Nagybánya és Vidéke, 1908 (34. évfolyam, 2-52. szám)
1908-01-19 / 3. szám
(4) 3. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1908. Január 19. Somkereky Aulai, Kincza Sándor, Humpold Gyula, Szűcs Jenő, Szappanyos Jenő, Török Antal, Vérles Adolf 2—2 K, Nánásy István 0 K, Glavitzky Károly 3 K, Szabó Sándor 3 K, Csepey Ferenc, 4 K, Gyöngyös}’ Gyula 3 K. — A bál összes bevétele 370 K 80 f volt, melyből 219 K 31 f kiadást levonva, tiszta jövedelme maradt az iparos ifjak önképző körének 151 K 49 f. Születtek: 12. jan. 9 Gönczi Józsefnek »Erzsébet« ; 13. jan. 13. Rád Péternek »Mária« ; 14. jan. 14. Schulcz Vilmosnak »Sándor«; 15. jan. 14. Knyedi Honának »Ferenc«; 16 jan. 13. Demeter Józsefnek »Jenő«; 17. jan 10. Farkas Istvánnak »István«; 18. jan. 10. Pap Károlynak »Juliánná Mária«; 19. jan. 16. Papolczi Lajosnak »Mária« ; 20. jan 13 Anderkó Arthurnak »Arthur Sándor László« nevű gyermeke. Elhaltak: 19. jan. 10. Ávrám Péter, gör. kalb 8 hónapos, erdőmunkás gyermeke, tüdőgyuladásban ; 20. jan. 11. Dumilrán Elek, gör. kalh 66 éves, nyug. erdőmunkás, lüdővészben; 21. jan. 13. Steinberger Záli özv. Dávidovics Gyuláné, izr. 50 éves. alamizs- nás, tüdőlobban; 22. jan. 13 Andrási Róza, özv. Dobró Józsefné, róm. kalh. 80 éves, aggkórban ; 23. jan. 14. Schulcz Sándor, róm. kalh. félórás bányafel • vigyázó veleszületett gyengeségben ; 24. jan. 14. Mak- szin Pál, gör kalb 12 éves, napszámos gyermeke, lüdőgümőkórban ; 25. jan. 16 Ébenbő Ádám György, róm. kalb. 24 napos, kádársegéd gyermeke, veleszületett gyengeségben; 26. jan. 17. Pável Anasztázia özv. Pusztai Gergelyné, gör. kalh. 60 éves, napszámos, szervi szivbántalomban. Kihirdetés alatt állanak: 1. Plop György és Ho- rinkár Mária nagybányai. 2. Hotve László nagybányai és Gorpin Róza bagymásláposi 3 Takács Pál és Soós Ágnes nagybányai. 4. Szakács György szamos- ujvári és Dávid Teréz nagybányai lakosok. Henneberg selyem, csak közvetlenül, fekete, fehér és színes, 60 krajczártól 11 frt 35 krig méterenként, blúznak és öltözéknek való. Bérmentesen és már megvámolva, házhoz szállítva. Gazdag minta választék kívánatra. Henneberg selyemgyára Zürich. Tschiro kapitány. Rajz az egykori katonai végek életéből. »Biz úgy van az kedves barátaim«, mondta Rade Krelic, az egykori kezelő őrmester, miután kiürítette apró poharát. Mert ő a gyöngyöző nedűt mindig ilyen apró pohárból itta. Elvből nem nyúlt nagyobb pohárhoz »Inkább öt apró pohárral,- mint egy nagygyal«, szokta mondani. »Hanem a mi pompás borunkat savanyuvizzel elegyíteni ez már csakugyan borzasztó bűn a teremtő eilen.« S e szavaknál szerető, gyöngéd tekintetet vetett a zöld borosüveg felé. A társaság egyik tagja tele öntötte az apró poharat s Rade énekelni kezdte azt a nótát, melyet még a katonai végeken tanult valamikor . . . Hej, rajta vig barátim Igyuk a bort, ha jó, A viz, az átkozott viz A békának való. És a barátok kara zümmögni kezdett Rade szólója után. Ez a dal mindig az én drága Tschiro kapitányomra emlékeztet, engem. Ezt dalolta ő mindig, ha jó kedvében volt. Ez pedig előfordult úgy — hétszer egy héten. Hej az én Tschiro Bragonja kapitányom, az volt csak ember a talpán! Ma róla akarok nektek valamit beszélni. Mintegy kommandóra kocintottak s ürítették ki poharaikat az utolsó csöppig. Rade utolsónak tette le poharát a korcsma fedetlen asztalára s kipödörve bajuszát, beszélni kezdett.. — Tschiro kapitány — igy nevezték az egész századnál röviden Cirill Bragonját — az első ezredtől jött hozzánk Bojkovácra. Felesége, a rnokini gazdag papnak a lánya, két tehenet meg hét disznót kapott hozományba s ehhez természetesen néhány zsák ezüst húszast. De Ángya asszony nagyon fösvény volt, úgy, hogy az egész regimentben csak erről beszéltek. Három gyerekük is volt már, mikor a kies Bojkovácra jöttek, hol a századunk feküdt. Tschiro kapitány kezdetben a századdal egyáltalán nem volt megelégedve. Egészen vadak vagytok, mondogatta gyakran a legénységnek. Majd én elterjesztem közietek a civilizációt. Áz első parancsa az volt, hogy mindenkinek, — legyen az férfi vagy nő — csak ballábbal szabad átlépni a parancsnoki szoba küszöbét. Ez minden rend kezdete. Az emberek szokják meg a helyes kilépést. Ennek igy kell lenni a század érdekében. Ezt az utolsó mondatot ismételgette a százados minden írásbeli vagy szóbeli parancsban. Sokáig tartott, míg mindenki megszokta a bal lábbal való belépést És miatta suhogott a vessző majdnem minden nap. Otthon is gyakorolták magukat a Marsch- ban az emberek és minden goszpodár — igy hívták a házi komissziók parancsnokát — ezt gyakoroltatta kameradschaft-jával. Végre talán 2 év múlva odáig vitte Tsciro kapitány, hogy senki se vétett szigorú parancsa ellen Még sok más fontos újítást is hozott be. Különösen az adjusztirungra volt tekietettel az uniformissal nem bíró katonáinál. Aki rapportra ment, annak a torpát — igy hívták a parasztok az általuk hordott táskát — mindig a jobb oldalon kellett viselnie. Erre ügyelni kellett az altiszteknek. Jaj volt annak, aki a rendeletet nem respektáló embert be merte bocsátani a századirodába. — Ej, sinko, dragi, hangzott a büntetésről szóló rendelkezés bevezetése, ej, kedves fiam, te ma nyolc botot kapsz. És legközelebb majd megduplázzuk ezt az adagot A rapport napján, csütörtökön, volt dolguk a batinjasiknak, kik a büntetést végrehajtották Gefreiter Mojo és korporai Paja voltak erre a dicső tisztre kiszemelve. Csütörtök estére pedig a két bizalmi férfiútól részletes statisztikát követelt a kapitány a botütésekről Ezen az egyes faluk szerint pontosan föl volt tüntetve a botütések száma Tschiro kapitány figyelmesen átolvasta ezt a bottudósitást s mosolyogva biccentett hozzá kövér fejével — Sok bot sok rendet csinál. S ennek igy kell lennie a század érdekében. Voltak oly esetek is, melyekben a kapitány általános amnestiát adott. így például, ha a főtisztektől dicsérő levelet kapott, vagy mikor felesége őt uj utódokkal ajándékozta meg. S ez az eset az első tiz évben mindig katonai pontossággal bekövetkezett. Ilyen alkalmakkor aztán »Abblasen« t kommandiro- zott a kapitány és a katonák abbahagyták munkájukat. Ilyen alkalommal Gyurkovics Lázár, az élelmező főhadnagy mindig kérdést intézett a kapitányhoz. — Hanem, te Tschiro, mire kell neked az a sok gyerek? — Drága Laza, kedves Lázár, rossz végvidéki tiszt az, kinek nincs annyi gyermeke, mint ahány század van a regimentben. S mikor már tizennégy apró embert nevezett sajátjának, büszkén beszélt erről tisztjeivel. — A jó parancsnok gondoskodik mindig a szükséges tartalékról is. Azonban két gyöngéje is volt a mi Tschiro kapitányunknak. Először is nagyon szerette az olasz nyelvet. Aki, mint ő, az olasz garnizonokban megtanulta az ottani nyelvet, annak könnyű volt vele boldogulni. Akkoriban a században sok oly végvidéki katona volt, kik sem írni, sem olvasni nem tudlak, de folyékonyan beszéltek olaszul. Ezek mindig megszabadultak a büntetéstől, ha a rapportnál hirtelen rákezdték: — Signore Capitano 1 . . . Ilyen alkalommal a homlokát ráncolta a kapi tány, de büntetés nélkül engedte el őket és a jelenlevő tisztek előtt németül okolta meg cselekedetét. — Intelligens emberekre mindig tekintettel kell lenni. A másik nagy gyöngesége a művészet iránt való határtalan szeretete volt. Különösen a képek voltak rá nagy hatással. S ezekből főleg egy harminckét levélből álló gyűjteményhez ragaszkodott nagy szenvedéiylyel, melyét közönségesen kártyának nevezünk. Egyszóval Tschiro kapitány gyakran szentelte idejét délután^ órától reggeli 5 óráig kedvenc foglalkozásának. És az öreg Sztana korcsmá- rosnénál heves csaták folytak. Sajnos, kevés alkalommal került ki ezekből győztesként Tschiro kapitány. S bizony a szomorú estéknél ezer ördög szabadult ki láncaiból. Mint a vészhir, terjedt el a századfaluban a tudósítás a kapitány vesztéséről. S az emberek reszketve súgták egymásnak : — Az Isten szerelméért, a kapitánynak ma ismét pechje volt a játékban. Egy téli éjszakán azonban ... ezt ma még sem mondhatom el nektek. Borzalmas történet Ma nagyon késő van. Legközelebb majd meghalljátok a többit Tschiro kapitányról s talán még Mojo gefrei- terről is. Ezzel befejezte Rade a beszédét — és szinültig töltötte apró poharát ... Fordította: Kuszkó Dezső. Eladd ház. Rák-ulca 25. számit házastelek szabadkézből eladó. ..............- Értekezni lehet Hoffmann Ázpád üzletében. Tisztelettel van szerencsém a n.- é. közön- lObllybi séget értesíteni, hogy 25 év óta fenálló Lengyel Lajos fogászati literiét Dr. Gondos Mór orvos ur felügyelete alatt egy kitűnő fog- teknikussal elláttam és minden e szakba vágó fogászati teendőket ezután is pontosan és lelkiismeretesen fogok teljesíteni, u. m.: Fogakat arany, kanosuk és czeloluidba foglalva készítek. Minden fogászati teendőket elvállalok. — Működő óráim d. e. 9—12-ig, d. u. 2—6-ig. — A nagyérdemű közönség becses pártvagyok ktei]ees Lengyel Lajos utóda — tisztelettel: T , r . ozv. Lengyel Lajosne. BORPATAKI BORVIZ Ha megfekszi a lelked Ezernyi néma gond, Minden keservet rólad Majd ez a viz lebont! IKTiAtlsezelőségri irccia: Meghívó. A Nagybányai Kereskedelmi Bank részvénytársaság 1908. évi február 2-án d. e. II órakor intézeti helyiségében tartja . évi rendes Közgyűlését, melyre a t. részvényeseket az alapszabályzat 60. §-a értelmében tisztelettel meghivom. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentése, az 1907. évi zárószámadások megállapítása és a felmentvény megadása feletti határazat. 2. Az elnöki, igazgatói és aligazgatói állás, továbbá a kisorsolt és kilépett igazgatósági tagok helyének választás utján leendő betöltése. 3. Indítványok tárgyalása, melyek a közgyűlést megelőzőleg legalább nyolcz nappal Írásban az igazgatósághoz be- adandók. A mérleg és jelentések a kér. törvény 198. §-a értelmében a közgyűlést megelőző nyolcz napon át az intézet helyiségében a t. részvényesek által a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Nagybánya, 1908. január 14-én. Ludányi Bay Lajos. MLADEIOVSZKY LAJOS ^ ELSŐ TEMETKEZÉSI INTÉZETE / NAGYBÁNYÁN, Felsőbányai-utca 7. \ ERTESITES. Mély tiszt elet tel hozom a nagyközönség becses tudomására, hogy cégemet törvény- székileg bejegyeztettem s lakásomat raktár- helyiségemmel együtt a mai naptól kezdve, üzletemmel szembe, tek. Stoll Béla ügyvéd ur hz ba és eddigi irodahelyiségébe helyeztem át, hol sürgős esetekben éjjel is található vagyok. Kapucsengö balkéz felöl. 'VQ Nagybánya, 1937. szept 15. Tisztelettel Mladeiovszky Lajos első temetkezési intézet tulajdonos. jjSffiggiBg r.,., . . motor és gépgyára Vársi raktár: DlinADfCT Gyár és iroda V,Lipót-Körut 18. “VUHrcoi V|, Üteg-utca 19 Ajánlj i úgy cséplőgép, mint malomiizemre legegyszerűbb benzininmotorjuit, benzinlocomobiljait, valamint szivógázmotorjait, melyek V. Lipót-körut 18. bármikor üzemben megtekinthetők Eif létezd Üjdo nsiil — Teljes jótállás — kitűnő cseplésért! Ezen motorok egyenletes járásuak és bámulatos egyszerű szerkezetük folytán bármely legjáratlanabb ember által is azonnaljkönnyen kezelhetők: Árjegyzék ingyen. — Olcsó árak részletfizetésre, p Hisz oly édes e nóta, Hisz oly szelíd e dal, A borpataki borviz A legtisztább ital! 1Tag'3r‘bá,ri37-3,, ’Vátr-'u.tca 11.
