Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-18 / 16. szám

(2) 16. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1909. Április 18. az epesztö aggodalmat, a sorvasztó vágyat és féltékeny­séget, a lélekemelő szeretetet és a vidám örömet. A fölsorolt érzelmekből fakadó gondolatok mindenike a maga módja szerint hat a test atomjainak kémiai (vegyi) összetételére, miáltal bizonyos érzések kelet­keznek, melyek minemüségük szerint kellemesek vagy kellemetlenek, egészségesek vagy egészségtelenek. Míg a félelemtől, dühtől és fájdalomtól eredő érzelmek, illetőleg gondolatok valósággal megmérgezik, elsor­vasztják a testet, addig az öröm és a megelégedés szellemi produktumai (termékei) jóleső érzést áraszta­nak a testre, ruganyossá teszik az izmokat, szóval örök ifjúságot kölcsönöznek. Mivel pedig a gondolat az őt körülvevő anyagra oly tetemes befolyást gyakarol, a fizika törvényei sze­rint maga sem lehet más, mint szubstancia. Ez elvi- tázhatatlan tényt Prentice Mulford tétele igen érthetően és világosan igazolja: »Csak egy anyag létezik, de az különféle alakot vesz fel; a legfinomabb anyagnem a folyékony gáz vagy áramszerü gondolat.« Midőn gondolkozunk, agyunkban végtelenül finom étherikus szubstancia (lényeg, finom anyagnem) jön rezgésbe, mely mind szélesebb, mind tágasabb hullám - gyűrűket ir le. De ezt a gondolatszubstanciát nem láthatjuk, sem nem Ízlelhetjük. Tovahaladási módja egyenlő a világosságéval; mert ugyanolyan hullámok­ban, de jóval nagyobb sebességgel, minden szubstan- cián és minden folyadékon keresztül rezeg. És miként a világosság elhomályosul és elalszik, úgy az öntuda­tos gondolkozás is elhomályosul, megszűnik némely betegség vagy agysérülés folytán. De mihelyt vissza­tér az öntudat, az agy atomjai között ismét mozgás és hullámzás keletkezik. A gondolat aktiv (működő) és nyugodt világos­ságból áll. E két fényforrás működése elektromos (vil- lámos) goudolathullámokat eredményez, melyek agyun­kon, csontjainkon és izmainkon áthatolva a bennünket környező levegőbe, illetőleg az étherbe áramlanak. A mindenséget betöltő éther végtelen tenger, mely köz­vetíti a gondolatot és a befolyást. A gondolatok — aszerint, amint általánosak (negativek) — vagy meghatározottak (pozitivek) — kétféle módon terjednek tova az étherben (a levegő­nek legtisztább alkatrésze). Még pedig, mig az általá­nos, azaz nem koncentrált gondolatok fokozatosan gyöngülő hullámiveket írnak le, addig az összpontosí­tott gondolatok az agy fényforrásából meghatározott egyenes irányban haladnak rendeltetési helyükre. A nem koncentrált gondolatok valamely általá­nos nagy területet hullámoznak be, amiért is gyön­gébb hatásúak. Ezzel szemben a koncentrált gondo­latok mindig valamely szorosan meghatározott do­logra irányulnak; egész erejüket egy helyen összpon­tosítván, világos, hogy kellő törvényszerűség mellett óriási hatalmat képesek kifejteni. Mert a kitartással mindig ugyanazon irányba menesztett egyforma erejű gondolatok idővel akaratunk végrehajtására kiszemelt egyén elméjébe furakoduak — bármily szigorúan őrzi is az illető szellemi várát. Ettől a perctől kezdve az illető agyában gondolataink befolyáshoz, sőt vezető szerephez jutnak. E pszichikai törvénynek a fizikai síkon is számtalan bizonyítéka akad. Igazságát legvilágosabban igazolja amaz általáno­san tapasztalható tény, hogy a szakadatlanul ugyan­azon helyre hulló vizcsöppek még a legkeményebb kö­vet is kivájják. Ily kitartással koncentrált erős gondo­latok az emberi hatalom alapvetői, melyeken a siker építi fel fénypompás örömtanyáit. Tehát bátran felkiálthatunk Emersonnal a hír­neves bölcsészszel: »Oh gondolat, — te hatalmas kor­mányzója a mindenségnek!