Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-03 / 40. szám
(2) 40. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKÉ 1909. Október 3. káját is minden uj intézmény és a lakosságnak egy- j felől természetes, másfelől a bevándorlás által való szaporodása is feltétlenül növeli. A tájékozatlan városi orszgij képviselők azon jelszava, hogy a fizetésrendezést azon meg takar itá- sok^i lehetne eszközölni, mely a városi tisztviselő^ létszámának apasztása által állana elő : nem egyéb illúziónál, mely azonban egyhamar el nem oszlatható. Ezért szükséges, hogy törvényben állapíttassák meg a városi tisztviselők fizetése. A törvény főelve pedig nem a fukarság, hanem a közgazdasági fejlesztés legyen. A 70-es években az ország zilált pénzügyi helyzetét is takarékosság által akarták javítani, ami lehetetlen volt és a végén is a közgazdasági intézmények (vasútépítés stb) fejlesztése által jutott az ország a mai szép gazdasági fejlődés magaslatára. A városi üzemek jeles erőket kívánnak a tisztikarban és ezért az előléptetési viszonyok javításáról és a szabad verseny növeléséről kellene gondoskodni, valamint a megfelelő műszaki erők alkalmazásáról és a közgazdasági eredmény jutalmazásáról. Ezeket a következőleg vélem elérhetni: 1. Ha az állami, vármegyei és városi tisztviselők között a viszonosság kimondatik, azaz ha az egyiknél eltöltött szolgálati idő a másiknál beszá- mittatik a nyugdíjba és a korpótlékokba is. 2. A községi törvény azon intézkedése, hogy községi elöljáró csak az lehet, ki 2 évet a városban töltött, töröltetik és lehetővé lesz, hogy egy kis város érdemes polgármestere egy nagyobb városhoz is átmehessen, az államhoz is s a megyéhez is. 3. Ha a polgármester közgazdasági feladatának megfelelőleg nem csupán jogi képzettséggel biró, hanem az érettségi vizsgát tett (kereskedelmi akadémiai, néptanítói oklevél) bármely egyén is lehetne polgármester. Ma a közgazdasági tehetségek a pénzintézetekhez és iparvállalatokhoz tolulnak, jövőben azokra a városoknak is szükségük leend. 4. Mérnök alkalmazása legyen kötelező a műszaki ügyek ellenőrzésére. 5. A polgármesterek javadalmazását a következőleg vélem megállapitandónak a városok szerint, ha a rendes költségvetési bavétel pótadó nélkül. 100.000 kor. felül van VIII. f oszt. 250000 „ 55 „ VII „ 55 500.000 „ 55 VI. „ 55 1,000.000 „ 5 5 „ V. „ 55 Az állami fiz. osztályoknak megfelelő lakbéren kívül a polgármestereket megilletné azon jövedelmi többlet 10 százaléka, 10 éven át, mely valamely vállalatilag kezelt üzem házi kezelésbe vétele által alatta előfog állani. Ezen % dotáció divatban van az állami üzemeket kezelő tisztviselőknél is, a gyári vállalatoknál és pénzintézeteknél és serkentő hatása kétségtelen. Az érettségi bizonyítványtól is el lehetne tekinteni a polgármesteri állásnál oly esetben, ha a jelölt üzleti zsenijét vagyonszerzés által bizonyította be. Polgármesterré jelölhető az oly írni olvasni tudó egyén, kinek szerzett vagyona (öröklés és sorsjegynyeremény vagy szerencsejáték nélkül) meghaladja a város költségvetési bevételét. Heti krónika. A negyedik quartalis elérkezett. Halad az idő, közeledünk az év vége felé. Itt volna a betakarítás szaka, de, fájdalom, ninss mit betakarítani a mi vidékünkön. Ez az esztendő nagyon mostoha volt hozzánk. Most még azzal sem vigasztalódhatik az ősember, hogy ha nem terem nekem, terem a szomszédnak, mert a szomszédnak sem termett. Október elseje arról is nevezetes, hogy ilyenkor lép életbe a vasutak téli menetrendje. Nekünk ugyan semmi változást nem hozott, még csak a szamosvölgyi vasút jégszive sem indult meg a sok könyörgésre, hogy megindította volna a második járatot Nagybánya és Zsibó között. Egy kisvárosi cigánytól egyszer azt kérdeztem, hogy miért nem oktatja