Nagybánya és Vidéke, 1908 (34. évfolyam, 2-52. szám)

1908-11-08 / 45. szám

1908. November 8. hogy a közéletben szerepeljen, bár ehez meg volt az érzéke. Gellért Béla sógorát gyászolja az elhunytban. A halál megváltás volt reá nézve, nyugodjék békében a sok szenvedés és hosszú betegeskedés után! Uj segédlelkész A helybeli ref. egyház tanácsa László János sárospataki végzett teológust segédlel­késszé választotta, a ki a helybeli ref. templomban e hó 1-én tartotta első beszédjét. Rövid hírek. A polgármesterek értekezletén dr Makray Mihály polgármestert a felügyelő-bizottságba, Farkas Jenő felsőbányái polgármestert a választ­mányba választották be. — Karácsonyi Dániel volt kapnikbányai plébános Nagybányán meghalt, a múlt szerdán temették. A derék jószivü ember halála ál­talános részvétet kellett — Trieber Elek kapnik­bányai segédmérnököt a pénzügyminiszter bánya­mérnökké nevezte ki. — Csausz Vilmos gyógyszerész Debreczenben hirtelen elhalt, a boldogultban Csausz Károly dr felsőbányái főorvos fivérét gyászolja. A Teleki-kör alapitói e hó 5-én d. u. 5 órakor, a városháza tanácstermében gyűlést tartottak, hol 24 taggal a kört megalakultnak jelentették ki s ki­küldöttek egy 5 tagú bizottságot, mely az alapsza­bályokat e hó 13-án fogja előterjeszteni d. u. 5 óra­kor, amikor is megválasztják a tisztikart, aláírják az alapszabályokat s megkezdi az uj irodalmi társaság azonnal a működését. A hangulatból ítélve az alap­szabályok igen rövidek lesznek, cél a magyar iro­dalom ápolása s a magyarság erősítése a vidéken, tagdíj nem lesz, a tagok meghatározott száma 30 lesz, minden uj tagot titkos szavazással választanak s csak akkor kerülhet választásra a sor, mikor valaki kidől a 30-ból. A gyűlés igen érdekes lefolyású volt, hol dr. Rentz János, Thorma János, Egly Mihály, Fliesz Henrik szólották részletesebben a kérdések tárgyalásához. Esküdtek. A f. évi negyedik ülésszakra váro­sunkból esküdtekül Orosz Lajost és Platthy Gézát sorsolták ki. Jótékonyság. Zoltán László dr. néh. Zoltán La­jos nevű testvére emlékére a helybeli r. k. egyház­nál 1000 koronás alapítványt tett. A város költségelőirányzatát a számvevő 988 784 korona bevétellel és 988 668 korona kiadással a hé­ten a tanácshoz beterjesztette. A Szent Lukács bányatársulat az összes részvé­nyek jegyzésével megalakult s az altáró építését még a múlt héten megkezdette, a humuszon és a palarétegen áthaladtak már a munkások s kedden a sziklarobbantást is megkezdették. A bánya müveze- tőségének teljes reménye van, hogy a teliért mi­hamar meg fogja ütni, mivel biztos nyomok en­gednek erre következtetni. A bánya valószínűleg még e hó folyamán gyűlést fog tartani. Eljegyzés. Vider Lázár felsőbányái kereskedő bájos leányát Matildkát eljegyezte Goldstein Mendel a Borgoi Mümalom irodafőnöke Beszterczéről. Hihetetlen, de mégis igaz, hogy a vasúti állo­máson nem lesz villámos világítás. Úgy értesülünk, hogy az igazgatóság nem hajlandó azt bevezetni. $ igy a vasutig kimehetünk modern villámos lámpák mellett, odakint azonban továbbra is csak pislogó petroleum mécsesek fogadnak. Részünkről ezt a hirt — S te miért nem mentél vele ? — Éretted maradtam itthon ! — Nem kellett volna érettem itthon maradnod ! — De én nagyon, nagyon szeretlek ! A fiú arcán nem is mosoly, de egyszerre su­gárzás ömlött végig. — Ki szerethet egy vakot ? — Meghalnék miattad ! — Ó, bárcsak én halnék meg! Kicsordult a könnye s fejét két kezébe temette. Egy legyőzhetetlen hatalom zúzta őt össze lelkiismere­tének súlyával. Már látta előre a halál rettenetes árnyékát, lelkének csüggedése az elmúlás vágyáig fokozódott; érezte, hogy a legsötétebb küzdelmek prédájává lett. Azt hitte, hogy ő a legbecstelenebb ember a világon. Pedig ártatlan volt! Hiszen ifjú életének ez volt első szivdobbanása s azt sem ő maga idézte elő. Mély szomorúsággal hajtotta fejét a szép asz- szony vállára s csöndesen zokogott. Egyszerre »látni« kezdett! Lelki szemei előtt megnyílt a végtelenség. Úgy tetszett neki, mintha a sötét éjszakában egy tüzcsillag gyűlt volna ki, mely mind nagyobb és nagyobb fényt áraszt feléje. Az est hüvösödni kezdett. A világtalan fiú összeborzongott s megfogván a szép asszony kezét esdeklőleg szólt : — Fázom! vezess be szobámba! Sára gyöngéden átfogta a fiú karját s magával vitte a házba ........... Más nap reggel szörnyű hir futotta be a falut. Fazekas Mihályt, ki a városból éjszaka érkezett haza. saját udvarában, a szekér mellett meggyilkolva ta­lálták. A halál egy — a halántékra kapott — erős balta ütéstől következett be. A szép asszony kétségbeesetten tördelte kezét s jajveszékelésével az egész falu népét oda csődi- tette. A világtalan fiú halálsápadtan állt a szekér mellett s időnként elcsukló hangon zokogott. Délire már ott volt a vizsgálóbizottság. Az ügyész, a vizsgálóbíró, a járásorvos s az aljegyző. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE nem hihetjük el, hisz oly csekély a differencia a két világítás költségei között s olv nagy előnyök jár­nak a villámmal, hogy a vasút, a haladás úttörője nem zárkózhatik el a kedvező helyzet elől, amelybe I a városi villámos világítás létesítése által került. Tudomásunk szerint a vasút tavaszszal szándékozik az egész állomást fölszerelni uj világítással. gyógyszerész Sz.-Váralján meg­halt e hó 1-én délután '/, 1 órakor. A 71 éves, munkabíró, szorgalmas, puritán becsületességü férfiú valóságos típusa volt a derék magyar embernek. Külső megjelenésében is — min­dig magyar ruhában járt — imponált, a közügy szolgálatában pedig fáradhatatlan volt, a község, az egyház, a vármegye, 'az országos gyógyszerészet érezték működésének jótékonyságát. Temetése e hó 3 án ment végbe ev. szertartás szerint, a szertartást Révész János ág. h. ev. és Sátor Dávid ref lelké­szek végeztek A dalkör gyönyörűen énekelt Fábián István tanító vezetése mellett. A gyógyszerészek nevében a sírnál Simon Aurél búcsúztatta el a bol ­dogultál. Halála hirtelen következett be, teljesen egészséges volt, szivszélhüdés lepte megs 1 — 2 perc alatt kiszenvedett. Az elismerés, tisztelet, szeretet, hála kisérte sírjába! A család gyászlapja igy hang­zik : Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a legjobb férj, apa, nagyapa, após és rokon, Gerber Ödön gyógy­szerész, Szatmár vármegye törvényhatósága bizott­ságának, Szinérváralja nagyközség képviselőtestüle­tének tagja, a magyarországi gyógyszerész egylet tiszteletbeli tagja, a XII. gyógyszerészi járás igazga­tója, a a szinérváraljai szegénysorsu iskolás gyer­mekeket segélyző egyesület elnöke stb. munkás életének 71-ik, boldog házasságának 47 ik s gyógy-. szerészi pályájának 52-ik évében hirtelen elhunyt. A megboldogult földi pobüvelye folyó évi november hó 3 án délután fél 3 órakor fog az ev. egyház szertartása szerint az örök pihenésnek átadatni. Kelt Szinérváralja, 1908. november hó 1-én. Áldott le­gyen emléke mindörökké! Özv. Gerber Ödönné szül. Thegze Emma neje.- Gerber Vilma férj. özv. Seidl Józsefné, Gerber Frigyes, Gerber Ilka férj. özv. Trázsi Lászlóné, Gerber Ferenc, Gerber Emma férj. Szabó Gézáné, Gerber Jenő, Gerber Irén férj. Markó Béláné, Gerber Béla gyermekei, a nagyszámú rokonság, sógorok, sógornők és unokái. Dr. Dunay János r. k. plébános, lapunk munka­társa és volt kiadója ismét egy kötet adomával lepte meg a magyar világot. Evek óta beköszönt mindig egy-egy kötettel, hogy vidámitsa életünket, köny- nyitse gondjainkat. Mert »Gondüző« név alatt 320 oldalas müvet adott ki, mely telve van jobbnál- jobb anekdotákkal s 200 kép teszi változatossá a gyűjteményt. Egyben javíthatatlan a doktor ur s <z az, hogy tartalomjegyzéket soha sem közöl, pedig ha egy adoma megtetszik, szeretné máskor is föl­keresni az ember, másoknak is megmutatni, de nem lehet, mert nincs tartalomjegyzék, az ember csak lapoz jobbra-balra, végre bosszúsan leteszi a köny­vet. Reméljük, hogy a legközelebbi már nem fog szenvedni ebben a hiányosságban. ízelítőül bemutat­juk itt az »Őszintén« cimü apróságot: Miután ki­aludta mámorát a férj, felesége előveszi, hogy hol tivornyázott az éjjel. Mire a férj azzal védekezik, hogy választás volt a körben, mely után áldomást Iszonyatosan nézték ők is a szederjessé vált arcot. Már épen a boncoláshoz lett az orvos előké­születet, mikor Fazekas Jóska reszketve előállott s beszélni kezdett: — Nagyságos Uraim! Vallani akarok. A tegnap este korán lefeküdtem, de nem tudtam elaludni, mert betegnek éreztem magamat. Ejfél felé fölkeltem s a nyitott ablakra támaszkodtam Egyszerre csak hal­lottam a szekér zörgést, szegény bátyám jött haza Behajtott az udvarra s becsukta a kaput. — Nagyságos Uraim ! Esküszöm a Mindenha­tóra, hogy amit most elmondok, azt én a világtalan — »láttam!« Láttam, mikor az asszony kijött a baltával a házból s az istálló mellett megbújt; láttam mikor Mihály bátyám fejére sújtott, s szegény egy hang nélkül összerogyott Láttam, mikor az asszony a szekér mellé vonszolta őt s azután gyorsan besza­ladt a házba. Úgy segítsen az örök Isten, a mily igazán, »láttam« mindent! Ő a bűnös, az asszony! Ne keressék másfelé a gyilkost! — Nem sok mondani valóm van már édes barátom, — végezte be elbeszélését a biró, — a szép asszonyt viszgálati fogságba vetették, vallatták. Tagadott mindent! A vak fiú »szemtanusága« jogi szempontból mit sem ért. Az esküdtbiróság kénytelen volt fölmenteni. A szemé-zeti klini­ka kiküldött bizottsága megállapította, hogy Fa­zekas Jóska születésétől fogva vak s hogy mindazt, amit elmondott a bíróság előtt, — azt nem láthatta. Tehát képzelődött s csakis lelki háborodottsága eszelhette ki a rémes eseményt. Édes barátom! A vizsgálóbíró én voltam. Es­küt mertem volna tenni arra, hogy mind utolsó szóig igaz a fiú vallomása, — de hát a paragrafus tiltakozott az Ítélet kimondása ellen. E perctől a vak fiút szolgálatomba fogadtam. Két éve már, hogy ná­lam van s ma is határozottan azt hangoztatja, hogy életében csak egyszer »látott!« Akkor, a borzalmas éjszakán . . . Gerber Ödön. 45. szám. (3) kellett inni. El is sorolta,mind, ki lett az elnök, tit­kár, könyvtáros stb. Este mi lettél? Kérdi az asz- szony. En pedig,részeg lettem. —• Vagy pl. az »Ok« cimüt. Orvos : Es miért nem hivatott előbb ? Miért várt addig, mig férje eszméletén kívül lesz. Feleség: Csak azért, mert amig férjem eszénél volt, nem en­gedte, hogy önért küldjék. — Nagy előnye a Dunay könyvének, hogy gyermekek is olvashatják, nagy szó ez, mert mai napság már igazán nem tudja az ember, mit adjon a gyerek kezébe. A mű szerzőnél kapható Budapest, VIII., Rákóczi-ut 69. I 22. Vagy a Stefaneumban. Eljegyzés. Nagy Károly kereskedő Sziiiérváraljáról e hó 5 én jegyezte el Galló Antal polgártársunk kedves leányát: Margitkát. A vaspiacról. A bécsi értéktőzsde néhány fezőrje, akik mögött állítólag két nagy osztrák vasmű igazga­tója áll, mindent elkövet, hogy a vasipari részvények árfolyamát leszorítsa és erre a legalkalmasabb mód­nak azt vélik, hogy a vasárak hanyatlásának hírét kolportálják. Az árfolyamok leszorítására azért volna szükség, mert a prágai vasipar társaság és a witko- witzi vasmű ismét nagyobb mennyiségű Alpine-rész- vényt óhajt megszerezni, hogy ezzel betetőzze az osztrák vasipari tröszt megalakítására irányuló törek­véseit. Legújabban az a hir járja, hogy a vasárak leszállítását nemcsak a csekély forgalom és a folyton növekedő német verseny sietteti, hanem az is, hogy több cseh nagytőkés Csehország valamely alkalmas pontján nagyszabású vasmüvet akar létesíteni, amely nagy olvasztókkal, hengerművekkel, dróthuzóval és drótszögverővel lenne fölszerelve és erős versenyt folytatna a vaskarlel ellen. Lehetetlen megállapítani, hogy ez a hir mennyiben felel meg a valóságnak, mindenesetre tény, hogy a vaspiacot és a mostani bizonytalan helyzetet még kellemetlenebbé teszi. A magyar vasmüvek ezzel szemben azt mondják, hogy az árak mérséklésére semmi szükség nincs és ha várakozás ellenére Ausztriában lenni is árredukció, az Magyarországra nem fog kiterjedni, tehát nálunk a vas egyelőre nem lesz olcsóbb. A kereskedők az ellentétes híresztelések között nem tudnak eligazodni és azért tartózkodnak a vásárlásoktól elannyira, hogy még a budapesti vasnagykereskedők raktári üzlete is szer­fölött gyenge és merj a nagykereskedőknek most foly­ton érkeznek újabb küldemények, raktárkészleteik nagyon felhalmozódtak. Rudvas és vaslemezekben a kereslet igen gyenge, vasgerendákra egyáltalán nincs megrendelés, mert mindenki kerüli a kiváltságos hely­zetével visszaélő Vasgerendákat árusító rt.-ot. A nyers­vas és egyes öntvény fajták forgalma valamivel jobb ugyan, de korántsem kielégítő. Drótszögek és vashu­zal alig kelnek és ezekre a gyárak szorgosan keresik a megrendeléseket. A kisebb vasárucikkek közül az úgynevezett téli árukban némileg megélénkült a for­galom, különösen patkósarkok és patkószögek kereset­tek. A csavargyáraknak egyelőre még van munkájuk, de ha a waggongyárak beváltják azt a fenyegetésüket, hogy az uj waggonokhoz szükséges csavarokat is kül­földről hozatják, a gyárak aligha foglalkoztathatják majd üzemüket kellőképen. Emlékeztető Az iparos iftuság kedélyes estélye nov. 8-án este 8 órakor, a vár-utcai iparos otthonban. Halottak estéje a felsőfernezelyi temetőben. Papp Lajos g. kath. lelkész a felsőfernezelyi temetőt igen szépen rendbehozta, az utakat két oldalt fákkal ül­tette be és az egész temetőt parkírozta. A temető közepén a fő-ut végén impozáns márványkereszt emelkedik. Nov. hó 1-én volt a sirok kivilágítása. Papp Lajos lelkész délután 4 órakor a templomtól körmenettel vonult ki a hívőkkel a temetőbe s a kivilágított márványkeresztnél tartotta a szentbeszé­det, amely szép beszéd könnyekig meghatotta a hí­vőket. Szentbeszéd után a Papp Lajos lelkész-kar­mester által betanított dalárda szép gyászéneket éne­kelt, amely nagyban emelte a gyászszertartást. A falusi intelligentia is teljes számban vett részt a te­mető ünnepén. Kapnikbányán a kanyaró járványszerüleg lépett föl s nagy pusztítást tesz a gyermekek közt. Jelen­leg 60 — 70 beteg van. A difteritisz is jelentkezik. Az alispán az összes iskolákat bezárta. Az A/asban nagy erdöégés volt. A tűz okt. 29 én kezdődött. A nagykárolyi csendőrparancsnok­ság nagyszámú csendőrséget vezényelt ki a. tűzhöz, mert a lakosok nem akartak oltani. A héten már nehány száz hold erdő állott lángokban. A nagy­bányai erdőben is égett hét hold, itt azonban a vá­rosi tűzoltóság lokalizálta a tüzet, mielőtt nagyobb kár történhetett volna. Mai vezércikkünkre nézve lapunk zártakor vettük a hirt, hogy Grundböck városi mérnök ur a Kossuth- és Virág-utcai parcellázásnak azt a tervét is elkészí­tette, amelyen a parallel utca derékszög alatt megy, a bizottságoknak igy módjukban lesz a kettő közül választani. Reméljük a legjobbat, t. i. hogy emezt fog­ják megvalósítani. Megszivlelésül csupán a Rákóczi- terünkre hivatkozunk, ez a Nagy Lajos idejében ké­szült, ebbe tíz utca torkollik bele s egyetlen szeglet sincs, amelyik ne »vinklibe« készült volna. Ha csak lehet, a hegyes szögleteket el kell kerülni. Szívesen konstatáljuk tehát, hogy a mérnökön nem fog múlni ez a dolog, a bizottságok szabadon választhatják a melyik nekik tetszik. Huszthy Mátyás fényképész díszes emeletes mű­terme nemsokára készen lesz, a t. közönség azonban addig sem szenved semmi rövidséget, mert a föld­szintes műteremben felvételek most is bármikor esz- közölhetök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom