október hó 10-én (vasárnap) d. e. 11 órakor a városháza tanácstermében tartandó

I. felolvasó ülésére.

Tárgysorozat:

1. Elnöki megnyitó.

2. Elbeszélés. Irta és felolvassa Németh Béla vendég.

3. Értekezés. Irta és felolvassa dr. Ajtai Nagy Gábor r. tag.

4. Költemények. Irta és felolvassa Incze Lajos r. tag.

Vendégeket szívesen látunk.

Nagybánya, 1909. szeptember hó 27 én.

Fliesz Henrik Révai Károly

titkár. elnök.

Heti krónika.

A héten nem kevesebb, mint hat kirándulás történt Nagybányára. Többnyire növendékekkel és tömegesen, bizonyságául annak, hogy ide még őszszel is érdemes eljönni, nem csak nyáron. Az idegenek bámulták azt az üde, lombos, zöld erdőkoszo- rut, mely ma is körülveszi városunkat, s élvezték a pompás nyári ozondus levegőt.

Hallatlan, hogy a mindig hideg ligetben vasárnap még nagy vacsorát is lehetett rendezni. Az igazság érdekében ugyan nem hallgathatom el, hogy a tárogató dala, meg a jó bor is hevitette keblünket, ám azért az enyhe éjjeli levegőben a kánikula kellős közepében éreztük magunkat.

Volt egy nagy hivatalos kirándulás is többek között. Jöttek mérnökök, felügyelők, közigazgatási főtisztviselők stb. vasúti bejárásra. Már megörültünk neki, hogy kezdődik a láposi vasút, a végén azonban kisült, hogy a téglagyárnak kell egy nyúlfarknyi vágány, azért mozdult meg annyi nagy ember. Sebaj I ez is jobb mint semmi, ez is előmozdítja a kereskedelmi forgalmat.

A szerdai nap a hazáé volt. hatvanéves, keserű emlékek szomorú emléknapja, melyen hazafias búval telik meg a kebel, a csütörtöki pedig a vármegyéé, hol nem gyűltek ugyan össze sokan, mert nem volt választás, de annál több ügyet intéztek el, többek közt a mi vízvezetékünket is, melyről most már elmondhatjuk, hogy »viz se mossa.«

A mai nap pedig kié volna másé, mint a kaszinóé. A megöregedett, hetvenötéves kaszinóé.

A kik alapították, azok rég elhaltak már, unokáik is meglett emberek, kik közzül sokan elszármaztak. Más idők, más eszmék hevítik az embereket, de bizonyos az, hogy ha akkor az összetartás korszakában szükség volt közmivelődési egyesületre, úgy ma még sokkalta nagyobb szükség van reá, a széthúzások, ellenségeskedések és életharcok forrongó idejében.

Jól tudom, hogy megkapóan ünnepélyes, szép, emlékezetes estélye lesz Nagybányának a mai s mikor a megelevenedett hetvenöt esztendő maga oly ékesen beszél, akkor mit tehet egyebet, mint hogy leborulva a múlt idők nagysága előtt elnémul

a krónikái).

Személyi hir. Szlávy Dezső szatmári ev. egyházi felügyelő nejével és Duszik Lajos szatmári lelkész a héten városunkba érkeztek s f. hó 8-án utaztak haza Szatmárra.

Lelkészi kinevezés. A szatmári r. k. püspök dr. Buday Sándor gyertyánligeti plébánost a técsői plébánia javadalomra lelkésznek nevezte ki.

Eljegyzés. Dr. Vinkler János eljegyezte Ember Károly budapesti felsőbb leányiskolái igazgatónak leányát: Sárikát.

Uj doktor. Troplovits Imre, Troplovits Márton helybeli kereskedő fia, a jogi doktorátust Kolozsvárt tegnap kitüntetéssel letette. Avatása ma volt.

Vizsgaletétel. Lévay Béla m. kir. p. ü. számellenőr Nagykárolyban, volt nagybányai járási számvevő, múlt hó 29-én a sárospataki jogakadémián, a jog- és államtudományi I ső alapvizsgát jó sikerrel (egyhangúlag) letette.

Dayka Gábor szobrának leleplezése vasárnap volt Ungvárott. A szoborra Stoll Béla kaszinó elnök, az ungvári kir. kath. gimnázium egykori növendéke, a nagybányai kaszinó nevében díszes koszorút helyezett.

Makray Mihály polgármestert örvendetes családi esemény érte, amennyiben október hó 6-án hajnalban fia született. A kis polgármestert »Istvánénak fogják keresztelni.

A festőiskola ügyére vonatkozólag, úgy látszik, megtalálják a modus vivendit, hogy a hírneves festői gárda itt maradhasson Nagybánya kies vidékén A város sem zárkózik el bizonyos áldozatoktól s hajlandó kérelmeivel is közbenjárni támogatásért a minisztériumnál. A festők minap dr Vass Gyulánál összegyűltek s összegezték kívánságaikat, melyek túlzottaknak éppen nem mondhatók s egytől-egyig teljesíthetők. A részletekbe ma még nem mehetünk, a nyilvánosság előtt való szellőztetéssel az ügynek ártani nem akarunk, csupán annyit mondhatunk röviden, hogy festőink minden valószínűség szerint itt fognak maradni.

Október 6 megünneplése ezúttal is a szokott kegyeletes módon történt. A r. k. és ref. templomokban imák voltak, a középületeket gyászlobogókkal látták el, az iskolákban ünnepségeket tartottak, általános, nagy feltűnést keltett, hogy a ref. templomban a városi hatóság, a főtisztviselőkkel nem volt képviselve.

A Kaszinó ma este tartja 75 éves jubileumát. A közös vacsorán előreláthatólag mintegy 100-an fognak részt venni. Vendégek, tudomásunk szerint Szatmárról, Felsőbányáról, Erdődről érkeztek. A szép és jelentőségteljes ünnepség iránt való figyelemből mai számunkban Stoll Béla elnöknek jubiláns beszédét egész terjedelmében hozzuk. Moldován László igazgató a Kaszinó történetét adta elő érdekesen, emlékezéseiből ezúttal csak annyit közölhetünk, hogy kik voltak 1834 ben a Kaszinó megalapítói? E 15 törzsökös tag névsora a következő:

1. Bremmer János, gyógyszerész. 2. Breuer Lajos, bányaigazgató. 3. Csausz István, városi jegyző. 4. Fésűs Menyhért, városi orvos. 5. Hammerschmidt Ferenc, bányaigazgató. 6 Hammerschmidt János,

kir. bányászati titoknok. 7. Hammerschmidt Pál, kir. bányászati igtató. 8. Horváth Pál, városi tanácsnok. 9. Kovács Lajos, táblabiró. 10. Légeny Zsigmond, városi tanácsnok. 11. Scheffer János, vas árus. 12. Scheuchenstuel József, kir. számvevői tiszt. 13. Topercer Ottó, városi főjegyző. 14. Turman Antal, bányaigazgató 15. Wiszner Antal, kir. bányászati főmérnök.

Kirándulások. A Szatmári felsőkereskedelmiiskola tanárai, névszerint Dunay Sándor igazgató, Baumgarten Zsigmond, Berger József, Berky Lajos, Zsolnay Ármin, r. tanárok, 34 növendékkel e hó

4-én Nagybányára rándultak, itt megtekintették a veresvizi bányát, a zuzókat, a kohót, majd ötödikén Felsőbányára utaztak. Kitűnő idő kedvezett a szép kirándulásnak, az intézet derék tanárai és életrevaló, ügyes növendékei a legszebb emlékekkel távoztak körünkből. — Csütörtökön a szatmári kir. kath. gimnázium növendékei rándultak ki Felsőbányára és vidékére.

. , ------- Mull hétfőn hosszas szenvedés

sz

irti Vilmos. után elköltözött az élők sorából Szirti Vilmos ny. városi lakarékpénzlári pénztáros. Évtizedeken át állott a pénzügy szolgálatában, mióta azonban nyugdíjba ment, azóta napról-napra összeesett, elbelegesedelt. Hir szerint tüdővészben halt meg. Özvegyet és négy kiskorú gyermeket hagyott hátra. A család gyászlapja ez : Alulírottak úgy a saját, valamint az összes rokonok nevében is fájdalommal tudatjuk, hogy a jó férj, felejlhellen jó apa, jó testvér és rokon: Szirti Vilmos nyug. takarékpénztári pénztárnok, városi képviselő, 1. hó 4 én d. e. 10*/2 órakor életének 65-ik és házasságának 27-ik évében, hosszas és fájdalmas szenvedés után az Urban csendesen elhunyt. Drága halottunk hült tetemét f. évi október hó ö-án, szerdán d. u. 4 órakor fogjuk a Fűrész köz 7. számú házból a ref. vallás szertartása szerint örök nyugalomra helyezni. Nagybánya, 1909. október hó 4 Béke lengjen porai felett! Özv. Szirti Vilmosné szül. Molcsány Róza neje. Róza, Vilmos, Ernő, Lajos gyermekei. Özv. Keresztes Albertné szül. Szirti Mária testvére.