a bandát egy kicsit modernebbül ? Azt felelte, hogy nem érdemes ennek a közönségnek, mert alig keresek valamit. Megkérdeztem a közönséget is, hogy miért nem pártfogolja tulajdonképpen a zenekart? A közönség meg igy szólott: — Nem érdemes, mert nem tanul semmit a cigány. így vagyunk a zsibói vonattal is. Mi nem utazunk, mert egyjáratu vonaton nem érdemes utazni, ő pedig nem rendez be második járatot, mert nem utaznak. Hát igaz, hogy a zsibói valamivel különb a bikszádinál, ahol a vonatvezető sajátkezüleg lapáttal szórja be a síneket, mikor csúszik a masina, meg ahol a gép után állandóan két kocsi zazarkövet hurcolnak, különben kisiklik az egész mindenség, de még a bikszádinak is van télen is legalább két járatja naponként. Legyen bár azonban sok vagy kevés a vonat, szomorú valóság az, hogy a festőiskola Kecskemétre zónázik. Tizenhárom esztendei szép mull után Nagybánya megszűnik Barbizon lenni. Mégis csak szerencsétlen szám az a tizenhárom! Eddig, ha valamerre messze-messze utaztunk s szóba jött Nagybánya. — Ah, Igen, ott, ahol a festőiskola működik. Jaj! kérem, Nagybánya finom, müvészváros! így beszéltek hozzánk az idegenek. A szilva és gesztenye ugyan ezután is megmarad hírnek, de oda a művésznév, mig Kecskemétnek barackja is lesz, meg szilvája is, de nyer hozzá müvésztele- pet is. Csupa szomorúság a világ, lám megint küszöbön október hatodika, a hatvanadik évforduló. Két emberöltő! és mi még csak ott tartunk, hogy gyűjtünk a vesztőhely megvásárlására. Ötvcn-hatvan év egy emberélet, Felét elalszod, felét elfecsérled. De pár nappal a gyászos forduló előtt, Szinér- váralja örömünnepet ül A szomszédban Kossuth- szobrot lepleznek holnap. Ott lesz Nagybánya is küldöttségileg, ott lesz szivében, érzelmeiben apraja- nagyja, a falu mind, hiszen majd csak ők is eljönnek, mikor ránk kerül a sor, mikor majd a nagybányai Kos- suth-szobor ünnepélyének programmját fogja közölni a krónikás. A beállott uj évnegyed alkalmából kérjük az eló'fizetések szives beküldését, mely célból mai számunkhoz utalványlapot mellékeltünk. Személyi hir. Kondor Mihály m. kir. állategészségügyi felügyelő pár napot városunkban töltött. Okt. 4. Jövő hétfőn Őfelsége nevenapja lesz, mely alkalommal a templomokban istentiszteleteket tartanak s az iskolákban a tanítás szünetelni fog. Himenhir. Madarassy László helybeli szolgabiró szept. 25-én jegyezte el Szatmáron Vajay Irénkét, Vajay Károly ottani polgármester leányát. Makray Mihály dr polgármester tegnap megkezdte szabadságát s a hivatalt Torday Imre h. polgármester vette át. Makray szabadsága október végéig fog tartani. Dr Lakatos Mihály újonnan megválasztott városi orvos szeptember 29 án tette le a hivatali esküt s működését városunkban megkezdette. A szatmári ev. egyház szeptember 26-án Duszik Lajos volt nyíregyházi s. lelkészt, jelenleg szatmári h lelkészt, rendes lelkészévé választotta. Nagy, nehéz dátum, keserű emlékek egész halmazát idézi föl a magyar szívben. Az ősznek halálünnepe ismét közeledik. Jövő szerdán lesz, mely alkalomból a templomokban gyászistentiszteleket tartanak. Emlékezzünk régiekről . . . emlékezzünk meg a vérpadra hurcolt hősökről, kik bátran haltak meg a szabadságért — és a szabadság mégis . . . hol késik ? . . . A szinérváraljai Kossuth szobor leleplező ünnepélyén holnap Nagybánya városát Makray Mihály polgármester, Torday Imre h. polgármester, Smaregla János jegyző, Virág Lajos anyakönyvezető fogják képviselni. Uj vasúti menetrend lépett okt. 1-én életbe, mely azonban sem a fernezelyi, sem a felsőbányái, sem a szatmár —nagybányai és zsibói vonalon semmi változást nem hozott. Az egyéb vonalokat érintő lényegesebb változásokról lapunk más helyén emlékezünk meg. Kirándulás. A szatmári felső keresk. iskola 35 tanulója négy tanár vezetése alatt október hó 4-én d. e. 9 óra 12 perckor városunkba érkezik. 4-én d. e. az aranybányákat és zuzókat tekintik meg, délután a városi múzeumot. 4 órakor indulás Fernezelyre, hol a kénsavgyárat és a kohót óhajtják megtekin- tani. Este visszajönnek vacsorára Nagybányára. 5-én reggel 7 órakor indulás Felsőbányára s onnan egyenesen Szatmárra utazás a déli vonattal. Mikszáth-utca. A Teleki társaság körében mozgalom indult meg, hogy városunk egyik nagyobb Okt. 6. A juhot, szamarat és a tehenet. Külön sorba ment vadkecske, vadszamár Hasznos állat aztán mind munkába jár, Világura, Huseng bölcs tanácsot ad: »Neveld párosával házi barmodat. Dolgozzál velük és edd meg húsúkat, Adót gondozásért igy adnak sokat!« Kiválaszt minden jó bőrű állatot, Amelyeket az mind megnyuzatott, Melegbőrü róka, a menyét, a nyest, Sorra kerül selymes cobolylyal vegyest S a négylábuaknak bőréből ruhát Csinál, amit a kétlábuakra ád. Evett-ivott, ámde dúsan szórta szét A- kincset. A bu nem zavará eszét Jó szivében mindig bizalom vala S jó emléket hagyott, mikor meghala. Jól élt negyven évig. Barátságra kész S csupa ész, igazság volt e nagy vitéz. Vesződsége sok volt negyven év alatt Teménytelen gond és varázslat miatt, Mikor lelke ama jobb hazába ment. Trónja örökségül maradt idelent A sors életének szűk határt szabott, Elvitte a halál a bölcset, nagyot. A világ ezentúl nem karolhat át S nem mutatja néked szép arculatát. Maradt ám LÍusengnek egy okos fia, Tahmuraz, a divigázó dalia. Jött és elfoglalta apja trónusát S hatalom övével övezé magát. Hívja seregéből minden móbedét S ajkáról édesdeden foly a beszéd. Mondván: »Mátul óta ez a trón enyém, S a korona, buzogány és diadém ! A földet a rossztól megtisztítom én S megvetem a lábam a hegy tetején! A gonoszság kezét kurtára nyesem, Világ ura én leszek más senki sem ! Ami e világon hasznos, rendre itt Felfedem s kibontom kötelékeit.« Gyapjút aztán juhról, bárányról levág S szőni-fonni kezdett az egész világ — Gonddal a szőttesből szab a sáh gúnyát, S a szőnyegszövésre is tanácsot ád. S ahol csak talál gyorslábú állatot, Nekik szénát, zabot, szalmát adatott. A kóbor vadakra is ügyet vetett, Ezektől hiuzt, sakált külön vetett. Összefogja mindet pusztán és hegyen S megkötözteti, hogy seregben legyen Madarak közül jó fajtájuakat, Büszke nyakú fácánokat, sólymokat Össze fogdostat és tanítani kezd — A világ álmélkodással nézi ezt. Meghagyta: becézve bánjanak velük, A hízelgéstől hadd enyhüljön hevük. Tyúkot s kukorékoló kakast hozott. Hadd szóljon, amikor verik a dobot. Módjával mindent, mi hasznos lehetett, Rejtekéből rendre előtüntetett. S kiáltja: »Mindezért hálát adjatok! És a teremtőhöz imádkozzatok ! Hatalmat állaton ő adott nekünk. Dicsérjük! Mert vezetőként jár velünk!« A sáhnak egy derék, jó vezére volt, Aki rosszaságra sohasem hajolt. Sejdaszp a neve s nagyon nagyhirü lett, Másra mint a jóra, egy lépést se tett. Nappal bőjtöl, s éjjel is magába száll, S teremtője előtt imádkozva áll Barátja mindenki s nincs törvénye más Nappal böjtölés, éjjel imádkozás. A sah jó csillaga ő ; békóba vet, Ura ellen törő gonosz lelkeket, Mutatván a sahnak jóság utait, Hatalmat csak igazságra alapit. Gonoszságtól a sah lelke szabadult, Róla isteni fenség sugára hullt. Ment s megkötözé bübájjal Arimánt, S megüli gyorslábú paripa gyanánt. Időnként a hátára nyergeit dobott, S rajta a világon körül vágtatott A sok div távozni látván igy sáht ❖ Szántó Mór és Társa SZATMÁR, Hám János-utca sarok. Kocsis dolmány öltönyök és rózsás szűrök állandóan raktáron. -...... — Világvárosi mintára berendezett férfi- és gyermekruha-telepe megnyilt. nsrag-37- elérik a, vá-sáirló közönségre, lieg-37alku nincs, mivel minden darabon olcsó,! szabott ár látható.
