Nagybánya és Vidéke, 1908 (34. évfolyam, 2-52. szám)
1908-07-12 / 28. szám
Nagybánya, 1908 cAj« Julius 12. — 28. szám. / S0S\Bi2 XXXIV. évfolyam. TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS JÍÓZLQNYE megjelenik ívmsroEisr vasAifustai» Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre A K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Révész Tános. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Felsőbányai-utca 30. széni ala. üzleti hirdetések négíjzetcentiméter, hivatalos hirdetések díjszabás' szerint. Takarékoskodjunk. Semmi kétség benne, hogy az u. n. végrehajtási novella nemsokára törvényerőre emelkedik. Egyesek mélyrehatóan foglalkoztak már azokkal a gyökeres változásokkal, amiket ez a törvény a kisemberek pénzügyi berendezkedésében ©kozni fog, a nagyközönség azonban még eddig keveset törődött vele. A balassagyarmati takarékpénztár megfujta a vészriadót és túlságos rémképeket látva, felmondta a hitelt minden tisztviselőnek, kisgazdának és kisiparosnak, sőt fölhívta az ország többi pénzintézeteit is, hogy hasonlóan cselekedjenek. Ebben az intézkedésben, mindenesetre nagy a túlzás, mert kétségtelen, hogy lesznek ezután is tisztviselők, kisgazdák és kisiparosok, akiknek bízvást lehet hitelt nyújtani, másrészről azonban komolyan kell mérlegelnünk az uj helyzetet, melyet ez a socialis törvény teremt Ha öt holdon alul a föld le nem foglalható, hogyan fog az 1—2 holdas gazda harmadikat, negyediket szerezni, ha hitele nincsen ? Ha a ház, mely csupán a szegény ember lakóhelyéül szolgál, el nem árverezhető, hogyan fog a tulajdonos pl. építkezési kölcsönhöz jutni ? Mit csinál az ezer forint fizetésű tisztviselő, ha valami nagyobb betegség sújtja, vagy éppen haláleset fordul elő a családjában, ha hitelhez nem nyúlhat? Mindenesetre gyökeres változásokat fog előidézni a törvény és itt nem az a lényeges, hogy mit csinálnak a pénzintézetek, azokat nem kell félteni, majd elhelyezik ők nagyobb hitelű birtokosoknál, üzletembereknél a pénzeiket, hanem az a dolog lényege, hogy az adósságokra berendezkedett társadalomnak más életet kell ezután élnie. Nagy áldás volna, ha az uj törvény takarékosságra szoktatná az embereket, mert ez az erény nálunk majdnem teljesen kiveszőben van, viszont nagy átok volna, ha a szolid pénzintézetek helyett lelketlen uzsorások karjaiba űzné a megszorult egyéneket s az u. n. becsületbeli adósságok szaporodását idézné elő. Mi lesz az uj törvény hatása ? Ki tudná azt most még megmondani, de mindenesetre jó lesz, ha mennél korábban takarékosságra szoktatjuk magunkat, mert kevesebb lévén a gazdag ember, annyi bizonyos, hogy az uj rendszer az ország lakossága legnagyobb részének hitelét tetemesen csökkenteni fogja, vagy végleg megszünteti. Sok embernek nincs más orvossága az uj törvény ellen, minthogy gyűjtsön a jövőre, hogy ne kelljen hitelre szorulnia. Csakhogy ez sem könnyű dolog ám. Jókai azt mondja, hogy csak az első forintot nehéz félretenni, a többi magától jön, úgy látszik azonban, ezt az első forintot maga a koszorús költő, a zseniális világhírű nagy ember sem tudta megrögziteni. A pénzügyi forgalom szertelenségeivel szemben a socialis törvény uj jelszót dobott a társadalomba, mely igy hangzik : takarékoskodjunk! Tájékoztató Szatmár vármegye és Szatmár-Németi sz. kir. város monográfiáihoz. Borovszky Samu dr., a M. T. Ak. tagja mint főszerkesztő vezetése alatt álló »Magyarország Vármegyéi és Városai« cimü országos monográfia keretében most jelent meg egyszerre a XIII. és XIV. kötet. Az egyik Szatmár vármegye, Nagykároly, Nagybánya és Felsőbánya, a másik Szatmár-Németi sz. kir. város önálló monográfiáját tartalmazza. Amaz 636, emez pedig 316 lap terjedelmű. A két monográfiát egyben adta ki a szerkesztőség s igy a hatalmas kötet ezer oldal terjedelmű, 116 mfimelléklettel, 451 képpel, 6 térképpel, 54 egész oldalas autotipiával, két színes mülappal és számos szövegképpel. A vármegye térképe már a legújabb változások fi. '?tembevételével készült, az uj helységnevekkel, ut- és vasútvonalakkal, hegy- és vízrajzzal és járási beosztással. Az előszót Bársony István, az ékestollu iró, a vármegye alapos ismerője irta meg az ő színes tollával, természet-imádásával és e vármegye iránt érzett nagy szeretetével. »Nekem örömem volt, hogy igy visszaszállhattam, a szivemmel oda. ahova mindig vágyom ma is«; mondja előszavának végén. A vármegye természeti viszonyai még nincsenek teljesen felderítve. Faunája, flórája csak helyenként ismeretes. Geológiáját azonban, a bányászattal kapcsolatosan, annek történeti fejlődésével, megírta Szel- lemy Geyza kir. bányatanácsos, a hegy- és vízrajzot Nyilas István, a kohászatét pedig Obiatok Béla kir. bányatanácsos. Ehhez csatlakozik a Berey József nagy- ecsedi esperes-lelkésztől szépen megirt fejezet az ecsedi lápról. A vármegye községeinek történetét és leírását ebben a kötetben is Vende Aladár, a monográfia egyik szerkesztője irta és minden egyes község vagy puszta történetét az első okleveles nyomától levezeti a mai napig, felsorolva azokban a községek összes földesuratt és birtokosait a legrégibb időktől kezdve. E fejezet bemutatja egyszersmind a vármegye várait, kastélyait, régi nemesi kúriáit és urilakait. Várakban (IS ■'& ÜT és kastélyokban a vármegye szegény. A török-tatár dulások és a kuruc-háboruk mind elpusztították. Csupán az erdődi várnak állanak még a részben újabban restaurált romjai, továbbá a Károlyiak nagykárolyi és a Rozsályi Kunok szépen restaurált rozsályi várkastélyai. Nagyobbszabásu régi kastélyok még a báró Vécseyek sárközi, a gróf Telekiek hosszufalusi, költői és a restaurált pribékfalusi, a gróf Degenfeld-féle erdőszádai és a gróf Hadik-Barkóczy-ié\é jánki kastély. Régi nemesi kúriáinak típusai fölötte változatosak és gazdagok. Legérdekesebbek és legrégiebbek a faoszlopos, tornácos, óriási tetejű alacsony házak, melyek a régi jó időkben még a leggazdagabbaknál is zsúppal voltak fedve. Ezeknek egyik legérdekesebb típusa a Luby Béla orsz. képviselő nagygéczi kúriája. A Nagykároly városra vonatkozó fejezetet TJj- falussy Amadil irta; a Nagybányára vonatkozót Móricz Zsigmond, Felsőbányát Farkas Jenő polgármester. A néprajzi részt ugyancsak Móricz Zsigmond irta meg érdekesen és tanulságosan. Ezt követi Nyárády László kir. főmérnök munkája a vizszabályozásról és ármen- tesitésről, két tanulságos átnézeti térképpel. A mező- gazdaságra és álattenyésztésre vonatkozó fejezetet a vármegyei gazdasági egyesületnek időközben elhunyt elnöke: Domahidy Sándor irta. Az egészségügyi részt Aáron Sándor dr megyei tiszti főorvos tárgyalja, be- mutalván a vármegye hires gyógyfürdőjét: Bikszádot is. Ezt követi Bodnár György kir. tanfelügyelő tollából a vármegye magasfoku közoktatásügyének alapos ismertetése. Az Irodalom, Tudomány és Művészet cimü fejezetet Vende Ernő tanár irta. E fejezetből megtudjuk, hogy itt született a hires Bakócz Tamás érsek, Er- dősi Sylvester János, a XVI. század elején, korának egyik legnevezetesebb írója és tudósa, Batizi András, a hires reformátor, Károli Gáspár, a biblia-forditó, Müotai Nyilas István püspök, Bánfi- Hunyadi Janos, a XVI. században a londoni Gresham-College nagynevű tanára, Misztótfalusi Kiss Miklós, a