Nagybánya és Vidéke, 1908 (34. évfolyam, 2-52. szám)
1908-11-15 / 46. szám
(2) 46. szám. NAGYBANYA ÉS VIDÉKE 1908. November 15. A szokatlan érdeklődés mellett lefolyt gép-bemutatásról a következőkben számolunk be: A gép bemutatás a lehető legjobb időjárás mellett — mint jelezve volt — délelőtt 10 órakor vette kezdetét Vármegyénk gazda közönsége tekintélyes számmal vett részt, kiket a házigazda Németh Elemér földbirtokos és az uradalom intézője Bozsik Károly lekötelező szívességgel fogadtak. Örömmel jelenthetjük, hogy az egybegyült előkelő nagybirtokoson kívül, kisgazdáink is igen szép számmal voltak képviselve s ott láttunk Szat- már-Németi város vezető gazdái közül is számosat. A megjelentek pontos névsorát lehetetlen adnuk, azonban a résztvevők száma birtokosok és érdeklődők együttvéve megközeliti a százat. A bemutatáson résztvett gyárak következőkkel voltak képviselve: Nicholson gyár, Szabó Ferenc igazgató főmérnök; Kühne gyár, Jeddy Péter mérnök és Biró Lajos a gyár szatmárnémetii képviselője; Lábasy J. utóda Fehér Alajos törökszentmiklósi ekegyára, tulajdonos és Sima János üzletvezető által; a resicai gyárat pedig Havas János a kereskedelmi r. t. tisztviselője képviselte. Az egybegyült közönség először is a már működő ekéket szemlélte meg. A legnagyobb érdeklődés mellett lettek bemutatva munkaközben a következő ekék: Kühne E. gyár »Jurenák«-féle J. III., J. IV. és J. V. számú egy vasú; Fehér A. gyáros 7-es, 8 as egyvasu és 2 drb. kétvasu; végül a Resicai gépgyár 5-ös, 10-es egyvasu, 1 drb kétvasu és egy gerendelyre felszerelt két és három testű ekék. Miután azonban a szántásnál nemcsak a munka minősége és mélysége, de a szükséges igavonó munkaerő is mérvadó, gondoskodva volt egy erőmérő alkalmazásról is, mely az alább felsorolt ekéknél lett összehasonlítás céljából felhasználva. Természetes dolog, hogy egy bemutatás keretén belül nem lehetett az erőmérővel, mely többszörös s hosszabb megfigyelést igényel a különbségeket teljes precizitással megállapítani, még sem lesz érdektelen az alábbi adatok leközlésével a kérdést ezen oldaláról is megvilágítani. 1. Fehér-féle 8-as egyvasu ekénél a barázda métere 2 9 Xl'8 — 5 22 dm2, a diagramm által jelzett közép vonó erő 225 kg., 1 dm2 föld kiemelésére esett 431 kgr. vonó erő. 2. Kühne-féle J. IV. (Jurenák) egy vasú ekénél a barázda métere 3'2 X 18 = 5 76 dm2, a diagramm által jelzett közép vonóerő 225 kg, 1 dm2 föld kiemelésére esik 39 kgr. vonó erő. 3. Resicai 10-es egy vasú ekénél a barázda métere 3 0 X 19 = 5 7 dms, a diagramm által jelzett középvonó erő 223 kgr., 1 dm2 föld kiemelésére esik 39'12 kgr. vonó erő. 4. Fehér-féle kettős ekénél a barázda méter 5'2 X 1'2 — 6 24 dm,2 a diagramm által jelzett közép vonó erő 195 kg. 1 dm2 föld kiemelésére esik 31'2 kg. vonó erő. 5 Resicai kettős ekénél a barázda mérete 63 X 12 = 7'56 dm2, a diagramm által jelzett közép vonó erő 205 kg., 1 dm2 föld kiemelésére esik 271 kg' vonó erő. 6. Resicai egy gerendelyre szerelt két testű ekénél a barázda mérete 4T X 12 = 4 95 dm2, a diagram által jelzert közép vonó erő 250 kg., 1 dm2 föld kiemelésére esik 50 8 kg. vonó erő. Ezen összehasonlító adatok vizsgálatának eredményét röviden a következőkben foglalhatjuk össze : A kétvasu ekénél dm2 kint kevesebb igavonó erőt igényel a szántás, mert az sekélyebb lévén, a művelés alá gyakrabban kerülő tehát porhanyóbb földréteget dolgoz meg, ellenben az egyvasu ekék, — mint ahogy erre hivatva is vannak — mélyebb szántás mellett a műveletlenebb talajban több ellenállásra találnak. Kivételt képez a 6 alatti adat, mert ezen eke tarlóhántásra nem alkalmas, hanem csakis a már előző szántás, boronálás által elkészített u^ar földnek megkeverésére vagy mag alá való szántásara lesz használva Viszont, ha a felhasznált munkaerőn kívül tekintetbe vesszük az erőmérő alkalmazásánál nyert diagramm vonalak hullámzását, azon konklúzióra jutunk, hogy az ekék egyenletes működése — mint ez köztudomású — nemcsak a talajtól, de az eke konstrukciójától is függ Ezen szintén igen lényeges szempont tekintetbevételével teljes elfogulatlansággal konstatálhatjuk, hogv az egy vasú ekéknél a Kühne- féle Jurenák eke, a kétvasuaknál pedig a Fehér-féle ekének van a többi bemutatott ekével szemben az elvitázhatlan előnye. Ezen megfigyeléseket azonban a szép számban egybegyült gazdaközönségnek már csak csekélyebb résza kísérte figyelemmel, mert az ekék működése felett még élénk eszmecsere folyt, midőn a közönség tekintélyes része sietett a kukoricaszártépő gépekhez, melyek iránt, tekintettel különösen a mai takarmányinséges időkre, az érdeklődés nem kevésbé volt felcsigázva. Elsőnek mutatta be a Nicholson gyár Ásványi- féle szártépő betétet, mely a cséplőgépek dobjának helyére lett betéve. A gép praktikus, különösen oly gazdáknak, kiknek a cséplőgép amúgy is rendelkezésükre áll s igy aránylag olcsó áron juthatnak egy szártépő gép birtokába. Ezután lett bemutatva ugyancsak a Nicholson gyár »Asványi«-féle szárté- pője. Ennek a gépnek a munkája a szó teljes értelmében fenomentális, bámulatos gyorsasággal zúzta szét a bele lökött kukorica szárat, répa levelet, répa fejet, tököt, a melyeket vegyesen lehet a gépbe bedobni úgy, hogy nemcsak össze lesz zúzva, de az egész komplekszum mint összekevert takarmány jön ki a gépből. A gép munkásképessége napi 500 q, úgy hogy két oldali etetésnél az etetők alig képesek a gépet folytonos munkában tartani. Ez a gép nagy gazdaságban, különösen hol az állattenyésztés erősebb mérvben van kultíválva, egyszerűen nélkü- lözhetlen. Mind a két Nicholson gép gőzerővel hajtható. Sorrendet követve, a Kühne 13. számú »Tornádó« szártépője következett, mely úgy gőzerővel, mint járgánnyal hajtva lett bemutatva. A gép működése precíz, könnyen kezelhető, munkabírása 250 q naponként s tekintettel az olcsóságára, már a középbirtokosok, sőt kisgazdáink is megszerezhetik. Megjegyezzük, hogy a Kühne gyár a Tornádót ezenkívül még kétféle nagyságban gyártja, melyből a 10. számú kézi erőre és járgányra, mig a 20. számú gőzerőre van berendezve. Kijelenttük, hogy a bemutatott ekék és szártépő gépek a jelenvolt gazdák általános elismerését nyerték el. A gazdasági egyesület vezetősége ez utón is köszönetét fejezi ki a megjelent gyárosoknak, köszönetét a házigazdának, ki a gépekhez szükséges iga és hajtóerőt is szives volt rendelkezésére bocsájtani s köszönetét a megjeleht érdeklődő gazdaközönségnek. Világossy Gáspár, egyesületi titkár. Heti krónika. A Teleki-Társaság dolgai lassan, de biztosan fejlődnek. Semmi kétség benne, hogy valami már lesz belőle. Olyan rövid és velős alapszabályt dolgozott ki a bizottság, hogy még a miniszter is meg lesz hatva, már csak azért is, mert jelen esetben nem kell a szokásos tiz ivre terjedő irálygyakorlattal bíbelődnie, akár el is olvashatja az egészet. Minden egyesület szabályzatának a legutolsó szakaszában ott szokott díszelegni a »veszélyeztetik«, »felfüggesztetik«, »feloszlattatik«, »utasittatik«, »köte- leztelik« s más ilyen pattogó szavak sokasága. A Teleki-Társaság tagjai azonban nagyon jól tudják, hogy a magyar nyelvtan legelső szabálya szerint »tatik-tetik nem használtatik«, tehát még ezt a szakaszt sem terjesztik úgy be, amint az ország összes egyesületeinek alapszabályaiban rémesen ijesztget, hanem valóságos lágyan zengő jambusokba foglalták a legszárazabb jogi kifejezéseket. Ezek szerint nemsokára az uj irodalmi társaság a címet és rangot csak úgy fogja osztogatni, mint a köles az áldást. Szervezetében az a legfőbb szerencse, hogy pluralitás nincs benne egy csepp sem. A legdemokratikusabb intézmény, melyben még a titkárnak, vagy az elnöknek sincs 2—3 szavazata s igy igen alkalmas a kedélyek megnyugtatására. Ha más időket élnénk, azt mondanék, hogy halad, mint a gyorsvonat, de ez a kifejezés idejét múlta, az összes vonatok ugyanis, most már állandóan nagy késéssel dolgoznak, a héten a gyorsvonatok óraszámra elmaradoztak, a csatlakozások beszün- tek, állandó divat lett, hogy ha valaki Nagybányára érkezik, az már másnap Erdély felé mehet tovább, annyira jók a járatok; aki pedig a pesti csatlakozást elszalasztja mostanában nem ritkán, annak még mindig van annyi előnye, hogy külön vonaton tovább utazhatik. Nedves köd és sötétség borul vidékünkre, legalább már készen volna a villamos világítás, de az is csak bosszant, mikor a házi fölszereléseket szórakozottságból csattogtatjuk otthon, hiába, a pazar fény helyett csak füstölgő kőolaj lámpák pislognak tovább, tovább ... Ez is olyan gyorsvonati sebességgel halad. Pedig a vezeték kész már mindenfelé egész Felsőbányáig, legjobban örülnek neki a jó giródtótfalusiak, akik azt hiszik, hogy minden oszlopon egy ivlámpa fog nekik ingyen világítani, ők nincsenek tisztában azzal, hogy keresztül mehet a villámosság a falun anélkül, hogy egy szikrát adjon, egyébiránt igazuk van, mert most még egyenlően világit nekik is, meg nekünk is. Mi csak annyiban vagyunk különbek a falunál, hopy ez idő szerint talán először, télen is folynak az építkezések Bányán, más években a mesterember november elején beült a kuczikba s meg volt róla győződve, hogy májusig azért nem dolgozik, mert nem lehet dolgozni, most azonban a véső, kalapács, csákány, vakoló kanál, fűrész és gyalu éppen úgy zajong az uj téglafalak között, mintha kánikulában volnánk, vagyis a bányaiak megtanulnak télen ia építkezni. E tekintetben határozottan a nagy városok közzé emelkedtünk, ne vegye hát rossz néven senki, ha a fagyos tégla csoportokon bizonyos büszkeséggel tekint végig ____ a krónikás. Sz emélyi hir. Dr. Wagaer József kir. bányamű- orvos budapesti tanulmányutjáról a héten városunkba haza érkezett. Kinevezés. A vallás és közokt, miniszter Várady József gazdasági szaktanítót, a nagybényai állami elemi iskolához kertészeti tanítóvá nevezte ki. A Teleki-Társaság hétfőn nov. hó 16-án d. u. 5 órakor a városháza tanácstermében közgyűlést tart, melynek tárgya az alapszabályok végleges megállapítása és a tisztikar megválasztása. Elköltözés. Auer Henrik, a fernezelyi kénsavgyár igazgatója megválik ez állásától. Sajnálattal hozzuk e hirt, mert Auer rokonszenves egyénisége vidékünkön valóban hiányozni fog. Neki nagy érdemei voltak a kénsavgyár létesitésekörül. Vármegyei közgyűlés lesz jövő csütörtökön, nov. 19 én, erre vonatkozólag a főispán a következő meghívót adta ki: Van szerencsém a törvényhatósági bizottság tagjait Nagykárolyban, a vármegyei székház gyüléstermében, folyó évi november hó 19-én, a d. e. fél 11 órakor kezdődő rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívni. Nagykároly, 1908. november 10-én. Hazafias üdvözlettel: Dr. Falussy Árpád főispán. A tárgysorozatból megemlítjük a következőket: 1. M. kir. belügyminiszter ur leirata a telefon-hálózat létesítése tárgyában. 2. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur leirata az ecsedilápi gazdasági vasút előmunkálatai engedélyezése tárgyában. 3. Szabolcs vármegye közönségének átirata a Duna és Tisza folyók- nak párhuzamosan való hajózhatóvá tétele tárgyában. 5. A legtöbb adót fizetők névsora az 1909. évre. Költségvetések. Zárószámadások stb., összesen 260 tárgy. Bányászati hírek. A Kalazanczy Szent József bányatársulat múlt szombaton tartotta rendes évi közgyűlését Bajnóczy Géza elnöklete mellett. A gyűlés a jelentéseket tudomásul vette, valamint azt is, hogy a kir. pénzügyigazgatóság több évre visszamenőleg 3°/0 adót visszatérített a társulatnak, mivel általában a bányatársulatok adóját 2 '/„-ra szállította le. Igazgatóul Schönherr Sándort, pénztárnokul Csausz Gyulát, ellenőrnek Bajnóczy Sándort választották. A bánya szép anyagi eredményt tud felmutatni. — A Szent Lukács evangélista bánya a 300 méteres altáró munkálatait erősen folytatja, a vezetőség az érdeklődőket értesíti, hogy mintegy 100 részvény túljegyzés rörtént, s igy ezeket is kénytelen volt visszautasítani a társulat, miért is újabb jegyzések egyáltalában nem eszközölhetők. A bánya nagy gyűlése, a bányakapitányság közbejöttével már legközelebb várható. A nagybányai Muzeum Egyesület választmánya f. hó 7-én az áll. főgimnázium igazgatói helyiségében Neubauer Ferenc min. tanácsos elnöklete mellett ülést tartott. A választmány tuvomásul vette az utolsó gyűlés óta érkezett főfelügyelőségi leiratokat és az 1000 korona államsegély kiutalványozását, majd Moldován László pénztáros jelentését, mely szerint az egyesület pánztárába az év eleje óta befolyt 3227 K 87 fillér, kiadatott 1664 K 51 fillér. Pénzkészlet: 1563 K 36 fillér. Balezer György muzeum-őr pedig beszámolt egyrészt a muzeum állapotáról és a gyűjtemények gyarapodásáról, másrészt a nyáron Kolozsvárott a vidéki muzeum-örök számára rendezett tanfolyamról, amelyen ő is résztvett; egyszersmind elmondta azt is, mikép fogja az ott szerzett tanulságokat a múzeumnak rendezésében és kezelésében érvényesíteni. A múzeumi gyűjtemények örvendetes mértékben szaporodtak különösen ajándék utján. Balezer György múzeumi őr jelentéséből kiemeljük a következőket: Az év folyamán a könyvtár 300, irattár 6, régiségtár 20, képzőművészeti gyűjtemény 3, néprajzi 4, érem- és régi pénz- gyűjtemény 23, természetrajzi 398 darabbal szaporodott. Az egész évi gyarapodás a múlt évi 108 drbbal szemben 754 drb volt. Értékes murealis anyaggal gya- rapitatták a múzeumot: özv. Schönherr Antalné, neh. Svaiczer Ilka hagyatéka, özv. Smit Sándorné, Mikó Béla, Stoll Béla, Szűcs Károly, Divald Károly Eperjes, Supka Gáza Budapest. Ezután Balezer benyújtotta az évi államsegély felhasználásának tervezetét, majd élénk érdeklődés mellett felolvasta a kolozsvári archeológia tanfolyamról szóló jelentését. A jelentések tudomásul vétele után határozott a választmány az 1000 K államsegély mikénti felhasználásáról s az elfogadott határozat szerint egyrészt a muzeum kezeléséhez szükséges szakmüvek beszerzésere másrészt az érem- és régiség gyűjtemény gyarapítására fogják fordítani. Végül megemlékezett a gyűlés Szalay Imié, a Nemzeti Muzeum igazgatója és a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. h. főfelügyelője, királyi kitüntetéséről és elhatározta, hogy ez alkalommal az elnökség utján üdvözli. A Kossuth-utczai uj telkek szabályozására vonatkozólag, értesülésünk szerint, Fábián Lajos főmérnök is kidolgozott egy tervezetet s igy most már az intéző körök aoban a szerencsés helyzetben lesznek, hogy három tervből választhatnak, amennyiben, mint lapunk múlt számában említettük, Grundböck városi mérnök két tervezetet terjesztett be. Városunk jövője érdekében válasszuk a legszebbet és legjobbat, azt t. i. amelyikben széles és egyenes utcák találhatók. Emlékeztető. Debreczenben, kedden, nov. 17-én iktatják be hivatalába Eröss Lajos újonnan megválasztott ref. püspököt, amely ünnepségre a helyi egyház is képviselőket küld. Gyászhir. Eötvös Róbert erdódi főszolgabíró a héten, sok szenvedés után, tüdévészben elhunyt 42 éves korában. Hétfőn nov. 9-én temették, a temetésen a vármegyét Falussy Árpád dr. képviselte úgyszólván egyedül, mivel a rettenetes hófúvások miatt a vonat a megyeiek küldöttségével lekésett a temetésről. A fiatal tisztviselő halála a vármegyében általános részvétet keltett. Utódjául első sorban Kováts Sándor helybeli t. főszolgabírót emlegetik. A villámos világítás előmunkálatai teljes erővel folynak, a rövid nappalok miatt azonban már e hóban a megnyitás nem lehetséges, a vezetőség karácsonra akarja meglepni a közönséget az összes lámpák meggyújtásával.