Nagybánya és Vidéke, 1908 (34. évfolyam, 2-52. szám)
1908-11-29 / 48. szám
1908. November 29. fölvonulni, de utolsó percben visszaszivta a polgár- mester az egészet. Nincs tehát költségvetés, nincs pénzügyi bizottság. Részemről nem bánom, úgyis tudom azt, hogy többet nem lehet kiadni, mint bevenni s azért nekem teljesen mindegy, hogy hány százezer szerepel az előirányzatban, mindennek lesz fedezete s ez a fő. Nincs vele tehát mit sietni. Mit csinál a »takarék« ? A város takarékpénztára parcelláz, gyönyörű színes térkép díszíti a tanácsterem falát, melyre oda rajzolták a megkapóan egyenes »vinklis« telkeket, a kaszárnyát, a zsinór-egyenes utcákat kiszínezték rózsaszínnel, aranynyal, pirossal s az emberek már is vetélkednek egy-egy szegeletért. Némelyik telekre hárman, négyen is jelentkeztek, ime, nem igaz tehát, hogy sok az eszkimó és kevés a fóka, sok bizony a fóka is, meg az eszkimó is. Van ember is, meg pénz is mindenfelé elég, azért jó lesz sietnie annak, aki vevő szándékkal van. Mit csinál a Teleki-társaság ? Hát mit csinálna egyebet, mtnt hogy korteskedik. Hétfőn lesz a választás. Kit fog érni a megtiszteltetés, hogy az elnöki bársonyszékbe beleülhessen, ma még nem tudjuk, de annyi bizonyos, hogy a poéták közül való lesz. Aztán nem is olyan nagyon puha az az elnöki szék. Af elölülőnek ugyanis fizetése mennél kevesebb, de bosszúsága annál több, ama bizonyos hangyabolyt összetartani nem kis feladat lesz ám. Sajnos, hogy a választás este lesz s igy a pártok felvonulásában nem gyönyörködhetünk. Mit csinál a bányászegylet? Összejövetelt rendezett csütörtökön, mely azért nem mondott csütörtököt. Sőt ellenkezőleg ez az egyesület az, mely tiszteletre méltóan és kellő szorgalommal tölti be hivatását. Ha tanárok volnánk, jelest adnánk neki most is, oly szép két felolvasással kedveskedett a közönségnek. Kár, hogy ez évben már ez az utolsó ülés volt. Ha talán a hétről valakinek még több kérdése is volna, arra lapunk más helyén felel meg ........... a krónikás Fő úri esküvő. Teleki Pál gróf országgyűlési képviselő e hó 25 én tartotta esküvőjét gróf Bissin- gen Hannával Budapesten. Eljegyzés. Erőss Gyula m. kir. számtanácsos, számvevőségi főnök leányát Mariskát, eljegyezte Kriska Samu okleveles erdész, tartalékos m. kir. vadászhadnagy, Zsarnóczán. A Teleki-Társaság, hétfőn nov. 29-én, d. u. 5 órakor, a városháza tanácstermében közgyűlést tart, s a tisztviselőket fogja megválasztani. Füzetes mellékletünk közlését jövő számunkkal megkezdjük. Igen értékes történelmi munkával kedveskedünk t. olvasóinknak. Fr. Masson, I. Turquau és más egykorú franczia irók emlékiratai alapján ugyanis a nagy Napóleonról és nejéről Jozefinről dr N. J.-jé a legapróbb részletekre kiterjedő tanulmányt irt, melyben feltárja előttünk Napoleon és Jozefin viszonyát hü világításban. A világhódító császár mély érzelmeit és Jozefin könnyelműségét megkapóan állítja elénk az érdekfeszitő munka, mely bizonyára a legteljesebb mértékben meg fogja nyerni t. olvasóink tetszését. »Napoleon és Jozefin« első füzetkéje deczember 6-ikán, lapunk 49-dik számával egyszerre fog megjelenni. Bányász gyűlés. Az orsz. magy. bányászati- és kohászati egyesület nagybánya-vidéki osztálya csütörtökön délután tartotta ez idei utolsó gyűlését. — Hun a szoba ? A halálra ijedt asszony betuszkolja Tuzárt az elfüggönyözött ajtón s a detektív néhány pillanat múlva a kővetkező párbeszédet hallja : — Ki volt itt? — Senki! . . . Esküszöm! . . . — Hamisan esküszöl 1 . . . Hah! . . . Megölöm a nyomorultat! Éles sikoltás. A férj be akar rontani Tuzár rejtekhelyére, de az asszony eléje áll. — Nem, nem ! Csak a holttestemen keresztül!... — Eh! Elég volt a komédiából! ... A detektív revolverét maga elé tartva, kilép a szobából. Szemben találja magát Töppler Ivánnal, aki rikácsoló hangon kérdezi: — Ki az ur? , . . Mit keres az ur ebben a lakásban ? — Pszt!. .. Csöndet kérek ! Ne kiabáljon, kedves Töppler ur ! .. . Ha éppen tudni akarja, hát tudja meg: én Tuzár Mihály detektív vagyok. Azért jöttem, hogy mindkettőjüket letartóztassam. — Engem? Letartóztatni? Engem! — És ezt az elhanyagolt kis asszonykát . , . Ott voltam a kávéházban, amikor megírta és elküldte az apróhirdetést ... Az az ibrányi földesgazda — én vagyok . . . Most hát kisütöttem, hogy miből telik a nagyúri passziókra . . . Kelepcébe csalják a kalandra vágyó férjeket és megzsarolják . .. No látja ! Egyszerre hogy megszelídült. Már nem hepciáskodik . . . Nyújtsa karját ennek a szegény elhanyagolt asszonykának és induljunk!... Ma este a rendőrségen csücsülnek. Holnap a toloncházban ; holnapután pedig odahaza, annak a szegény, szerencsétlen néptanítónak a lakásán . . . Előre ! . . . nagybánya és vidéke Neubauer Ferencz min. tanácsos, elnök, meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket s pár kisebb jelentőségű dologról előterjesztést tett. A tagok elég szép számmal gyülekeztek össze nemcsak Nagybányáról, de Fernezelyről, Felsőbányáról, sőt Oláh- láposbánya vidékéről is Dr Kádár németországi tanulmányutjáról értekezett kellő alapossággal, részletesen és igen érdekesen. Nagy tetszést ért el lapunk munkatársa, a jeles költő és iró: Révay Károly »Nagyág a szabadságharc alatt« cimü felöl vasárával. Igazán örvendünk, hogy Révayt most már a magunkénak mondhatjuk, valamint örvendünk azon is, hogy az egyesület komoly, száraz tanulmányai közzé becsúszik egy kis szépirodalom is. Jogosult és szükséges dolog a bányászatot ez irányban is föltárni. A tárgysor lezajlása után összejövetel volt a kaszinóban. Ábrahám Mariska M.-Szigeten a Szilágyi Istvánkor estélyén szerepelt múlt szombaton. A szigetiek egész elragadtatással beszélnek a kis művésznőről, kinek zongorajátéka .az est szenzáczióját képezte, úgy értesülünk, hogy az ottani zenei iskola tanárnőjéül óhajtják megnyerni. Felsőbányán ma délelőtt 11 órakor városi közgyűlés volt, következő tárgyakkal: 1. Előterjesztés a máramarosi állami ut részére átengedendő földterület tárgyában. 2. A kereskedelemügvi miniszter leirata a kövezetvám ügyében. 3. 1183/1908. Bjkvi. vérmegyei közgyűlési határozat az 1908. árvapénztári zárószámadás jóváhagyására vonatkozólag. 4. A város gazdasági pénztárának s egyéb alapoknak 1909 évi költségyetése. 5. A községi közmunkaadó 1909. évi költségvetése. 6. Előterjesztés az orszgy. képviselőnek a városok ügyében való eljárása iránt. 7. Bónis Sándor és társainak beadványa a vizdijak ügyében. 8. Előterjesztés a Nyires bérletére vonatkozólag. 9. Erdélyi Sándorné földtér feladás iránti kérvénye. 10. Jelentés a városi bérletek árveréséről. 11. Salamon Majer ajánlata a városi nagypince bérletére vouatkozólag. Erzsébet-ünnepély volt vasárnap, nov. 22-én Giródtótfaluban, ahol az a román és magyar tanítók együttes működése mellett igen szépen sikerült. Hogy az ünnepély színezetét inkább emelje a g. k. tanító, Porumb János, aki hazafiságának ez úttal is újabb tanujelét adta, tanulóival átvonult a róm. kath. templomba s innen a mise végével mindkét felekezetű tanítók és tanítványok a g. kath. iskolába mentek át, ahol nfndkét felekezetű nép összeolvadt, köztük Takács Vida róm kath. és Sztán József gör. kath. lelkészek, Eperjessi Mihály körjegyző és az egész értelmiség jelenlétében az ünnepély kezdetét vette a Hymnuszszal, amit a közönség állva énekelt. Húsz pontból állott a műsor, majd Nagy Károly r. kath. tanító egyik növendéke : Duma László verselt igen értelmesen. Az ötödik pontnál Róth Mátyás iskolaszéki tag tartott hosszabb szabású, szép alkalmi beszédet. A verselésnél kitüptek még Grózinger Vilma és Nagy Teréz. Végül a hallgatók mindkét tanítónak buzgó fáradozásaiért megelégedésüket nyilvánítva, az ünnepély véget ért. A napokban fog megjelenni huszonhatodik évi árjegyzéke az országszerte legjobb hirü, Löfkovits Arthur és Társa debreczeni órás- és ékszerész-cégnek. A közelgő karácson alkalmából ajánljuk, annak díjtalan beküldetését. A mátészalkai polgári iskola tanártestülete dec. 5-én a »Hungária« termeiben az iskolai Rákóczi-alap javára táncmulatsággal egybekötött estélyt rendez. Kezdete 8 órakor. Helyek ára : I—III. sor 3 K, IV—VIII. sor 2 K, IX-XVI. sor 1 K 60 f, állóhely 1 K. Monoki János helybeli fiatal iparos, városi képviselő, hosszas betegség utén e hó 22-én elhalt, 39 éves korában. Temetése 24-én délután volt a város általános részvéte mellett. A gyászos háznál Soltész Elemér, a sírnál Révész János tartott beszédet a végtisztességtétel alkalmával. Monokiban derék, szorgalmas iparost vesztettünk el, kinek korai elhunytét osztatlan részvéttel fogadják. Nyugodjék békében ! Egészségügy. Újabb ragályos megbetegedést nem jelentettek a városházán. Am azért erős a gyanúnk, hogy bárányhimlő cim alatt komolyabb bajok is előfordulnak s azért kérjük az iskolák igazgatóit, hogy résen legyenek s olyan házaktól, ahol ragályos beteg fekszik vagy feküdt, ne engedjék föl a gyermekeket az iskolába 6 hétig Csakis igy lehet gátat vetni a ragály terjedésének. Adakozás. Az állami iskolában tanuló szegény gyermekek segélyezésére adakoztak a múlt számban közölteken kívül: Részvénytakarékpénztár 50 K, Stoll Béla gondnoksági elnök 30 K, özv. Pellion Béláné szül. Incze Lujza úrnő 34 K, Nagybánya város takarékpénztára 20 K, Kereskedelmi bank 20 K, Nagybányai kereskedők és kereskedő ifjak köre 15 K, Frenkel Dezső 6 K, Kiss Béla 5 K, Steinfeld Sámuel 5 K, ifj. Klement Károly 4 K, özv. Dobi Ervinné 2 K, Bernhard Adolf, Jancsovics József, Klein Lipót 2—2 K, Szabó Piroska 1 K 20 f, Wass Lajos 1 K. Eddig gyűlt 208,korona 24 fillér. Ruhát ajándékoztak : Hoffmann Árpád 24 K, Névtelen kereskedé 18 K, Kiss Béláné úrnő 8 korona értékben. Az ajándékozónak köszönetét mond s további adományokat kér és szívesen fogad az állami iskola tanító testületé. Felhívás az alkalmazás nélküli okleveles tanítók és tanítónőkhöz Hivatkozással a vall. és közokt. miniszter ur 146500/1907. számú rendeletére, felhívom Szatmárvármegye területén lakó mindazon okleveles lanilókat és tanítónőket, akik az 1909. évben alkalomadtán állami elemi iskoláknál helyettesítést elvállalni hajlandók, hogy erre vonatkozólag legkésőbb folyó évi deczember hó 10-éig a kir. tanfel- ügvelőségnél levélben nyilatkozzanak, csatolván tan- képesitő oklevelüknek, valamint egyéb képesítettségüket igazoló okmányuknak és netalán a tanítói pályán már folytatott működésüket igazoló bizonyítványaik eredetijét, vagy kir. közjegyző által hitelesített másolatát és közölvén pontosan állandó lakóhelyüket, ahol az esetleges megbízás őket megtalálhatja. Terjeszkedjenek ki levelükben családi állapotukra és említsék fel a netalán méltánylást érdemlő egyéb körülményeiket, hogy ezen adatok alapján pontos nyilvántartásuk eszközölhető legyen. Az okmányok nyilvántartásba vétel után kinek-kinek vissza fognak küldetni. Megjegyzem, hogy azoknak, kik nyilvántartásba vétel czéljából már a múlt alkalommal bemutatták okmányaikat, csupán jelentkezniük kell levélileg, hogy a helyettesítés iránti hajlandóságukat az 1909. évre is fentarlják; okmányok azonban ezektől ezúttal nem kiválhatnak. Aki jelentkezését a jövő évre megújítani elmulasztja, olybá fog tekintetni, mint aki helyettesíteni nem hajlandó s igy a nyilvántartásból egyszerűen kihagyatik Szatmár-Németi, 1908. november 21-én. Bodnár György kir. tanfelügyelő. Kéménytüz volt nov. 23-án este 5 órakor Turman Olivérné magyar-utczai házánál, melyet azonban sikerült hamarosan eloltani. Általános a panasz, hogy a kéményseprők nem teljesitik pontosan kötelességüket, miért is szigorú ellenőrzésére kérjük a hatóságot. A nagyszálló, vigadó és színház építésére vonatkozólag beérkezett ajánlatokat ma d. u. 2 és 1/2 órakor bontotta fel a bizottság Makray Mihály dr. polgár- mester elnöklete mellett. Összesen 42 ajánlat érkezett be. Ezek közzül öt az összes teljesítendő munkálatokra és pedig Grünwald testvérek Budapestről 584,135 65, Robelly A- Szegedről 624,760 77, Fuchs B. 636,056 52, Bachmann 655,193T0, Reisinger S. Nagyvárad 891,648 K 80 f. Ezekkel szemben a kikiáltási ár volt 660 ezer korona. Ezek szerint valószínű, hogy a Grünwald testvérek fogják elnyerni a megbízást, bár e fölött még a közgyűlés fog dönteni. A helybeliek közzül egyedül Galló Antal pályázott az asztalos munkára 35,755 K 70 fillérrel. S ugyancsak ő szerepel a Robelly-féle ajánlatnál is, mint asztalos. Mindenesetre méltányos dolog volna, ha őt, mint helybelit, a képviselet különös figyelemben részesítené. Megjegyezzük még, hogy a fenti nagy ajánlatokban a csatornázás és vízvezeték nincs bent, erre nézve a legolcsóbb ajánlatot tette Dolth J. 62,319 koronával. Oesterreicher J. cég helyből a villamos világítás berendezésére 10,962 K, gőzfűtésre 35,290 K és vízvezetékre 35,500 koronás ajánlatott tett. A villámra legolcsóbb lévén, szintén kilátása van, hogy elnyeri. Karácson közeledik ! Millió meg millió gyermek epedve, türelmetlenül várja, csillogó reménynyel szivében. De hányán vannak, kiknek szomorúságát a szent este csak növeli, mert nincs, aki karácson- fát gyújtson számukra. Az apátián, anyátlan elhagyott gyermekek nevében kérem mindazokat, kiknek kedves gyermekei örülnek már az angyal eljövetelén, meg azokat, akik szívesen gyújtanának színes gyertyácskákat a legszebb karácsonfára, ha az Isten megtartja számukra életök reményét; s azokat is, kiktől megtagadtatott, hogy saját gyermekeik ártatlan szemében lássák visszatükröződni a csillogó fát, gondoljanak a szegény árvákra s tegyék lehetővé, hogy a szeretet fája nekik is ragyogjon! A legkisebb adományt is szívesen fogadjuk, hisz gyermekeknek örömet szerezni oly könnyű dolog, kivált, ha az élet még el nem kényeztette őket. A szives adományokat köszönettel átveszi Neubauer Iiermin, a helybeli gyermekmenhely-bizottság elnöke. Gyönyörű kiállítású, több ezer szép képpel díszített, bármely metropolis első cégének becsületére váló árjegyzéket kaptunk a jóhirü Löfkovits Arthur és Társa debreczeni órás- és ékszerész-cégtől. Jó szívvel ajánljuk mindenkinek, ki e cikk iránt érdeklődik, az árjegyzék díjtalan meghozatását. A politika rendszere (Alkotmánytan és ,Köz- igazgatástan) második kiadás, irta dr. Ferency Árpád egyetemi magántanár, a politika ,közjog és nemzetközi jog tanára Sárospatakon. Érdekes és minden müveit ember, által haszonnal olvasható munkát irt dr. Ferency Árpád egyetemi magántanár, amelyben a tudomány mai állása szerint ismerteti az összes praktikus vonatkozású politikai problémákat és intézményeket. A helyett, hogy ködös és csak szaktudósok által megérthető elméletekkel foglalkoznék, főleg a parlamentarizmus mindennapi kérdéseit fejti ki, igy nagy teret szentel különösen az általános választói jog problémájának. Ebben a keretben foglalkozik a szerző különösen a ma annyira aktuális plurális szavazat kérdésével, ismerteti részletesen a belga plurális választói rendet s ennek statisztikailag kimutatható eredményeit, foglalkozik továbbá a kötelező szavazás intézményével, a választó kerületek beosztásának alapjaival, a centralisált és decent- ralisált (községi) szavazási rendszerrel, a szavazás nyílt és titkos alakjával, a kisebbségi a nők szavazatának képviseletével, a közvetett szavazásnak, az érdek, egy osztály képviseletnek, az angol választói tűzhely cenzus rendszerének problémáival is. Nagyon érdekes fejezete a könyvnek az, amely a parlamenti többség időtartamával kapcsolatban a pótképviselőintézményt fejti ki, amely abban áll, hogy az ország__ 48. szám. (3)
