Nagybánya és Vidéke, 1908 (34. évfolyam, 2-52. szám)

1908-11-15 / 46. szám

(2) 46. szám. NAGYBANYA ÉS VIDÉKE 1908. November 15. A szokatlan érdeklődés mellett lefolyt gép-bemu­tatásról a következőkben számolunk be: A gép bemutatás a lehető legjobb időjárás mellett — mint jelezve volt — délelőtt 10 órakor vette kezdetét Vármegyénk gazda közönsége tekintélyes szám­mal vett részt, kiket a házigazda Németh Elemér földbirtokos és az uradalom intézője Bozsik Károly lekötelező szívességgel fogadtak. Örömmel jelenthetjük, hogy az egybegyült előkelő nagybirtokoson kívül, kisgazdáink is igen szép számmal voltak képviselve s ott láttunk Szat- már-Németi város vezető gazdái közül is számosat. A megjelentek pontos névsorát lehetetlen adnuk, azonban a résztvevők száma birtokosok és érdek­lődők együttvéve megközeliti a százat. A bemutatáson résztvett gyárak következőkkel voltak képviselve: Nicholson gyár, Szabó Ferenc igazgató főmérnök; Kühne gyár, Jeddy Péter mér­nök és Biró Lajos a gyár szatmárnémetii képviselője; Lábasy J. utóda Fehér Alajos törökszentmiklósi eke­gyára, tulajdonos és Sima János üzletvezető által; a resicai gyárat pedig Havas János a kereskedelmi r. t. tisztviselője képviselte. Az egybegyült közönség először is a már mű­ködő ekéket szemlélte meg. A legnagyobb érdek­lődés mellett lettek bemutatva munkaközben a kö­vetkező ekék: Kühne E. gyár »Jurenák«-féle J. III., J. IV. és J. V. számú egy vasú; Fehér A. gyáros 7-es, 8 as egyvasu és 2 drb. kétvasu; végül a Resi­cai gépgyár 5-ös, 10-es egyvasu, 1 drb kétvasu és egy gerendelyre felszerelt két és három testű ekék. Miután azonban a szántásnál nemcsak a munka minősége és mélysége, de a szükséges igavonó mun­kaerő is mérvadó, gondoskodva volt egy erőmérő alkalmazásról is, mely az alább felsorolt ekéknél lett összehasonlítás céljából felhasználva. Természetes dolog, hogy egy bemutatás kere­tén belül nem lehetett az erőmérővel, mely több­szörös s hosszabb megfigyelést igényel a különbsé­geket teljes precizitással megállapítani, még sem lesz érdektelen az alábbi adatok leközlésével a kér­dést ezen oldaláról is megvilágítani. 1. Fehér-féle 8-as egyvasu ekénél a barázda métere 2 9 Xl'8 — 5 22 dm2, a diagramm által jelzett közép vonó erő 225 kg., 1 dm2 föld kiemelésére esett 431 kgr. vonó erő. 2. Kühne-féle J. IV. (Jurenák) egy vasú ekénél a barázda métere 3'2 X 18 = 5 76 dm2, a diagramm által jelzett közép vonóerő 225 kg, 1 dm2 föld kiemelésére esik 39 kgr. vonó erő. 3. Resicai 10-es egy vasú ekénél a barázda métere 3 0 X 19 = 5 7 dms, a diagramm által jelzett középvonó erő 223 kgr., 1 dm2 föld kiemelésére esik 39'12 kgr. vonó erő. 4. Fehér-féle kettős ekénél a barázda méter 5'2 X 1'2 — 6 24 dm,2 a diagramm által jelzett közép vonó erő 195 kg. 1 dm2 föld kiemelésére esik 31'2 kg. vonó erő. 5 Resicai kettős ekénél a barázda mérete 63 X 12 = 7'56 dm2, a diagramm által jelzett közép vonó erő 205 kg., 1 dm2 föld kiemelésére esik 271 kg' vonó erő. 6. Resicai egy gerendelyre szerelt két testű ekénél a barázda mérete 4T X 12 = 4 95 dm2, a diagram által jelzert közép vonó erő 250 kg., 1 dm2 föld kiemelésére esik 50 8 kg. vonó erő. Ezen összehasonlító adatok vizsgálatának ered­ményét röviden a következőkben foglalhatjuk össze : A kétvasu ekénél dm2 kint kevesebb igavonó erőt igényel a szántás, mert az sekélyebb lévén, a művelés alá gyakrabban kerülő tehát porhanyóbb földréteget dolgoz meg, ellenben az egyvasu ekék, — mint ahogy erre hivatva is vannak — mélyebb szántás mellett a műveletlenebb talajban több ellen­állásra találnak. Kivételt képez a 6 alatti adat, mert ezen eke tarlóhántásra nem alkalmas, hanem csakis a már előző szántás, boronálás által elkészített u^ar földnek megkeverésére vagy mag alá való szántásara lesz használva Viszont, ha a felhasznált munkaerőn kívül te­kintetbe vesszük az erőmérő alkalmazásánál nyert diagramm vonalak hullámzását, azon konklúzióra jutunk, hogy az ekék egyenletes működése — mint ez köztudomású — nemcsak a talajtól, de az eke konstrukciójától is függ Ezen szintén igen lényeges szempont tekintetbevételével teljes elfogulatlansággal konstatálhatjuk, hogv az egy vasú ekéknél a Kühne- féle Jurenák eke, a kétvasuaknál pedig a Fehér-féle ekének van a többi bemutatott ekével szemben az elvitázhatlan előnye. Ezen megfigyeléseket azonban a szép számban egybegyült gazdaközönségnek már csak csekélyebb résza kísérte figyelemmel, mert az ekék működése felett még élénk eszmecsere folyt, midőn a közön­ség tekintélyes része sietett a kukoricaszártépő gé­pekhez, melyek iránt, tekintettel különösen a mai takarmányinséges időkre, az érdeklődés nem ke­vésbé volt felcsigázva. Elsőnek mutatta be a Nicholson gyár Ásványi- féle szártépő betétet, mely a cséplőgépek dobjának helyére lett betéve. A gép praktikus, különösen oly gazdáknak, kiknek a cséplőgép amúgy is rendel­kezésükre áll s igy aránylag olcsó áron juthatnak egy szártépő gép birtokába. Ezután lett bemutatva ugyancsak a Nicholson gyár »Asványi«-féle szárté- pője. Ennek a gépnek a munkája a szó teljes értel­mében fenomentális, bámulatos gyorsasággal zúzta szét a bele lökött kukorica szárat, répa levelet, répa fejet, tököt, a melyeket vegyesen lehet a gépbe be­dobni úgy, hogy nemcsak össze lesz zúzva, de az egész komplekszum mint összekevert takarmány jön ki a gépből. A gép munkásképessége napi 500 q, úgy hogy két oldali etetésnél az etetők alig képe­sek a gépet folytonos munkában tartani. Ez a gép nagy gazdaságban, különösen hol az állattenyésztés erősebb mérvben van kultíválva, egyszerűen nélkü- lözhetlen. Mind a két Nicholson gép gőzerővel hajtható. Sorrendet követve, a Kühne 13. számú »Tor­nádó« szártépője következett, mely úgy gőzerővel, mint járgánnyal hajtva lett bemutatva. A gép műkö­dése precíz, könnyen kezelhető, munkabírása 250 q naponként s tekintettel az olcsóságára, már a közép­birtokosok, sőt kisgazdáink is megszerezhetik. Meg­jegyezzük, hogy a Kühne gyár a Tornádót ezenkí­vül még kétféle nagyságban gyártja, melyből a 10. számú kézi erőre és járgányra, mig a 20. számú gőz­erőre van berendezve. Kijelenttük, hogy a bemutatott ekék és szár­tépő gépek a jelenvolt gazdák általános elismerését nyerték el. A gazdasági egyesület vezetősége ez utón is köszönetét fejezi ki a megjelent gyárosoknak, köszö­netét a házigazdának, ki a gépekhez szükséges iga és hajtóerőt is szives volt rendelkezésére bocsájtani s köszönetét a megjeleht érdeklődő gazdaközön­ségnek. Világossy Gáspár, egyesületi titkár. Heti krónika. A Teleki-Társaság dolgai lassan, de biztosan fejlődnek. Semmi kétség benne, hogy valami már lesz belőle. Olyan rövid és velős alapszabályt dol­gozott ki a bizottság, hogy még a miniszter is meg lesz hatva, már csak azért is, mert jelen esetben nem kell a szokásos tiz ivre terjedő irálygyakorlattal bí­belődnie, akár el is olvashatja az egészet. Minden egyesület szabályzatának a legutolsó szakaszában ott szokott díszelegni a »veszélyeztetik«, »felfüggesztetik«, »feloszlattatik«, »utasittatik«, »köte- leztelik« s más ilyen pattogó szavak sokasága. A Teleki-Társaság tagjai azonban nagyon jól tudják, hogy a magyar nyelvtan legelső szabálya szerint »tatik-tetik nem használtatik«, tehát még ezt a szakaszt sem terjesztik úgy be, amint az ország összes egyesületeinek alapszabályaiban rémesen ijeszt­get, hanem valóságos lágyan zengő jambusokba fog­lalták a legszárazabb jogi kifejezéseket. Ezek szerint nemsokára az uj irodalmi társaság a címet és rangot csak úgy fogja osztogatni, mint a köles az áldást. Szervezetében az a legfőbb szeren­cse, hogy pluralitás nincs benne egy csepp sem. A legdemokratikusabb intézmény, melyben még a tit­kárnak, vagy az elnöknek sincs 2—3 szavazata s igy igen alkalmas a kedélyek megnyugtatására. Ha más időket élnénk, azt mondanék, hogy halad, mint a gyorsvonat, de ez a kifejezés idejét múlta, az összes vonatok ugyanis, most már állan­dóan nagy késéssel dolgoznak, a héten a gyorsvona­tok óraszámra elmaradoztak, a csatlakozások beszün- tek, állandó divat lett, hogy ha valaki Nagybányára érkezik, az már másnap Erdély felé mehet tovább, annyira jók a járatok; aki pedig a pesti csatlako­zást elszalasztja mostanában nem ritkán, annak még mindig van annyi előnye, hogy külön vonaton to­vább utazhatik. Nedves köd és sötétség borul vidékünkre, leg­alább már készen volna a villamos világítás, de az is csak bosszant, mikor a házi fölszereléseket szó­rakozottságból csattogtatjuk otthon, hiába, a pazar fény helyett csak füstölgő kőolaj lámpák pislognak tovább, tovább ... Ez is olyan gyorsvonati sebes­séggel halad. Pedig a vezeték kész már mindenfelé egész Felsőbányáig, legjobban örülnek neki a jó giródtótfalusiak, akik azt hiszik, hogy minden osz­lopon egy ivlámpa fog nekik ingyen világítani, ők nincsenek tisztában azzal, hogy keresztül mehet a villámosság a falun anélkül, hogy egy szikrát adjon, egyébiránt igazuk van, mert most még egyenlően világit nekik is, meg nekünk is. Mi csak annyiban vagyunk különbek a falu­nál, hopy ez idő szerint talán először, télen is foly­nak az építkezések Bányán, más években a mester­ember november elején beült a kuczikba s meg volt róla győződve, hogy májusig azért nem dolgo­zik, mert nem lehet dolgozni, most azonban a véső, kalapács, csákány, vakoló kanál, fűrész és gyalu éppen úgy zajong az uj téglafalak között, mintha kánikulában volnánk, vagyis a bányaiak megtanul­nak télen ia építkezni. E tekintetben határozottan a nagy városok közzé emelkedtünk, ne vegye hát rossz néven senki, ha a fagyos tégla csoportokon bizonyos büszkeséggel tekint végig ____ a krónikás. Sz emélyi hir. Dr. Wagaer József kir. bányamű- orvos budapesti tanulmányutjáról a héten városunkba haza érkezett. Kinevezés. A vallás és közokt, miniszter Várady József gazdasági szaktanítót, a nagybényai állami elemi iskolához kertészeti tanítóvá nevezte ki. A Teleki-Társaság hétfőn nov. hó 16-án d. u. 5 órakor a városháza tanácstermében közgyűlést tart, melynek tárgya az alapszabályok végleges megállapí­tása és a tisztikar megválasztása. Elköltözés. Auer Henrik, a fernezelyi kénsavgyár igazgatója megválik ez állásától. Sajnálattal hozzuk e hirt, mert Auer rokonszenves egyénisége vidékünkön valóban hiányozni fog. Neki nagy érdemei voltak a kénsavgyár létesitésekörül. Vármegyei közgyűlés lesz jövő csütörtökön, nov. 19 én, erre vonatkozólag a főispán a következő meg­hívót adta ki: Van szerencsém a törvényhatósági bi­zottság tagjait Nagykárolyban, a vármegyei székház gyüléstermében, folyó évi november hó 19-én, a d. e. fél 11 órakor kezdődő rendkívüli közgyűlésre tiszte­lettel meghívni. Nagykároly, 1908. november 10-én. Hazafias üdvözlettel: Dr. Falussy Árpád főispán. A tárgysorozatból megemlítjük a következőket: 1. M. kir. belügyminiszter ur leirata a telefon-hálózat lé­tesítése tárgyában. 2. Kereskedelemügyi m. kir. mi­niszter ur leirata az ecsedilápi gazdasági vasút elő­munkálatai engedélyezése tárgyában. 3. Szabolcs vár­megye közönségének átirata a Duna és Tisza folyók- nak párhuzamosan való hajózhatóvá tétele tárgyában. 5. A legtöbb adót fizetők névsora az 1909. évre. Költségvetések. Zárószámadások stb., összesen 260 tárgy. Bányászati hírek. A Kalazanczy Szent József bányatársulat múlt szombaton tartotta rendes évi köz­gyűlését Bajnóczy Géza elnöklete mellett. A gyűlés a jelentéseket tudomásul vette, valamint azt is, hogy a kir. pénzügyigazgatóság több évre visszamenőleg 3°/0 adót visszatérített a társulatnak, mivel általában a bányatársulatok adóját 2 '/„-ra szállította le. Igazgatóul Schönherr Sándort, pénztárnokul Csausz Gyulát, ellen­őrnek Bajnóczy Sándort választották. A bánya szép anyagi eredményt tud felmutatni. — A Szent Lukács evangélista bánya a 300 méteres altáró munkálatait erősen folytatja, a vezetőség az érdeklődőket értesíti, hogy mintegy 100 részvény túljegyzés rörtént, s igy ezeket is kénytelen volt visszautasítani a társulat, miért is újabb jegyzések egyáltalában nem eszközölhetők. A bánya nagy gyűlése, a bányakapitányság közbejöt­tével már legközelebb várható. A nagybányai Muzeum Egyesület választmánya f. hó 7-én az áll. főgimnázium igazgatói helyiségében Neubauer Ferenc min. tanácsos elnöklete mellett ülést tartott. A választmány tuvomásul vette az utolsó gyű­lés óta érkezett főfelügyelőségi leiratokat és az 1000 korona államsegély kiutalványozását, majd Moldován László pénztáros jelentését, mely szerint az egyesület pánztárába az év eleje óta befolyt 3227 K 87 fillér, kiadatott 1664 K 51 fillér. Pénzkészlet: 1563 K 36 fillér. Balezer György muzeum-őr pedig beszámolt egy­részt a muzeum állapotáról és a gyűjtemények gyara­podásáról, másrészt a nyáron Kolozsvárott a vidéki muzeum-örök számára rendezett tanfolyamról, amelyen ő is résztvett; egyszersmind elmondta azt is, mikép fogja az ott szerzett tanulságokat a múzeumnak ren­dezésében és kezelésében érvényesíteni. A múzeumi gyűjtemények örvendetes mértékben szaporodtak külö­nösen ajándék utján. Balezer György múzeumi őr je­lentéséből kiemeljük a következőket: Az év folyamán a könyvtár 300, irattár 6, régiségtár 20, képzőművé­szeti gyűjtemény 3, néprajzi 4, érem- és régi pénz- gyűjtemény 23, természetrajzi 398 darabbal szaporo­dott. Az egész évi gyarapodás a múlt évi 108 drbbal szemben 754 drb volt. Értékes murealis anyaggal gya- rapitatták a múzeumot: özv. Schönherr Antalné, neh. Svaiczer Ilka hagyatéka, özv. Smit Sándorné, Mikó Béla, Stoll Béla, Szűcs Károly, Divald Károly Eper­jes, Supka Gáza Budapest. Ezután Balezer benyújtotta az évi államsegély felhasználásának tervezetét, majd élénk érdeklődés mellett felolvasta a kolozsvári arche­ológia tanfolyamról szóló jelentését. A jelentések tudo­másul vétele után határozott a választmány az 1000 K államsegély mikénti felhasználásáról s az elfogadott ha­tározat szerint egyrészt a muzeum kezeléséhez szükséges szakmüvek beszerzésere másrészt az érem- és régiség gyűjtemény gyarapítására fogják fordítani. Végül megemlékezett a gyűlés Szalay Imié, a Nemzeti Mu­zeum igazgatója és a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. h. főfelügyelője, királyi kitüntetéséről és elhatározta, hogy ez alkalommal az elnökség utján üdvözli. A Kossuth-utczai uj telkek szabályozására vonat­kozólag, értesülésünk szerint, Fábián Lajos főmérnök is kidolgozott egy tervezetet s igy most már az intéző körök aoban a szerencsés helyzetben lesznek, hogy három tervből választhatnak, amennyiben, mint lapunk múlt számában említettük, Grundböck városi mérnök két tervezetet terjesztett be. Városunk jövője érdeké­ben válasszuk a legszebbet és legjobbat, azt t. i. ame­lyikben széles és egyenes utcák találhatók. Emlékeztető. Debreczenben, kedden, nov. 17-én iktatják be hivatalába Eröss Lajos újonnan megválasz­tott ref. püspököt, amely ünnepségre a helyi egyház is képviselőket küld. Gyászhir. Eötvös Róbert erdódi főszolgabíró a héten, sok szenvedés után, tüdévészben elhunyt 42 éves korában. Hétfőn nov. 9-én temették, a temetésen a vármegyét Falussy Árpád dr. képviselte úgyszólván egyedül, mivel a rettenetes hófúvások miatt a vonat a megyeiek küldöttségével lekésett a temetésről. A fiatal tisztviselő halála a vármegyében általános rész­vétet keltett. Utódjául első sorban Kováts Sándor helybeli t. főszolgabírót emlegetik. A villámos világítás előmunkálatai teljes erővel folynak, a rövid nappalok miatt azonban már e hóban a megnyitás nem lehetséges, a vezetőség karácsonra akarja meglepni a közönséget az összes lámpák meg­gyújtásával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom