Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-27 / 26. szám

1909. Junius 27. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE kis koczkázatos vállalkozás, mikor fedél alá akarja csalni valaki olyan helyen a közönséget, ahol nyáron mindenki a szabadba, erdőbe, hegyek közé vágyik és mehet is. Községi villamos telepek létesítése. A községi villamos telepek létesítése tárgyában a belügyminiszter 50 531/III. 1909. szám alatt a köz­ségek és városokhoz a következő rendeletet intézte : Mind gyakrabban előfordul azon eset, hogy egyes városok vagy községek a tervezett villamos­berendezések előmunkálatainak, valamint a kiírási műveleteknek elkészítésére — szakértő hiányában — valamely gyárat kérnek fel s ezen művelet ké­pezi azután a versenytárgyalás alapját. Ezen eljárást nem tartom helyesnek, mert az ekként készített ki­írási műveletek rendszerint oly kikötéseket tartal­maznak, melyeket csak a tervező-gyár képes telje­síteni az ő sajátos rendszerével. Igaz ugyan, hogy a kiírásban rendszerint bennfoglaltatik, hogy a terve­zettől eltérő tervekkel is lehet pályázni, de mind­amellett — miként azt a tapasztalatok mutatják a pályázó cégek lehetőleg a tervezethez tartják magu­kat azon indokolással, hogy a kiírás alapját képező tervezetet a kiíró hatóság már el is fogadta Ily kiírási művelet pedig mindig a tervező cég javára billenti a mérleget. Ezen eljárás megváltoztatása céljából felhívom a városokat és községeket, miszerint a jövőben eset­leg létesíteni szándékolt villamos-berendezések terve­zésével és kiírási műveletének elkészítésével pártat­lan szakértőt bízzanak meg, mely műveletek a ke­reskedelemügyi miniszter átal műszaki és iparfejlesz­tési szempontból történt felülvizsgálás után szolgál­nának a közszállitási szabályrendelet 11. §-ának figye­lembe vételével a kiírás alapjául. Ha a kiíró hatóság a tervezet elkészítésére szakértővel nem rendelkezik s ilyennek alkalmazását pénzügyi viszonyai meg sem engedik, a tervezet elkészítésének valamely gyárra való bízása föltétlenül kerülendő s ily esetekben a kiírás alkalmával csupán versenytárgyalásra való fel­hívás lesz kibocsájtandó. Ezen felhívásban megadandó lenne a létesíteni szándékolt közvilágítási lámpák száma azzal, hogy a berendezés megfelelő nagyságú tartalékot kell, hogy magában foglaljon s egyben a hazai ipar védelme szempontjából a közszállitási sza­bályrendelet előírásai is kikötendők lesznek. Ezen esetben az odaítélésnél a közszállitási szabályrende­let 29. §-ának 10. pontja lesz szem előtt tartandó, melynek értelmében a szállítás vagy munka annak ítélendő oda, ki — a tervekből Ítélve — a kiirt szállítást vagy munkát műszakilag helyesen és vi­szonylag legjutányosabban teljesiti. Amennyiben pedig a kiíró hatóságnak a fentiekben vázolt kiírási műveletek elkészítéséhez útbaigazításokra lenne szük­sége, úgy az adatok közlése mellett forduljanak köz­vetlenül a kereskedelmi muzeum igazgatóságához. Heti krónika. Amennyi nyökdécselés hangzott el a héten is a tantermekben, ha azt mind beszélő-gépbe szednénk, egy egész tragédia telnék ki belőle dalban elbeszélve. De ime jun. 22-én, d. e. 2 óra 57 perckor átléptük a nyári napfordulást, keresztül értünk a leghosszabb nappalon, elkövetkezett az apostolok oszlása s igy beköszöntött a gyermeksereg legboldogabb korszaka: a nagy szünidő. Nekünk, hírlapíróknak éppen az ellenkezője, amikor uralkodó planéta: az uborka. 500 riporter hiába verdesi fejét a sziklába és nem tudja megfejteni, hogy miről Írjon? Nekem szerencsére éppen kapóra jött a János napja, amikor jóbarátaink igy szoktak beköszöntem : — Én eljöttem hozzád piros szegfüvei és el akarok menni részegfüvei. Ugyancsak egy dátum ezzel az Iván éjszakája, meg küszöbön Szent László, elég népszerű nevek ahoz, hogy egy-egy olvasóm kedvesen emlékezzék, meg róluk. írhatnék hasábokat a szamosparti nóták­ról, meg a zazarmenti pezsgő-versenyekről, de nem sértem meg nyájas olvasóimat, hiszen ők maguk is ki tudják tölteni a névnapok képzelt blankettáit. Tanúja voltam a héten egy tűzoltói kivonulás­nak, mikor az őr jelezte az utcát, ahol baj van, a készenlét kivonult, de nem találta meg a tüzet, szé­pen visszavonult, mint aki jól végezte dolgát, a ház pedig az alatt csendesen leégett. De ez nem a mi városunkban esett meg, habár nem nagyon messze innen; ne avatkozzunk tehát a más dolgába. Az azonban már egészen a mi dolgunk, hogy színészek érkeztek ide. Krémer itt járt, engedélyt kapott s építi is már a nyári színkört; még érde­kesebb, hogy egyidejűleg ezzel napilapot kapunk és pedig színész újságot. Két fiatal iró neki buzdult s vállalkozik arra, hogy minden nap művészi tudósí­tást ad (harmatos egek! egyszer egy héten is de nagyon nehéz). Szóval haladunk gőzerővel, hihetet­lenül és feltartóztathatatlanul. Ki hitte volna ezt még a múlt héten. A lap nem félhet az uborka évadtól, mert neki bő tápot nyújt mindennap a színészet, a társulat pedig nem félhet a bukástól, mert neki bő tápot nyújt mindennap a lap. Igazán, szinte nem érti az ember, hogy miért nem csinálták ezt meg előbb is, ezelőtt is, persze- persze nagyon nehéz előfizetőket kapni, ebben aztán már valóban bő tapasztalatokkal szolgálhat az uj kollegáknak a krónikás. Kinevezések. A pénzügyminiszter Baumerth Károly bányatanácsost a IV. fiz. osztály 3. fokoza­tába felügyelővé, Schmidt Lajos főmérnököt a 2-ik fiz. fokozatba főmérnökké, Palmer Arthur magán­gépészmérnököt főmérnökké, Schmidt Jenő bánya­mérnököt a 3-ik fiz. fokozatba mérnökké, Nickmann Richárd segédmérnököt mérnökké nevezte ki. Zempléni a Teleki-Társasáyhoz meleghangú kö­szönő levelet intézett tiszteletbeli taggá választatása alkalmából. A levél szövege következő : Nagyságos Elnök Ur, Mélyen tisztelt barátom! A »Teleki Tár­saság« okiratát a személyemet és irodalmi működé­semet ért nagyszabású kitüntetésről nagy örömmel vettem. Fogadjátok érte hálás köszönetemet. Vég­telenül jól esik, hogy annak a városnak irodalmi vezérei, akik elődeinek körében Petőfi oly szeretet­tel időzött, bennem, Petőfi egyik szerény tanítványá­ban és csodálójában megemlékezésre méltó érdemet találtak. E kitüntetés bizalmat ébreszt bennem, hogy nem járok helytelen utón, midőn a magyar nemzeti szellemet egyrészt kifejteni, másrészt atyafi nemzetek költői maradványainak feldolgozásával bővíteni kívá­nom és ezzel, ha nem is a földi, legalább a lelki Szittyaországot újjá építeni segítek. Mintha a szabad­ság öreg ezredesének, Petőfi és Garibaldi