Nagybánya és Vidéke, 1908 (34. évfolyam, 2-52. szám)

1908-05-31 / 22. szám

(ti 22. szám. NAGYBANYA ÉS VIDÉKE Kérelem. Hónap eleje lévén, fölkérjük mindazokat, kik lapdijjaikkal hátralékban van­nak, hogy az esedékes összeget nekünk meg­küldeni sziveskedjenek. Tisztelettel A kiadóhivatal. Elhalasztott iskolai vizsgálat. A kőbányatelepi vizsgálatot a gondnokság május 31-re tűzte ki, a kir. tanfelügyelőség azonban korainak találta a terminust, nem engedélyezte s a vizsgálatot későbbre halasztotta. A gör. kath. templom tornyának romjait erősen takarítják, de bizony sokáig tart a munka, mert vagy ezer szekér követ kell kézi munkával elkordani, ennek dacára a jövő héten már készen lesznek az eltakarí­tással. Most már látszik, hogy a torony fala nem 8 méternyire maradt meg, hanem legfeletb 2—3 méter­nyire a föld színétől, a többi mind összeroppant. A fák és madarak napja hétfőn, jun. 1-én lesz az állami elemi iskolákban s ugyanekkor megalakítják a madárvédő ifjúsági ligát. Meg van a vízvezeték! De fájdalom, nem az igazi, a modern élet és berendezkedés egyik főköve­telménye, amelyik még mindig siró-rivó gyermek a sok tudós bába között, hanem a régi, mely Nagybá­nyát ezelőtt két és fél századdal látta el vízzel. A ke­reszthegyi állami iskola építésénél ugyanis az alapásás munkálatainál az északnyugati sarkon, mintegy 25—30 cm. facsövezetet találtak vasabroncsokkal megerősítve. A csövezetnek két egymáshoz erősített része mintegy négy méter hosszúságban tárult föl, körülbelül egy méter mélységben a föld színe alatt s a viz benne pompásan folyik, sőt oldalt ki is löveit sugár alakban a munkások közzé. E hó 29-én bukkantak rá az érde­kes alkotásra. Schönherr Gyula szerint a város, hogy tiszta »élővizet« nyerhessen, nagy gonddal s költség­gel 1641-ben vízvezetéket létesített. A vizet a máig e néven ismeretes határrészből az Éhvölgyből vezettető ; a vezetésre használt csövek többnyire égerfából, de helylyel-közzel vasból, rézből, cserépből, sőt üvegből is voltak s ezeknek, valamint az egész vízvezetéknek rendbentartására állandó csatornásmestere volt a vá­rosnak. Mivel a föltárt cső kelet-nyugati irányban halad, keleti vége éppen az Éhvölgynek vág neki, nincs kizárva, hogy a munkások éppen ezt a 267 esz­tendős vezetéket tárták föl, de az sem lehetetlen, hogy a csövezet valamely ház pincéjének szolgált levezető csatornául s valahol ott a Robelly-házzal szemben betorkollott a Rákos-patakba. A borpataki borkút bérletére máj. 22-re a város árverést hirdetett, azonban nem akadt senki aki ígé­retet tett volna a kutért. Ez alkalomból hozzuk a mostani bérlőnek, Singer Jakabnak a borkút vállalatra vonatkozó közleményét. Mozi. A Szent-Miklós-téren (Kis-piac) f. hó 30-án szombaton és a következő napokon elektro biograph, villanyszinház, mozgófényképek a legtökéletesebb ki­vitelben és modernül berendezett vízmentes sátorban, 15 lóerős gőz- és dinamógép. Saját villanyvilágítás, 200 izzólámpa és 6 ivlámpa. Szombat, vasárnap és hétfői műsor: Élővirágok. Gyönyörű színes kép (300 m. hosszú). Tíz nő egy férfinak. Rendkívül mulattató. A holdkóros álma, 400 méter hosszú kép, rendkívül érdekes. A megcsípett kotnyeles. (Mulattató kép.) A resicai vasmüvek. 400 méter hosszú tudományos kép. A kártyabüvész. Varázskép. Miután az uraság eltávo­zott. Mulattató kép. A paraszt a létrával. 500 méter hosszú, rendkívül mulattató kép. A zivatar áldozatai. Gyönyörű tájképfelvétel. Helyárak : I. hely 1 korona, 11. hely 60 fillér, III. hely 40 fillér. Tiz éven aluli gyermekek felét fizetik. Pénzlárnyitás fél 8 órakor. Kezdete fél 9 órakor. Vasárnap két előadás, este 7, és fél 9 órakgr. Kedden uj műsor. Az országos címer védelme tárgyában a belügy­miniszter 20345 — 908. sz. a. a következő rendeletet adta ki. A magyar korona országai egyesitett, vagy az ország külön címerének elferdített alakban, to­vábbá a címereknek, vagy a nemzeti lobogónak az állam méltóságát sértő módon való használata, ille­tőleg alkalmazása tárgyában. A kihágásokról szóló 1879. évi XL t.-c. 15. §-a alapján a következőket rendelem el: aki a magyar korona országainak egye­sített vagy az ország külön címerét szándékosan el­ferdítve használja, illetőleg alkalmazza, úgyszintén az, aki a címert vagy nemzeti lobogót az állam méltó­ságát sértő módon használja, illetőleg alkalmazza, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással és 200 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezen kihágások eseteiben az 1883. XVIII. t.-c. 9. §-ában, illetőleg az 1883. évi 50422. B. M. számú rendeletben felsorolt közigazgatósági hatóságok gya­korolják a bíráskodást. Értesítés. Tudatom a m. t. közönséggel, hogy Dreher Antal jóhirü sörfőzdéjének kizárólagos főraktárát Nagybányán átvettem s a Dréher-sörb nagyban és ki­csiben egyaránt szállítom gyors és pontos kiszolgálás mellett. Szives pártfogást kér Bampold Gyula ven­déglős. Országos rózsa- és pelargonium-kiállitás Buda­pesten. Az Országos Magyar Kertészeti Egyesüiet által folyó évi junius hó 17—21-ig rendezendő rózsa és pelargonium-kiállitás iránt általános lévén az ér­deklődés, több hazai iparos kérelmére elhatározta a rendező bizottság, hogy a kiállításban helyet biztosit a kertészeti iparnak is, amennyiben az a kiálliiás keretében alkalmazható. Különösen diszcserepek, vázák, jardinierek, hazai gyártású virágcserepek, balkon és ablakdiszitésekhez alkalmas edények, fából, fonóanyagból vagy vasból. Kerti bútorok. Kert­tervek, amennyiben azok különösen a rózsa és pe­largonium növények célszerű fölhasználását a kertek­ben és parkokban célozzák. A kertipari cikkek közül elsősorban a balkon és ablakdiszitésekhez alkalmas edényekre helyez a bizottság súlyt. Születtek : 175. május 23. Drentye Juliánnának halvaszületett űu. 176. május 22. Tóth Józsefnek »Margit.« 177. május 18. Brinzei Jánosnak »Aranka.« 178. május 22. Magurán Ábrahámnak »Péter Pál.« 179. május 20. Makla Petiidének »László.« 180. május 20. Krampfner Sámuelnek »Róza.« május 27. Lupán Máriának Róza nevű gyermeke. Elhaltak: 164. május 22. özv. Hitter Györgyné szül. Liebig Anna róm. kath. 96 éves nyug. bánya­munkás özvegye, végelgyengülésben. 165. május 22. Popán Demeter gör. kath. 46 éves, napszámos, tüdő­vészben. 166. május 25. Podlócz Károly István róm. kath. 9 hónapos, városi lámpagyujtó gyermeke, hörg­hurutban. Házasságot kötöttek: Badalai Ferenc és Roth Mária Ilona nagybányai lakosok. Kihirdetés álatt állanak: Sztarna György nagy­bányai és Bölönyi Juliánná felsőbányái lakosok. Báli selyem 60 krajcártól fölfelé méterenként, legfrissebb újdonságok, bérmentve és vámmentesen házhoz szállítva. Gazdag mintaválaszték forduló pos­tával. Henneberg selyemgyára Zürich. Pater Anasztáz. Irta: Kuszkó ltezsö. Az őszi szél fakóvá s zörgőssé tette a Bakony lombjait s a falevelek az első dérben citromsárgára, vagy vörösre váltották színüket. A nap alacsonyan röpült, sugarai ferdén estek a színtelen rétre s mint a haldokló mosolygása, olyan volt a késő őszi nap verőfénye. S ehhez a szomorú hangulathoz úgy hozzá illett a kolostor tornyában levő halálharang csengése. Valaki haldoklott a büszke, tudós »tarka barátok« kö­zül. így nevezte a nép a Clairveauxi Bernát által alapitolt rend tagjait, kiknek kolostora ott állott az erdő szélén. Belül a magas szürke falakon olyan szomorú volt a hangulat. A folyosó hátborzongó tompasággal kongott, mikor egy-egy barát végig ment rajta a könyv­társzobából az ebédlőig. A magas, boltíves ebédlőben már együtt voltak a barátok s az ebéd végénél tar­tottak. Valamennyi szomorú gondolatokkal foglalkozott s szótlanul nézett alá tányérába. Azok az emberek, kiknek jelmondata a Memento móri, kik a halál gon­dolatával fekszenek és kelnek, mégis úgy megdöbben­nek, mikor a sápadt kaszást a közelben érzik. A halál pedig látogatást tett a kolostorban. Pater Anasztáz, kinél senki sem ismerte jobban az égi tes­tek járását s a mathematika rideg törvényeit, utolsó óráit élte. A perjel már többször elmondta a kápolnában érte a »boldog halálért« való imádságot, Pater Anasztáz azonban nem akart a siralom völgyéből kiköltözni. — Higyjétek meg testvéreim, az unokaöcscsét várja s addig nem tud meghalni, mig az meg nem érkezik. így okoskodott egy alacsony, köpcös barát, ki az erdőkön gyógyfüvek szedésével szokott foglalkozni, mig a többiek helybenhagvólag bólingattak. — Már jöhetne az Ur ifjú levitája — mondta a perjel gondolkozva. Csodálkoznám, ha sürgönyömre nem engedte volna el a szeminárium rektora. Alig hogy a perjel szavai elhangzottak, nyílott a refeklorium ajtaja s ott állott a perjel előtt pater Anasztáz unokaöcsese, egy halvány arcú, okos szemű kispap az esztergomi papnevelő intézetből. — Laudetur Jesus Christus! — In aeternum. Amen. — Nyugodjál meg fiam Isten akaratán, Pater Anasztáz, a mi Krisztusban szeretett testvérünk a siralom völgyéből útban van a boldog haza felé. Azért hívtalak, hogy kívánságára jelen légy utolsó földi per­ceinél. Boldog ő, mert a halálban uj életre ébred s az ur színe előtt fog örvendezni az angyalok seregével. A szomorú arcú kispap már nem hallotta a perjel utolsó szavait. Gépiesen ment a sekrestyés fráter nyo­mában, ki őt a haldokló szobája felé vezette. Ott állott az ágy előtt, melyen egy nagy szen­vedésekkel vivődő ember feküdt. A tudós barát szi­gorú klasszikus arca a szenvedésben elvesztette kemény jellegét. Hatalmas testalkata megtörött, hangja szo­morú kongássá vált s melléből kínos hördülés hang­zott. Fénytelen szemében az élet utolsó tüze csillant meg, amint tekintete az ágy előtt álló kispapra esett, Az pedig némán hajolt le hozzá s megcsókolta a hal­dokló aszott, erőtlen kezét. Pater Anasztáz felülni próbált, de sikertelen erőlködés után vissza hanyatlott párnájára. Nehezen ejtette ki a szavakat. — Látni akartalak, mielőtt ötökre búcsút ve­szünk egymástól. Hajolj közelebb, mert amiket mon­dani akarok, nem szabad senkinek meghallani. Tudd meg fiam, nem nagybátyád vagyok, hanem . . . atyád. Bocsáss meg nekem fiam. — Sejtettem atyám, édes jó atyám! — Az elmúlás gondolata nem bánt engem, a halállal rég megbarátkoztam. Lelkiismeretem nyugodt s a sírbolt nem a rémek tanyája számomra. Testvé­reimhez térek, kik ezt az utat előttem befutották. Most pedig gondoskodni akarok rólad fiam. Egész éle­temben takarékos voltam. Csak a tudás volt szenve­délyem s alig költöttem magamra valamit. Tízezer forintot gyűjtöttem össze apránkint. Ez az én jogos 1908. Május 31. tulajdonom, melyet neked szántam, te éretted rak­tam össze. Tudod azonban, hogy szerzetesi törvényeink értelmében senkinek köztünk magánvagyona nem lehet. A halál után a szerzet magának foglalja le mindenki­nek vagyonát. Azért hivattalak ide, hogy most adjam át neked örökségedet, mig szabadon rendelkezem vele. Íróasztalom fiókjának baloldalán találsz egy papir- csomagot. Hozd ide. Itt a kulcsa. Siess; minden pillanat drága, mert a perjel nem hagy soká magunkra ben­nünket. Ez az fiam, benne van a pénz: kerek tíz­ezer forint. Ez a te örökséged atyádtól. Vedd magad­hoz s most menj, távozz innen gyorsan. Miért a köny- nyük ? Én boldogan halok meg. Te ember vagy s én gondoskodtam rólad. Csak menj, nehogy a pénzt el­vegyék tőled. A fiú könnyezve borult a haldoklóra, ki paran- csolóan mutatott az ajtó felé, — Siess fiam, utazz el azonnal. Már hallom a folyosó végén a perjel lépteit. Menj, légy boldog és szeress, mert szeretet nélkül az élet olyan, mint a sápadt, hideg holdsugár nevetése. A fiú még egyszer megcsókolta a haldokló homlo­kát, kezeit s az ajtóból könnyes szemekkel visszanézve elrohant. Pár perc múlva a szoba tele volt szerzetesekkel, kik a perjellel együtt a rózsafüzért mormolták a beteg ágya mellett. Az ima után a perjel odahajolt az ágy fölé s Páter Anasztáz üveges szeméből a halál me­redt rá. — Pater Anasztáz megtért az Úrhoz. Requiescat in pace ! — Amen! 8 erre felhangzottá barátok mormogó imája : — De profundis clamavi ad te Domine. Domine, domine exaudi vocem meam ... (A mélységekből ki­áltok fel hozzád én Uram. Uram, uram hallgasd mag az én szavamat....) Egy óra múlva már ravatalon feküdt páter Anasz­táz s a szobája tele volt szerzetesekkel. A barátok felnyitották a halott szekrényeit, ládáját, fiókjait. Min­dent összeforgattak azokban s kutatták a pénzt, hogy a rend számára lefoglalják. Azonban sehol egy fillért sem találtak. Sokan bosszankodtak e miatt s egy el­hízott barát nem is titkolta haragját. — Megfoghatatlan eset! Pedig én biztosan tud­tam, hogy Anasztáznak csinos vagyona volt. Vájjon hova telte.... Csak tán nem adta oda az unoka öcs- csének ?! A perjel pedig mereven bámult a ravatalra s a rózsafüzért mormolta. A lelke pedig messze röpült a szomorú teremből. Egy lányos arczu, fess hadnagyocs­kát látott maga előtt, kit unakaöcsének nevezett s aki az ő — fia volt.... Három szoba, Konyha, Kamara bérbe kiadó. Értekezhetni Kertész Gyulánál Erdélvi-ut 26. Éladó ház és telek. Nagypénzverő-utca 45. szám alatt két szoba, konyha, melléképület: egy szoba, konyha, pincze és fásszinnel, ugyszinte egy darab üres telek­kel eladó. Értekezni lehet Rák-utca 41. sz. alatt Ádám Józsinál. :♦ ❖ ❖ ❖ •> •>❖.<• ❖. ❖ ❖ Eladó birtok. Uj lakóház 2 szoba, konyha, kamara, előszoba, 2 méter verandával, 5300 négyzetöl bekerített kerttel, melyben 500 drb fiatal 4 éves oltvány van beültetve, szabad kézből eladó elköltözés miatt. Értekezhetni: Chotenovszky Henrik tulajdonossal, Nagy Gózsen-utca (Nagy vasúti állomás perionjával szemben.) :• ❖. ❖ v ❖ ❖ •> •> •> ❖ .?>. m $ Vár-utca 13, sz. a. Lengyel Lajos utóda özv. Lengyel Lajosuk speciális müfogász fogászati műterme (Alapittatott 1882. évben.) Nagybányán, Kispénzverö-utca 6. sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom