Nagybánya és Vidéke, 1908 (34. évfolyam, 2-52. szám)
1908-08-23 / 34. szám
34. szám. 1908. Augusztus 23. (3) iskolai bizonyítványt kaphasson, s a törvényt kijátszva, munkakönyvé kiállíttassák. Az ily tanoncok gazdái már most megbüntettetnek és a tanonc iskolai mulasztásáért az ipartestület által kiszabandó ideig — megbossza- bitott tanonc idő alatt — iskolába járni köteles. Nagybánya, 1908. augusztus hó 22 én. Az iparos tanonciskola felügyelő bizottsága. A borús idő nem képez akadályt arra nézve, hogy az ember magát Huszthynál le ne fényképeztesse. Huszthy derült és felhős időben egyaránt jó felvételeket készít. Menthol-Sósborszesz A belügyminiszter ur a Menthol-sósborszesznek gyártását továbbra is engedélyezte. Felhívjuk a mélyen tisztelt vevőközönség becses figyelmét azon körülményre, hogy folyó év szeptember 1-től a szeszadó 20%-al felemeltetik, minek természetes következményeként Menthol- sósborszeszünk ára is emelkedni fog, miért is saját érdekében cselekszik mindenki, ha szükségletét ezen cikkben még e hó folyemán szerzi be Harácsek Vilmos Utódainál. Az uj végrehajtási törvény és a részletáru kereskedők. Az uj végrehajtási novella a részletáru-kereskedőket is élénk akcióra serkentette. Az uj törvény ugyanis az érdekeltek szerint ezt az iparágat alapjában támadta meg. A részletáru kereskedők tehát augusztus 5-én a budapesti Royal-szálló egyik termében népes értekezletet tartottak, melyen a vidék is tekintélyes számban volt képviselve. Az értekezlet elnöke Quitt Lipót, a Rosenberg és Quitt cég beltagja, azon határozati javaslatot terjesztette elő, hogy a részletáru-kereskedők az átmeneti idő alatt egyöntetüleg mellőzni fogják a fogyasztó közönségnek végrehajtásokkal való túlságos zaklatását. Mai Számunkhoz Werner hírneves regényének, a »Havasok tündéréinek II. kötete 65—72 lapját mellékeltük. Ragályos megbetegedések. Burger József 2 éves, Rák u. 29., vörheny, Dr Winkler, aug. 13., Rusorán Györgyné Felsőbányái-u. 32., hasihagymáz, Dr Gondos, aug. 19, Blau Izidor 21 éves, Sz. Miklós-u. 3, hasihagymáz, Dr Gondos, aug. 19., A vasárnapi munkaszünetről a »gazd. tudósitó« ezeket Írja: Annak az előadói tervezetnek, amelyet a kereskedelemügyi miniszter a vasárnapi munkaszünetről szóló uj törvény megalkotása végett készíttetett, egyik legfontosabb szakasza nyilván az, amely a kereskedelmi elárusító üzleteknek a munkaszüneti napokon való Dyitva tartásáról rendelkezik. Ez a szakasz (11 §.) úgy intézkedik, hogy Budapest kivételével az ipari és kereskedelmi árusítás reggeli 6 órától déli 12 óráig végezhető. Ha az előadó tervezet e rendelkezése változatlanul bele kerül az uj törvénybe — ami mindenképen kívánatos — a vidéki kereskedelem öt évi időköz után ismét hozzájut ahhoz a vasárnapi munkaidőhöz, amelyet részére Baross Gábor 1892 évi 14837. j számú rendelete biztosított, azzal az eltéréssel, hogy az 1892-iki rendelet a 20.000-nél több lakossal biró városokban a vasárnapi üzleti elárusitást junius és julius hónapokban délelőtt 10 órára korlátozta. Az a sok panasz és kesergés, amely a Láng Lajos-féle 1903-iki rendelet kibocsátása óta különösen a vidéki kereskedők köréből a vasárnapi munkaidőnek túlságos megszorítása miatt elhangzott, ime mégis figyelembevételre talált. A kereskedelemügyi miniszter részéről legutóbb kibocsátott előadói tervezet teljes mértékben honorálja a vidéki kereskedelemnek a vasárnapi munkaszünet megfelelő újabb szabályozására vonatkozó kívánalmát, nemcsak erről szóló rendelkezésében, hanem abban a megokolásban is, amely az intézkedést támogatja. Az előadói tervezet megokolásának idevonatkozó része a következő : »A törvényjavaslat akkor, amikor eltér az 1903. évi rendelet álláspontjától és az ipari és kereskedelmi árusításra a vidéken az eddiginél két órával hosszabb időt állapit meg, csak az élet feltétlenül parancsoló követelményeivel számol. Általánosan ismert tény, hogy a vidéki üzleti forgalom igen jelentékeny, mondhatni túlnyomó része évtizedek óta vasárnapokon bonyolódik le. A köznapokon mezei munkával elfoglalt vidéki kisgazdák, gazdasági munkások, kik a vidéki fogyasztó-közönség zömét alkotják, egyenesen rá vannak utalva arra, hogy vasárnapokon teljesítsék bevásárlásaikat, mert köznapokon a forgalmi gócpontoktól távol végzik munkájukat és bevásárlásaikat csak munkájuk abbanhagyásával teljesíthetik. Az érvényben levő rendelet szerint a bevásárlások csak délelőtt tiz óráig teljesithetök ez az idő azonban, mint azt az idézett rendelet kibocsátása óta szerzett tapasztalatok kétségtelenné tették, a legtöbb helyen elégtelen, mert a gócpontoktól távolabb eső helyekről a vevőközön- ség nem érkezhetik olyan időben a bevásárlás helyére, hogy szükségleteit délelőtt 10 óráig beszerezhesse. Eltekintve a térbeli viszonyoktól, a vidéki vevöközönség életrendje, szokásai is egyenesen kizárják a délelőtti tízórai záró óra további fenntartását. Annak a biztosítása érdekében tehát, hogy a vidéki vevöközönség szükségleteit akadálytalanul beszerezhesse, szükséges a vidéki üzletek déli 12 óráig leendő nyitvatartásának megengedése. »Teljes elismerés illeti a kereskedelemügyi minisztert, hogy ezúttal helyes érzékkel számolt a való élet követelményeivel és gondoskodott arról, hogy az előadói tervezetnek szóban levő rendelkezése eszerint igazodjék. De a kérdés szóvátételénél, mint azt a Magyar Kereskedők Lapja, ez az elsőrendű kereskedelmi orgánum Írja, nem hagyható említés nélkül, a kereskedők országos szervezetének, az O. M. K. E.-nek nagy érdeme sem, amelyet azzal szerzett, hogy megalapítása óta a vidéki kereskedelemnek a vasárnapi munkaidő kiterjesztésére irányuló kívánalmát törhetetNAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE len erélylyel képviselte minden alkalommal és — ér- testilésüak szerint — a most kibocsátott előadói tervezet megállapításánál is nyomatékosan igyekezett minden befolyását érvényesíteni abban az irányban, hogy a vidéki kereskedelem vasárnapi munkaideje déli 12 óráig terjesztessék ki.« Részünkről egészen ellenkezőleg azt tapasztaljuk, hogy pl. nálunk a vasárnapi munkaszünet, m:nt ilyen semmi hátránynyal nincs a kereskedelemre, az emberek szükségleteiket beszerzik előbb s megszokták már ezt a rendszert. Sőt szívesebben látnok, ha úgy volna, mint a fővárosban, hogy egyáltalában zárva volna minden üzlet egész napon. A budapestiek is megszokták ezt s azért nem bomlott fel az európai koncert. Mi is megszoknók s a ki forszírozza, hogy még rövidebb legyen a vasárnapi munkaszünet, azt üzleti érdek vezeti és nem a közjó előmozdítása. Születtek: 271. Aug. 13 Ivácskovics Jánosnak »István.» 272. aug. 11. Szarka Andrásnak »Mária.« 273. aug. 15 Román Györgynek »Mária « 274. aug. 17. Oravecz Andrásnak »Ilona.« 275. aug. 15. Rosz- ler Lajosnak »Ilona.« 276. aug. 16. Kupsa Jánosnak »Mária.« 277. aug. 16 Botos Károlynak »Károly István.« 278. aug. 16. Andos Györgynek »Mária.« 279. aug. 20. Viedl Pálnak »István« nevű gyermeke. Meghaltak: 238. Aug. 13. Bauman Lenta özv. Matizcsák Istvánnné rk. 58 éves, nvug. bányafelőrné májzsugorban. 239. aug. 14. Tóth Margit ref 11 hónapos, kőmüvessegéd gyermeke, tüdőlobban. 240. aug. 15. Margiczki Béla rk. 7 hónapos, asztalosmester gyermeke, gyermekaszályban. 241. aug 16. Tömlő Árpád rk. 29 éves jegyzősegéd, brightkorban. 242 aug. 16. Patkó Demeter gk. 1 hónapos bányamunkás gyermeke, bélhurutban. 243. aug. 16. Szoráti Károly ref. 56 éves bányamunkás, tüdőgümőben. 244 aug. 18. Szűcs Emma gk. 7 hónapos, boltiszolga gyermeke, tüdőlobban. 245. aug. 19. Marosán Simon gk. 68 éves, nyug. bányamunkás, id. gyomorbélhu- rutban. 246. márc. 28. Kovács Juliánná özvegy, 63 éves, Bukarestben halt el. 248. aug. 19. Vojth Gergely ref. 10 éves tanuló, czipésmester gyermeke, veselobban. 248. aug. 19. Pap László gk. 50 éves, fuvaros, idült gyomorbélhurutban. 249. aug. 20. Kezán Teréz gk. 10 hónapos, bányamunkás gyermeke, agyhártyalobban. 250. Demeter Karolina özv. Szabó Sándorné ref. 58 éves, napszámos, gntaütésben. Kihirdetés alatt állanak : Marosán Miklós felső- fernezelyi és Sztrostein Mártha nagvbánya-kőbánya- telepi, Kosztin Doruszte (Rudolf) és Buttyán Anna özv Ancse Györgyné nagybányai, Szabó Ssilárd és Kuhár Erzsébet nagybányai lakosok. Nyilttér. E rovat alatt közlőitekért nem felelős a szerk. Ismét a mármarösi petróleumforrások. A legutóbb közölt s a fővárosi lapoknak is megküldött terjedelmes nyilatkozatomból mindenki meggyőződhetett arról, hogy én teljesen távol állok minden oly üzelemtől, mely a könnyen hivő s a reklámoknak nagyon is felülő közönség kiszipolyozást célozza. E nyilatkozatomban a legnagyobb nyíltsággal tártam fel az izavölgyi dús petróleumforrások kiaknázására alakult részvénytársaság ügyeit s azt, hogy ha ez ügyből kifolyólag valakit érzékeny károsodás ért, az én vagyok! Mindazt, amit állítottam, okmányokkal is igazoltam. Mindezek dacára az eszközeiben legkevésbbé sem válogatós lap: *A Nap«, mely már oly sok tisztes exisztencziát hurcolt meg, folytatja ellenem továbbra is piszkos támadásait. E támadásokra, utolsó nyilatkozatul csak any- nyit jegyzek meg, hogy amit A Nap eddig reám vonatkozólag irt, annak minden szava cudar hazugság és ezen cikkeknek az Írója pedig vagy zsaroló gazember, vagy pedig perverz bolond 1 Ezen kijelentésemet mindaddig fenntartom, mig az illető ismeretlen cikkíró állításait nemcsak üres szavakkal, de okmányokkal is be nem bizonyítja, vagv pedig a becsületemben merőben alaptalanul gázoló híreit vissza nem vonja! A többi fővárosi lapok ellen, akik az ellenem irt vádakat vissavonták, persze csöndesen és »petit« betűkkel, vagy pedig ha ezt nem is tették, de az ügyet többé reám vonatkozólag sértő módon nem tárgyalták, mitsem tehetek, mert annyi pénzem a »nagy zsarolás« után is aligha volna, hogy ellenök, mindenikök ellen a sajtópört megindíthassam. Ismételten hangsúlyozom, hogy én nemcsak hasznot nem húztam a részvénytársaságtól, de a részvénytársaság ügyeire nagyon is tetemesen, úgyszólván egész vagyonommal ráfizettem, hiszen még akkor is, midőn már a részvénytársaság a gróf Decazes pénzcsoport hitegetése, majd csei benhagyása folytán csődbe jutott s én voltam az, aki a részvény- társaságot följelentő Engel Jenőnek 500 koronát fizettem ki a saját pénzemből a nálam levő nyugtája szerint, mert láttam, hogy családjával együtt szegénységben van. Sajnálom, hogy ismét foglalkoznom kellett ez ügygyei, de ezt tennem a saját reputációm s barátaimnak irántam táplált rokonszenves becsülése parancsolta. Én minden állításomat okmányokkal tudom igazolni, de A nap-nak nem okmányai, csak rágalmai és hazugságai vannak! Nagybánya, 1908. aug. 22. Frommer Albert. Pályázati hirdetmény. A Nagybányai Iparos Ifjak Önképző Egyesülete folyó évi október hó 1-én megüresedő gazdai állásra pályázatot hirdet. Ezen állást elnyerni óhajtók felhivatnak, hogy ajánlatukat" szcpl. hó 1-ig az egyesület elnökségénél nyújtsák be. Részletes feltételek ugyanott tudhatok meg. Nagybánya, 1908. aug. 20. Az egyesület elnöksége. Aláírási felhívás. Az 1908. évi 1095. számú adományozási okmány és a 0229/1908. Bánya sz. szerint a bányatelekkönyv III. kötetének 1770. sz. lapján bejegyzett bányatulajdonjogunk alapján elhatároztuk, hogy a Szent lilies evangélista Hánya birtokunkban levő ezerkétszáznyolezvan darab egytizedes részvényéből 780, azaz hélszáz- nyolczvan darabot eladunk a következő feltételek mellett: 1. Egytized részvénynek ára 20, azaz húsz korona, mely összegből 2 kor. alakuláskor, s minden negyedév elején ismét 2—2 korona fizetendő, mindaddig, mig a húsz korona egészen be lesz fizetve. 2. A részvények után esedékes első részlet folyó év szept. hó 5-ig Incze Lajos társulati ideigl. pénztárnok kezeihez fizetendő. 3. A kilencz első részletről a részvényesek nyugtatványt kapnak, maguk a részvények csak a teljes összeg befizetése után adatnak ki a tulajdonosoknak. 4. A 780 db részvényt első sorban Nagybányán és vidékén óhajtjuk elhelyezni s csak ha ez szept. 5-ig nem sikerülne, akkor fogunk nagyobb körben lépéseket tenni azok elhelyezése iránt. 5. Túljegyzés esetén, a befizetés sorrendje szerint fognak a részvények mcgállapittatni. Tájékozásul megjegyezzük még a következőket : A 780 db. részvényből befolyt összeg, vagyis 15600 K a bánya teljes feltárására fog fordittatni, ami három évre van tervezve. Szükséges ugyanis 80 m. mélységben egy 250 m. hosszú táró, melynek szája saját telkünkön van. Az egész összeg befizetése és fel- használása után, ha esetleg ezubusz mutatkoznék, akkor azt az összes 1280 darab egytizedes részvény tulajdonosai fizetik. A műszaki igazgatót megalakuláskor a társulat fogja megválasztani. A társulat négy bányatelekből álló bányahatár és három zártkutatmánv felett rendelkezik. Ezeknek előrebocsátása után t. czimedet bátorkodunk részvényjegyzésre fölhívni. Nagybánya, 1908. aug. hó 22-én. A Szent Lukács bányatársulat. W KiadóA veresvizi oldalon jókarban levő szőlfő 12 kaszás gyümölcsössel hozzátartozó épületekkel együtt szabad kézből eladó. Értekezhetni Bercsényi Miklós-utca 27. sz. a. I.érdi Ignácz. WF Figyelem! V Q Valódi angol bőrbutorok, a legfinomabb ké* : : szűcsben kizárólag kaphatók raktáron : : j GÁBOR MARTON * kárpitos mesternél Hid-utca 2. sz. (sarok bolt) * hol legfinomabb selyem, plüss és egyéb hu- * * zalu garnitúrák, nagy ebédlő és kisebb divá- * * nők, fa- és vasbutorok kedvező fizetési félté- * * telek mellett nagy választékban kaphatók. ... Úgyszintén c szakmába vágó áthúzásokat és * j javításokat is elfogadok. — Tisztelettel * GÁBOR MÁRTON kárpitos és díszítő.