Maderspach Károlyné szobrának leleplezése okt. 10-én lesz Ruszkabányán. Maderspachné a szabadság- harc egyik vértanúja volt, akinek férje bánatában mo- zsárágyuval végezte ki magát. A szobrot a boldogulnak unokája: Weisz János felügyelete mellett a kassai ipariskolai ifjúság készítette. Maderspachné nagynénje volt Hoffmann Árpád helybeli jónevü kereskedőnek. A Hoffmann-család tegnap gyönyörű kivitelű koszorút küldött a leleplezendő szoborra.

Szinérváralján múlt vasárnap volt a Kossuth- szobor leleplezése, mely alkalomból messze vidékekről nagy és előkelő közönség gyűlt egybe a községben. Az ünnepség fénypontja Földes Béla orsz. képviselőnk magvas és mélyen járó emlékbeszéde volt, melyet mai számunkban egész terjedelmében hozunk. Mándy Zoltán, a szoborbizottság elnöke, átadta a szobrot, melyet a község nevében Bárány Béla főbíró vett át. Pap Zoltán országgyűlési képviselő elszavalta ez alkalomra irt magasszárnyalásu ódáját, majd a szobor megkoszorúzása következett. A képviselőház koszorúját Földes Béla tette le a következő szavak kíséretében: Leteszem e koszorút a magyar országgyűlés képviselőházának megbízásából annak a halhatatlan szellemnek a szobrára, aki az újkori Magyarország megteremtője, nemzetünk egyik legnagyobb fia volt, ki vezére volt és lesz a nemzetnek mindaddig, mig magyar él e földön. A függetlenségi párt koszorúját a következő szavakkal helyezte el: Leteszem a függetlenségi és 48-as párt koszorúját e szoborra, mely időtlen időkig hirdetni fogja az ország függetlenségének evangéliumát, Kossuth Lajos dicsőségét, örök hálánkat nagy szelleme iránt. Á főrendiház koszorúját Mán(dy Zoltán, Szatmár vármegye koszorúját Falussy Árpád dr. főispán, helyezte el. Ezután még mintegy ötven koszorút helyeztek a szobor talapzatára. Nagybánya várost Torday Imre

h. polgármester és Smaregla János jegyző képviselték az ünnepélyen.

Meghívó. Polgártársak! Honfiak! Nagybánya város hazafias közönsége folyó hó 10 én, vasárnap délelőtt háromnegyed 11 órakor a Rákóczi-téren gyászünnehélyt tart, áthatva a nagy idők emlékeitől, visszaemlékezve az 1849. október 6-iki gyászos napok eseményeire, amikor ezredéves népünket akarták kitörülni a nemzetek sorából, a mikor a szövetkezett hadseregek vérbe fojtották a már-már kivívott magyar szent szabadságot, mikor a nemzet szine-java halállal bűnhődött magyar érzületéért. Az ő vértanuságokból fogunk lelkesedést és erőt meríteni a hazaszeretethez és a további küzdelemhez, amelyre ismét nagy szükségünk van! Emlékezzünk! Jelenjetek meg mindannyian az ünnepen. Programm: 1, Indulók. Előadja a bányász zenekar. 2 Élőbeszéd- Tartja Szerencsy József. 3. Szónoklat. Tartja Jeney Gyula. 4. Ünnepi beszéd Tartja dr. Kiss Rezső. 5. Szavalat. Előadja Tompa Kálmán drámai színész, a pécsi Nemzeti Színház tagja. 6 Hazafias énekek. Előadja a városi dalárda. Hazafias üdvözlettel a rendezőség.

Vármegyei közgyűlés volt október hó 7-én, Falussy Árpád főispán elnöklete mellett. A főispán napirend előtt Thaly Kálmán haláláról emlékezett meg. Azután elkezdődött a 273 tárgy lemorzsolása. Némileg több időt vett igénybe a négyféle pótadó megszavazása. Nagybányának ezúttal kevés ügye volt napirenden, de ezek között igen jelentős a viz-