Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-05 / 18. szám

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

18. szám.

(2) 1907. Májas 5.

Adolf, Szász József, Szerencsy József, Virág Lajos, Virág István.

Jogügyi bizottság. Elnök : Polgármester. Előadó: tiszti ügyész. Tagjai: L. Bay Lajos, Bernhardt Adolf, dr Drágos Theofil, Moldován László, Madán Ferenc, dr Makray Mihály, dr Ajtai Nagy Gábor. Km. Pap Sándor, Stoll Béla, dr Stoll Tibor, dr Vass Gyula, dr Weisz Ignác.

Közegészségi és köztisztasági bizottság. Elnök : Polgármester. Előadó: főorvos. Tagjai: Bányai József, Bónis István, id. Égly Mihály, György Gusztáv, Gurnesevits L., Iványi Béla, Jancsovics J. dr Kádár Antal, Kovács Lajos (kovács,) dr Lovrich Gyula, Mikó Béla, Nagy János, Öblatek Béla, Smaregla Mihály,

Soltész Elemér, Szász Lajos, Szűcs Károly, Vass Lajos Wienerberger Géza.

Közmunka-bizottság, építészeti, szépészeti, vízrendészeti és utfentartási ügyekre. Elnök: Polgár- mester. Előadó: mérnök. Tagjai: Almer Károly, id. L. Bay J., Bertalan M , Csausz Gy., Fábián L., György Gusztáv, id. Huso vszky József, Halmay József, dr Kádár Antal, Ketney Mihály, Madán Ferenc, Mikó Béla, Moldován László, Neubauer Ferenc, Oblatek Béla, Prihradny Kálmán, Révész János, Stoll Béla, Schönherr Sándor, Szabó Adolf, Szellemy Geyza, Vásárhelyi Gyula, Weisz György, Vass Lajos.

Mezőgazdasági bizottság, Elnök: Polgármester. Előadó: Csüdör Lajos tanácsos. Tagjai: Abrugyán A.,

A tisztulj itás kiérdéséirez.

Az alispán a választást május hó 22-re tűzte ki s a vármegye hivatalos lapjában e hó 2-án a következő hirdetést tette közzé:

gf)2n

_1 0f)7 SZ Szatmárvármegye alispánjától.

Pá

lyázati hirdetmény.

Nagybánya sz. kir. r. t. város tisztikarának megbízatása lejárván, az alább felsorolt egyes állásoknak választás utján való betöltése céljából pályázatot hirdetek.

Javadalmazás a betöltendő állásokra a következő:

s

'05

N

tn

A betöltendő állás megnevezése

Évi fizetés

20°/o lakpénz

Ké

pviseleti

illeték

Tűzifa fuvarbér á 60 f

C-c

á

'"ti

'CÖ

nS O f-.

Lótartási átalány

Napidij átalány

B

ükktüzifa mennyis, kbm.

Bükktüzifa köbméte

renkénti értéke á 4 korona

I Milligyertya csomagonké

nt

I á 80 f

I rópapiros 1 ri

zsma 500 iv á 7 K

| Papiros értéke

I

Ö

sszesen

Jegyzet

CD

I K

K

K

K f

K

K

1 K

í K

l K

|Kj _L

iv

K

| f

1 K if

1

Polgármester

......................

40

00

■

800

II 1

G00 58 80

18

98

392

20 —

875

12

25 o901 05

2

Árvaszéki tan., községi bíró . Gazd. és adóügyi tanácsos . Erdőügyi tanácsos ....

2100! 480,

—

4218

—

70

280'

14 40 3000

42

—

3276 40

22

3

2400

480,

—

4218

—

—

70

280

14 40 3000

42

—

3276 40'

>

4

2400

480;

4214

1000

400

70

280

14 40 3000

42

—

4672 40

e<J

u,

5

Mérnök

...............................

16

00

320,

—

4212

—

—

70

280,

4 80

1000

14

—

2272 80 2778 40

G

Tiszti ügyész

......................

20

00

400

—

42-1

14

—

—

70

280'

1440

2000

28

—

'O <L>

o- >>

7

Számvevő .......

2000

400;

42 —

20

—

—

70

280

14 40

2500

35

—

2791 40

}l|

8

Számvevőségi számtiszt . .

1500

300

—

25 2012

—

—

42

168

8—1

1500

21--20

34 20-s'ä

9

Pénztárnok.............................

20

00

400

—

33 GO IG

—

—

56

224

14 40

2000

28

—

2716 _

1

10

Ellenőr.....................................

17

00

340

—

33G0 16

—

—

56

224

1440

2000

28

—

2356 —-o"

11

Adóügyi számtiszt ....

1500

300,

—

25 20 12

—

—

42

168

8 —

1500

ül

—

2034 20

g

12

Alkapitány.............................

Vá

rosi gazdatiszt....................

Közgyám..................................1

1

14

00

280

—

25 20

6

—

—

42

168

4 80'

—

—1884 _!

G

13

1200

240

—

25 20

6

—

—

42

168

6 40

1250

17

50

1663 10

nyugd.

14

1

800

—

_i__l

—

—

—

—

—

—

——*

8

00és kor- pótlék nélkül

Felhívom a pályázni szándékozókat, hogy szabályszerűen felszerelt kérvényeiket Nagybánya város polgármesteréhez 1907. évi május hó 18-ik napjának déli 12 órájáig terjesszék be.

A választás határidejéül 1907. évi május hó 22-ik napját tűzöm ki.

Nagykároly, 1907. ápril 26. Ilosvay, alispán.

A képviselőknek tájékozásul közöljük az egész hirdetést, az ügy iránt való tekintetből, bár azt is megvárhattuk volna az alispáni hivataltól, hogy a nagiybányai állásokat Nagybányán is hirdesse meg, mert minket talán mégis csak jobban érdekel ez a dolog, mint a hivatalos vármegyét. A törvény szerint a legtöbb állásra idegen illetőségű ember nem is pályázhatik s mégis idegen helyen teszik közzé a hirdetményt, ez lehet sablonos eljárás, de a célnak nem felel meg.

Kifogásoljuk a hirdetményben, hogy pályázatot hirdet az erdőügyi tanácsosi állásra, melyet két évi próbaiadő után örökre választott egyénnel töltött be a képviselet. Továbbá, hogy meghirdeti az adóügyi számtiszt, a városgazda állását, holott ezek a segéd és kezelő személyzethez tartoznak. Megokolhatónak nem találjuk azt sem, hogy az alkapitányi állásra pályázatot nyitottak, holott erre az állásra a pályázat megtörtént, befejeztetett, csupán a választás lett volna a már pályázottak között megejtendő.

Úgy ezeket a dolgokat, mint a mérnöki állásnak esetleg próbaidőhöz való kötését, vagy a mérnök részére bizonyos jutalomnak megállapítását, ugyancsak a gyengén díjazott közgyámi hivatalnak valami módon való rendezését, némely állásokra vonatkozó egyéb intézkedéseket előbb a képviseletben kellett volna megtárgyalni, közölni az alispánnal a közgyűlés kívánalmait s csak azután meghirdetni a pályázatot.

1901. márc. 27-én csupán a kövétkező állásokat bocsátotta az alispán választás alá: Polgármester, ügyész, mérnök, számvevő, pénztárnok, ellenőr, árvaszéki tanácsos, közigazgatási tanácsos.

Az örökösen válásztott tisztviselők, ha esetleg megbuknának, kártérítési joggal támadhatják meg a várost.

Úgy halljuk, hogy ezt a hétfői képviseletben interpellátió alakjában szóvá is fogják tenni.

Almer L., Bernhardt A., Boda Gy„ L. Bay Lajos, Dob- róczky Alajos, Galló A., Jancsovics J., ifj. Incze József, Kornis Ernő, Kovács Lajos, kovács István, Kovács Gyula, Molcsány Gábor, Moldován László, Steinfeld Sámuel, Szabó Adolf, Szász József, Szerencsy József, Sziklaváry Adolf, Székely Árpád, Turman Miklós, Vigh János, Virág István.

Nagyvendéglő adhoc épitő-bizottsága. Berks Leo, Bertalan Miklós, Fábián Lajos, György Gusztáv. dr Lovrich Gyula, dr Makray Mihály, Molcsány Gábor, Moldován László, dr Ajtai Nagy Gábor, Glavitzky Károly, Neubauer Ferenc, Oblatek Béla, Révész János, Szabó Adolf, Szellemy Geyza, Stoll Béla, Szerencsy József, Veisz György.

Nyugdíj intézeti bizottság. Elnök : Polgármester. Előadó: Tiszti ügyész. Tagjai: Bernhardt A., Bertalan Miklós, dr Drágos Theofil, id. Égly M., Farkas S., Gellért Béla, György Gusztáv, Hudoba Gusztáv, Incze Lajos, Kuhajda József, Lerch Ignác, Lakatos Ottó, dr Makray Mihály, Neubauer Ferenc, Székely Árpád, Szirty Vilmos, Virág Lajos, dr Vass Gyula.

Statisztikai bizottság. Elnök : Polgármester. Előadó : Mérnök. Tagjai: Bónis I., Bernhardt A. Csepey Ferenc, Galló Antal, Jancsovits József, Kornis E., Kuhajda József, Kupás Mihály, Lakatos Ottó, Lerch Ignác, Mendihovszky József, Nagy János, Rozsos István, Sólyom Ferenc, Spiczuli károly, Steinfeld Lipót, Szellemy Geyza, Wienerberger Géza, Székely Árpád.

Számonkérő szék: Elnök: Polgármester. Előadó: Torday Imre tanácsos. Tagjai: Fülep Imre, Gellért Béla, Glavitzky K., Hudoba Gusztáv, Madán F., Neubauer Ferenc, Oblatek Béla, Km. Pap S. Révész J., Spinetti S., dr. Stoll Tibor, Szabó Adolf, Szerencsy József, Szűcs Károly, dr. Vass Gyula.

Szervező bizottság: Elnök : Polgármester. Előadó főjegyző. Tagjai: Id. L. Bay József, L. Berks Leó, Hudoba G., dr. Lovrich Gy., Madán F., dr. Makray Mihály, Molcsány Gábor, Neubauer Ferenc, Oblatek Béla, Prihradny Kálmán, Schmid Jenő, Stoll Béla, Szellemy Geyza, Schönherr Sándor, Szűcs Károly, dr. Weisz Ignác, dr. Vass Gyula.

Szinügyi bizottság: Elnök: Polgármester. Előadó : Főjegyző. Tagjai: Bajnóczy Sándor, dr. Drágos Theofil, Gurnesevits L., Glavitzky K., Gyöngyösy Gy., Hanzulovits Kristóf, Harácsek V., Incze L, b. Ko- váts Géza, dr. Makray Mihály, Moldován László, Km. Pap Sándor, Révész János, Rumpold Gyula, Schönherr Sándor, Szirty Vilmos, Szőke Béla, Turman Miklós, Wienerberger Géza, Virág Lajos.

Villamvilágitási ad hoc bizottság : L. Bay Lajos, Bertalan Miklós, Fábián Lajos, dr. Makray Mihály, Neubauer Ferenc, Mikó Béla, Szellemy Geyza, Stoll Béla, Prihradny Kálmán, Gábor Sándor, Gellért Béla, Berks Leo, Kováts Géza, dr. Vass Gyula, Pokol Elek, Moldován László, Martiny István.

Vízvezeték csatornázási ad hoc bizottság : L. Bay Lajos, Fábián Lajos, dr. Kádár Antal, dr. Lovrich Gyula, dr. Makray Mihály, Molcsány Gábor, Moldován László, Neubauer Ferenc, Oblatek Béla, Révész János, Szellemy Geyza, Szabó Adolf, Stoll Béla, Szerencsy József, Veisz György, dr Vass Gyula A bizottságok alelnökeit maguk a bizottságok fogják első ülésükön megválasztani.

Az előterjesztett javaslatokon a képviselet mit sem változhatott s ez a második gyűlés is a legnagyobb csendben és békében folyt le. Hőtfőn azonban 34 tárgy kerül napirendre, amikor valószínűleg erősebb viták és nézeteltérések várhatók. A hétfői tárgysorozatot lapunk más helyén hozzuk.

Különben tény, hogy az idegen, különösen ki a tenger felöl jön s itt látja először a török, a keleti viszonyokat, az bizonyára nem az emelkedő palotákban fog gyönyörködni, mert a bazár tarka-barka élete, nyüzsgő, hullámzó, ordítozó, veszekedni látszó tömege inkább le fogja a figyelmét kötni.

Érdekes is e városrész valódi, telivérü keleti utcai életével. Ki még sohasem látott törökvárosi bazár életet, az szinte elbámul a hangyaszerü nyüzsgésen s e mellett a rettentő komolyságán a török kereskedőnek, ki fa, vagy kőbódéjában megrendithetetlen nyugalommal bámul be a hullámzó tömegbe. Meg lehetne rá esküdni, hogy nem gondol semmi másra, mint a csibukjából vagy a szivarkájából kibocsájtott füstfellegekre. E mellett folyton szürcsöli a kávét s éleszti a réztányéron a parazsat, melyen rézibrikben a kávéjához szükséges viz reggeltől estig s ramazán idején estétől reggelig forr. Ramazán idején a bazár kihalt, mert a török egész nap alszik s csak este, az esthajnal-csillag feljöttével kezdődik meg a bazár nyüzsgő élete s tart egészen a hajnal pirkadtáig.

A bazárban vannak nemcsak a kereskedők, de az iparosok is.

Itt a rézkovács kalapál apró ülőjén, veri a serpenyőt, ott a papucsos tákolja a bocskor s lejebb a szabó varrja a putinás bugyogókat, felcicomázott kifliket inasaival. Minden ötödik-hatodik bódé borbély-műhely s egyúttal kávéház, hol az újságokat a török Figaró szolgáltatja, mialatt nagy müértelemmel kaparja le a szappanozatlan török kobakokról a szőrt. Mert az igaz török nem hord hajat, csak egy kis ujjvastagságu copfot a feje búbján.

A bódék közt rohannak a kenyér- és gyümölcs- árusok, ordítozva, kinálgatva a fejők tetején hordott kosárból áruikat s ügyesen kitérve az áruczikkekkel megrakott lovaknak, öszvéreknek.

Szinte megnyugszik a szem, amint e tömkelegből

, kilép a Fő-utcára, hol egy lépéssel Ázsiából Európába, a múltból a jelenbe jut. Fényes fogatok robognak el mellette, a járdákon pedig divatos, szép hölgyek nézegetik a fényes kirakatokat, melyeket sajna, a bécsi ipar rakott tele tetszetős áruival.

Mikor sétára indul az ember a Ferencz József- hidon át a Stefánia-sétányra, akkor meg épen egy nagy világvárosba képzeli magát. Gyönyörű, nyílegyenes, három kilométer hosszú sétány ez, melynek utaira Cyprus- és platánfák borítanak hüs árnyékot, mig jobb- ról-balről a gombamódra emelkedő palotaszerü nyári lakok gyönyörködtetik a szemet.

Ez ut Mostárnak egyik legkellemesebb kiránduló helyére vezet a hegyek közé, hol a tropikus hőség elől kellemes hüs vendéglő nyújt európai kényelmet. E vendéglő a Radopolje patak szikla-kiömlésénél fekszik.

E patak látja el a jobbparti városrészt vizzel és számtalan csatornával. A római hidnál futnak össze ágai, ott ömlenek a Narentába. A Redopolje patak valóságos istenáldása Mostárra, mert csatornáival, melyek szeszélyesen, tekervényesen behálózzák a jobbparti városrészt, édenné teszik a Karszt emez oázisát. E városrészben a nyári tropikus hőség is elviselhetőbbnek tetszik.

A nyár valami elviselhetetlen julius és augusztusban. Ilyenkor a helyőrség is elhagyja az izzó fészket, s felmegy az ezer méternél jóval magasabban fekvő Nevesinje melletti nyári táborba.

Mostár vidékén a karsztos sziklákat, fehér mészkővel borított utakat szinte parázszsá sütik a tűző, égető napsugarak.

Utczák, utak terek ilyenkor kihaltak, néptelenek. Akit sétára kényszerit balsorsa, támolyogva jár az izzó katlannak tetsző utczákon.

A nap lemente sem hoz enyhülést, megnyugvást. Azt hinné az ember, hogy az esthomálylyal az árnyék j embernek, állatnak meghozza a megkönnyebbülést.

Dehogy! A megszorult forró levegőt nem üdíti fel enyhe tengeri szellő, mert a körül koszoruzott óriási bércek elzárják előle az utat.

A sziklák is elkezdenek izzani s a házak, kerítések, kőfalak kiözönlik az egész nap felvett meleget.

így az est még elviselhetetlenebb a nappalnál.

Éjfél után a levegő elviselhetőbb lenne, de akkorra meg már feltámadnak a papatacsl-nak nevezett moskitók, tűhegynyi nagyságú millió szúnyog-rajok, melyek elől szúnyogháló sem nyújt védelmet.

Annál kellemesebb az év többi része Mostáron. Ha nem dühöngne időnként a Bóra oly veszedelmes vehemenciával, egyike lenne Európa legkellemesebb üdülő helyeinek.

Tavaszszal és őszszel az utóbbi években úgyszólván elárasztják a turisták Mostárt és vidékét. Egész karavánjait lehet itt látni a német, angol, francia, olasz uti- társaságoknak, s nagy ritkán magyar turista is akad a sok között.

Pedig ha valaki szépet és kellemeset akar élvezni, s ezt lehető olcsó pénzen akarja megkapni, az menjen le Sarajevóba s ha odáig eljutott, már az magában kifizeti a fáradtságát. Innen ha a Sarajevó—mostári vonatra felül reggel, úgy Európa egyik legregényesebb, legbájosabb vasúti utján délután Mostárra érkezik.

És minő kellemes az utazás a meg oly kevéssé ismert remek vidéken! Aki az Iván planinán át ez utat megtette, az feledhetetlen benyomásokat visz a távolból magával.

Különben maga Mostár vidéke is gazdag a természet bájaiban. A vad szétszaggatott karszt vidék festői az alpokra emlékeztető hegyeivel minden pillanatban uj és bájosnál-bájosabb, vadnál vadabb képet változtat a szem elé.

S a Narenta-völgy! Sarajevót elhagyva mind összébb és összébb szorul e völgy. Egyik oldalon szik- J Iáról sziklára rohan a hatalmas víztömeg, mig a mási-