Nagybánya és Vidéke, 1908 (34. évfolyam, 2-52. szám)

1908-07-12 / 28. szám

Nagybánya, 1908 cAj« Julius 12. — 28. szám. / S0S\Bi2 XXXIV. évfolyam. TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS JÍÓZLQNYE megjelenik ívmsroEisr vasAifustai» Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre A K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Révész Tános. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Felsőbányai-utca 30. széni ala. üzleti hirdetések négíjzetcentiméter, hivatalos hirdetések díjszabás' szerint. Takarékoskodjunk. Semmi kétség benne, hogy az u. n. végre­hajtási novella nemsokára törvényerőre emelkedik. Egyesek mélyrehatóan foglalkoztak már azokkal a gyökeres változásokkal, amiket ez a tör­vény a kisemberek pénzügyi berendezkedésében ©kozni fog, a nagyközönség azonban még eddig keveset törődött vele. A balassagyarmati takarékpénztár megfujta a vészriadót és túlságos rémképeket látva, fel­mondta a hitelt minden tisztviselőnek, kisgazdá­nak és kisiparosnak, sőt fölhívta az ország többi pénzintézeteit is, hogy hasonlóan cselekedjenek. Ebben az intézkedésben, mindenesetre nagy a túlzás, mert kétségtelen, hogy lesznek ezután is tisztviselők, kisgazdák és kisiparosok, akiknek bízvást lehet hitelt nyújtani, másrészről azonban komolyan kell mérlegelnünk az uj helyzetet, melyet ez a socialis törvény teremt Ha öt holdon alul a föld le nem foglal­ható, hogyan fog az 1—2 holdas gazda harma­dikat, negyediket szerezni, ha hitele nincsen ? Ha a ház, mely csupán a szegény ember lakó­helyéül szolgál, el nem árverezhető, hogyan fog a tulajdonos pl. építkezési kölcsönhöz jutni ? Mit csinál az ezer forint fizetésű tisztviselő, ha valami nagyobb betegség sújtja, vagy éppen haláleset fordul elő a családjában, ha hitelhez nem nyúlhat? Mindenesetre gyökeres változásokat fog elő­idézni a törvény és itt nem az a lényeges, hogy mit csinálnak a pénzintézetek, azokat nem kell félteni, majd elhelyezik ők nagyobb hitelű birtoko­soknál, üzletembereknél a pénzeiket, hanem az a dolog lényege, hogy az adósságokra berendez­kedett társadalomnak más életet kell ezután élnie. Nagy áldás volna, ha az uj törvény taka­rékosságra szoktatná az embereket, mert ez az erény nálunk majdnem teljesen kiveszőben van, viszont nagy átok volna, ha a szolid pénzintéze­tek helyett lelketlen uzsorások karjaiba űzné a megszorult egyéneket s az u. n. becsületbeli adósságok szaporodását idézné elő. Mi lesz az uj törvény hatása ? Ki tudná azt most még megmondani, de mindenesetre jó lesz, ha mennél korábban takarékosságra szok­tatjuk magunkat, mert kevesebb lévén a gazdag ember, annyi bizonyos, hogy az uj rendszer az ország lakossága legnagyobb részének hitelét tetemesen csökkenteni fogja, vagy végleg meg­szünteti. Sok embernek nincs más orvossága az uj törvény ellen, minthogy gyűjtsön a jövőre, hogy ne kelljen hitelre szorulnia. Csakhogy ez sem könnyű dolog ám. Jókai azt mondja, hogy csak az első forintot nehéz félretenni, a többi magától jön, úgy látszik azonban, ezt az első forintot maga a koszorús költő, a zseniális világhírű nagy ember sem tudta megrögziteni. A pénzügyi forgalom szertelenségeivel szem­ben a socialis törvény uj jelszót dobott a tár­sadalomba, mely igy hangzik : takarékoskodjunk! Tájékoztató Szatmár vármegye és Szatmár-Németi sz. kir. város monográfiáihoz. Borovszky Samu dr., a M. T. Ak. tagja mint fő­szerkesztő vezetése alatt álló »Magyarország Várme­gyéi és Városai« cimü országos monográfia keretében most jelent meg egyszerre a XIII. és XIV. kötet. Az egyik Szatmár vármegye, Nagykároly, Nagybánya és Felsőbánya, a másik Szatmár-Németi sz. kir. város önálló monográfiáját tartalmazza. Amaz 636, emez pe­dig 316 lap terjedelmű. A két monográfiát egyben adta ki a szerkesztőség s igy a hatalmas kötet ezer oldal terjedelmű, 116 mfimelléklettel, 451 képpel, 6 térképpel, 54 egész oldalas autotipiával, két színes mülappal és számos szövegképpel. A vármegye térképe már a legújabb változások fi. '?tembevételével készült, az uj helységnevekkel, ut- és vasútvonalakkal, hegy- és vízrajzzal és járási beosztással. Az előszót Bársony István, az ékestollu iró, a vármegye alapos ismerője irta meg az ő színes tollá­val, természet-imádásával és e vármegye iránt érzett nagy szeretetével. »Nekem örömem volt, hogy igy visszaszállhattam, a szivemmel oda. ahova mindig vágyom ma is«; mondja előszavának végén. A vármegye természeti viszonyai még nincsenek teljesen felderítve. Faunája, flórája csak helyenként ismeretes. Geológiáját azonban, a bányászattal kap­csolatosan, annek történeti fejlődésével, megírta Szel- lemy Geyza kir. bányatanácsos, a hegy- és vízrajzot Nyilas István, a kohászatét pedig Obiatok Béla kir. bányatanácsos. Ehhez csatlakozik a Berey József nagy- ecsedi esperes-lelkésztől szépen megirt fejezet az ecsedi lápról. A vármegye községeinek történetét és leírását ebben a kötetben is Vende Aladár, a monográfia egyik szerkesztője irta és minden egyes község vagy puszta történetét az első okleveles nyomától levezeti a mai napig, felsorolva azokban a községek összes földesuratt és birtokosait a legrégibb időktől kezdve. E fejezet bemutatja egyszersmind a vármegye várait, kastélyait, régi nemesi kúriáit és urilakait. Várakban (IS ■'& ÜT és kastélyokban a vármegye szegény. A török-tatár dulások és a kuruc-háboruk mind elpusztították. Csu­pán az erdődi várnak állanak még a részben újabban restaurált romjai, továbbá a Károlyiak nagykárolyi és a Rozsályi Kunok szépen restaurált rozsályi várkas­télyai. Nagyobbszabásu régi kastélyok még a báró Vécseyek sárközi, a gróf Telekiek hosszufalusi, költői és a restaurált pribékfalusi, a gróf Degenfeld-féle erdőszádai és a gróf Hadik-Barkóczy-ié\é jánki kas­tély. Régi nemesi kúriáinak típusai fölötte változato­sak és gazdagok. Legérdekesebbek és legrégiebbek a faoszlopos, tornácos, óriási tetejű alacsony házak, melyek a régi jó időkben még a leggazdagabbaknál is zsúppal voltak fedve. Ezeknek egyik legérdekesebb tí­pusa a Luby Béla orsz. képviselő nagygéczi kúriája. A Nagykároly városra vonatkozó fejezetet TJj- falussy Amadil irta; a Nagybányára vonatkozót Mó­ricz Zsigmond, Felsőbányát Farkas Jenő polgármester. A néprajzi részt ugyancsak Móricz Zsigmond irta meg érdekesen és tanulságosan. Ezt követi Nyárády László kir. főmérnök munkája a vizszabályozásról és ármen- tesitésről, két tanulságos átnézeti térképpel. A mező- gazdaságra és álattenyésztésre vonatkozó fejezetet a vármegyei gazdasági egyesületnek időközben elhunyt elnöke: Domahidy Sándor irta. Az egészségügyi részt Aáron Sándor dr megyei tiszti főorvos tárgyalja, be- mutalván a vármegye hires gyógyfürdőjét: Bikszádot is. Ezt követi Bodnár György kir. tanfelügyelő tollá­ból a vármegye magasfoku közoktatásügyének alapos ismertetése. Az Irodalom, Tudomány és Művészet cimü feje­zetet Vende Ernő tanár irta. E fejezetből megtudjuk, hogy itt született a hires Bakócz Tamás érsek, Er- dősi Sylvester János, a XVI. század elején, korának egyik legnevezetesebb írója és tudósa, Batizi András, a hires reformátor, Károli Gáspár, a biblia-forditó, Müotai Nyilas István püspök, Bánfi- Hunyadi Janos, a XVI. században a londoni Gresham-College nagy­nevű tanára, Misztótfalusi Kiss Miklós, a XVII. szá­zadbeli világhírű magyar könyvnyomtató, Lugossy József tudós, Peres Sándor, a nemrég elhunyt kiváló paedagogus, Vasváry Pál, az 1849 íki vértanú, Pap Endre költő, Lauka Gusztáv, a kitűnő humorista, Gaál József, a »Peleskei Nótárius« szerzője, Bodnár Zsigmond tudós, Kiss A.ron, a most elhunyt ref. püspök, Jendrassik Jenő, Acsády Ignác, Barna Ferdinánd, Zolnai Gyula, Schönherr Gyula tudósok, Lendvay Márton és Kovács Gyula színművészek, Ligeti Antal festőművész, nem szólva Petőfi Sándorról, kinek köl­tészetére és életére döntő befolyással volt Szendrey Júliával való viszonya, Gvadányi Józsefről, ki innen vette hires szatíráját, a peleskei nótáriust, gróf Teleki Sándorról, a költői grófról, Petőfi barátjáról és végül Kölcsey Ferencről, a csekei remetéről, ki nemes éle­tét és működését a vármegyének és hazájának szentelte. A vármegye őskorát Vende Aladár ismerteti a helyszínén végzett ásatások alapján, miután a vár­megye területe eddig régészeti szempontból terra in­cognita volt. Legkiválóbb része azonban e kötetnek a vármegye története, melyet Bagossy Bertalan, a szat­mári kath. főgimnázium tudós tanára irt. Eredeti kut­Laci öcsémhez. I V ^Tgiróbálgatod hát te is szárnyaid ! Én remélem, hogy nincsenek viaszból Ha nem hagy el önbizalom s remény, Úgy nem fogsz lezuhanni a magasból. Hosszú az ut, mely előtted nyílik, De tizennyolc évvel indulsz el rajta; Ha vágyad erős, — időd van elég Elérni amaz óhajtott magasba. Kitartással erősítsd szárnyaid . . . S munkád szigorú önbirálatával; Költő, ha e törvényt nem követi, Úgy magasabbra föl sohase szárnyal. Fölkapott irányt ne hajszolj soha, Keresd lelked mélyebb sugallatát; Múzsája fölkentje csak az lehet, Ki előbb megtalálta önmagát. S ne csak a dicsvágy vonjon utadon ; Tömjénezést ne áhítozzon lelked . . . Szentségként álljon előtted a cél . . . Jutalmad az ihlett munkába leljed. S ha lelsz méltánylásra, mely zajtalan, Ez legyen mindig becsesebb előtted . . . Erős hittel és komoly akarattal Indulj csak a fönséges dalmezőknek. Az ut meredek, vigyázva haladj! Ne szállj mohón, meggondolatlanul; — Lassan ér el az ember messzire — Kedves öcsém, te igyekezz, tanulj! Takács llus. Elmennék, eljárnék vadvirágot szedni Hajnal hasadáson, Össze se kötözném, csokorba se' fonnám, Kötetlen, fonatlan lábod elé szórnám, Imádkozni járnék kicsi lányszobádba: Nem nékem szánt a sors, hiába, hiába! Ego sum. ■te/KDz én szeretetem tavaszi napsugár:. Éltetőn melenget világa, ha virrad. Mj/ Májusi holdsugár ezüstös fényinél wfys Harmatcsöppet ivó akácvirág-illat Az én szeretetem. Az én gyűlöletem zord bástyafal ormán Jégesőt kergető vadul zúgó orkán. Dermesztő fehér dér, csontfagyasztó pára, Hólepte faágon bagoly huhogása Az én gyűlöletem. Alföldi rekruía nóták. ^T-Tuzd rá cigány, húzd rá, szakadjon a húrod, Ti Csak a legfrissebbet, katonának húzod ! Húzd, hogy örömében kacagjon a fája; Holnaptól két karom a hazát szolgálja ! Korcsmárosné lelkem, adja még a pince ? Csak a legjavából, árát ne tekintse ; Dalok. f— Bakoss Lászlótól. — Diák nóta. f? sak legyek túl a matúrán, Nekem áll majd a világ . . . Nekem dalol a madár is, Nekem nyílik a virág ! Kicsi lesz a sárgolyóbis, Kevés rajta a cigány . . . Felém pillant innen-onnan — Egy-egy csinos hamis lány ! Kedves, titkos lányszemekbe Magam is visszanézek; Találgatva: melyiket is Szánta nekem a végzet ? Hej, ha a jó Isten . . . íapFej, ha a jó Isten engemet szeretne, .Ex Belenéznék hosszan vadgalamb szemedbe ; f Mézharmatos ajkad ajakon csókolna, Puha fehér karod nyakamba fonódna, Kicsi gyöngyvirágom De nagyon tudnálak tégedet szeretni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom