Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-04 / 31. szám
(4) 31. szám. 1907. Augusztus 4. Németh Gyula hangversenye. Rég látott a Kaszinó nagy terme olyan szép és nagy közönséget, amilyen a csütörtöki hangversenyre összegyülekezett. A pénztár valóságos ostromnak volt kitéve s ülőhely legfeljebb a hölgyeknek jutott, a férfiak állva hallgatták végig az estélyt, mint valami királyi kéziratot. Ott voltak az előkelő idegenek is, a mi kedves nyaraló vendégeink tekintélyes számmal, úgy hogy boldog volt az a nagybányai ember, aki minden másodikat ismerte ebből a diszes sokadalomból. A műsor gazdag és változatos, több is, mint amit egy koncerten szoktak nyújtani, mert 6 pont (és nem 9) teljesen elegendő volna, de kevesebb is, mert egy hegedű, vagy zongora-szólót nagyon szívesen vettünk volna. Égly Mihály »Prolog«-jával kezdődött az estély, melyet Bene Valika szép hangsúlyozással, kedvesen adott elő, egy cseppet sem látszott rajta, hogy két nap előtt kapta meg a kéziratot, magát a szerkesztőkollegánk által irt sikerült prológust mai számunk más rovatán hozzuk. Németh Oy. Verdinek Troubadurjá- ból énekelt egy megható, fülbemászó áriát nagy bravúrral. A kör diszes csokrot nyújtott át neki emlékfelirattal, a közönség pedig tapsolt és lelkesedett. Incze Béla szerényen húzódott háttérbe az ő zongorakiséretével s teljes dicséretünket kiérdemelte, nem igyekezett rósz kísérők kétségbeejtő szokása szerint érvényesülni, mikor férfi-szólóról szól az ének, megmaradt mindvégig kiséretnek. Fenomenális hatást ért el Karozag Marosa — a Thália társaság művésznője — Sas Edének »Csipkerózsá«-jával. Azt a sok kegyetlen igazságot, azt a mély filozófiai tartalmat, ami ebben a becses költeményben rejlik, gyönyörű hangsúlyozással és művészi érzékkel emelte ki. De nem is panaszkodhatik a tapsok iránt. Lengyel Malvin cimbalom-művésznő csak most érkezett frissen haza Budapestről, hol megkapta a művészi diplomát, még ott van játékán az iskola praecizitása, de azért szabad, költői felfogással állítja elénk bűbájos varia- tiókban a szebbnél-szebb magyar dalokat. A »Magasan repül a daru« ritka műélvezetet nyújtott a közönségnek. Egészen természetes, hogy megujrázták. Bene Valika költeményeket szavalt. Végre egy kis secessio, egy kis eltérés a sablontól, nem a »Holt költő szerelmét* a »Welszi bárdokat« vagy a »Tetemre hívást* hallottuk, ezeket a hatméteres hosszú, halálra- unt újdonságokat, hanem apró aforizma-szerű versikéket Jörgnétől, Erdős Renétől, meg magamagától a szavalótói. A kedves, csapongó gondolatok, szép, értelmes, fülbemászó előadásban lebilincselték a hallgatóságot. Egyet a sok közül mi is betettünk diszül mai számunkba. Németh Gyula Hubaytól énekelt egy remek dalt nagyméretű, erős, csengő hangján, később cigány kísérettel magyar dalokat adott elő. Az ő hangjának kétségkívül kicsi ez a terem, szinte látjuk a fényes jövőt, amely reá vár, amikor megint lesz Nagybányának egy második Takács-a. Perfekt művészi előadását hálás ovációkkal jutalmazta a közönség. Oosárd Böske meg Bertalan István »Modern fiatalok* címmel pompás dialogot mutattak be, melynek szerzője ismeretlen. Volt ebben tennisz, festés, flirtelés, apostrofálták a nagybányai festőiskolát, a mai fiatalságot, mindenesetre igen ügyesen volt megírva a kis darab és nem kevésbbé ügyesen előadva. Mindketten remekül alakítottak, kedvvel, elevenen, otthonosan, csinosan. Karozag Marosa el- szavalt magyar nótái szintén szokatlan újítás, de érdekes és igen helyes újítás. Nem is gondolná az ember, mily aforizma-gyöngyök rejlenek a mi dalainkban. Egy-egy szép bús magyar teljes drámaisággal hat, kivált ha olyan tökéletesen adják elő, mint Karczag Marcsa, aki igazi specialista ezen a téren. Hangsúlyozása, arcjátéka, taglejtései igazak s mind hozzájárulnak a maradandó hatás emeléséhez. A zenekiséret misztikus hátteret ád az egésznek. A közönség osztatlan tetszését vívta ki a művésznő ezzel az igénytelen, természetes alakítással. A figyelmes rendezőség az összes szereplőket csokrokkal lepte meg. Hát bizony sokáig tartott a szellemi rész, de még tovább a tánc, reggelig is. Azokat, akik nem voltak ott, azóta még mindig sajnáljuk. A város takarékpénztárának alapszabályait átdolgozó bizottság egyelőre letárgyalta az összes szakaszokat. Szerdai ülésén ugyanis végül az igazgatóság és a tisztikar díjazásának kérdésével foglalkozott a polgármester elnöklete mellett. Az igazgató, aki állandóan tartozik jelen lenni az üzleti órák alatt, 2400 K évi tiszteletdijat fog kapni s azonkívül 2°|0 jutalékot. A nyolc igazgatósági tagnak 10°|0 jutalék van tervbe véve összesen, a tisztikarnál pedig a 4"|0 jutalékot a választmány osztja be, ugyanez határozza meg a napibiztosok díjazását is. Az átdolgozott alapszabályokat fogalmazás végett most a tiszti ügyésznek adták ki, az ügyrend tervezetének elkészítését pedig Moldován Lászlóra bízták. Csakis ezek beterjesztése után tart az alapszabály-bizottság újabb ülést, amikor aztán a munkálatokat a választmányhoz teszi át. A csodagyermek hangversenye. Jövő kedden, aug. 6-án igen érdekes hangverseny lesz a polgári kör nagy termében. Országh Erzsiké, — aki nem egészen 8 éves — kőrútjában hozzánk is eljön.. A szomszédos vármegyék több városában megcsodálták és ünnepelték a liliputi müvésznőcskét, ki igazán bámulatos ügyességgel és arravalósággal kezeli a zongorát. Számozott jegyeket elővételre 2 koronáért Kovács Gyula üzletében lehet kapni. A fekete hajú ügyes kis Erzsiké igazán megérdemli, hogy meghallgassuk. A nekünk küldött meghívó igy hangzik: Folyó hó 6-án este V* 9 órakor a Polgári kör nagytermében nagy zonNAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE gora hangverseny lesz, melyet a 8 éves Országh Erzsiké fog tartani. Országh Erzsiké született M.-Szigeten, zenetanulmányait 1906. szeptember 1-en kezdte meg a szatmárnémeti zeneiskolában. A kis leány Szat- máron nagy sikert aratott azon conzertek alkalmával, melyet a szatmári zeneiskola kitünőbb növendékeivel tartott. A szatmári lapok, mint »Csodagyermek«-et emlegetik és magasztalják. Erzsiké már azonban, mint három éves gyermek játszott hallás után csinos darabokat. Műsor: Mariomettes Capric. Leon Novára. Beethoven: Sonate. G. Dur. Burgmüller: Tarantelle. H. Lichner : Nelke. Burgmüller: Pásztordal. Ártatlanság. Magyar népdalok Frater Loránd és Dóczi J.-től: Nincs cserepes tanyám. Lent a falu végen. Daru madár fönn az égen. Kinyílott a tulipán. Udvaromon van egy tereb eperfa. Nincs a pusztán rózsabokor. Ott ahol a Maros vize messze földön kanyarog, Kondor csárdás. Van egy szép ország. Burgmüller: Ballade. Arabasque. B. S. Missler: La Stiriénne. Ramge D’Qiseanx. Belépődíj: Személyenként 2 korona, ál ló - és gyermekjegy 60 fillér. A n. é. zene és müpártoló közönség b. pártfogását kéri, tisztelettel: özv. Országh Dezsőné, zenetanitónő. Próbabál. Vettük a következő meghívót: Róka Pál növendékei 1907. évi augusztus hó 10-én, a Polgári Kör dísztermében tartják zártkörű tánczpróbáju- kat, melyre kívül czimzett urat és b. családját tisztelettel meghívjuk. Kezdete este 8 órakor. — Személyjegy 2 korona. — Jegyek előre válthatók a meghívó előmutatása mellett Kovács Gyula könyvkereskedésében és Gyöngyössy Gyula czukrászdájában. Fü- vessy László rendező biz. elnök. Füvessy József czi- gány biró. Janovich Tibor ellenőr. Főrendezők: Benkó József, Bomersbach Sándor, Cziífermeyer Ottmár, Ébert István, Hegedűs István, Kupás Gyula, Morvay Szilárd, Révész Zoltán, Vásárhelyi Gyula. Weisz Ferencz. Rendezők : Glaviczky László, Incze Gábor, Ketney Zoltán, Köves József, Makray Mihály, Platthy György. Cionista estélyt készülnek tartani a nagybányai cionisták még e hónapban. Ebből az alkalomból talán nem lesz érdektelen ha közöljük a hétfőn tartott szatmári cionista estély lefolyását. A Gazdasági és Keresk. Csarnok dísztermében volt a »Szatmári Cionista Egylet* által rendezett fényes eredményű irodalmi estély, melyen Szatmár város értelmiségének nagy része megjelent. Dr. Herman Lipót elnök megnyitó szavai után, melyek ezen estély jelentőségét ecsetelték, Káhán Nison beszéde következett. Mindenkit meglepett e nagy tehetségű és szép jövőjű fiatal ember tartalmas, forma s lényeg tekintetében magas nívón álló előadása. Egy órai beszédében mesterileg vonultatta fel a hallgatóság lelki szemei előtt azokat a társadalmi, gazdasági és szociális okokat, melyeknek következménye a szomorú »zsidó kérdés.« Rámutatott a megoldás módjaira s a logikának vas-erejével győzte meg a lelkesült közönséget, hogy egyedüli és végleges megoldást csak a cionizmus nyújthat. — íme a beszédének rövid kivonata: »A cionizmus célja: azoknak a zsidóknak, akik az elnyomatás országaiban Oroszországban, Romániában stb. állandóan a Damokles kardjával a fejük felett, tengetik nyomorult életüket, céltudatos telepítés utján biztos otthont szerezni. Ez az otthon, mely földrajzi, gazdasági és kulturális szempontból a legmegfelelőbb : Palestina, az őshaza s igy a programm, melyeit az első baseli cionista világ- kongresszus szövegezett, ekép hangzik: »A cionizmus a zsidó népnek közjogilag biztosított otthont kíván szerezni Palestinában« a zsidó népnek, de nem az egész zsidóságnak, hanem csak a segélyre szorultaknak, vagy a veszélynek kitetteknek. — A magyarországi zsidók tehát a cionizmus jótéteményeire nem szorulnak s igy cionista kötelességük csak az, hogy anyagilag és erkölcsileg támogassák szerencsétlen testvéreik nyomorának megszüntetését.« Közjogilag kell biztosítanunk Palestinát, nehogy a váltakozó sultánok önkénye elvehesse tőlünk a regenerált otlhont. Otthont és nem államot akarunk léte siteni, mint azt elleneink reánk fogják. Hogy pedig Palestina lesz az uj otthon, azt a tradicionális okokon kívül a jelzett körülmények is bizonyítják A nagyhatalmak garanciája Palestina íészére már biztosítva van s épen a múlt héten a kanadai orsz. cionista kongresszuson két aktiv miniszter ígérte meg kormánya nevében a legmesszebbmenő támogatást. Eddig elért eredményei a cionizmusnak pedig úgy morális és kulturális mint reális szempontból oly jelentőségesek, hogy célunk mielőbbi megvalósulásának reményével kecsegtetnek.« — S igy joggal fejezte be az illustris szónok beszédét a cionizmus szavaival: »Még nem veszett el reménységünk,« — A föllelkesült közönség szűnni nem akaró tapsviharral jutalmazta a szónokot. Nem kisebb hatástért el a következő szereplő: a kis Weisz Miklós hegedű kíséretében előadott cion dalaival. Majd Marko- vits Béla szavalta el drámai erővel a napokban elhunyt világhírű zsargonköltőnek, Morris Rosenfeld- nek Vihar cimü megrázó költeményét. A műsor számai az idő előrehaladottsága miatt a legközelebbi estélyre lettek halasztva. Eltévedt esernyő. A csütörtöki hangverseny ruhatárában eltévedt egy esernyő. Aki tévedésből netalán elvitte volna, kéretik, hogy jogosult tulajdonosához: Lakos Imréhez hazaküldeni szíveskedjék. Rablás az Utcán Múlt számunkban közöltük, hogy Pap Jánosné szül. Triff Anna szakállasfalusi lakost, a Gellért-uton egy Gavrila nevű ember kirabolta A csendőrség erélyes nyomozást indított s a szakállasfalusi őrs, már másnap jul. 27-én megfogta a tettest Kővár-Remetén Farkas Gavrila személyében, az elrabolt 200 koronával együtt. Be is hozták az illetőt a járásbíróság fogházába s vasárnap 28 án, hosszas amerikai útját már itt pihente a börtönben, a pénzt pedig letétbe helyezték. Városi közgyűlés Felsőbányán. A Julius hó 31-én tartott rendkívüli közgyűlés tárgyai ezek voltak: Felsőbánya város és a kir. bányakincstár birtokviszonyai nak rendezéséről, úgyszintén a városnak Reizmann Hermann-céggel kötött szerződések, a képviselők kellő számban meg nem jelenése miatt, újból lesznek tárgyalandók a f. hó 16-án tartandó közgyűlés alkalmával. A vizmü bizottságba Baumerth Károly, Háder Ferenc és Nagy Lajos tagokat választottak. Az 1906. évi árvapénztári számadás jóváhagyása tudomásul vétetett. Knuth Károly részére az óvadék kiadását, ameny- nyiben a vizmü csak múlt évi júniusban volt átvéve, a jövő év junius havára halasztották. Az Ambrus-tó használatára nézve a bányakincstárral kötendő szerződés felolvastatván, azt a közgyűlés elfogadta. Az 1906. évben kiadott városi bérletekről a szerződéseket elkészítve és a felek által aláírva a tanács beterjesztvén azokat, a gyűlés tudomásul veszi és megőrzés végett a pénztárnak kiadja. Hasonlókép elfogadtatott a tanács előterjesztése a nagyvendéglőnek a piacfelőli emeletre kiépítéséről, mely a jövő évben veszi kezdetét. Kerekes Józsefnek ajánlata folytán, a bányahegy kelet-déli oldalán található vasas viz és e mellett egy holdnyi terület lesz adva 12 évre; az általa kért két üres beltelek örök áron eladásának tárgyalása pedig az augusztus 31-iki közgyűlésre tűzetik ki. A kérvényezett földfeladást özvegy Bölényi György- nénak dij nélkül adták meg; azonban Csiszár András földfeladás iránti kérvénye nem találtatott teljesíthetőnek. Az erdőkincstár képviseltető.! ügyében hozott közigazgatási bírósági Ítéletet, mely szerint Baltay János fogadtatott el megbízottnak, tudomásul vették. Dr Csausz Károly városi főorvosnak a kért 4 heti szabadságidő megadatott. Végre Lévay Ferencné elleni szolgalmi ügyben Opluschil István panaszos a rendes bírói eljárásra utasittatott. Kereskedelmi tanintézet Debreczenben. Alapitta- tott 1857-ben. Tagozatai: a) Felső kereskedelmi iskola. (Melynek f. é. szeptember 1-én 36-ik tanéve nyílik meg.) Felvesz oly tanulókat, akik a polgári iskola, gimnázium vagy reáliskola negyedik osztályát sikerrel végezték. Az egész évi tandíj mellékilletményekkel együtt 200 korona. Jó elömenetelü, szegény- sorsú tanulók tandíjkedvezményben részesülnek, vagy alapítványi helyeket nyerhetnek. A most záródott tanévben érettségit tett valamennyi tanuló pénzintézeteknél, előkelő kereskedő czégeknél, bel- és külföldi iparvállalatoknál, a tanintézet kebelében rendszeresített díjmentes állásközvetítő osztály utján előnyös alkalmazást nyert, b) Női kereskedelmi tanfolyam. Felvehetők oly leánynövendékek, akik a polgári iskola negyedik osztályát elvégezték, vagy akik megfelelő előképzettségüket sikeres felvételi vizsgálattal igazolják. Tandíj egész évre 100 korona, felvételi dij 6 korona, c) Nyilvános polgári fiúiskola. Felvehetők oly tanulók, akik az elemi iskola negyedik osztályát sikerrel végezték. Tandíj egész évre 60 korona, felvételi dij 5 korona. Az ezen iskola negyedik osztályát végzett tanulók részben előkelő kereskedői és ipari cégeknél nyertek alkalmazást, részben magasabbfoku iskolákban tanulmányaikat tovább folytatják, részben pedig a mezőgazdaságban szülőiknek hasznos segítő társukká váltak, d) Felnőttek egy éves kereskedelmi (esti) szaktanfolyama. Felvehetők mindazon felnőtt férfiak és nők, akik a kereskedelmi életben szükséges kereskedelmi tudományokat elsajátítani óhajtják. Tandíj egész évre 40 korona. A szülőknek szívesen nyújt segédkezet az igazgatóság, hogy gyermekeik tisztességes, megbízható családoknál előnyös feltételek mellett nyerhessenek ellátást. A tanintézet illustrált ismertetése kívánatra díjmentesen küldetik meg. Fábián Lajos Mór igazgató, Debreczeni nagyvásárra utazók figyelmébe! Remek ékszerek, órák, ezüst neműek igen olcsón kaphatók Löfkovits Arthur többszörösen kitüntetett cégnél. Debreczen, Fő-piac. Kajszinbarack, csakis ananászfajok, elsőrendüek, 5 kilós posta-kosaranként 1 frt 20, zöld ringló, görög, turkesztán és ananász-dinnye nemes fajtákat 1 frt 20 kr.-ért szállítja: Szabó Géza gyümölcskivitele Csongrádról. Születtek: 258. Jul. 24. Kocsis Károlynak »Sándor*. 259. Jul. 22. Bárok Mihálynak »Mihály*. 260. Doros Lőrincnek »Anna«. 261. Jul. 26. Hutira Izaiás- nak »Mária«. 262. Jul. 28. Pap Demeternek »István Endre«. 263. Jul. 27. berenczei Kovács Sándornak »Miklós, Jenő, Eduárd«. 264, Jul. 29. Szegöly Gyulának »Róza«. 265. aug. 3. Madarász Sándornak halva született fiú gyermeke. Elhaltak : 193. Jul. 27. Kimpán Linka özv. Babies Györgyná, gör. kath. 73 éves, vászonáruló, aggkórban. 194. Aug. 1. Lingurár Fióri, gör. kath. 27 éves, téglavető napszámos, tüdő vészben. 195. Aug. 1. Juhász János, róm. kath. 51 éves, bányamunkás, tüdö- gümökórban. Kihirdetés alatt állanak: 1. Csokotyisán Elek és Marosán Fióri nagybányai. 2. Marosán Tódor és Román Mária nagybányai lakosok. Felelfis szerkesztői és laptuleydonos: Révész János.
