Nagybánya és Vidéke, 1908 (34. évfolyam, 2-52. szám)

1908-04-19 / 16. szám

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 16. szám. (3) miával és physiologiával foglalkozott lehetetlennek fogja tartani, hogy ép emberi testet bármiféle vilá­gításban és bárminő impressió hatása alatt ép szem­mel ilyen maskarának látni lehessen. Betegek és nyomorékok ezek is, de nem a természet alkotásai, hanem az occultista irodalom hatása alatt megter­mékenyült kóros fantazia beteg és korcs szülöttei, az ecsetet vezető kéznek aberratioi, melyeknek rajz beli hiányait, anatómiai tévedéseit semmiféle szin- pompával feledtetni nem lehet.« Ami pedig a színekkel való kísérletezéseket illeti, ha már művészi képet nem adnak e festészeti, irányok adnának legalább jó fizikai kísérleteket, de bizony sem az egyiket, sem a másikat nem kapjuk. Néha egy-egy ilyen festmény előtt önként az a kérdés merül fel, nem volna-e jó az illető kép al­kotójának szemét orvosilag megvizsgáltatni, mert le­hetetlen, hogy normális szemű ember úgy lássa a természetet, ahogy azt festményén feltünteti. S ez nem volna hiábavaló dolog, mert Sassy dr. szavai szerint»mi orvosok nagyon jól tudjuk, hogy jó tárgylátás mellett hibás lehet a színek megismerése, sőt mint tudományos vizsgálatok kimutatták, a baj különösen férfiaknál nem is olyan ritka, amennyiben ezeknek mintegy 3 ’/0-a színtévesztő. Hozzáteszem, hogy ezt a megjegyzést nem szőrszálhasogatásból és nem elmé­leti okoskodások folyományaként, hanem saját ma­gam által észlelt ténybeli körülmények által vetet­tem fel.« Elmondja ezután, hogy egy alkalommal két festőt figyelt meg, kik egy és ugyanazon időben festettek egy tájrészletet. Az egyik kép egészen megfelelt a természet színeinek, mig a másikon sa­játságosán olyan színek voltak, amelyek azon a táj­részleten egyáltalán nem fordultak elő. »Alkalmam volt az illetőknek szemét megvizsgálni s kitűnt, hogy az egyiknek szeme ép, a másiké ellenben színté­vesztő.« Mindenkinek, aki a művészet kérdésével komo­lyan foglalkozik, ajánljuk ezen maga nemében pá­ratlanul álló müvet, melyet a tudós, elismert szak- képzettségüjorvos igy fejez be:»Nekünk orvosoknak, akiknek feladata az emberi szenvedéseket enyhíteni és ezen hivatásunk teljesítése közben napról-napra kénytelenek vagyunk szemlélni a nyomor, tudatlan­ság, erkölcsi züllés és piszok olyan szomorúan vál­tozatos képeit, talán mindenkinél nagyobb szüksé­günk van arra, hogy időnként visszatérjünk a szebb és jobb élet tiszta forrásához: a művészethez.« B—r. 1908. Április 19. Túlvilági ábránd. — Irta: Szávay Oyula. — Szerelném hinni, hogy van más világ is, S olt folytatódik mindaz, ami itt Foglalkoztatja fejlő nemzedékek Érzéseit és gondolatait. Hogy ami eszmét lenn szenvedve, küzdve Termel magának az emberiség, Azl befogadja kék szárnya alá és Tovább folytatva élleli az ég. Hl lenn a földön komor dac söléllik, A munkát végzők millióinál, A kazán bőg és nem táplálja senki, A kalász érett és a munka áll. Szerelném, ha úgy aggastyán koromban, Mikor bejártam jól e földi tájt, Ha akkor törne ki a másvilágon Egy kitartó nagy aratási sztrájk. S év év után csak jönne, menne szépen Lapulva én nyugodnám, mint a ló, — S ne adj Isten, hogy a halál kaszája Aratásra meg lenne kapható. Heti krónika. Szép csendben elmúlt a kereszténység nagy hete, a nélkül, hogy valami különösebb dolog tör­tént volna, legfellebb azt emelhetjük ki érdekes mozzanatként, hogy a nagy hét legnagyobb napját a nagy pénteket csupán a zsidók ünnepelték meg külső ünnepléssel, mert ők a boltjaikat bezárták, a keresztények azonban nagyvásárt csináltak megint, délután már annyi volt a részeg ember, mint Ü-Budán a zsidó gyerek. No de ne legyünk unal­masak, reméljük, hogy ez az utolsó a vásáros nagy­péntek volt, jövő évben már meglesz a szabály- rendelet, mely rendezi ezt a rég vajúdó kérdést. A főkapitány eltiltotta a sátrakban való hus- árulást a Szent-Miklós-téren és megrendszabályozta a pecsenyéseket nagy erélylyel,- persze sok kelle­metlenkedés árán, mert megvan bennünk az a jó magyar természet, hogy szeretjük a rendet, de csak másnál, minket ugyan ne merjen zavarni senki a szabadságunkban. Az állami iskolai hatalmas építkezések gőzerő­vel folytak e héten is, most már a berendezkedés következik s a padokról folyik a tárgyalás. Bizony nagy baj, hogy a legjobb padot vélet­lenül egy német találta föl, de hát a gyufa meg ma­gyar ember találmánya, a gőzös az angolé, a dró­tozás a tóté, a távbeszélő amerikaié, a mamaliga az oláhé. A sors igy kiosztja a különböző népfajok közt őket s egymástól a jót bizony át kell vennünk, mert bolond ember az; aki olyasmit akar fölfedezni, ami már föl van fedezve. Az amerikaiak is sokáig nem hagyták magukat fölfedeztetni, de végre felsültek, mert egy ember mégis csak fölfedezte őket, hasztalan csapták össze kezöket: — Jesszus Mária! föl vagyunk fedezve. Már késő volt. Jó padot fölfedezni is, elkéstünk már, de attól nem késtünk el, hogy a padháborut a legnagyobb figyelemmel kisérjük. Koronként tehát értesíteni fogjuk a nyájas olvasót annak fázisairól. Egyelőre tessék elfáradni a városházára, ott a folyosón ki van állítva egy mintapad, mindenki beleülhet, mindenki szidhatja, amennyire jól esik, már valóságos szégyenpad lett belőle. Aztán majd fogjuk kérni a titkos szavazatokat jövő hétre, hogy tisztán lássunk ebben a dologban, Ráérünk ilyen komoly kérdésekkel foglalkozni mindnyájan, mert csodák csodája, megtörtént az a hallatlan dolog, hogy husvét ünnepe alatt egyetlen egy mulatság sem rendeződik Bányán. Talán vala- bára már meg fogunk komolyodni, de a fiatalság ezt ugyan meg nem köszöni s beleönti majd min­den bánatát az öntözködésbe, ebbe a szép ősi ke­resztény szokásba, mulatság helyett majd ez fog jobban kidomborodni. O bár az ég is öntözne az ünnep alatt, sok milliót érne ez az áldás, ma már különben meg­kezdte több heti szárazság után s ha igy tart a ked­vező időjárás, olyan termés lesz a határon, amilyen nem volt a Garay-árvák bálja óta. Ünnepeljünk hát jó reménységgel, ezt óhajtja őszinte szívvel mindenkinek a krónikás. Személyi hir. Soltész Elemér ref. lelkész ünnep másodnapján reggel 5 óra 30 perckor Apára utazik, hol harangszentelői beszédet fog tartani. Két díszes esküvő lesz városunkban ünnep másodnapján Thurzá Ferenc nagyszebeni áll. fő- gimnáziumi tanár ugyanis e hó 20 án d. e. 11 óra­kor tartja esküvőjét a helybeli ref. templomban Nagy Sándor zsibói főerdésznek leányával: Lujzá­val. — Ugyancsak e napon esküszik Borbás Géza helybeli főgimnáziumi tanár d. u. 4 órakor néh Penthy Albert kir. főerdész leányával Piroskával. ■ Mindkét ifjú párt, Miszti Mihály s. lelkész fogja esketni. Elismerés. Neubauer Ferenc min. tanácsos Csillik György kezelő vezető tisztnek, ki a vezetés teendőit hat hónapon át buzgósággal és pontossággal látta el, elismerését és köszönetét féjezte ki. Uj szolgáéirói állás. A belügyminiszter jóvá­hagyta a vármegye abbeli határozatát, hogy a máté­szalkai járás részére egy uj szolgabirói állást szer­veznek. A vármegye közönsége legközelebbi gyű­lésén fogja az uj szolgabirót megválasztani Tudomá­sunk szerint ez állásra néh. Dienes Dezső volt