Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-09 / 19. szám

(2) 19. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1909. Május 9. gálni és üzembe helyezni, de az egész berendezés elkészítése után az előzetesen megvizsgált rész is a 9. §. értelmében újból felülvizsgálat alá veendő. Valamely meglevő berendezés kibővítésénél, vagy átalakításánál ugyanazon eljárás követendő, mint az uj berendezéseknél. 11. §. Az elektromos mű üzemvezetőjének joga van bármely bekapcsolt berendezést időnként ellen­őrizni s e célból alkalmazottjának a házi berendezés minden részéhez hétköznapokon d. e. 10 órától d. u. 6 óráig szabad hozzáférhetés engedendő. Ha a fogyasztó e hozzájárulást meg nem en­gedné, vagy berendezésén az üzembiztonságot veszé­lyeztető változtatásokat eszközölne, vagy a talált hibákat jóvá nem tétetné, a berendezés a hálózatból azonnal kikapcsolható s az áramszolgáltatás a be­rendezés rendbehozataláig megtagadható. Ilyen eset­ben az áramszolgáltatás újra megkezdése előtt utó­felülvizsgálatnak van helye. 12. §. Az e szabályzat kibocsátása előtt készített elektromos berendezéseknek a városi hálózathoz való kapcsolását az elektromos műtől írásban kell kérni s a beadványhoz az 5. §-ban körülirt vázlat­rajz két példányban melléklendő; az elektromos mű üzemvezetője az ilyen berendezést is rendesen felül­vizsgáltatja. 13. §. Ideiglenes jellegű berendezéseknél, pl. építkezések világítása, diszkivilágitásoknál stb. e sza­bályzat egyes pontjaitól az elektromos mű üzemveze­tőjének belátása szerint eltérések engedhetők meg. 14. §. Ha az elektromos mű üzemvezetője a házi vezeték vázlatrajzának jóváhagyó jelzéssel való el­látását, vagy az elkészített s felülvizsgált vezetéknek a hálózathoz kapcsolását megtagadná, a vállalkozó iparosnak, vagy a házi vezeték tulajdonosának joga van a városi tanácshoz panaszszal fordulni. 15. §. Valamely berendezés ellenőrzése, felül­vizsgálata és bekapcsolása által az elektromos mű a vállalkozó munkájáért semmi felelősséget nem vesz magára. 16. §. Az elektromos mű üzemvezetője a 9. §-ban előirt felülvizsgálatot mindama fogyasztó berendezé­seknél, amelyek az elektromos mű üzembehelyezé­sének napjáig a 8. §. rendelkezéseihez képest be­jelentettek, díjmentesen köteles teljesíteni. A fenti időponttól azonban a felülvizsgálatokért az elek­tromos mü pénztárába a 8. §-ban előirt bejeletéssel egyidejűleg a következő felülvizsgálati dijak fize­tendők : 1—5 lámpával biró berendezéseknél 2 korona 6—20 » » > 5 » 21—50 » > » 10 51—100 » » 15 ezenfelül 50 lámpánkint 5 koronával több, olyformán, hogy az összes lámpaszámok 50-el való elosztása után fenmaradó lámpák után is a teljes 5 korona dij fizetendő. Vegyesen izzó- és ivlámpákat és motorokat tartalmazó berendezésnél minden ivlámpa és motor csak egy-egy izzólámpának vétetik. Tisztán ivlámpa berendezésnél minden ivlámpa egy-egy lámpaszá­mot tesz. Tisztán motorberendezéseknél a következő fe­lülvizsgálati dijak fizetendők : Egy motorral biró berendezésnél 5 korona, minden további motorért 2 koronával több. A fe­lülvizsgálati dijat a berendező vállalkozó tartozik a 8. §-ban előirt bejelentéssel egyidejűleg az elektro­mos mü pénztárába lefizetni. A 11. §. második bekezdésében körülirt utó­felülvizsgálatért, valamint a 12. és 13. §-okban fog­lalt esetekben is a fentebb megszabott dijak fize­tendők. A berendezésnek a 11. §. 1. bekezdése ^ értel­mében foganatosított időszakos ellenőrzéséért dij nem jár. II. Rész. Áramszolgáltatási teltételek. 17. §. Az elektromos mü áramot szolgáltat a város egész területén és pedig a vezetékhálózat men­tén minden jelentkezőnek az áramfejlesztő-telep és a vezetékhálózat mindenkori teljesítési képességétől megszabott mértékben. Ha a fogyaszió hely a városi vezetékhálózattól 100 méternél távolabbra esik, a fogyasztó a bekap­csolást csak úgy követelheti, ha 3 éven át minden 10 méter uj vezetékre évi 20 korona fogyasztást biztosit. 18. §. Ha a jelentkező az árammal ellátott hely­nek nem tulajdonosa, az esetben a bejelentés a tu­lajdonos beleegyező nyilatkozatával is ellátandó. Az áramszolgáltatás megvonható, ha fogyasztó az áramért és az áramóra felállításáért, valamint a csatlakozó-vezetékért esedékes részleteket pontosan be nem fizeti. Késedelmes fizetés esetén az elek­tromos mü üzemvezetője írásban meginteni köteles a késedelmes felet s az intés kézbesítésétől számí­tott 8-ik napon az áramszolgáltatást megszüntetheti, ha időközben a fél az esedékes összeget be nem fizette. Ha a fogyasztó az áramórát és vezetéket szándékosan megrongálja, vagy a fogyasztás tekin­tetében megbízhatatlannak bizonyul, az áramszol­gáltatás ugyancsak megszüntethető és pedig rögtö- nösen az olyan esetben, amidőn a fogyasztás által elkövetett visszaélés a műnek, vagy a fogyasztó tulajdonát képező berendezésnek biztonságát veszé­lyeztetné, avagy a szolgáltatott áram mérését, vagy ellenőrzését lehetetlenné teszi. Ezen esetben a mü üzemvezetője önállóan saját hatáskörében intézkedik. Ha a fél az áramszolgáltatás elvonása által ma­gát jogaiban sértve érezné, jogában áll a városi ta­nácsnál jogorvoslattal élnie. 19. §. A telep világítási célokra 105 volt, mo­torikus célokra pedig 105—3000 voltos, háromfázisú váltakozó áramot szolgáltat. 20. §. A bejelentési iv aláírása kötelezi a fo­gyasztót az elektromos áramnak bevezetésére s a szükséghez mérten leendő használatára. Ha a fogyasztó az áramot nem használná, vagy egy évi áramszükséglete 5 lámpánál többel biró berendezésnél a 200 hektowattórát el nem érné, az elektromos műnek joga van a tulajdonát képező áramórát a fél költségére leszerelteni és az áram­szolgáltatást — amennyiben külön egyezség létre nem jönne — megszüntetni. Az áram szolgáltatására vonatkozó viszony mindkét részről egy havi előzetes felmondással bontható fel, amennyiben külön megállapodás nem történt volna. 21. §. Ha az áramszolgáltatás megszakad, vagy megzavartatik, a fogyasztó kártérítésre igényt nem tarthat, de az elektromos mü köteles az áramszol­gáltatásban esetleg fellépő zavart legsürgősebben késedelem nélkül megszüntetni. sének kötelezettségével. Ez a határozat miniszteri megerősítést igényel. Nagybánya város határozatát gazdasági ismétlő iskola építése iránt pártolólag tudomásul vették, vala­mint a városnak a bornyilvántartás alól való felmen­tés iránt beadott kérelmét is. A város 1907. évi gyámpénztári számadását jó­váhagyták. Az alispán féléves jelentését tudomásul vették. Petőfi és gróf Károlyi István arcképének meg­festése iránt való intézkedéssel az alispánt bízták meg. Elfogadták, hogy a nyári évadban a hivatalos órák a központban reggel 7 órától délután 1 óráig tartsanak. A vármegyei tiszti nyugdíjalap hiányának eltün­tetésére 20000 koronát szavaztak meg az ebadó­alapból. A kéményseprési szabályrendeletet úgy módosí­tották, hogy a lakosság megterheltetése majdnem fe- lényire fog leszállani. Kapnikbányai uj községi orvos és Misztótfaluban uj egészségügyi kör szervezése iránt fölterjesztést tesz­nek az illetékes miniszterhez. A segélyek iránt beadott kérelmeket fedezet hiányában mind elutasították. Nagy László kinevezése és eskütételére vonat­kozó jegyzőkönyvet megsemmisítették. Királydarócz községben állami iskola létesítésé­nek szükségességét határozatiig kimondották s Szabó Miklós felebbezésének helyt adtak. Nagybánya képviseletének a hírlapi hirdetések tárgyában hozott határozatát jóváhagyták. Ezenkívül számos nyugdíjügyet, zárszámadást, költségvetést, kérvényt és felebbezést intéztek el. Megjegyezzük azonban, hogy a pénteki gyűlés igen néptelen volt, a bizottsági tagok ugyanis több­nyire csütörtökön hazautaztak. A villámvilágitás szabályrendelete. I. Rész. 9. §. A berendezés elkészültét az elektromos mű üzemvezetőjének be kell jelenteni és a felülvizsgálót és a hálózathoz csatolás ugyanitt kérelmezendő szó­val vagy írásban. 9. §. Az elkészült berendezés felülvizsgálását az elektromos mű alkalmazottja a vállalkozó, avagy megbízottjai jelenlétében teljesiti. A vizsgálat általában az egész berendezés beható megszemléléséből, a szigetelési ellenállás és a feszült­ség veszteségméréséből áll. A szigeteltség minimuma képen követeltetni fog, hogy a normális üzemfeszült­ség mellett egyik vezetőtől a másikba, vagy a veze­tőkből a földbe minden vezeték-kiágazásból több mint egy milli-ampere áram ne mehessen. A be­rendezés teljes megterhelése mellett 5%-rtál nagyobb feszültségesések nem engedhetők meg. A berendezés üzemképességének meghatáro­zására az elektromos mű az összes lámpák és készü­lékek egy félóráig való bekapcsolását követelheti. A vállalkozó a felülvizsgálatnál az elektromos mű alkal­mazottjának minden felvilágosítást megadni köteles. 10. §. Ha a berendezés rendben találtatott, akkor az elektromos mű alkalmazottja a berendezést a városi hálózathoz kapcsolja s a- rendes üzemnek átadja. A berendezés egyes részeit is a fél kívánatéra köteles a telep üzemvezetője előzetesen megvizs­tette fegyvereit, milyen szinü volt a lova stb. Nagyon nehéz volt kívánságukat kielégitenem, különösen az ő szempontjukból, de megtettem a legjobbat. Mikor ki­jelentettem, hogy beszédemet befejeztem, házigazdám, szürke szakállu, magas lovas, fölemelte kezét és ko­molyan mondá: »De egy szót sem mondottál nekünk a világ legnagyobb fejedelméről és legnagyobb hadvezéréről. Beszélj nekünk róla. Hős volt. Hangja olyan volt, mint a menydörgés; nevetése olyan, mint a napfelkölte; tettei erősek, mint kőszikla és édesek, mint a rózsa­illat. Angyalok jelentek meg anyja előtt és megjósol­ták neki, hogy a fiú, kit szülni fog, angyal lesz. Oly nagy volt, hogy még legnagyobb ellenségeinek bűneit is megbocsájtá és testvéri kezet szorított még azokkal is, kik élete ellen törtek. Neve Lincoln volt és az országot, melyben lakott, Amerikának hívják s amely oly messze van, hogy ha egy ifjú elindulna oda, öreg ember lesz, mikor megérkezik. Arról az emberről beszélj nekünk.« »Róla mesélj nekünk és mi neked ajándékozzuk legszebb lovunkat,« kiáltották a többiek. Reájuk néztem. Arcuk égett; szemeik ragyog­tak. Reájuk néztem és láttam, hogy ezek a csiszolat­lan barbárok téüyleg érdeklődnek ama férfiú iránt, kinek neve és tettei már is legendaképen forognak a világ külömböző részeiben. Meséltem nekik Lincolnról és bölcsességéről, házi életéről és ifjúkoráról. Azután kérdésekkel ostromoltak, melyből minden tiz közül csak egyre tudtam válaszolni. Mindent akartak tudni felőle, milyenek voltak a szokásai, milyen hatással volt népére, milyen erős volt stb. Nagyon meg vol­tak lepve, mikor megmondtam nekik, hogy Lincoln milyen egyszerűen élt és hogy a lovon mily szánal­mas alak volt. »Mondd el nekünk, miért ölték meg őt? kérdé egyikük. El kellett nekik mondanom mindent. Mikor már összes tudományomat elmeséltem, úgy látszik meg voltak elégedve. Sohasem fogom elfeledni azt a vad lelkesedést, melylyel köszönetüket kifejezték. Még egy szívességre kértek : nem tudnék-e nekik ke­ríteni egy képet a nagy amerikai hősről. Mikor azt mondtam, hogy talán egy barátomtól kaphatok egyet, ki a legközelebbi városban lakik, nagy örömmel vették. Másnap reggel, mikor elbúcsúztam tőlük, gyö­nyörű arab lovat vezettek elém, ajándékképen a cso­dálatos történetért, melyet nekik elmeséltem. Egyi­kük vállalkozott, hogy a városba elkísér, hogy az Ígért képet megkaphassák. Barátomtól sikerült is Lin­colnnak egy nagy fényképét kapnom; a képet átad­tam kísérőmnek és kértem adja át társainak tisztele­temmel. Érdekes volt nézni, mennyire meg volt hatva kísérőm, mikor ajándékomat megnézte. Arca komoly lett, kezei reszkettek. A képet néhány percen át ko­moly áhítattal szemlélte, mintha imádkoznék, szemei pedig könnyekkel teltek meg. Nagyon meg volt hatva, amire én megkérdeztem szomorúságának okát. Néhány percig gondolkozott kérdésem felett, majd ezt válaszolta: »Szomorú vagyok, mert sajnálom, hogy gazem­ber keze által kellett meghalnia. Nem gondolod, hogy képéről Ítélve, szemei tele vannak könnyekkel és aj­kait mintegy titkos bu borítja?« Mint minden keleti, költőiesen beszélt, majd mély hajlongások között elbúcsúzott.« Lincoln a nép fia a szó szoros értelmében. Rend­kívül alacsony származású családból született száz év­vel ezelőtt, 1809. február 12-én, Kentucky államnak Hardin nevű megyéjében. A kunyhó, melyben Lincoln született, rendkívül szegényes fatörzs alkotmány volt, melynek összes bútorzata egy háromlábú székből, fa­törzsekből készített ágyból, egy asztalból és néhány edényből állott. Lincoln ágya, mely az alacsony kuny- hócskának még alacsonyabb padlás szobájában volt, falevelekből állt. A padlásra egy szeglétra vezetett, mely létra a kunyhó oldalába vert szegekből állott. Itt látta meg Lincoln a napvilágot. Kevés embernek jut osztályrészéül születésénél oly szomorú sors, mint amilyen Lincoln elé nézett. A kunyhó, melyben született, mint látjuk, a lehető leg- szomorubb volt. A kunyhó körüli vidék kietlen, elha­gyott vadon. Minden nap a keserves létért való, még keservesebb küzdelemben telt el. Lincoln anyja műve­letlen, beteges, vézna teremtés volt, ki sokkal inkább el volt foglalva önmagával, hogysem valamit tehetett volna gyermekéért, amire különben sem volt képes. Apja sem Írni, sem olvasni nem tudott. Foglalkozá­sára nézve földművesnek és ácsnak is mondhatjuk, de alaposan egyikhez sem értett. Fiának nevelésével nem törödJtt; a nevelést időveszteségnek tekintette, mely­nél sokkal hasznosabb volt, ha a kis Ábrahám egy- egy napra más farmerek földjén dolgozott. Mikor Lincoln 10 éves volt, meghalt az anyja. Ekkor azután apjával Kentuckyból Indianába költözött. Az élet azonban itt sem volt külömb. A vidéken alig laktak emberek és semmisem volt, ami egy fogékony szivü gyermeknek elméjébe véshette volna magát. A napok egyhangú, unalmas, nehéz munkában teltek el, anélkül, hogy csak a legkisebb kilátás is lehetett volna valami változásra. Abrahám külömben sem volt álmodozó. Lelke nem úszott a fellegek között, nem álmodozott fellegvárakról, babérok nem lelkesítették. Nem a fényes álomporos jövőben élt, hanem a rideg, száraz, kietlen jelenben. Tudta és érezte, hogy boldo­gulásának csak egy lehet az alapja, a tanulás, és ahelyett, hogy szomorú sorsát átkozta volna, vagy pedig a jövő felett szőtt volna rózsás, lélek andalító terveket, nekivetette magát a jelennek és elhatározta, hogy tanulni fog. Ezt a tanulást azonban nem úgy keli venni, mintha egy istenadta tehetség megérezve az isteni szikrát, az éjjeli mécs halvány pislogásánál bújta volna a könyveket. Nem. Lincoln más termé­szetű volt, sokkal praktikusabb: ambícióját korlátok között tartotta és meg volt elégedve, ha napról-napra, lépésről-lépésre haladhatott. A vidéken lakó emberek megszerették az egyszerű, de jó szivü fiúcskát és szi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom