Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-04 / 27. szám

1909. Julius 4.

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

S még e századnak is rideg szellemében Találni mesterre, kiváló költőre,

Ki az ismeretlen, névtelen törekvőt Késztesse, buzdítsa, vezesse előre . . .

Nemes biztatásod nem parlagra hullott;

Te tudod, hogy a dal: életem, mindenem !

S ha lehullna szárnyam, félúton, letörve, —

Eddig megtett pályám bizonyít mellettem.

S költőtől költőhöz még itt-ott fölhangzik Egy-egy üdvözlő dal nagyritkán, elvétve ;

S a köszöntött lantján zengő visszhang támad, Vissza zeng társához nótázó kedvébe.

De én fölmentlek a viszonzás terhétől . . . Eszméid Htjáról érttem Te ne térj ki.

Pár meleg akkordnál, mit hozzám küldenél Nagyobb gyönyör nékem szárnyalásod nézni.

»Didó,« »Vesselényi,« »Vasington« költője . . . »Bosszú« és »Kalapács« győztes alkotója . . . Örök-gyásszal teli, bús »Turáni dalok«

Meleg szivü, lelkes ihletett dallója;

Régi meleg vágyam téged üdvözölni Most lázba hozott uj költői győzelmed.

Hű tanítványodtól vedd szívesen e dalt, ítéleted mérje baráti szeretet.

Baráti érzésed melegét ismerem . . .

Ama kedves napok színes, szép emléke,

Az a közöttetek gyorsan eltűnt pár nap Meleg sugár éltem mély, szürke egére.

Már mint ismeretlent szívesen vezettél.

Biztattál küzdésre buzdító szavakkal ;

De igaz öröm is mindig a lelkemnek Lantodra sugárzó minden uj diadal.

Igen ! Költészetünk büszke oszlopa vagy . . . Nemzeti haladás szerény, hű harcosa.

Ódáidból tiszta, erős honszerelmed Hatalmasan búg föl mint kurucharsona.

Nem nagyhangú frázis nemzeted szerelme;

Bűnére rámutatsz, tévedésit mented, —

Erényeit szelíd dicsfénynyel környezve,

Nemes küzdelemre lázasan serkented.

Buzdítasz szavakkal, buzdítasz példáddal: Irányharcok mellől békén félre állva;

A mit e harcokról én nekem üzentél Hadd kiáltsam itt ki, — széjjel a világba:

»Költői irányról ítélni, dönteni Nem a jelen, mindig a jövendő joga.

Alkotással szembe alkotást állitni . . . így harcoljon a Ma szellemi bajnoka!«

Takács Ilus.

Heti krónika.

Pár évvel ezelőtt egyszer egy barátom ily szókra fakada:

— Ha őszszel a teheneimet elajándékozom, mindegyiken nyertem volna 45 forintot

— Hogyan? mondám kérdőjellé görbülve.

— Hát csak úgy, hogy a kitelelés 100 forin tómba került darabonként s most Ígérnek érte 55 öt.

Körülbelül ilyen korszakra van kilátás a közel jövőben. A búza méreg drága, takarmány nincs. Nálunk esik az eső szünetlenül, másutt meg soha.

— Tiszt uram! — tördelte kezét kétségbeesetten, mentse meg azt a magyar foglyot, az uram öccsét, a kisebbik uramat, amig a halálra nem küldi a cudar osztrák.

A hadnagy arca elsötétült s alig tudta kimondani a tagadó szókat:

— Becsületemmel felelek érte ! . . .

Összerogyottt az asszony s átkulcsolta a fiatal

daliás tiszt térdét s úgy nézett rá megvesztegető, gyönyörű kék szemével.

— Mentsd meg őt és a tied vagyok. Menj, szabadítsd meg, én a kerti lugasban várlak, — suttogta félőrülten az asszony.

A hadnagy lelkében nagy harc dúlt: A csatát a kötelesség vesztette el. Gyöngéden kibontakozott az asszony hófehér karjából s kardot kötve elrohant.

Holdvilágtalan, nyomasztó, forró este volt, a színes virágágyak kábitóan illatoztak. A rejtett tü- csökcsiripeléssel egy almafa bogán versenyre kelt a fülemüle. Az asszony érzéktelenül tágranyilt szemmel, hófehéren ült egy kis kerti pádon.

Hirtelen erős nesz támad. Szeretne elmenekülni, de lábai megbénultak. A bokrok közül egy férfi közeledik. Alig van már lépésnyire.

— Eszter! — kiált föl egy ujongó hang.

— Jóska! — sikolt vissza a válasz és az asszony, mint a kilőtt nyíl repül a jövevény keblére.

Elnémul a tücsökdal. A fülemüleének. A nagy csöndességben csak a csókok szerelmes zenéje hali- szik, meg egy-két szaggatott, suttogó szó :

— Hű maradtál hozzám? Szeretsz?

— Örökre . . . örökre! . . .

Az édes szerelmes hangokat hatalmas dörej zavarja meg. Egész közelben egy terebélyes somfabokor mögött kékesen szálldogál a lőporfüst. A legény odarohan és a daliás, szép kozákhadnagy épp akkor zárta le megtört, nagy, fekete szemét . . .

Olyan nedves az időjárás, hogy hihetetlen, csoda- doígokról veszünk híreket.

Egy ,ur hársfákat ültetett a háza elé, a fák nem fogantak meg. de a védőkarók mind kihajtottak.

Valami vicinálisnak feltételes megállóhelyén a napokban a falat lekaszálták. (Vályogból lévén, a bele vegyitett zab mind kihajtott.)

De ez még semmi.

Szinérváralján egy bérkocsinak a padozatán, ahova az ember a lábát teszi, kizöldült a búza. (Képzelni lehet, hogy mennyit bolygatták a szőnyeget.)

Ha ez igy tart, mindnyájan vb-k leszünk t. t. nélkül. (Mit jelent a vb., azt tessék egy csődhirdetésben kikeresni és hogy mit jelent a v. b. t. t., azt most Bécsben tudják a legjobban.)

A nagybányai ember azért nem könnyen veszíti el a kedvét. A liget is csak megy valahogy, a vendéglős ugyan tízszer annyi vendéget is el tudna látni, de a körülményekhez képpest azért jól érzi magát. A polgári körben táncolnak napról-napra, a tornateremben vívnak, a kaszinóban énekelnek és színházat játszanak s a budapesti táncmester már nem tud helyet kapni nálunk, ahol a lábát megvesse.

A cukrászdában is van élet, ez a nagybányai állandó festő kiállítás, ahol már csak azért is szívesen megiszik az ember egy pikkolót, hogy eredeti festményekben gyönyörködjék. Előnye az is, hogy első kézből, a szomszédból, az előzékeny Ganzék központi irodájából kapja a villámos világítást s igy pazarul mutatja be kincseit.

Innen ugyan nem vágyik el senki, még a megyegyülésre se ment be a héten egyetlen lélek sem Nagykárolyba, mit nekünk vármegye, mikor Nagybányán nyaralhatunk.

As esős időben e.gy német nyaraló barátunk, mit tegyen unalmában, megtanulta a magyar nyelvet. Panaszkodik, hogy nehéz a grammatika : Perlekedendem,

Perlekedendel,

Perlekedendik,

ebben az igeragozásban kitörik az ember nyelve.

Kér engem, hogy hatoljam ki pu, hogy lehetne könnyebb grammatikát kapni, de aztán ne abáljam ki az egész világnak az ő hibáit.

Nem is tettem. Idegenekkel szemben is mindig

diskiet a krónikás.

Kinevezések Az igazságügyminiszter Berksz Lajos dr. lovag debreczeni törvényszéki joggyakorno- kot a nagybuttyáni járásbírósághoz jegyzővé, Pap Mihály kékesi bírósági telekkönyvi dijnokot a ma- gyarláposi járásbírósághoz Írnokká nevezte ki. Ja- hászovits Manó nagysomkuti bírósági jegyzőt ügyészségi megbízottul rendelte ki. Smer Géza szinérvá- raljai betétszerkesztő írnokot a belényesi járásbírósághoz hivatalból kirendelte.

Elismerés. A földmivelési miniszter Szabó Adolf nyug. kir. erdőigazgatónak, gazdasági tudósítói buz- gólkodásáért elismerését fejezte ki.

Eljegyzés. Radó Endre nyíregyházi ev. főgimnázium tanár, Radó Pál helybeli kir. főerdőmérnök és Márton Róza fia jun. hó 29-én tai tóttá eljegyzését Nyírbátorban Nemes Béla ottani főjegyző és Berencsy Ilona leányával: Margittal.

Molcsány Gábor kir. erdőtanácsos, a helybeli kincstári erdészetnek főnöke, nyugalomba vonult, a napokban jött a min. leirat, mely az érdemes főtisztviselőnek a maga kérelmére nyugdíjazását kimondja. A tisztikar, mely meleg szeretettel ragaszkodik volt főnökéhez, valamint jó ismerősei, barátai a távozónak e hó 7-én, szerdán, a SzéchenyiTigetben, tiszteletére közös vacsorát rendeznek. A hivatal vezetését julius 1-től Ocsárd Károly erdőtanácsos vette át.

Simon László főgimn. tanár, hir szerint megválik a nagybányai főgimnáziumtól, vagy a fővárosba vagy annak közelében valamelyik vidéki gimnáziumba megy, hogy hova, az még nem befejezett dolog. Utóda nálunk, minden valószínűség szerint Kerekes Sándor lesz, aki helybeli születésű, jelenleg fehértemplomi tanár s akiben szintén kitűnő erőt nyer az intézet. Simon távozását őszintén sajnáljuk, úgy az intézetnek, mint társadalmunknak rokonszenves, közszeretetben állott alakja volt.

Himenhir. Pálmav Sándor városi számosztályi tisztviselő junius 29-én tartotta esküvőjét Kerekes Margittal, Kerekes János helybeli városi rendőrhadnagy leányával. Az ifjú párra az áldást Révész János lelkész adta a helybeli ev. templomban.

A muzeum, mivel Balezer György muzeum őr tartalékos hadnagy 35 napi gyakorlatra Erzsébetvárosba utazott, Julius hó folyamán zárva lesz, ha azonban a muzeum iránt érdeklődő idegenek azt látni óhajtják, a kulcs Neuberger István főgimn. tanárnál áll, a ki készségei intézkedik, a fennálló szabályok szerint a muzeum megnyitása iránt.

T. előfizetőinknek a nyaraló évad alkalmából a lapot bárhova, bármily rövid időre szívesen utánok küldjük, ha tartózkodásuk helyét velünk levelezőlapon tudatják. A kiadóhivatal.

A Papolczy-fóle telek árverése tegnap volt a városházán. A város tulajdonát képező telket Farkas Sándor ezredes vette meg — akinek háza szomszédos az eladott telekkel — 3450 koronáért. A telek iránt igen nagy volt az érdeklődés, öten is árvezeztek rá. A kikiáltási ár 2000 korona volt.

Mai számunkhoz utalványlapot mellékeltünk az esedékes összeg kitüntetésével.

27. szám. (3)

A nagybányai Teleki Társaság julius hó 11-én Felsőbányán a vendéglő nagy termében felolvasó ülést tart a következő műsorral- 1. Farkas Jenő a Teleki Társaság t. tagja üdvözli a Társaságot. 2. JLévai Károly elnök megnyitó beszédje. 3. Simon Aurél vendég szavalata. 4. Fliesz Henrik r. tag költeményei. Felolvasó ülés után társas vacsora és tánc. Felkérem a Társaság tagjait, hogy minél számosabban csatlakozzanak a kiránduláshoz. Indulás julius hó 11-én délután fél 6 órakor a Szénatéri állomásról. Nagybányán, 1909. junius hó 29-én. Fliesz Henrik titkár. Révai Károly elnök. Tervben volt, hogy Révész János is fog szerepelni ez estélyen, mivel azonban időközben elutazik, ezért sajnálatára Felsőbányán az ülésen nem vehet részt.

A sarlós boldogasszonyról nevezett veresvizi bánya holnap tartja szokásos ünnepségek keretében neve napját s ma este lesz a bánya kivilágítása.

A nagybányai részvény takarékpénztár az 1909. év első félévi mérlege szerint a betét emelkedett 185235 koronával a váltó-tárca apadt 99.937 koronával a viszleszámitolást apasztotta 118.134 K-val. jelzálogkölcsön emelkedett 93.583 koronával, folyó számla kölcsön kiadás emelkedett 85 512 koronával. A félév nyereménye 21.407 K mi meg felel a múlt évi jövedelemnek, sőt némi emelkedést mutat.

A kisdedóvó intézet céljaira b. Kováts Géza magyar-utcai házát megvételre fölajánlotta. A gazd. és pénzügyi bizottság pénzügyi szempontokból a közgyűlésnek a vételt nem javasolja.

Kanyaró-járvány. A héten 17 újabb megbetegedés fordult elő. A városi kisdedóvó intézetet julius

7-től kezdve bezárták. Az iskolák különben is szünetelnek.

A nagybányai áll. főgimnázium huszonkettedik értesítője megjelent dr. Rencz János igazgató szerkesztésében. Közli a személyzet, tantárgyak, könyvek, fölszerelések, érettségi vizsgálatok, tanulók sorozatát a szokásos statisztikai kimutatásokat. Az értesítőt az igazgatónak rövid értekezése vezeti be »Egy fejezet a tapasztalati lélektanból« címmel mely a hazaszeretetei és a kozmopolitismust tárgyalja. A tanítás egész éven át zavartalanul folyt, a tanár kar kebeléből Kiss Gábor Budapestre távozott s helyére Simon László jött. Volt az intézetnek 344 tanulója. Egészségi állapot jó, valamint a fegyelmi állapot is. A növendékek több kirándulást tettek. Maturus lett 13. A Petőfi önképzőkör és a segélyző egyesü- üdvös működést fejtett ki. A jövő tanév kezdete szeptember 4-én, beiratások szept. 1, 2, 3, napjain. Az értesítő csinos, külső kiállítása Nánásy István nyomdájának az érdeme.

Az idegenforgalmi vállalat legközelebb a Délvidékre szándékozik figyelmét kiterjeszteni, mivégböl vagy Aradon vagy Temesvárott fog irodát nyitni, A vállalat terve az, hogy a szünidők idője alatt az országban szerte utazgató diákság, az úgynevezett intézeti kirándulások résztvevői, minél nagyobb számban keressék fel Temesvárt, Aradot, ahol a vállalat olcsó ellátásban részesítené őket és egy diákszállót rendezne be számukra. Azontúl gondoskodnék az iroda arról, hogy a Délvidék nevezetességei, érdekesebb helyei illusztrált többnyelvű leírásokban tétessenek a külföldi utazóközönség előtt ösmeretessé és természetesen kiterjedne az iroda gondoskodása arrra is, hogy a Délvidék egyéb pontjai iránt érdeklődő idegenek itt kellőleg kalauzoltassanak és, hogy róluk, kényelmükről ugyanoly módon goudoskodás történjék, mint ahogy arra a külföldön hosonló intézmények berendezve vannak. Az idegenforgalmi iroda automobil közlekedés létesítését is tervbe vette. Automobilokat járatna Temesvárott, amelyek természetesen kirándulásra és kisebb utazásokra is rendelkezésére állanának a közönségnek. Az automobilok, ha a kísérlet beválna nyáron át rendszeres járatokat rendszeresítenének Buziásfürdö és Temesvár között és abban a mértékben, amilyen mértékben ezt a közszükséglet megkívánná, rendszeres automobiljáratokat tartana fenn Temesvár és a Délvidék fontosabb gócpontjai között. Elsősorban létesítené a vállalat a Temesvár-Arad közti automobil közlekedést, mint amelyet e két város közgazda- sági, kereskedelmi és ipari érdeke tesz szükségessé,

Füzetes mellékletünk 9—16. lapját (A dogé és Dogaressa, irta Hofimann Amadé Th. E, fordította Németh Béla) mellékeltük mai számunkhoz. Az érdek- feszitő regényes novellára felhívjuk t. olvasóink figyelmét.

A Debrecenben létesítendő református püspöki paróchia terveire kiirt pályázaton 4 tervvel pályáztak; és pedig: László testvérek, Balogh Kálmán, Bobula János és Pavlovits és Szilágyi építész cégek. A pres- byteri ülés elhatározta, hogy a vázlattervekért egyenként a 600 koronát lefizeti, de az építési részlettervek kidolgozásával Balogh Kálmán építészt bízza meg a Magy. mérnök és építész egylet díjszabásában megállapított honorárium mellett, ami az összköltségek 3 %-ának felel meg. László testvérek tervei szerint az építés 150,000 koronával, Pavlovits Szilágyi tervei szerint 154,000 koronával lenne olcsóbb a Balogh tervei szerinti építésnél. Előbbeni szerint az épület 9.63 u/°‘ot utóbbi szerint 10.1 %-ot Balogh költségvetése szerint 7.1 %-ot jövedelmezne. A gyűlés mégis Baloghot bízta meg az építési tervek elkészítésével és bizottságot küldött ki az ügy elintézésére, melynek tagjai lettek: Somogyi Pál, Komlóssy Artúr, Acél Géza, Márton Imre és Garda Dezső.

Transzvál és a borpataki viz. A Borpataki Bor- viz-vállalat igazgatósága eredményesnek ígérkező