Nagybánya és Vidéke, 1908 (34. évfolyam, 2-52. szám)

1908-10-25 / 43. szám

1908. Október 25. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE nagyszerű hatást, ha irok a »lakájok sztrájkjáról«, t. i. az udvarnak budapesti tartózkodása alatt most megtörtént, hogy a lakájok sztrájkba léptek, azt követelvén, hogy engedjék meg nekik a bajuszokat megnöveszteni, mert ők tovább nem hajlandók ma­gukból maskarádét csinálni. Negyedik cimborám egy Rumpoldi murit akart velem leíratni, melynek főmottója, hogy többen egyenesen bementek a vendéglőbe és görbén jöttek onnan ki. Nos nincs igazam? A vicceket nem lehet eről­tetni, én ezeket meg nem reszkálhatcm, maradok a régi szokásom mellett és száraz rövidséggel leirom a hetet. Hó esett, nagy hideg volt, megfagyott a szőlő, vele együtt a szüret, októberben élveztünk egy kis decembert, színészeink sorja persze annál jobban ment, mert elkeseredésében okosabbat alig csinálhat a magyar, minthogy beül a színházba. Ez a hétnek a gerince, húsa nem igen volt, mert húsra már nem igen telik igy a hónap vége felé, lévén t- i. a pénznek formája célszerűtlen, rossz és meg nem fe­lelő, mivelhogy a papír elröpül, az ércpénz meg elgurul. Éppen ennek a nagy igazságnak miatta sok szegény ember siratta meg már a héten a telet, aki­nek nincs tesli ruhája, nincs tüzelő fája. Bizony nem kellene várni a karácsónt, a humanitárius egyletek hamarább is segíthetnének a szegényen, nem akkor, amikor a november már megtizedelte őket. Szinte jó, hogy. A héten az iskolákat megint nem nyitották meg, legalább a szegény gyermekek nem mentek föl mezítláb, fázva, rongyoskodva, a csikorgó hidegben. A jövő hétre kitűzött mütermi- nusra, majd csak kedvezőbb müidő lesz, miként Thermo Méter őnagysága és Barom Péter ur erősen biztatnak most minket. De kicsoda hisz még nekik ezen a világon! A t. közönség nem és még kevésbbé a krónikás. Szatmárvármegye a tüdőbetegekért. A temetők ünnepén, halottak napján, a szegény- sorsú tüdőbetegek szomorú ügye lép előtérbe. Min­denütt visszhangra talál a József Kir. Herceg Szana­tórium Egyesület kérő jelszava : Asszonyok 1 Leányok! Jó lelkek! Kössetek a halottasoknak szánt koszorúba egy szál virággal kevesebbet s azt ajánljátok föl a halál pitvarában levő tüdőbetegek meggyógyitására. Az országban mindenütt rendeznek a szegény- sorsú tüdőbetegeknek temetői gyűjtéseket. Nem sokból áll az egész. Négy, öt úri nő meg­beszéli a dolgot. A temető bejárója elé tesznek egy ládikát, szekrénykét vagy kosarat. Aztán fölváltva őrzik s fölhívják adakozásra a közönséget. Es a kö­zönség a maga irgalomadományát oly szívesen adja erre a felebaráté célra. Bizony, ha a könyörületnek ez a munkája divatba jönne, nem 80.000 ember halna meg az országban, sokkal kevesebb. Ezrekkel ke­vesebb. Vármegyénk emberszerető alispánja, a főszolga- birák, községi elöljárók, hatalmas segítséggel vannak vármegyénkben. Mintegy 200 gyüjtőtarsoly van a községekben s a mai naptól azokba szintén gyűjtik az irgalomfilléreket. Csak aztán ezt a szent vámot senki meg ne tagadja. Lapunkban közzéfogjuk tenni a vármegyénk­ben s az egyes járásokban gyűjtött adományokról szóló jelentéseket, S örömünkre szolgálna, ha az áldozatkészségnek az altruizmusnak tündöklő példá­ját a mi vármegyénk, városunk nyújtaná Igen kérjük olvasóinkat, közöljék velünk, hogv hol alakult temetői gyűjtő bizottság? És általában kérjük, hogy segítsük meg a derék egyesületet, mely a gyűjtött összegből elsősorban az életükért nála (és vármegyénkből is) esedező tüdővész betegeket gyógyittatja ki, másodsorban uj tüdőbetegeket gon­dozó házakat épit. Az ügy sikere hölgyeink kezébe van letéve. Győzelmüket hirdessék a fölszántott könnyek és a haláltól megváltott emberek hálaimája 1 Személyi hir. Dr. Makray Mihály polgármester városi ügyekben Budapestre utazott s e hó 27-én fog városunkba visszaérkezni. Kirendelés. Mihalik Géza bányáig, számellenőrt a pénzügyminiszter a petrozsényi szénbányához ren­delte ki Lendvay ünnepély. Krémer Sándor színtársulata magasztos ünnep keretében f hó 26-án d. u. fél négy órakor megkoszorúzza Lendvay Márton szob­rát. Október hó 26 án hétfőn d. u 3 órakor talál kozás a színház helyiségében, 374 órakor indulás az ünnepség színhelyére, 3 '/2 órakor az ünnepély kez­dete Sorrend: 1 Hymnusz. Énekük a színtársulat tagjai. 2. Alkalmi beszéd Tartja: Ungvári Mór. 3. A szobor megkoszorúzása. 4. Müdal. Éneklik a színtár­sulat tagjai. 5. Ünnepi óda. Iita: Ince Lajos főgymn. tanár. Szavalja.' Vidor Jószef. 6. Szózat. Éneklik a színtársulat tagjai. 7. Elvonulás. A gyönyörű pálma és babérko-zorunak hatalmas nemzeti szalagján ez az aranybetüs felírás pompázik: Halhatatlan uitörőnk dicső emlékének 1908. évi október hó 26 án, Krémer Sándor színtársulata. Felkérjük a közönséget, ez ün­nepélyen való szives megjelenésre. Reformáció emléke Okt. 31-én lesz a reformáció emlékünnepe, mely alkalomból a legújabb miniszteri rendelet szerint az állami iskolákban az összes prof. gyermekek, valamint most már a prot.i vallásu taní­tók és tanárok is szabadságot kapnak. Ez alkalomból szombaton d. e. 9 órakor az ág. h. ev. templomban 43. szám. (3) a prot. növendékekkel tartandó ima után ifjúsági ünnepély lesz. Állami iskolák megnyitása Az állami elemi isko­lák igazgatóságától vett értesítés szerint, a tanítás a központi és veresvizi áll. elemi iskolákban e hó 29 én csütörtökön reggel elodázhatlanul megkezdődik. Dr. Zoltán László nem rég elhunyt nővére, Viola emlékére a helybeli ref. egyháznál 1000 koronás alapítványt tett. Szemle. A népfelkelők szemléje ez idén, okt. 31-én lesz d. e. 9 óakor a városi rendőrkapitányi hivatalban. A honvéd és közös hadsereg szemléje az idén elmarad. Bontják a ref. paplakot A héten megkezdték a ref. papiak bontását, már fedele nincsen s porzik az omló falaktól az utca. A száz éves, ócska, elavult épület sok jeles embernek volt a tanyája, itt laktak Nánásy Mihály, Csanálossy György, Gulyás Lajos, Gergely Károly lelkészek s tiz év óta Soltész Éle­méi" lelkész és az Igehirdető szerkesztője. Bontják a kántorlakot is. A két épület bizony nem illett már bele a mai korba s örömmel regisztráljuk a hirt, hogy az egyház díszes postaépületet emel helyűkbe, mely a jövő esztendőben már átadódik a forgalom­nak Az épületet Grundböck István városi mérnök tervezte és építi. Jótékonyság. Szmik Antal budapesti igazgató főmérnök és neje Lederer Alice a helybeli ág h. evang. egyháznak, édes anyjuk, néh. lovag Szmik Ignácné tanácsosné emlékére, két remek kivitelű oltár-vánkost és egy urvacsorai kehely-takarót aján­dékoztak. A vánkosok igazi aranybrokát szövete több mint 300 éves velencei munka, mig a kehely­takaró 100 éves franczia műalkotás, Lyonból, igazi arany hímzéssel és arany csipkével. A kiválóan be­cses, remek ajándékokért hálás köszönetét mond: Az ev. egyház elöljárósága. Gyászhir Fényes Péter batizi földbirtokos, vár­megyei bizottsági tag, e hó 21-én, szerdán reggel 5 ; és fél órakor meghalt. Felesége Sepsy Ilona, kivel 4 év óta élt boldog házasságban és fiacskája Éényes Péterke, valamint kiterjedt nagy rokonsága gyá­szolja. Temetése pénteken délután volt a ref. egy­ház szertartása szerint, a melynek szintén hűséges, tevékeny tagja volt a boldogult. A rokonszenves, nemes szivü, derék magyar ember halálát vármegye szerte sok jó embere fájlalja. Nyugodjék békében I A szatmár— ugocsavármegyei róm. kath. népta­nító egyesület X. Pius Pápa aranymiséjének — va­lamint az egyesület fennállásának 25 éves évfordulója alkalmából Szatmár-Németiben október 29 én, csütör­tökön, délelőtt 10 órakor, a »Cecil-egylet« termében diszgyülést tart, melyre az egyesület alapitó-, tisztelet­beli-, pártoló- és rendes tagjait, a tanügy iránt érdek ­lődőket tisztelettel meghívja az elnökség. A g}mlés tárgysorozata: 1. Ének. Pápai hymnusz. Énekli az egybesereglett tanítóság. 2. Megnyitó beszéd, Őszent­sége X. Pius Pápa félszázados áldozári jubileuma alkalmából. Tartja: Ft. Bodnár Gáspár, egyesületi elnök. 3. Az egyesület 22 éves története. Egybeálii- totta és felolvassa: Mondilc Endre, egyesületi titkár. 4. Gyakorlati tanítás az uj irányú rajzoktatásból. Előadja: Bodnár Alajos rk. püspöki népiskolai tanító. 5. A phonomimikáról. Tartja: Hoffmann József, rk. püspöki népiskolai tanító. 6. A cselekvés pedagógiája. Tartja : Ft. Bodnár Gáspár, a kir. kath. tanítóképzőn pedagógiai tanár. 7. Tisztujitás. 8. Indítványok. 9. Hymnusz. A gyűlést megelőzőleg 9 órakor szentmise a székesegyházban. Gyűlés után tisztelgés Püspök ur Ő Méltóságánál. Az egyesület nagyválasztmányá­nak 1908. október hó 7-én tartott gyűléséből Bodnár Gáspár, elnök. Mondik Endre, titkár. — Jegyzetek, a) F.gyhm. hatóság 201-4. sz 1884. »A kör gyűlésein, úgy a központi gyűléseken megjelenő tanítók napi­dijait és fuvarköltségeit, ha azokat a hitközség nem fedezhetné, fizesse az illető templom pénztár; azon esetben pedig, ha innen sem lehetne ezen illetéke­ket pótolni, az esperes ur megokoltan kérje az egyház- megyei főhatóságot azok kiutalványozására« b) Szíveskedjenek a gyűlésen való megjelenésüket I levelező lapon minél előbb az egyesület titkárával ; tudatni, c) Kérjük egyesületünk vidéki tagjait, szíves­kedjenek a kath. tanügyre, általában a tanügyre, egyesületünkre, vagy anyagi helyzetünkre vonatkozó indítványaikat az ezekhez fűzött határozati javaslataik szövegezésével a közgyűlést megelőzőleg Mondik Endre titkárhoz beküldeni. »Kiméletesség« az adóbehajtásnál. Úgy látszik, beköszöntött már az az idő, amikor a kereskedők­nek nem .az utcai tüntetők, hanem az illetéktelenül betolakodó adóvégrehajtók ellen kell redőny-leeresz­téssel védekezniök. Ilyen védekezést tesz szükségessé, de egyszersmind megokolttá is az az eljárás, melyet mint a »Magyar Kereskedők Lapja« írja: Aradon az adóvégrehajtó gyakorol, erősen rácáfolva a pénzügy- miniszterre, aki folyvást a-kiméletességet hangoztatja. Ez az ur ugyanis, egy becsüs és egy rendőr kísére­tében sorra járta mindazoknak a kereskedőknek bolt­jait, akik már adóintést kaptak és a vásárlókkal telve levő boltban követelte az adó azonnal való fizetését. Képzelhető, hogy a kereskedők mennyire restelték vevőik előtt ezt a megrohanást és mekkora zavart okozott a forgalomban a három mord alaknak be­tolakodása. Úgy tudjuk azonban, hogy a közadók behajtását tárgyaló rendeletek ilyen kíméletlen, zak- i lató eljárást nem írnak elő, reméljük tehát, hogy illetékes helyen mihamarább útilaput kötnek a basás- kodó aradi végrehajtó talpa alá. A fényképnek mindenek fölött igaznak kell lennie, ebben szinte utolérhetetlen Huszthy Mátyás ; kiki meg­győződést szerezhet Huszthy műtermében, a Hid-utcán. Parcellázás. Ismét parcelláznak, már szinte meg­ijedünk tőle, mikor halljuk, mert ezek az uj beosz­tások, bizony, nem nagyon sikerülnek. A Swaiczer Ilka-féle veresvizi telken, vagy az Erdélyi-ut mentén egy tyuklépés széles utcákkal lepték meg a világot, a Gellért-utról a Kossuth-utcába, a szolgabiróság mellett ferde szög alatt megy az uj átmetszés stb. Most a város takarékpénztára a Fried-féle telket fogja felosztani, itt három uj utca is készül a vasút mellett. A városban és a takarékpénztárban már jobban bízunk, mint a magánosokban, hogy legalább is 16 méter széles utcákat fognak kihasítani, mert ennél keskenyebb utca a mai modern világban már nem fogadható el. Gondoljunk az aszfaltozásra, be- fásitásra, csatornázásra, vízvezetékre, villanyvilágí­tásra, emeletes házakra, az egészségre, tűzveszélyre stb. és belátjuk, hogy legalább is 16 méteres utcákra van szükség. A felsőbányai-utca pl. ahol legszélesebb, 16 méter s bizony befásitani is alig lehet. Hogy a takarékpénztárnak számolnia kell az egységárakkal, azt jól tudjuk, hogy ő 8 méteres utcákkal is meg­oldaná ezt a kérdést, azt is elhisszük, de a város közérdeke szempontjából fizesse meg a másik 8 méter szélességet a város, vagy vessék ki a vevőkre, akik bizonyos százalékot kötelesek legyenek tisztességes, hasznavehető, modern utcákra átengedni, nekünk az mindegy, akár igy, akár úgy, csak legyen meg a kellő szélesség. Jó előre fölemeljük szavunkat ebben a kérdésben, nehogy megint azt mondja valaki, hogy utólag mindenki okos, előzőleg azonban hallgat. Városunk jövője érdekében kérjük az illetékes kö­röket, hogy ezt a kérdést áldozatok árán is tágas utcákkal oldják meg, mert ami most 1—2 ezer i koronába kerül, azért később ugyanannyi tízezreket kell adni, vagy esetleg nem is lehet többé helyesen soha rendezni a dolgot. Egészségügy. Okt. 21-én egy torokgyík eset for­dult elő, Szűcs József 7 éves, kocsis gyermeke, halt meg félnapi szenvedés után. A hirtelen beállott hi­deg idő sok betegség okozója lehet, miért is a szü­lőket kellő figyelemre intjük. Ma ismét kellemes melegre fordult az időjárás. D. u. 3 órakor árnyék­ban 14 R. fok a meleg hétfőn nálunk 5 fog hí­dig volt. Tátrafüreden 19 C, hideg. Ily nagy és hir­telen ellentétek lehetetlen, hogy befolyással ne le­gyenek az ember szervezetére. Az iparos tanonciskolába f. hó 26-tól a rendes, november 1-től a rajztanitás is megkezdődik; mire azon figyelmeztetéssel hívjuk fel az iparosokat és kereskedőket, hogy tanulóikat iskolába küldeni ne mulasszák el. Mai számunkhoz. Werner hírneves regényének a »Havasok tündérének IJ. kötete 180—195 lapját mellékeltük. Születtek: 340 okt. 12. Kocsi Dánielnek »Margit». 341. okt. 17. Szabó Ádámnak »Adám István«. 342. okt. 15 Bodenlósz Jánosnak »Teréz.« 343. okt 15. Hobán Péternek »Mária « 344. okt. 20. Bagossy Sán­dornak »Ilona Sára« nevű gyermeke. Elhaltak: 182. okt. 17. Kacz Palagia, gör. kath. 67 éves, koldu«, agylágyulásban. 293. okt. 19. Fuksz Vilmos, róm. kath 5 hónapos, bányamunkás gyer­meke, tüdőbélhurutban. 294. okt. 20. Mocsirán Sa­rolta, gör. kath. 5 hónapos napszámos gyermeke, bélhurutban. 295. okt. 21. Szűcs József, ref. 7 éves, kocsis gyermeke, torokgyíkban. 296. okt. 19. Maro­sán Mari, gör. kath. 19 éves, szolgáló, mérgezés, öngyilkosság. 297. okt. 20. Szíeveczky László, gör. kath 69 éves, nyug. erdőmunkás, végelgyengülés­ben. 298. okt. 20. Kovács Erzsébet, róm. kath. 18 éves, varrónő, tüdővészben. 299. okt. 22. Laboda Juliánná, róm. kath. 10 napos, bányamunkás gyer­meke, veleszületett gyengeségben. Házasságot kötöttek: Koszti Dorofte (Rudolf) és Buttyán Anna özv. Ancsa Györgyné nagybányai; Nagybányai és Golovánczk, Róza felsőbányái; Fáy Ede Károly mátészalkai és Marosán Anna nagy­bányai lakosok. Kihirdetés alatt állanak: Román György és Lan­tos Flóri nagybányai, Hotye János és Somkutyén Julia Nagybánya borpatak telepi; Hote László nagy­bányai és Germann Viktoria paptelki; Gorgán János nagybányai és Rogozsán Mártha láposhi- degkuti; Márk Márton nagybányai borpatakteleki és Poptyuk Zsuzsanna láposbányai lakosok. Blous-selyem 1 K 20 fill.-től 22 K 70 fill.-ig mé­terenként — legfrissebb újdonságok. — Bérmentve és vámmentesen házhoz szállítva. Gazdag mintavál-, laszték forduló postával. Henneberg selyemgyára Zürich. Igen finom érett * azonnal élvezhető Kraszán-körte l kilónként 20 krért eladó Felső- * bányai-utcza 20. szám alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom