Nagybánya és Vidéke, 1908 (34. évfolyam, 2-52. szám)

1908-10-11 / 41. szám

(2) 41. szám.

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

1908. Október 11.

volna azon eszköz kiművelését elhanyagolnunk, amely a legtöbb embernek megélhetési módját biztosítja.

A gyermek lelkében nyugvó cselekvési vágy helyes mederbe való tereltetésének eszméje folytán keletkezett azután: a gyermekkert, az óvoda.

A gyermekkertben végzett munkák alapját képezik a kézimunkának.

A gyermekkert hamar elterjedt, mert ezen intézmény nagy hasznát mindenki belátta. Hanem a űu-kézimunka, a kézügyességi gyakorlatok, a népiskolai tantervbe csakis a mai korban vétettek fel.

Mert mióta a materialismus mind nagyobb s nagyobb tért hódit, immár belátja az emberiség, hogy az életnek követelményeit csak is az ismeri, akiben úgy a szellemi, mint a testi erők egy arányban művelődtek ki, ha kell, nem rettennek vissza bárminemű munkától sem, legyen az bár favágás is. Mert aki érti munkáját, mester lehet ebben is.

Amint a reformáció után nagy súlyt fektettek a hittan tanítására, mert mindenki a hit kérdéseivel foglalkozott, úgy manapság, de különösen 1870-től a nagy tőzsdekrach óta, népünk vezérférfiai a nép gazdasági kérdéseinek megoldásán fáradoznak.

E kérdés csakis a munkakedv fokozása s az abból fejlődő munkaképesség által nyerhet kedvező megfejtést. Mert a világpiac konkurenciájának csak akkor fog nemzetünk sikerrel ellentállhatni, ha fejlődő fiait a munka iránti szeretetben neveli, miáltal még a vészthozó szociális eszmék is mihamar önmagukban esnek össze. Hiszen a munka szeretete nemesítő befolyással bir nemcsak az iparra s családi életre, hanem még nagyban előmozdítja a nép jólétét is.

Persze a kézügyesség fejlesztése, a munkakedv fokozása sem oldhatja meg teljesen a szociális kérdést, de hogy a szociálizmus szülte túlkapásoktól megóvja népünket, az biztos.

A munka áldását megismertetni a néppel, ez tehát a népiskola feladata. Ez az alapgondolat késztette vezető tanférfiainkat a kézügyesitő gyakorlatoknak, a fiu-kézimunkának az Uj Tantervbe való felvételére.

S e bölcs intézkedés haszna mihamar meg is fog látszani, mert a fiu-kézimunka tanítása a népiskolában az ipari élet fejlődésére nagy befolyást gyakorol. Hiszen amely fiúnak gyakorlata van a kézimunkában, ha majd mesterré lép, határozottan s céltudatosan választhatja meg a képességeinek megfelelő iparágat, mert már előre tudja s érzi, mely munkára van hajlama és tehetsége.

Helyesen választott mesterségében pedig sokra viheti s boldogulni is fog. S azon fiuk, akik nem mesterséget, hanem valamely más pályát választanak, becsülni fogják az iparos munkáját, mert megtudják ítélni annak belső értékét.

Hiszen, aki kézimunkával foglalkozott, hacsak gyermekkorában is, könnyen s helyesen alkothatja meg nézetét valamely áru fölött, mert megtudja becsülni a munka — az áru — előállításának idejét, fáradságát és értékét A munkaérték helyes megbi- rálása pedig az ipar fejlődésére, a munkásosztály előrehaladására, sorsuk jobbulására nagy befolyással bir.

Ha a gyermekeket már fiatal koruktól fogva rendes munkálkodáshoz szoktatjuk, akkor nagy korukban nem igen fognak munkakerülőkké válni. Ez által csökken a lusta s tétlen emberek száma, ami nemzetgazdasági szempontból igen fontos tényező.

A kézimunka gyakorlásának még a jellemképzésre is nagy befolyása van. Ugyanis a gyermek alkotási vágya a kézimunkában helyes módon találván kielégítést, jó kedvvel, nagy érdeklődéssel munkálkodik. S e tulajdonságok behatása alatt növekszik s fejlődik akarata s tettereje is.

A fiukat a kézimunka tanítja helyes időtöltésre

a Temse és a Miszisippi partjain épp úgy, mint itt- honn a Tisza-Duna országában: és mégis talán minden ezredik daloló ha tudja: kinek leikéből énekel? Vengerska, Zigeunerweisen, Mustalainen laulu, Gyp- sys-Songs, Melodies hongroises nevek alatt hány dala bolyong, mint a szellő, a föld körül. Van tragikuma a sikernek is. A szép dalokat hajlandók vagyunk közkincsnek tekinteni, szerzőjükkel nem törődünk. Az is keserítette az ősz költőt, hogy követői nem mindig tartották tiszteletben az ő szerzői jogát és régi műveit, hol mint népdalt, hol mint uj nevek uj szerzeményét kellett gyakran újra lenyomtatva viszontlátnia. Ha operákat ir, talán kisebb elterje- dettség, de általánosabb hírnév jutalmazta volna korszakos működését.

Elkedvetlenedett,megbasonlott lassanként. »Milyen közpréda leszek, ha meghalok! — sóhajtott gyakorta, — ha már életemben is igy bánnak velem.« Élte utolsó éveit, cinkotai magányában, már csak hű nejének odaadó ápolása tette tűrhetővé. Teljesen el- komorodott, úgy érezte, hogy őt már egészen elfeledték. »Divatból kiment vén rom vagyok« — mondotta egyszer keserűen. Gondozta kertjét, ápolta gyümölcsfáit és kerülte az embereket. Legjobb barátai elhaltak, elhagyták. Neje, rokonai dédelgették, hiába; az egykor viruló, daliás férfi sötétülő kedély- lyel hanyatlott a sir felé. Utolsó nyolc-tiz dalát már le sem irta: »Nem érdemlik az emberek.« Magával vitte, hogy ne menjen oda egészen üres szívvel, a halálba. Hetvenkét évéből ötvenet munkában töltött ; királyi bőkezűséggel kincseket szórt közénk; becsüljük meg hagyatékát, őrizzük és áldjuk emlékezetét. Zempléni Árpád.

s egyszersmind meg is óvja őket a tétlenségtől s az ebből származó rósz cselekedetek elkövetésétől.

A kézügyesitő gyakorlatok még a fejlődő lények egészségi viszonyait is befolyásolják, mert a fiu- kézimunka úgyszólván szertornagyakorlat. E gyakorlat felfrissíti a fárasztó észmunka után az ellankadt izmokat s az elcsigázott agy idegeit, miáltal a test uj erőt gyűjthet további munkálkodásához.

A gyermek eszéhez csakis az érzékek utján férhetünk s ezeket gyakorolni, nevelni annyi, mint a gyermek észbeli tehetségét képezni, intelligenciáját emelni, amely tény pedig az idők folytán a nemzet fejlődésére beláthatatlan következményeket von majd maga után.

Hogy az állami viszonyok kedvező fejlődésére minő befolyást gyakorol a praktikus életre való tanítás, a munkakedv fokozása — élő példa Amerika — melyet csakis fiainak praktikus életfelfogása, tevékeny munkálkodása tett gazdaggá, nagygyá és dicsővé.

Törekedjünk tehát mi is megértetni az ifjúsággal, hogy a munka a dicsőség anyja.

Alexy Kornél.

Heti krónika.

Hosszunapkor érkeztem a fővárosba, a villamosok üresek voltak, majdnem minden bolt zárva, trafik alig akadt itt-ott egy-egy, két kilométernyire egymástól; sok kávéház is teljesen beszünt. Kocsizörgés csak elvétve hallatszott, szóval Budapesten erősen meglátszott, hogy ott ünnep van. Nálunk ez nem csinál oly nagy változást s maga a zsidók nagy ünnepe szerencsésen telt el, hál Istennek, nem úgy, mint a szomszédban Mármarosszigeten.

A negyedikén kidugott nemzeti zászlókból még vígan lengett a szép őszi napon nehány példány Nagybányán, mikor a harangok bánatos kongása október hatodikára hívogatta a közönséget, Bizony kár, hogy megint hetivásárra esett, sohasem nyilatkozhatik meg annyira a hazafias érzés, mikor pláne éppen ősszel a vásári forgalomba kell gazdának, iparosnak részt venni. De azért hívek voltak itt is az ősi kegyeletes szokáshoz, sőt ezúttal, kivételesen, még tudósításokat is olvashattunk a fővárosi lapokban Nagybányáról.

Csütörtökön meg a vármegye őszi közgyűlése zajlott le hagyományos érdeklődés mellett, mikor tiszt- ujitásról van szó. mikor személyi változások felett kell dönteni.

Szóval a vármegye régi vármegye marad mindig, habár századok múltának is el felette.

Idehaza színészeink igyekeztek a jókedvet, szórakozást fentartani. A pártolás nem valami túlzott és páratlan, ám azért ridegnek sem mondható. Majd ha egynéhány jó almavásárló leérkezik hozzánk, akkor a lelkesedés a színészet iránt bizonyosan sokkal magasabb fokra fog hágni.

No meg ha a szüretnek is vége szakad, mert az is éppen küszöbön áll. Lesz bor elég, csak találjunk embert, aki megigya. Az ország különböző bortermelő vidékein úgy állanak, hogy egy üres hordóért teletöltik a másikat, mi is majenem ilyenformán vagyunk és leszünk.

Ám addig, mig a vízvezeték el nem készül, a mi borunk értéke nem szállhat le, mert valamit csak kell inni az embernek, vizet pedig itt nem ihatik, ilyen kolerás világban.

Igaz, a vízvezeték dolgában szakértők érkeztek ide a héten »a foglalási és mérési munkálatok teljesítésére«, tehát már megindultunk a komoly megvalósulás utján.

A jövő zenéjének akkordjai megcsendültek s olyan szépek, hogy a közönséggel együtt tapsol hoz- zájok a krónikás.

Személyi hir. Révész János ev. lelkészt az egyetemes gyűlés e hó 8-án, egyetemes számvevőszéki jegyzővé választotta.

Uj ügyvéd. Ötömösy Zoltán, néh. Ötömösy Gyula kir. jogtanácsos fia e hó 8-án az ügyvédi vizsgálatot Budapesten letette s Nagybányán, szülővárosában óhajt megtelepedni.

Esküvő. Balajti Béla nagybányai kir. posta- és táviró tiszt tegnap, szombaton esküdött örök hűséget Török Antal járási m. kir. állatorvos kedves leányának : Gizella Máriának.

Tanulmányút. Dr. Wagner József kincstári orvos, a kiváló Operateur felsőbb meghagyásból pár hétre Budapestre utazik, hogy az újabb sebészetet és nő- gyógyászatot a klinikán tanulmányozza. Oblatek Béla bányatanácsos és Hullán János főmérnök miniszteri kiküldetésben hosszabb tanulmányutat tesznek Sziléziában és Poroszországban az ottani állami kohók tanulmányozása végett.

Esküvő. Dr Megyesy Ferenc szászrégeni kir. aljárásbiró f. hó 7-én tartotta esküvőjét Ilosvay Margittal, Ilosvay László volt vármegyei számvevő, pénzügyi számvizsgáló és neje szül. Vajda Izabella leányával Nagykárolyban.

Áthelyezés. Vármegyénk főispánja. Tóth Tibor szinérváraljai és Kállay Ödön mátészalkai szolgabirá- kat kölcsönösen áthelyezte.

Az ifjúsági kör gyászünnepóiye. Október hato- dikát méltó kegyelettel ünnepli az ifjúsági kör. 11-én délelőtt 11 órakor kezdődő műsorral a Kaszinó nagytermében gyászünnepélyt rendez, melyen a müveit és hazafias közönség bizonyára tömegesen jelenik meg. A műsor a következő: Hymnusz. Énekli a dalárda.

Megnyitó beszéd dr. Kiss Rezsőtől. Óda. Irta és előadja Fliesz Henrik. 5. Ünnepi szónoklat. Tartja Szabó Lajos. Szózat : énekli a dalárda.

Elfogadott szakvélemény. A budapesti mérnök- és építési egyesület elfogadta azt a szakvéleményt, melyet a nagybányai gör. kath. torony összeomlási okainak felderítése ügyében Weszelovszky építész- testvérek, mint felhívott szakértők, a szatmári törvényszékhez beterjesztettek, helyesnek találta és mindenben elfogadta.

Október 6. Az aradi vértanuk kivégeztetésének gyászos édfordulóján, október 6-án városunk ref. és kath. templomaiban gyászistentiszteletek voltak és a középületekről gyászlobogók hirdették a nemzeti nagy szerencsétlenség emlékünnepét. A főgimnázium Petőfi önképzőköre nagyszabású gyászünnepélyt rendezett, melyen az önképzőkör vezető tanára: Dergáts Sándor tartott gyönyörű emlékbeszédet. A műsor egyéb pontjait ^ zene, énekkar töltötte be. Homola Viktor és Biró Gyula VII. o. tanulók szépen kidolgozott felolvasásával illetve utóbbi hatásos szavalatával járult az ünnepély sikeréhez.

Vármegyei rendes őszi közgyűlés volt e hó 8-án Nagykárolyban általános érdeklődés mellett. A tömérdek tárgy közül lapunkban csak egy-kettőt emelhetünk ki: Nagybánya városnak azt a kérelmét, hogy a megyebizottsági tagok számát négyről nyolcra emeljék, azzal adták ki az alispánnak, hogy a tavaszi rendes közgyűlésre a még betölthető 6 hely beosztásáról is gondoskodván, adjon véleményes javaslatot. Dr. Vass Gyula helybeli ügyvédet a főispán tb. tiszti főügyésszé nevezte ki. Röviden még arról tudósítunk, hogy szolgabiróvá Serly Istvánt, közig. biz. tagokká a régieket, u. m. Jármi András, Madarassy Dezső, Pap Béla, Szálkái Sándor b. tagokat, központi választmányi taggá pedig ifj. dr. Vetzák Edét választották meg.

A Szüret városunkban okt. 15-én Teréz napkor kezdődik. A szőlő a szép, veröfényes őszi napokban szépen beérett. A mennyiség nagy, a minőség kielégítő.

A Szatmármegyei Széchenyi Társulat mint az Orzságos Közművelődési Szövetség tagja 1908 évi október hó 25-én d. e. 11 órakor Szatmár-Németi sz. kir. város Pannónia nagyszállójának dísztermében nagygyűlést tart. A nagygyűlés tárgysorozata:

I. Elnöki megnyitó: dr. Boromisza Tibor szatmári püspök, társulati diszelnök által. 2. Emlékbeszéd gróf Károlyi István felett: dr. Falussy Árpád főispán elnök részéről. 3. A Széchenyi Társulat működésének rövid ismertetése: dr. Fechtel János főgymn. titkár által. 4. Széli Kálmán v. b. t. t. az Országos Közművelődési Tanács elnökének beszéde. 5. Záróbeszéd : Ilosvay Aladár alispán alelnök által. — Tájékoztató. Az idegenből érkezők Szatmár-Németi szab. kir. város vendégei. 1908. október 25-én : d. e. 8 óra 26 perckor Budapest felől érkező vendégeink ünnepélyes fogadtatása a pályaudvaron dr. Vajay Károly polgármester, társulati alelnök által. Bevonulás, a vendégek elszállásolása, villásreggeli. 3/i 11 órakor felvonulás a nagygyűlés helyére. 11 órakor nagygyűlés. D. u. V2 2 órakor diszebéd a Pannóniában. 5 'órakor a város megtekintése, este 8 órakor díszelőadás a városi színházban. Színház után összejövetel a Pannóniában. A közebéden résztvenni óhajtók szíveskedjenek ebbeli elhatárosásukat 1908. október 15 éig Faragó Ignác kir. s.-tanfelügyelő, társulati jegyzővel Szatmárnémeti, közölni. Egy teríték ára 5 K.

Színészet. Krémer S. színtársulata derekasan megállja helyét. Régóta nem volt városunkban ilyen hatalmas erőkkel, valódi tehetséggel megáldott tagokkal rendelkező tásulat. Ha ehhez hozzávesszük a társulat ruhatárának kifogástalanságát s a szűkös helyi viszonyok mellett ízléses, csinos színpadát, kis városunknak színházlátogató müveit közönsége minden tekintetben meg lehet elégedve Krémer S. színtársulatával. Hogy meg van elégedve, mutatja az a körülmény, hogy e hét folyamán majd minden este telt ház előtt csillogtatták a szereplők művészi tehetségüket, amit a hálás néző közönség nyílt jelenetekben és számtalanszor szívből jövő tapsviharral, percekig tartó éljenzéssel jutalmazott. Jakabfly J. Steingruber Francija a »Varázs- keringő«-ben, Birikéje a »Próbaházasság«-ban, Orestese a »Szép Helená«-ban, Alesiája a »Babá«-ban, Vidor Andor Stozzija a »Bíboros« ban szerepe ! Az »Ördögiben, vagy »Raffles«-ben az előadó művészetnek mindmind olyan alkotásai, amelyek a legkényesebb igényeket is kielégíthetik. Ugyanezt mondhatjuk Deák Kornélról, Lengyel Irénről is. Drámai szerepekben Benes Ilona különösen kiváló; szép alak, alakításai kifogástalanok lennének, ha az álpáthoszról, természetellenes szemforgatásairól, keresett mozdulatairól lassanként leszoknék. Hatást igazi tehetség ily eszközökkel nem keres, de hem is érhet el. A heti műsor a következő volt: Október 3-án szombaton : Varázskeringő. Jakabffy

J. művészi alakításával (Steingruber Franci), természetes, jókedvű játékával páratlan hatást ért el. Szik- lay Jenő (Niki), Halmos Gy. (Guszti) párdala kedves, behízelgő, megnyerő volt. Október 4-én vasárnap: Próbaházasság, este Varázskeringő. Október 5 én hétfőn: A biboros; okt. 6-án: Szép Helena. A nézőtér ez este zsúfolásig megtelt. Az előadások kerekded összevágó, az énekszámok hatásosak voltak. Október 7-én: Az ördög. Vidor a címszerepben helyes felfogáson alapuló művészi játékával nagy hatást ért el. Okt.

8-án: A baba. Jakabffy (Alesia) szerepében olyan alakítást nyújtott ez este is, amely a közönség osztatlan tetszésével találkozott; nyílt jelenetekben percekig tapsolták, éljenezték. Óktóber 9-én: Raffles az úri