barátjának helyeslő szavát hallanám ki leveletek sorai közül: Jól van, öcsém, avanti! Fogadjátok még egyszer jóságtokért egyenként és összesen hálás baráti köszö­netemet, melylyel vagyok s maradok alázatos szol­gátok Zempléni Árpád. Budapest, 1909. junius 22-én. Falussy Árpád Szatmárvármegye és Szatmár szab. kir. város főispánja, a beállott politikai válság következtében a napokban beadta lemondását. Díszes esküvő volt városunkban junius 21-én, Szatmári Királyi Domokos István főkonzul ugyanis e napon lépett házasságra gróf Kun Sárikával, néh. gróf Kun Károly leányával. Tanukként Péchujfalusi Péchy Imre és Szatmári Királyi Domokos Andor szerepeltek. Az esketési szertartást Soltész Elemér ref. lelkész végezte. Festői látványt nyújtott a sok szép diszmagyár a nászmenetben. Az ifjú pár hétfőn délután Zsolczára utazott. Hangverseny. Németh Gyula operaénekes, mint egészen bizonyos forrásból értesülünk, augusztus el­sején hangversenyt tart nálunk. Müértő közönségünk figyelmét előre is fölhívjuk az élvezetes estélyre. Vármegyei közgyűlés lesz julius 1-én, melynek 148 pontból álló tárgysorozatából kiemeljük a kővet­kezőket : Kereskedelmi miniszter leirata a szatmár-bik- szádi vasútnak előmunkálati engedély megadása tár­gyában. Adomány megszavazása az aradi vértanuk kivégzési helyének megvásárlására. A 48-as muzeum segély kérvénye. Az erdőszáda-farkasaszói útnak a törvényhatósági úthálózatba fölvétele. Felsőbánya szék- helylyel járási állatorvosi állás szervezése. Szabályren­delet a községi-, körorvosok, halott kémek, bábák ügyviteléről, kötelességeiről stb. Nagykároly határozata állami iskola felépítésére ingatlan szerzése iránt. Nagy­bánya szabályrendelete a vásárokról. Nagybánya gyámpénztárának 1905—1906. évi mérlege. Az áll. polgári leányiskola, holnap, vasárnap, jun. 27-én délelőtt tartja záróünnepélyét. Az állami elemi népiskola harmadik értesítője megjelent Székely Árpád gondos szerkesztésében. Igen szép fénynyomatban hozza mind a három díszes iskola- épület képét s továbbá Székelynek egy komoly érve­lésű, szép cikkét a gyermek védelemről, melyet la­punk homlokán egész terjedelmében hozunk. Az év történetét ismerteti, statisztikai adatokat hoz és tud­nivalókat a jövő évre Az intézetnél 27 tanító és 9 hitoktató működik. A növendékek száma volt a múlt évben: mindennapi iskolás 1295 és pedig 1122 magyar, 173 oláh anyanyelvű. A csinosan kiállított értesítő Nánásy István jónevü nyomdájából került ki. Az érett ifjak bálja múlt szombaton kitünően sikerült. Szép számú előkelő közönség gyűlt össze ez alkalomból a Kaszinóban, melynek termei csino­san voltak díszítve. A táncos közönség, a rendestől eltérőleg, elég nagy volt s járták is a bosztont vig kedvvel egész reggelig. A mulatság jövedelme a segély­egyesületnek is juttatott valamit, a hagyományos deficit tehát ezúttal elmaradt. A figyelmes rendező­ség elismerést érdemel minden irányban Rajzkiállitás. A főgimnázium rajzkiállitása igen élvezetes és tanulságos látnivalókat nyújtott a héten. Balezer György tanár kiváló gondot fordít a müizlés fejlesztésére, valamint arra, hogy a növendékek lehe­tőleg természet után rajzoljanak és fessenek. Egyik­másik tanuló mint kész festő kerül ki az iskolából. A múltakhoz viszonyítva, bizony nagy haladást tettünk ezen a téren s jól esik látnunk, hogy a vezető szak­tanár kiválóan kedveli a magyaros motívumokat. A g. kath. templom tornyának falait már felhúzták egészen a teljes magasságig s a jövő héten megkezdik a fedélszékek elhelyezését. A szép magas torony nagy­ban emelni fogja városunk látképét s általában az egész templom igen csinos, finom Ízlésre valló, gyö­nyörű alkotás, mely messzeföldön ritkítja párját. A nagyszálló építése erősen halad előre, már itt- ott a falak, mintegy két méternyire kiemelkednek a földből, az óriási alapozási, beton munkálatokkal el­készültek s most már szemmel láthatólag gyorsan fog­nak az inpozáns méretű falak fölfelé emelkedni. Gyászhir. Bálint István ny. csendőrörmester e hó 21-én reggel 5 órakor 43 éves korában meghalt, hosz- szas szenvedés után 23-án temették általános részvét 1 mellett. Béke poraira ! 26. szám. (3) Borpatakban e hó 20-án volt az iskolai vizsgá­lat igen szép eredménynyel, mely mindenkit igaz el­ismeréssel tölt el. Fliesz Henrikné, aki a II—IV. osz­tályt vezette, csak februárban vette át az osztályo­kat, mikor a gyermekek nagy része csak nyögte a magyar nyelvet, most pedig mindegyik folyékonyan beszéli azt. A vizsgáló bizottság teljes megelégedé­sét fejezte ki. Az iparos ifuság által junius 20-án rendezett kedélyes-estély úgy anyagilag, mint erkölcsileg igen szépen sikerült. Térszüke miatt nem méltathatjuk külön-külön az estély szereplőinek érdemeit, melyet összegezve, elismeréssel adózhatunk a nyújtott kel­lemes szórakozásért. A misztótfalusi Szt. Erzsébet forrásnak neve­zetes látogatója volt a múlt héten. Boromisza Tibor püspök ugyanis jun. 18-án végezte el a bérmálást Láposbányán, honnan délután hosszú kocsisortól ki­sérve vonult el Sikárlóra. Misztótfaluban Simon Aurél capsula és dobozgyáránál állott meg a menet, hol is a gyár tulajdonosa s a ház úrnője fogadták; Simon Aurél Pálmika nevű leánykája pedig szép virágcsokor­ral kedveskedett az eg>házfejedelemnek. A főpásztor és kísérete a gyártelepet tekintették meg a tulajdonos előzékeny vezetése és felvilágosító magyarázata mel­lett. Az ősz egyházfejedelem feltűnő érdeklődést tanúsított a gyár berendezése iránt s részletesen ma­gyaráztatta meg az egyes gépek működését s elis­merését fejezte ki a látottak felett. Majd a »Szt. Erzsé­bet« forráshoz vonult, hol is a sziklafalból dós érben kiömlő ásványvizet tekintette meg hoszszas érdek­lődéssel s tetszéssel annak tisztasága felett, majd megáldotta a forrást e szavakkal: »Isten áldása le­gyen e forráson és azon, aki munkásságát és eszét az emberiség javára értékesíti.« Aztán a lugasban szolgáltatott fel a szívélyes házigazda frissítőt, mely alkalommal a főpásztor Szent Erzsébet forrásvizet kért poharába s élvezettel ürítette ki a kristály- tiszta, gyöngyöző, üdítő forrásvízzel kevert pezsgőitalt — s ismételten elismerését fejezte ki a látottak felett s örömét azon, hogy magyar ember ilyen szép és áldásos vállalkozást tart fent — aztán szives búcsú után Sikárlóra hajtatott kiséretével. Sziklaváry AdolfT] A,kir' bányaigazgatóság- _______—f________I nak egy regi, nyugalma­zott, előkelő tisztviselője halt el e hó 21-én 90 éves korában. A boldogult