de­rék főszolgabirának fia Dezső pályázik. Eljegyzés. Szabi Imre rójahidai földbirtokos a napokban jegyezte el Jakabhdzy Margit kisasszonyt. A képzőművészeti egyesület festészeti szakosz­tályába Budapesten Herrer Caesárt uj tagul fölvették. Uj dijnoki állások. A belügyminiszter a nagy­károlyi, nagybányai, fehérgyarmati, erdődi főszolga­bírói hivatalokhoz 1—1 dijnoki állást engedélyezett. Dr Gergely György szigeti jogakadémiai tanár »Ismerjük-e gróf Széchenyi Istvánt« címmel egy nyomott ivre terjedő tanulmányt irt, melyet a »Tan­ügyi Kőiben* felolvasott s mely a »Nevelés« cimü folyóiratban is megjelent. A mélyen járó, rendkívül tartalmas füzetet, melyből igazán sokat tanulhatunk, ajánljuk olvasóközönségünk szives figyelmébe. Iskola bútorozás. Az állami elemi iskolák be- butorozási munkálatait Harácsek Vilmos nyerte el pályázat utján 18381 K 20 fillérért. Őszintén örven­dünk rajta, hogy ez aderék magyar cég fogja ezt a lényeges munkálatot teljesíteni, mert igy teljes biz­tosítékot nyertünk arra nézve, hogy a bútorzat meg­felelő lesz. A tanügy nagy közérdeke szempontjából csupán egy óhajtást merünk kockáztatni s ez az, hogy óhajtandó volna, ha az iskolák Rettig-féle padokkal szereltetnének föl. A modern higiénia, a rend, tancél, tisztaság stb. szempontjából ezek ma a legtökéletesebb padok. A kettős ülés egy tengely körül forog, úgy hogy alatta akár minden nap köny- nyen lehet takarítani, a pad felforditása által minden szemét lehull, a tintatartóból azonban a tinta ki nem ömlik, a pad háta a gyermek testéhez simul, az asztal lapja egyenes ülésre kényszeríti. Feleléskor katonásan kilép a gyermek, szokik a nyílt, szép előadáshoz s nem takarja el felállásával a háta mögött levőket, a táska oldalt helyezendő el, elől a padok a tanító által beláthatok stb. Tartós, erős és olcsó is ez az alkotmány. Igaz, hogy külföldi találmány, de a fa­részeket lehet itthon is készíttetni, csupán a vasalá­sokat kell meghozatni. Ám a találmányoknál külön­ben is nincs helye a túlzott sovinizmusnak, hisz akkor gőzösön se utazzunk, ne sürgönyözzünk, ne együnk frankfurti yirstlit, ne igyunk bajor sört, ne fényképezzünk, négyest ne táncoljunk, villát, kana­lat ne használjunk stb , mindenek fölött pedig viszont ne várjuk azt, hogy a magyar találmányok is kül­földön érvényesüljenek. Valóság az, hogy ma a modern kor legtökéletesebb padjai a Rettig-félék. Komoly célunk csak az lehet, hogy a szegény gyermekeknek, akik zsenge koruk sok idejét töltik az iskolában, megfelelő és lehető legjobb padokat ad­junk. A Harácsek-cég hajlandó — mint értesülünk — e padok elvállalására, úgy hogy azok legnagyobb­részt itthon készüljenek; csupán a várostól függ, hogy szintén hozzájáruljon az ügy érdekében a lehető legjobb megoldáshoz. Az ünnepi Istentiszteletek sorrendje. A r. k. plé­bánia templomban husvét vasárnapján reggel 6, 7, 8, órakor csendes mise a húsvéti ételek megáldásával. 9 órakor zenés mise. Az ének és zenekar Zargl Sz. Jó­zsef miséjét adja elő. Németh Gyula Gounod Ave Máriáját énekli. Prédikál Szőke Béla. D. u. 3 órakor vecsérnye. A ref. templomban V2 10 órakor istentisz­telet úrvacsora osztással, prédikál Soltész Elemér. D. u. 3 órakor istentisztelet, prédikál Miszti M. Az ev. templomban d. e. 9 órakor istentisztelet úrvacsora osztással, prédikál Révész János. D. u. 3 órakor isten- tisztelet. Hasvét másodnapján a r. k. templomban d. e. 9 órakor nagy mise, prédikál Szabó Lajos. A ref. templomban d. e. V* 10 órakor prédikál Miszti Mihály. Az ev. templomban nem lesz ünnep másod napján istentisztelet, mivel a lelkész a szatmári fiókegyházban tart istentiszteletet, hova Alexy Kornél énekvezér is elkíséri. Az orsz. magy. bányászati és kohászati egyesület nagybányavidéki osztálya május 2-án délután 4 óra­kor Nagybányán, a kir. bányaigazgatóság tanács­termében osztálygyülést tart, melyre a t. tagtársak tisztelettel meghivatnak. Tárgyak: 1. Elnöki bejelen­tések. 2. A titkár évi jelentés. 3. A pénztárnok évi jelentése. Az 1908 ik évi előirányzat. 5. A központ átirata Latinák Gyula és Porubszky Béla indítványai tárgyában. 6 A központ átirata Orczvirk Nándor munkás képzésre vonatkozó indítványa tárgyában. 7. A központ átirata Bernolák Bélának Vajdahunyadon felállítandó bányászati muzeum tárgyában. 8. Indít­ványok. 9. Előadások: a) Dr. Szokol Pál. Az ásványok mágnességéről és ez alapon való separálásáról. b) Altnéder Ferenc. Egy hihetetlen töményitési eljárás. Gyűlés után társas estély hölgyek részvételével a Kaszinó termeiben. Vendégek szívesen láttatnak. Nagybányán, 1908-ik évi április 15-én. Neubauer Ferencz elnök, Szellemy Geyza titkár. A helybeli ref. egyház minden évben jelentést ad ki, melyben beszámol az esztendő eredményeiről. Igen bölcs, életrevaló dolog ez, mert igy a hívek teljes tájékozottsággal bírnak az egyház ügyei felől s aki a gyűlésekre nem jár vagy nem tagja a tanács­nak, az is betekintést nyer az egyház viszonyaiba. A jelentés 32 oldalra terjed. Soltész E. ref. lelkész ■ az év történetét írja le röviden, megemlékezik a nép­mozgalmi adatokról, a vallás erkölcsi állapotról. 33 növendéket konfirmáltak, az Ur vacsorájával 731-en éltek. Népies vallásos iratokat járattak a hívek. A szegényházban két öreg nő talált állandó mene­déket. Az iskoláztatás rendben folyt, ez évtől kezdve az iparos tanulók is nyertek vallási oktatást. A tanulók közt ösztöndíjakat és könyveket osztották ki. Az egyház bevétele 25308 K 64 f. Kiadása 24085 K 67 f volt. Vagyon szaporodás 2970 K 60 f. Kegyes adakozásokból 1913 K 09 folyt be. A debreczeni egyetemre aláirt összeg ezenkívül 1083 K. Közli az elöljáróság névsorát, a nevezetesebb presbyteri és közgyűlési határozatokat, a részletes pénztári száma­dást, a vagyonkimutatást, (ingó vagyon 65543 K 18 f), az adózók névsorát. Az adóhátralék 1276 K 50 f, még mindig tekintélyes összeg. Végül egy urvacsorai szent beszéd zárja be az érdekes füzetet Soltész Elemértől. A jelentés az egyház rendezett viszonyai­ról, helyes vezetéséről tesz tanúságot. Külső kiállí­tása csinos, ízléses, Nánásy István elsőrendű, szépen fölszerelt nyomdájából került ki. Mai számunkhoz Werner »Havasok tündére« cimü regényének 161 —168 lapját mellékeltük. Emlékeztető. Holnap, vasárnap este az iparos ifjúság egyesülete tombolával és tánccal egybekötött kedélyes estélyt tart. Kezdete 8 órakor. Szörnyű halál áldozata lett Felsőbányán egy kis gyermek, szülei gondatlansága következtében. Mint nekünk Írják ugyanis Sajtos Péterné ottani lakos két éves fiúgyermeke anyja távollétében ecetszeszt ivott s ennek következtében nagy kínok között meghalt. Az esetről a rendőrkapitány azonnal értesítést küldött a járásbíróságnak s a nagybányai kir. járásbíróság ma délután fog a helyszínén vizsgálatot tartani. Gyászhir. Özv. ófalvi Kosztka Vilmosné, szül. cserneki és tarkeői Dessewffy Etelka e hó 13 án meghalt Sóváron, 72 éves korában. A boldogult előkelő úri nőt városunkban is kiterjedt rokonság gyászolja. Vasárnap nem lehet fuvarozni a vasúttól, a ke­reskedelmi min. ugyanis idevonatkozó 100655 sz. rendeletét ápr. 1-től kezdődőleg hatályon kívül he - lyezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom