Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-16 / 20. szám
(2) 20. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE kornoki évek elteltével, 1896-ban Nagybányára, az itteni m. kir. főerdőhivatalhoz erdészszé nevezték ki. Ezen idő óta állandóan városunkban tartózkodott. 1906-ban erdőmérnökké léptették elé. Tagja volt a városi képviselőtestületnek, a tavaly megalakult Teleki körnek és sok más egyesületnek. Hivatalnok-társai sokra becsülték benne az odaadó barátot és kiváló munkaerőt. Az elhunyt sokoldalú tehetséggel megáldott férfi volt. Különösen a zenéért rajongott. A hangversenyek alkalmával. magas művészi fokon álló hegedüjátékában nem egyszer volt részünk gyönyörködhetni. Hegedűjét, melyből a bűvös hangokat kicsalta, legnagyobbrészt sajátkezüleg maga készítette. Nagy zenei készültségét nem vitte egészen magával a sírba, mert a fiatalabb gárda, mely szintén a hegedű művészetének hódol, benne dicséri fáradhatatlan mesterét. Társadalmi életünkben sokáig betöltetlenül marad az ür, melyet maga után hagyott. Temetése szombaton d. e. 11 órakor ment végbe óriási részvét mellett A város egész intelligenciája meghatottan kisérte a koszorúktól megrakott koporsót utolsó útjára. Kartársai Molcsány Gábor erdőtanácsos vezetése mellett teljes számban résztvettek a temetésen. A család a gyászesetről a következő jelentést adta ki: uzv. Schönherr Antalné Csausz Anna úgy a maga,,mint leányai: Ilona, Szidi és férje: Hoffmann Árpád, továbbá Csausz Gyula, Novákné Schönherr Leopoldina nevében is mélyen megrendült szívvel tudatja, hogy szeretett fia, a jó testvér és rokon: Schönherr Sándor m. kir. erdőmérnök, a Calasanti bányatársulat igazgatója, Nagybánya város képviselőtestületének tagja folyó év május hó 13-án reggel 8 órakor, élte 42-ik évében váratlanul elhunyt. Drága halottunkat május hó 15-én d. e. 11 órakor helyezzük örök nyugalomra. Az engesztelő szentmisét pedig 17-én d. e. 9 órakor fogjuk érette az Urnák bemutattatni. Nagybánya, 1909. május hó 13-án. Legyen örök békesség hamvai felett! A nagybányai m. kir. főerdőhivatal tisztikara az alábbi jelentésben emlékezik meg kedves halottjáról : A nagybányai m. kir. főerdőhivatal tisztikara megszomorodott szívvel tudatja, hogy felejthetetlen emlékű kartársuk: Schönherr Sándor m. kir. erdőmérnök rövid szenvedés után, folyó hó 13 án reggel 8 órakor elhunyt. Nagybánya, 1009. május hó 13-án. Áldás emlékére! A Teleki társaság külön gyászjelentése a következőkép hangzik: Ä nagybányai Teleki Társaság mély fájdalommal tudatja, hogy szeretett tagja, a jeles zeneművész: Schönherr Sándor 1909. évi május hó 13-án hirtelen elhunyt. Nagybánya, 1909. évi május hó 13-án. Áldásunk lebegjen porai felett! A végzet rendelkezései megmásithatatlanok; ezért a ránk mért csapást megadással kell elviselnünk ! Pihenjen békében! A villámvilágitás szabályrendelete. II. Kész. 22. §. A városi hálózattól a fogyasztó telke határáig való csatlakozó vezetéket, nemkülönben innen a házi fővezetéket az áramóráig, ha ez a telek határán levő csatlakozó ponttól 50 méternél nincs távolabb, az elektromos mü saját költségén készíti el, nagyobb távolságnál a több anyag és munka költsége a fogyasztónak bemutatandó előzetes költségvetés alapján felszámittatik. 23. §. Az elektromos mű a berendezések számára szükséges áramórákat díjmentesen szolgáltatja. ■ A csatlakozási főbiztositókat az elektromos mű adja és szereli fel a fogyasztás színhelyén. A szerelési költségek, valamint anyagköltségeinek megtérítése fejében a fogyasztó az áramszolgáltatás megkezdése előtt az áramóráért egyszersinindenkorra 10 koronát, a főbiztositókért pedig szintén 10 koronát tartozik fizetni az elektromos mű pénztárába. 24. §. Mig az áramóráknak állami hitelesítése életbe nem lép, valamely áramóra adatainak helyességére vonatkozó vitás kérdés eldöntésére az elektromos műnek egyedül mérvadó ellenőrzó készülékével való összehasonlítás szolgál és le- vagy felfelé 5°/0 átlagos eltérés megengedhetőnek vétetik a mérő maximális terhelése s ennek egyhuszada között. Ha a számláló le- vagy felfelé 5%-nál nagyobb eltérést mutat, vagy ha a mérő tárcsája terhelése nélkül is állandóan egy irányban forog, kijavítandó, vagy helyessel kicserélendő. Ez esetben, valamint ha az áramóra bármily okból megállóit, a vitás hónapra az áramfogyasztás nagysága úgy határoztatik meg, hogy az előző és következő hónap fogyasztásának középértéke vétetik. Ha a számláló megvizsgálása a fogyasztó fél kívánságára történik és ha az átlagos eltérés levagy felfelé 5%-on alul marad, a vizsgálat fejében a fogyasztó a műnek 4 koronát tartozik fizetni. 25. §. A 22. és 23. §-okban megirt csatlakozó vezeték, áramórák és főólombiztositók az elektromos mű tulajdonát képezik és azokon bármely változtatást, vagy rongálást ejteni tilos. Ezek kijavítását a mű saját költségén végzi, kivéve, ha az mások hibájából vált szükségessé. 26. §. Ha az elektromos mű éjjel-nappal, megszakítás nélkül szolgáltat áramot, jogában van javítás, vagy más munkálat végzése céljából a nappali órákban az egész hálózatot, vagy annak egyes részeit szükség esetén kikapcsolni; az ilyen megszakítások lehetőleg egy nappal előbb a helyi lapok utján, vagy írásbeli értesítéssel a fogyasztók tudomására hozandók. 27. §• Ha valamely fogyasztó úgy használná az áramot, hogy azáltal az áramszolgáltatásban zavarokat idézne elő, a zavaró fogyasztás betiltható, esetleg az egész berendezés a hálózatból azonnal kikapcsolható. 28. §. A fogyasztott áram havonként utólagosan fizetendő. A számla alapján követelésbe hozott ösz- szegek a számla bemutatásakor kiegyenlitendők. Az elektromos műnek joga van egy-egy havi árambér biztosítására a fogyasztótól kamatnélküli biztosíték letételét is kívánni. A számlázott összegek elleni felszólamlások a számla bemutatásától számított 8 napon belül a mü üzemvezetőjénél érvényesíthetők; az ezen határidő lejárta után a számlaösszeg a fél részéről elfogadottnak tekintetik. A felszólamlás által azonban a számlázott összeg kifizetése halasztást nem szenvedhet. III. Rész. Árszabás. 29. §. A magánosok számára szolgáló elektromos áramegység ára világítási célókra hektówatt- óránként száz Wattonként és óránként 6 (hat) fillér. A csekély áramfogyasztásu fémszálas izzólámpáknak 1909. Május 16. közhasználatúvá váltával a hektówattóránkénti egységár 7 (hét) fillérre emelkedik. Ha valamely fogyasztó az elektromos áramot egy évben átlag 500 órán felül használná, az 500 órán túl eső résznek az ára hektówattóránként 5 (5) fillér. Az évi átlagos használati órák száma úgy álla- pittatik meg, hogy az óra által mutatott egé#z évi hektówattóra fogyasztás elosztatik az egész berendezésben foglalt áramfogyasztó készülékek, igy pl. lámpák, fűtőtestek egyidejű hektóvattokban mért áram fogyasztásával. 30. §. Olyan világítási berendezések, vagy világítási berendezések oly részei, melyek csak nappal, reggel 7-től este 4 óráig, vagy csak nyári időben (április 1-től szeptember 15-ig) használnak áramot, árkedvezményben részesülnek; csak nappali időben használt áramért hektówattóránként 6 fillér, 500 órán túli átlagos évi fogyasztásnál pedig az 500 , órán túli évi fogyasztásért mindkét esetben hektówattóránként 4 fillér az egységár. Az átlagos használati órák megállapítása a 29. § szerint történik. 31. § Az elektromos műnek jogában áll azonban a felekkel átalányszerződéseket kötni, avagy az etőző egységáraknál kedvezőbb egységárakat engedélyezni. 32. §. Az elektromos áram ára motorok hajtására, vagy más ipari célokra — tekintet nélkül a nap szakára, melyben használtatik — hektówattóránként 5 fillér, az esetre, ha az áram évi átlag 1000 órán túl vétetik igénybe, a többletfogyasztásért hektówattóránként 2 (kettő) fillér. Azon megszorítással azonban, hogy az áram az esti órákban a téli hónapokban, vagyis szeptember 15-től március 31-ig esti 4 órától reggeli 6 óráig, a nyári hónapokban pedig esti 7 órától reggeli 5 óráig ne használtassák, az áram ára hektówattóránként 2 (kettő) fillér, 1000 órán túl a többlet hektóvattórán- ként 1-5 fillér. Az évi átlagos használati órák száma úgy ál- lapittatik meg, hogy az áramóra mutatta évi összes fogyasztás hektówattórákban elosztatik a berendezésekben alkalmazott összes motorok és egyéb ipari célokra szolgáló készülékeknek az elektromos.műtől előre megállapított összes hektówattszükségle- tével. Az elektromos műnek joga van a korlátolt fogyasztás üzemi idejéről a helyszínén meggyőződést szerezni, esetleg önműködő kikapcsoló órákat alkalmazni. 33. §• Az elektromotorokat világitó gépek hajtására vagy világitó akkumulátorokat töltő gépek hajtására használni nem szabad. Ha az ilyen eset mégis előfordulna, a motorok egész áramfogyasztását a világítási árszabás szerint kell megfizetni. Nagybánya város az ebben a szabályrendeletben foglalt összes jogait és kötelezettségeit az 1907. évi november hó 25-én kelt üzembérleti szerződés tartamára az 1—18., 22., 23., 25. és 31. §-okban foglalt jogokat és kötelezettségeket pedig az elektromos mű építésének tartamára is és pedig az első üzemév számlájára a Ganz-féle villamossági részvénytársaság budapesti cégre ruházza át. E cég azonban a 16. §-ban előirt felülvizsgálati dijakat nem tartozik fizetni. Az e szabályrendeletben többször említett elektromos mű pénztára alatt mindig a Ganz-féle részvénytársaságnak, mint bérlőnek pénztára értendő. A társaság a magánfogyasztók elleni igényeit hintókkal járnak, a minek szemlélése önnek rosszul esnék, önnek szegénynek kell lenni, anélkül, hogy elrejthetné szegénységét. Gondolja ön, hogy ön ezt türelmesen el tudná viselni? Akármelyik no is osztja meg sorsomat, ha egyáltalában akárki, célom, hogy mindent megtegyek, mi öt boldoggá és elégedetté tehetné; és egyáltalában nincsen semmi, ami nagyobb boldogtalanságot okozna nekem, mintha elbuknám e kísérletben. Tudom, hogy sokkal boldogabb lennék önnel, mint ahogy vagyok, feltéve, hogy önben semmiféle elégedetlenséget nem látok. Amit ön nekem mondott, lehet, hogy tréfa volt, vagy félreértés. Ha igen, felejtsük el; ha nem, nagyon szeretném, ha ön komolyan meggondolná, mielőtt válaszolna. Én határozottan a mellett maradok, amit Írtam, föltéve, hogy ön js akarja. Az én véleményem az, hogy ön ne tegye. Ön nem szokott hozzá a nehézségekhez és ezek szigorúbbak lehetnek, mint ahogy ön gondolná. Tudom, hogy ön mindenféle tárgyról helyesen tud gondolkozni és ha ön komolyan megfontolja, amit ir, a válasz megírása előtt, határozata mellett maradok. Igaz ragaszkodással A, Lincoln. E levelet azért közöltem teljesen, mert élénk bepillantást nyújt Lincolnnak lelkivilágába: a csendes, szomorú, komoly Lincolnnak leikébe. Miss Owens visszautasította Lincolnt, a kire ez a nem várt csapás igen mély benyomást gyakorolt. Három évvel későbben azonban megösmerkedett egy másik leánynyal és azt el is jegyezte. Hanem sorsa itt is üldözte: az eljegyzés felbomlott. Erre azután Lincoln a következő szomorú levelet irta egyik barátjának: »Én vagyok most a legszánandóbb lény a világon. Ha egyenlően szétosztanák azt, amit érzek, az összes emberek között, nem maradna egy vig arc sem a földön. Vájjon, jobb leszek-e, nem tudom; félek azonban, hogy nem. így azonban semmiféleképen sem maradhatok. Meg kell halnom, vagy pedig meg kell javulnom.« Későbben azonban kibékült Miss Foddal és feleségül is vette. Lincolnt fiatalabb korában háromszor választották be Illinois állam képviselőházába; 37 éves korában pedig országos képviselőnek, kongresszusi tagnak választották be Washingtonba. Lincoln egyáltalában nem volt »praktikus« politikus. Nem azt nézte, mi után lázong a tömeg, vagy mit akarnak többi képviselő társai, hanem saját meggyőződése után haladt. Mindenkitől teljesen független volt és pillanatnyi érdekek vagy személyes célok elérése helyett, mindig a közjót tartotta szem előtt. Mikor fiatalabb korában, Illinois állam képviselőháza egy javaslatot fogadott el, melyben elitélték a rabszolgaellenes társaságokat, Lincoln nem elégedett meg azzal, hogy a javaslat ellen szavazott, hanem, mikor már a javaslatot elfogadták, társaival egy tiltakozó okmányt akart aláíratni, dicsérve és védve a rabszolga-ellenes társaságokat. Igaz ugyan, hogy csak egy társa merte aláírni a tiltakozást, de Lincolnak sikerült az okmányt a jegyzőkönyvbe foglaltatni. Mikor későbben, washingtoni kongresszusi tag korában, a mexicói háború kiütött, mikor egész Amerika lelkesedett az amerikai fegyverek győzelmes dicsősége felett, mikor mindeuki csak a harci hírekért égett, Lincoln volt az egyedüli, ki felállott a kongresszusban és a mexicói háborút szükségtelennek nyilvánította. Ehhez azután bátorság is kellett. De Lincoln meg volt győződve, hogy a mexicói háború csakis a szere- csen rabszolgaság növekedését jelentené és nem is engedte magát elhallgattatni, sem a zajongó tömeg tapsaitól, sem a dübörgő ágyuk bömbölésétől. Néhány évvel későbben, 1856-ban szenátornak jelölték, de mivel egyik ellenfele szintén a rabszolgaság ellen tört lándzsát, Lincoln barátainak nagy meglepetésére, a választás előtt ellenfele javára visszalépett, ezáltal saját esélyeit tönkretéve. A népnek azonban tetszett Lincolnnak e bátorsága és tántorithatlan meggyőződése és 1858-ban, a republikánusok öt jelölték szenátornak a demokrata Douglassal szemben. Douglas egyike volt a leghatalmasabb és legnépszerűbb demokrata vezéreknek. Kiváló szónok, rendkívül ügyes vitázó. A demokraták igy is uralmon voltak. Douglas megválasztása tehát bizonyosra volt vehető. Lincolnt egyre figyelmeztették a barátai, hogy hízelegjen a népnek és még akkor talán meg is választják, de Lincoln nem engedte, hogy őt vezessék. Douglassal együtt utazta be Illinois államot és ugyanazon gyűléseken beszélt két jelölt. Képzelhető, milyen mesteri vitákat rendezett a két ellenjelölt. Lincoln azonban nem hizelgett a népnek, hanem ugyancsak nyíltan megmondotta, hogy itt baj van, az Unió igy nem állhat fenn tovább: vagy nem lesz rabszolgaság egy államban sem vagy pedig mindegyikben lesz. Lincoln a népszerű szavazásban győzött is, mert vagy 4000 többséget kapott, de Illinois állam képviselői Douglast választották be szenátornak. Lincolnnak azonban igy is nagy volt a győzelme, mert a viták folyamán ellenfelétől olyan állításokat hsikart ki, melyek lehetetlenné tették, hogy elnökké jelöljék, a mire pedig két év múlva Dougiasnek nagyon jó kilátásai voltak. 1860. novemberében az Unió választó-polgárai elnökké választották a kunyhóban született Lincoln Ábrahámot. Legnagyobb ellenfele Douglas volt, kit azonban több mint félmillió szavazattal legyőzött. Lincoln megválasztása nagy riadalmat keltett az Unió déli részében. A Délen ugyanis szokásban volt néger rabszolgák tartása, aminek Lincoln ellene volt. A déli államok tehát tiltakozni akarván Lincoln megválasztása ellen. 1860. novemberétől 1861. februárisáig egyenként szakadtak el az Uniótól, azon az alapon, hogy az Unió igy is, úgy is csak az egyes államok tetszésétől függ, melyet semmiféle szövetségi kormány nem