kir. főmérnök, főpénztáros volt, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, városi képviselő. Szorgalmas, kötelességtudó tisztviselő, aki ölven évet szolgált s tizenöt éve volt nyugdíjban. Nagy részvét mellett temették szerdán, jun. 23-án délután. A család gyászlapja következő: Alantirottak úgy a saját, valamint az összes rokonok nevében is mély fájdalommal tudatják a felejthetetlen jó édes apa, szeretett jó após, drága nagyapa és rokon Sziklaváry Adolf m. kir. bányaigazgatósági nyug. fő­mérnök, főpénztáros, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, Nagybánya sz. kir. r. t. város képviselő- testületének virilis tagja, 1848-ban a magyar fegyver­gyár intézőjének folyó hó 21-én, este 9 órakor, tevé­keny és fáradhatatlan életének 90-ik évében, az üd­vösségünkre rendelt utolsó szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhuny tát Drága halottunkat folyó hó 23-án délután 5 órakor fogjuk a róm. kath. vallás szerint örök nyugalomra helyezni. Jó lelkének üdvé­ért az engesztelő szent misét pedig folyó hó 24-én reggel 9 órakor fogjuk a helybeli plébániai templom­ban a Mindenhatónak bemutattatni. Nagybánya, 1909. junius hó 22-én. Áldott emléke örökké él szivünkben! Mittner Istvánná szül. Sziklaváry Irma, dr. Sziklaváry Zoltán gyermekei. Dr. Sziklaváry Zoltánná szül. Nyull Erzsébet menye. Mittner István veje. Sziklaváry Sándorka unokája. To rnavizsgálat. Az áll. főgimnázium udvarán f. hó 23-án folyt le a tornavizsgálat. Délelőtt az első négy osztály tanulói mutatták be csinosan megvá­lasztott gyakorlataikat osztályonkint, délután pedig a felső négy osztály állt ki a porondra. Az előre meg­állapított változatos műsor a következő volt: 1. Hym­nus. 2. Csapattornázás. 3. Mintacsapat szabadgyakor­latai kéziszer nélkül. 4. Huszas csapat a nyújtón. 5. Gúlák 2 lovon. 6. Mintacsapat tornázása a magas korláton. 8. Vívás (kezdők és haladók). 9. Lóugrások előre és hátra (Tizes csapat). 10. Gúlák 2 lovon és bakon. 11. Szózat. Igen élvezetes látványt nyújtott ez a vizsga, főleg, mivel bemutatták azokat a gya­korlatokat is, melyek az országos tornaversenynek képezték volna tárgyát. Többek között a mintacsa­pat szabadgyakorlatai nyújtottak igen kedves lát­ványt. (Jj Gyula tanár fáradsága nyomán sikerült ennyire összhangzatos eredményt elérni. Uj lap városunkban Fliesz Henrik és Bertalan István, a fiatal hírlapírói gárdának ez a két tehet­séges tagja Színházi Újság címen egy naponkint megjelenő lapot ad ki a nyolc heti színi szezon tar­tamára. A szerkesztők nevei a lap szellemes és öt­letes tartalmát teljesen biztosítják. Előfizetési ára az egész idényre 4 K. Egy példány 10 fillér. Az első szám julius 1-én kerül ki a nyomdából. Melegen ajánljuk a közönség jóakaratába a városunkban még ismeretlen, pompásnak Ígérkező lapot, Krémer direk­tor csak köszönettel adózhatik ennek a kizárólag tár­sasága érdekeit szolgáló kis lapnak és szerkesztőinek. Kirándulás. Egerből a ciszterita főgimnázium 33 növendéke tanáraik vezetésével tegnap hozzánk rán- dult ki. A tanárok közül eljöttek: dr. Madarász Flóris, Mátray Rezső, dr. Nagy Béni, Perényi Kan­did, Pölöskey Kornél. Csatlakoztak még hozzájuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom