Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-03 / 1. szám
Nagybánya, 1909. Január 3. — 1. szám. XXXV. évfolyam. NAGYBÁNYA ES YIDEKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE V-, v a MEGJELENIK ^m«TIDE3Sr -V^A.S AZRUNT^IE* iíc . Egész évre 8 K. .évre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Révész János. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Felsöbányai-utca 20. szám ala„ Üzleti hirdetések négyzetcentiméter, hivatalos hirdetések díjszabás szerint. A 14 évből átlag egy esztendőre 392 születés és 328 halálozás esik, tehát 64 a szaporodás évenként, ami 14000 lakost számítva éppen 4 ezreléknek felel meg. Az egyházak szerint való kimutatást^ az idén nem közöljük, különben is az állami anyagi, AJí- könyvek nem fedezik az egyházak adatait. Áz'*****'^ ev. egyház 5 járásra kiterjedő szórványt is gondoz, Erdőszádának egyházi anyakönyveit a ref. egyház itt vezeti sag. kath. lelkészi hivatal Szilas és Kőbánya-telepekre nézve meg van osztva. A főbb nagybányai népmozgalmi adatok a következők: Népmozgalmi adatok. A nagybányai állami anyakönyvi kerületben a múlt 1908. évben. Született 422, meghalt 373. Hasonlítva az előző 1907. év eredményével: akkor volt a születések száma 473, 1908. évben 422, kevesebb 51. A halálozások száma 333, 1908. évben 373, több 40. Házasság köttetett az 1908. évben 110, 1907. évben 122, kevesebb 12. Házassági kihirdetés foganatosíttatott 1908. évben 149, 1907. évben 173, kevesebb 24. Az 1908. évben házasságot kötött özvegyférfi 14, özvegynő 10, elvált férfi 1, elvált nő 1, 1907. évben pedig özvegyférfi 17, özvegy nő 9, elvált férfi — nő 1. Kivételes qösülési engedélylyel nősült 1908. évben 2, 1907 Várakozási idő alól fölmentést nyert 1908. évben 2, 1907. évben 5, kevesebb 3 A gyermekek vallására nézve egyezség köttetett 1908. évben 9, és pedig 6 a róm. kath., 1 a ref., 1 az ág. hitv. evangélikus és 1 a gör. kath. vallás javára, mig 1907. évben 5, egyezség lett kötve és pedig a róm. kath. vallás javára 2, a ref. vallás javára 2, a gör, kath, vallás javára 1 esetben. Házasságot kötött külföldi illetőségű az 1908. évben 1 nő. Az állami anyakönyvnek életbe lépte, 1895. évi október hó 1-től, 1908. év végével bezárólag terjedő idő alatt született 5487, elhalt 4597, szaporodás 890. Felhív /.o tűzetésre. Jelen számunkkal átléptük a 2LXXV- dik évfolyam küszöbét. Harmincöt év nagy idő! Azóta az öregek meghaltak, a fiatalok megöregedtek, uj nemzedék nevekedett, mely más irányban, más eszmékért hévül, mint a régiek. A mi kötelességünk azonban nem változott az idővel, ugyanaz maradt, mint volt a múltban, t. i. küzdelem a haladásért, küzdelem a magyarságért. Egy emberöltő alatt, hány uj eszme, elérhetetlennek látszó dolgokat sürgető indítvány, a közügynek hány nevezetes mozzanata, mennyi örvendetes és szomorú hir, mennyi szépirodalmi, gazdászati, ipari, kereskedelmi közlemény látott napvilágot hasábjainkon. Bizony bajos volna azokat megszámlálni! Átlagos számítás szerint egy milliónál több példány Nagybánya és Vidéke ment szét a harmincnégy év alatt a szélrózsa minden irányába, szolgálván első sorban Nagybányának s azután a közeli vidéknek érdekeit. A fővárosi lapoktól hiába várjuk, hogy törődjenek velünk. Ha valami páratlan szenzáció, öngyilkosság, rablás, szerencsétlenség, erkölcsi meghibbanás fordul elő, azzal szívesen izgatják az ország lakóinak amúgy is tulcsigázott idegeit, de a városok, a vidék érdekeiért egy va- karintást sem tesznek soha. Nagy feladat jut tehát nekünk vidéki lapoknak osztályrészül és ez a komoly hivatás egyszersmind napnál világosabban igazolja lét- jogosultságunkat. Mindazáltal ígérgetésekkel nem állunk elő, ez nem szokásunk, inkább a becsületes múltra hivatkozunk, mely záloga a jövőnek is. Az elmúlt 1908-dik esztendőben 52 nyomtatott iv helyett 74 ivet adtunk s a mellett egy terjedelmes, két kötetes, elsőrangú regényt- Mikor szükség volt reá clichék, ünnepi számok közlésétől nem fáztunk, röviden szólva odaadással, sziv-VfilJélekke! szolgáltuk a nagyközönség érdekeit. Bizalommal kérjük tehát az uj évre is a szives támogatást. A NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE Egy negyedévre..............................2 K. Félévre ............................................4 » Egész évre........................................8 » Amerikában és Romániában Negyedévenként . . . . 2 K 50 f. Tisztelettel A szerkesztőség és kiadóhivatal. Népmozgalom. Az állami anyakönyvi hivatal főbb adatait az elmúlt esztendőről már most az uj-év küszöbén sikerült Virág Lajos anyakönnyvvezető ur szívességéből kézhez vennünk s igy sietünk az érdekes kimutatást első számunkban közzétenni. A múlt év az egész országban kedvezőtlen népmozgalmi eredményeket tüntet föl, különösen a házasságok terén, íhol 1907-hez viszonyúvá igen nagy apadási mutatkozik. A halálozás szintén nagy az p-* ágban, igen sokfelé uralkodtak járványos betegségek s megtizedelték a gyermekeket. Nálunk is sokkal kevesebb született és sokkal több halt meg, mint tavaly. Az év 90 egységgel kedvezőtlenebb, a házasságkötések terén szintén visszafelé haladtunk, nem értük el a múlt évi számot. Egyedül a reversalisok terén mutatkozik némi emelkedés és pedig a r. k. egyház javára. Úgy látszik a „Ne temere“, mely most január 1-én lép életbe előre vetette az árnyékát. Érdekes tudnunk, hogy a törvény életbe lépte óta, vagyis 14 év alatt 5 és Va ezer születést jegyeztek a nagybányai állami anyakönyvi hivatalban, s a születések és halálozások között közel 900 a különbség. nyernék a meleget, akkor a hegyeken, de különösen az aequatoron fekvő magaslatokon, hová a napsugarak merőlegesen esnek, sokkal nagyobb meleg kellene hogy fejlődjék, mint a lapályokon, már pedig éppen megfordítva áll a dolog. Mindezekből kiviláglik, hogy a napsugarak nem csupán a hő hordozói, hanem inkább maguk annak eszközlői. Ugyanis, mint észlelhetjük a napsugarak melege a levegő sűrűségétől függ. Minél nagyobb ellentállásra találnak a sugarak, annál erősebb lesz a súrlódás folytán keletkezett hő és minél behatóbb a nap taszító ereje, annál nagyobb meleg jön létre. Mivel pedig az emelkedettebb helyeken a magassághoz viszonyítva a melegfejlődés nem oly nagy, mint a síkságon, az atmoszféra’ különböző sűrűségének ténye biztos támpontunkat képezheti a további fejtegetésben. A sürüségtheoriának szorosabb bizonyítéka: ha pl. üvegre vagy akármely tömör téstre vetődnek a fénysugarak, az felforrósodik, vagyis a napsütötte tárgy hőfoka jóval magasabb, mint a sugaraké. Tudjuk továbbá, hogy a turisták és léghajósok minél magasabbra hágnak, annál nehezebben dolgozik tüdőjük s végül pár ezer méternyire a tenger felszíne fölött a légzéshez szükséges meghatározott sűrűségű levegő hiánya miatt menthetetlenül megfulladnak. Egyébként erről a légsulymérő is felvilágosit. Hogy azonban odafönt az atmoszférának még nincs vége, ezt ama körülmény bizonyítja, mely szerint a léggömb kellő funkció mellett még magasabbra is száll. De azért az atmoszférának van ám határa, habár a meddiget mind ezideig még nem állapították meg. Létterünket körülvevő atmoszféra tömege úgy Az atmoszféra rejtélye. — Irta: Alexy E. — Felolvastatott a Magyar Tudományos Sophista Társaság évi megnyitó gyűlésén Budapesten. Ha estende olykor elmélázunk a kék ég ragyogó csillaghadán, hányszor meg hányszor tesz- szük fel magunkban a kérdést: vájjon e látszólagosan üres és végtelen űrben az égitestek tulajdonképen mibe vannak beágyalva? . . . minek köszönhetik támaszukat? . . . E probléma megoldására vonatkozólag a tudomány már számtalan szürke elméletet állított fel. Noha e magyarázatok okszerűeknek látszanak, de bizonyos tényéknél és jelenségeknél foga itt is, mint számtalan más esetben a mindennek kutforrását kutató beható vizsgálat megdönti a vak föltevést. Valahányszor szemügyre veszem az éggömb jelenségeit, nem tud a fejembe férni, miként lehetséges, hogy földünk, e súlyos test dacára a magno- elektromos és centrifugális stb. erőknek, masszív támpont nélkül lebegjen a hig világűrben, anélkül, hogy meghatározott keringési pályájából kizökkenjék. A centrifugális erő hatását ismervén, tudjuk ugyan, hogy általa nehéz testek a könnyű levegőben úszhatnak. De a fizika törvényei szerint ez az erő idővel fölemészti önmagát s akkor vele együtt földünknek is meg kellene szűnnie. Noha a világ évezredekig, sőt akár milliókig is elegendő centrifugális erővel rendelkezik, azért ne szolgáljon vigasztalásunkul, hogy a véget úgy sem érjük meg. Ez alávaló önzés volna. Az utókor sorsa iránt való részvét érzete kötelességünkké teszi, hogy a világrendet föntartó erőket analyzáljuk; miáltal bizonyítékokat szerezhetünk vájjon elfogadhatók-e a megsemmisülést hirdető hypothézi- sek, vagy nem akadunk-e a csillagrendszerben oly útra, mely az örökkévalósághoz vezet. Könnyebb betekintés végett, hadd bocsássam ' előre Wiesendanger által megállapított tételeket: I. Az egész napvonalban földünk atmoszférája a legnagyobb átmérőjű. Ez utóbbi a sarkok felé lejtőszerüen ellapul olyannyira, hogy a pólusoknak egyáltalában nincs atmoszférájuk ; miért is élő lény odáig sohsem juthat. II. A végtelen ür nem egyéb, mint egy óriási tömeggé fagyott éther-mennyiség. Áz égi testek sarkpontjai pedig ez éthertömeggel erősen üsszefüggnek. Eszerint tehát bizonyos tekintetben földünk valóságos tengelye körül forog. III. Földünk forgását a napfény taszító ereje idézi elő. IV. A szilárd világéthernek a nap taszító erejével való szövetsége okozza a föld nap körüli keringését is. Irányadóul vegyük először is vizsgálat alá a bennünket legközelebb érdeklő mérsékelt égalj légrétegeit. Rövid észlelés után megállapíthatjuk, hogy a levegő különböző sűrűségű: még pedig a magaslatokon jóval ritkább, mint a lapályokon vagy a tenger felszínén. Ez a megdönthetetlen tény világossá teszi azt a megfigyelést, hogy a nap nem fejleszthet oly meleget a magaslatokon, mint az alföldeken. Ha ellenkezőleg állana a dolog, akkor nem volnának még az egyenlítőn is örök hóval borított hegycsúcsok, mint pl. a Kilimantscharo. Ebből azt következtethetjük, hogy a nap heve annál nagyobb, minél sűrűbb légrétegen kell áthatolnia. Ha a fénysugarak csupán a nap exhalációjától Xja.p'uxils mai száma © old.a.1.