XVII. századbeli világhírű magyar könyvnyomtató, Lugossy József tudós, Peres Sándor, a nemrég elhunyt kiváló paedagogus, Vasváry Pál, az 1849 íki vértanú, Pap Endre költő, Lauka Gusztáv, a kitűnő humorista, Gaál József, a »Peleskei Nótárius« szerzője, Bodnár Zsigmond tudós, Kiss A.ron, a most elhunyt ref. püspök, Jendrassik Jenő, Acsády Ignác, Barna Ferdinánd, Zolnai Gyula, Schönherr Gyula tudósok, Lendvay Márton és Kovács Gyula színművészek, Ligeti Antal festőművész, nem szólva Petőfi Sándorról, kinek költészetére és életére döntő befolyással volt Szendrey Júliával való viszonya, Gvadányi Józsefről, ki innen vette hires szatíráját, a peleskei nótáriust, gróf Teleki Sándorról, a költői grófról, Petőfi barátjáról és végül Kölcsey Ferencről, a csekei remetéről, ki nemes életét és működését a vármegyének és hazájának szentelte. A vármegye őskorát Vende Aladár ismerteti a helyszínén végzett ásatások alapján, miután a vármegye területe eddig régészeti szempontból terra incognita volt. Legkiválóbb része azonban e kötetnek a vármegye története, melyet Bagossy Bertalan, a szatmári kath. főgimnázium tudós tanára irt. Eredeti kutLaci öcsémhez. I V ^Tgiróbálgatod hát te is szárnyaid ! Én remélem, hogy nincsenek viaszból Ha nem hagy el önbizalom s remény, Úgy nem fogsz lezuhanni a magasból. Hosszú az ut, mely előtted nyílik, De tizennyolc évvel indulsz el rajta; Ha vágyad erős, — időd van elég Elérni amaz óhajtott magasba. Kitartással erősítsd szárnyaid . . . S munkád szigorú önbirálatával; Költő, ha e törvényt nem követi, Úgy magasabbra föl sohase szárnyal. Fölkapott irányt ne hajszolj soha, Keresd lelked mélyebb sugallatát; Múzsája fölkentje csak az lehet, Ki előbb megtalálta önmagát. S ne csak a dicsvágy vonjon utadon ; Tömjénezést ne áhítozzon lelked . . . Szentségként álljon előtted a cél . . . Jutalmad az ihlett munkába leljed. S ha lelsz méltánylásra, mely zajtalan, Ez legyen mindig becsesebb előtted . . . Erős hittel és komoly akarattal Indulj csak a fönséges dalmezőknek. Az ut meredek, vigyázva haladj! Ne szállj mohón, meggondolatlanul; — Lassan ér el az ember messzire — Kedves öcsém, te igyekezz, tanulj! Takács llus. Elmennék, eljárnék vadvirágot szedni Hajnal hasadáson, Össze se kötözném, csokorba se' fonnám, Kötetlen, fonatlan lábod elé szórnám, Imádkozni járnék kicsi lányszobádba: Nem nékem szánt a sors, hiába, hiába! Ego sum. ■te/KDz én szeretetem tavaszi napsugár:. Éltetőn melenget világa, ha virrad. Mj/ Májusi holdsugár ezüstös fényinél wfys Harmatcsöppet ivó akácvirág-illat Az én szeretetem. Az én gyűlöletem zord bástyafal ormán Jégesőt kergető vadul zúgó orkán. Dermesztő fehér dér, csontfagyasztó pára, Hólepte faágon bagoly huhogása Az én gyűlöletem. Alföldi rekruía nóták. ^T-Tuzd rá cigány, húzd rá, szakadjon a húrod, Ti Csak a legfrissebbet, katonának húzod ! Húzd, hogy örömében kacagjon a fája; Holnaptól két karom a hazát szolgálja ! Korcsmárosné lelkem, adja még a pince ? Csak a legjavából, árát ne tekintse ; Dalok. f— Bakoss Lászlótól. — Diák nóta. f? sak legyek túl a matúrán, Nekem áll majd a világ . . . Nekem dalol a madár is, Nekem nyílik a virág ! Kicsi lesz a sárgolyóbis, Kevés rajta a cigány . . . Felém pillant innen-onnan — Egy-egy csinos hamis lány ! Kedves, titkos lányszemekbe Magam is visszanézek; Találgatva: melyiket is Szánta nekem a végzet ? Hej, ha a jó Isten . . . íapFej, ha a jó Isten engemet szeretne, .Ex Belenéznék hosszan vadgalamb szemedbe ; f Mézharmatos ajkad ajakon csókolna, Puha fehér karod nyakamba fonódna, Kicsi gyöngyvirágom De nagyon tudnálak tégedet szeretni!