« S valóban a gondolat vezetékének elektromos szálai behálózzák az egész vi­nyörüséget, ami éltette, amitől egyszerre ismét erős, szálas fiatal legény lett. Amikor másnap nem jött el az az asszony, nem tudta elviselni Patyi János ezt a szörnyűsé­ges állapotot. Nem volt nyugodalma ott az utca­sarkon. Nem tudott ott állni. Valami kergette az em­berforgatagba, hogy megkeresse azt az illatos, se­lyemruhás, megbántott asszonyt. Megkeresse és hogy kérje, meg kövesse, hogy könyörögjön hozzá, hogy jöjjön minden este, mint eddig, mert ő, a sze­gény, vak koldus nem tud enélkül élni. És bele­ment az emberforgatagba és kereste az asszonyt, vak Patyi János. De nem találta. Az a két kicsi, fekete posztó, ott a szeme előtt eltakarta előle azt, akit keresett. El. Az és semmi más. A vak rikkancs most érezte először életében a vakok rettenetes gyámoltalan­ságát, a végtelen, irgalmatlan nagy sötétséget. Vad gyülölséggel akarta letépni szeméről azt a két ki­csiny fekete posztót. Nem tudta. Ment tovább zsi bongó agygyal. Mint a vizsla elvesztett gazdáját or­rával, fülével kereste az * asszonyt. Bele-bele ütő- dött az emberekbe, a házakba, az oszlopokba. Az emberi káromkodások meg-meg állították. Ilyenkor siró hangon szabadkozva szólt feléjük vak Patyi János . . . — Ne bántsanak . . . Egy asszonyt keresek. Mondják . . . merre van? Maguk látják I . . . Ezüst­ből van a hangja . . . Ruhája úgy szól, mint a mu­zsika ... és sok . . . sok illat száll vele . . . Hangos nevetéssel mentek arrébb az emberek. Ezzel feleltek neki. — Féltik tőlem . . . Irigybk . . . Nem akarják megmondani . . . Féltik ... Ezt mosolyogta, igy gondolta Patyi János és tovább ment. lágot, mindenütt mozgást és életet idézvén elő; hisz a gondolkozás maga az élet, a legfőbb erőforrás, mert belőle származnak az összes ideák és cselekedetek. Az az ember, kinek gondolatai az energiára (ele­ven erő) irányulnak — energikus, ki sokat gondol a bátorságra az bátor; kinek szellemében a törekvés és bizalom él, annak cselekedeteit siker koronázza. Ellen­ben, aki minduntalan elcsügged s afölött sopánkodik, hogy ő ezt vagy azt nem tudja, erre vagy arra nein képes, az mindig bekötött szemmel halad el Fortuna (szerencse istennnője) mellett. Az ilyen ember jajve­székelésben vesztegeti el erejét, elkeseredetté és nyo­morulttá válik Hiszen a biblia is mondja: »Amilyen a gondolatod, olyan vagy te.« Tehát valamennyien saját gondolataink teremtményei vagyunk. Hogy pedig minél tökéletesebbek, minél hatalmasabbak legyünk, sokat és helyesen kell gondolkodnunk, mert ez az életnek legelső követelménye. Aszerint, hogy valakinek élénk vagy renyhe a gondolkozó képessége, kisebb-nagyobb mennyiségű ener­gia fejlődik agyában. Az energia pedig nem egyéb, mint az említett aktiv világosság működésének ter­méke, mely utóbbi mint egy villamosáram alkotta burok veszi körül az egyént. Ez, vagyis az energia minősége és mennyisége határozza meg az illető sze­mély befolyásának és vonzó erejének fokát. A legnagyobb mennyiségű energia az agyvelőben van felhalmozva, ahonnan a szem tükrözi vissza. A tág, ragyogó pupilla (szembogár) tetemes energia- készletre vall, ellenben a világos, bágyadt fényű, pa­rányi szembogár csekély eszmeerőnek jele s azt bizo­nyítja, hogy az illető nem gondolkozik önállóan, vagyis mások befolyása alatt áll. Minél bágyadtabb a szem, annál élénkebben tükrözi vissza a külső világosságot; viszont minél határozottabb kifejezésü a szem, annál erősebben ragyog saját fényétől, energiájától. Ez az úgynevezett önsugárzás csalhatatlan bizonyítéka az életerőnek, egészségnek és energiának. E lelki elektro­mosság pedig nem egyéb, mint foszforeszkáló gondo­lat (az agy foszfortartalmának égése) Heti krónika. Vasárnap nemzeti szinü lobogó lengett a fő­gimnáziumon és a bíróság épületén. Meghatóban szemléltem igy kiáltván föl: — íme az igazságszolgáltatás és a közoktatás mily nemes tüntetéssel ünnepli a feltámadást. És reá gondoltam arra a kedves tiszamenti városkára, ahol minden szombaton kiteszik a nemzeti zászlót, jelez vén a népnek, hogy holnap vasárnap lesz. Igen sok embertől kérdeztem, hogy mit akar ott tulajdonképen husvétkor a címeres zászló ? Senki sem tudta megmondani. Végre találkoztam egy nyug­díjas tisztviselővel, aki reggel óta ezután járt s öröm­től felpirult az arca, hogy eredményre jutott. — Tudja az ur — igy szólt — hogy ma nem­zeti ünnep van? Nem? Tehát tessék tudomásul venni, hogy ápr. 11-ike, 1848 as nemzeti ünnep. 8 órai folytonos kérdezősködésembe került mig ezt megállapítottam, becsülje meg tehát azt, hogy erről ime önt is felvilágosítom Éppen hálás köszönetét rebegtem meghatottan, mikor sürgönyt kapok, mely arról értesít, hogy az egész Nagybánya bányalázban van. Angolok, fran­ciák, németek ku’atják a zártkutatmányokat és kuk­solnak a kuksok után. A verkesek pedig naponta háromszor gyűlést tartanak, aláírási íveket köröz nek, banketteznek, opciókat kötnek, szóval egész börzei élet támadt városunkban. A magánbányász boldognak érzi magát ma és lenézi azt, akinek nincs legalább is egy tized részvénye így ment ez az egész héten. Eszembe jutott egy régi esetem, mikor falun kölcsönnyújtás szem­pontjából kint jártunk egy birtokot megbecsülni egy úri barátommal. Az egész falu megmozdult, járt utá­nunk, mert »ezek a jó urak, akik kölcsön pénzt ad­nak,« végre a legélelmesebb atyafiak lóra ültek s úgy követték a mi szekerünket, hogy egész ban­dérium fejlődött ki körülöttünk. A bányaláz azonban Csupán magánügy, a köz­ügyek terén az a hét leglényegesebb mozzanata, hogy a viilámos világítás hivatalos átvétele és át­adása folyik már szerda óta. Mindent megnéznek, apróra megbírálnak, megbecsülnek s még vagy két napig eltart a komoly és nagy munka Lesz azonban ennek kissé vigabb oldala is t. i. díszes, nagy vacsora a kaszinóban, melyre a vállal­kozók hívták meg a nagv közönséget. A kaszinó vendéglőse hires arról, hogy igen jól főz s mindig több tál ételt ad, mint amit kikötnek. Egyszer csak úgy akarta 5 koronáért vállalni személyenként a diszebédet, ha fogast is adhat, meg pezsgőt, mert ő nem kompromittálhatja magát öt tál ételes ebéddel, meg vizes borral. Ebből előre is elképzelheti a szives olvasó, hogy a mai estére nem rosszak a kilátások. Még azt sem bánom, ha kialusznak a viilámos lámpák, lesz ott egyéb lámpás is, két évtizedes prakszis után ismeri már az ilyén megnyitó banketteket a krónikás. Kinevezés. Őfelsége a király Koós György nagy- somkuti járásbirósági albirót járásbiróvá nevezte ki. Eljegyzés. Balás Béla szatmári kir. törvényszéki tisztviselő e hó 12-én jegyezte el Rónay Mariskát, Rónay Géza helybeli városi közgyám leányát. A viilámos világítás építményeinek és berende­zésének fölülvizsgálata, átadása és elszámolása most van folyamatban. A város részéről a polgármester, a mérnök, ügyész, Szellemy Geyza és a Budapest­ről kiküldött szakértő Semsey Béla teljesitik ezt a feladatot Április 14 ike óta folyik a munka s eltart körülbelül 19-ig bezárólag Ma este 8 órakor a Ganz- gyár az átadás alkalmából a Kaszinóban nagysza­bású vacsorát rendez, melyen mintegy 100-an fog­nak részt venni. Este 6 órakor a meghívott vendé­gek megtekintik a villámostelepet. A Teleki-Társaság e havi felolvasó ülése el­marad, mivel a bányász egyesület is tart felolvasó ülést éppen a kitűzött napon. A legközelebbi fel­olvasó ülés tehát a májusi lesz, melylyel az idei ciklust befejezik s egészen szeptemberig nem tart a társaság felolvasó ülést. A nagyszálló ópitósénól az állványozás folyik, az óriási árboczok már magasan föl emelkednek a leve­gőbe. Egész árbocz erdő veszi körül a telket. E miatt a Rákóczi-tér nyugati oldalán a közlekedést el kellett zárni, ami bizony nem kis akadály. Nem volna éppen fölösleges dolog a Szappanyos üzleté­től a Vig czukrázdáig egy ideiglenes laposkő járdát létesíteni, mert az építkezés sokáig tart s a város közönsége nem járhatja addig ott a Zazar köveken a tojás táncot. A debreceni kiállítás minden tekintetben gyö­nyörűen sikerült. Kár, hogy iparosaink közül mind­össze öten-hatan kereshették föl husvét másodnap­ján, mivel kedvezményes vasúti jegyeket nem kaptak. A kamara közbenjárt ugyan, de a keresk. miniszter megtagadta a kérelmet, pedig a kiállítás igazi haszna éppen az lett volna, ha az iparosok tömegesen el­mentek volna tanulni egy kis Ízlést, ügyességet, életrevalóságot, hiszen az ráfér végre is mindnyá­junkra. Nappali áram. Rövid idő alatt kilátás van reá, hogy nappali áramunk is lesz, a mennyiben a Kim- pán testvérek láposvölgyi malmukat villamos erőre rendezik be. A dolog financirozása már megvan, s amint a vezeték elkészül, a Ganz-gyár azonnal megkezdi a nappali áram szolgáltatást, az iparosok és egyes vállalatok nem kis örömére. Felsőbányán Sziegmeth Károly ny. Máv. igaz­gató, e hó 18 án, vagyis holnap felolvasást tart az uj szálloda nagytermében a Rozsály-Gutin hegyvi­dékről. Az orsz. magy. bányászati és kohászati egyesület nagybányavidéki osztálya, április 24-én, délután 4 órakor, a kir. bányaigazgatósági tanácsteremben osztálvgyülést tart, melyre a taglársak tisztelettel meghivatnak Tárgyak: 1. Elnöki bejelentések. 2. A titkár évi jentése. 3. Pénztárnok évi jelentése 4. Az 1909-ik évi előiiányzat. 5. Urban Andor felolvasása: Németország sóbányászata, 6i Indítványok. Gyűlés után társasestély hölgyek részvételével a Casinó ter­meiben. Vendégek szívesen láttatnak. Nagybányán, 1909. évi április hó 12 én, Neubauer Ferenc, elnök. Szellemy Geyza, egyesületi titkár. Fliesz Henrik a Teleki-társaság agilis titkára, a széles körben ismert fiatal költő most rendezi sajtó alá költeményeit. Annyi szolgálatot tett már a vidám és mulatni vágyó Nagybánya város közönségének iro­dalmi és művészeti téren, hogy a legmesszebbmenő pártolást a legönzetlenebbül megérdemli, A terjedel­mes verskötet május hó folyamán jelenik meg Elő­fizetési ára 2 korona, mely összeg szerző címére (Nagy- ! bánya, Rák-utca) közvetlenül is beküldhető, de elő­fizetéseket lapunk szerkesztősége is készséggel elfogad. A felsőbányái vendéglő megnyílása husvét másod­napján zajlott le- Igen szép közönség vett benne | részt. Nagybányáról mintegy 50-en rándultak föl ebből az az alkalomból s a felsőbányaiak is pártol­ták az eszmét. Rumpold omnibusza déltől kezdve egész éjfél után 2 óráig hozta és 'szállította a ven dégeket. El is fogyott a salvator sör mind, de a tállyai bornak is volt keletje. Felsőbányának tehát | már van jó bérlője, most csak még a helybeli ligeti bérletet kellene nyélbeiitni, mert közeledik május elseje s a bérlet még mindig nem a Rumpoldé. Borellenőrző bizottságok. Szatmárvármegye tör­vényhatósági bizottsága márciusi gyűlés lévén, a bor- ellenőrző bizottságokba tagokul egyhangúlag megvá­lasztotta a következőket: A nagysomkuti járásba: Brunner Károly gazdasági intéző Pribékfalva, dr. 01- savszky Viktor járásorvos Nagysomkut. A nagybányai járásba: Csókás György nyug. körjegyző Nagysikárló, Komoróczy Péter körjegyző Erdöszáda. Szinérváraljai járásban : Sprenger Zsigmond földbirtokos Szinér- váralja, Gergely Józset birtokos Szlnérváralja. Nagy­bánya sz. kir. városban : Bónis l.tván birtokos Nagy­bánya, Révész János ág. ev. lelkész Nagybánya. Felső­bánya sz. kir. városban: Nagy Lajos ev. ref. lelkész Felsőbánya, Farkas Sándor nyug. ezredes Felsőbánya. A kaszinó húsvéti mulatsága nem nagy, de elő­kelő közönséget hozott össze. Dacára annak, hogy másodnapról, hirtelen első ünnep estélyére helyez­ték át, mégis harminc tagból álló hölgyközönség díszítette a kaszinó szép termét s féifiak még na­gyobb számmal vettek részt. A bruttó bevétel 129 K volt, Tiszta jövedelem 50 K. Felülfizettek és je­gyeiket megváltották : Pokol Elek 20 K, Moldován László 15 K, Hanzulovits Kristóf 5 K, Molcsány Gábor 5 K, Stoll Béla 4 K 80 f, mely adományo­kért, valamint a rendezésért az ifjúsági körnek há­lás köszönetét mond a kaszinó igazgatósága. Nagy nyugdíj, kis alap. Győrből írják a Műszaki Világnak, hogy az ottani vaggongyár nyugdijintéze

Next

/
Oldalképek
Tartalom