Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-28 / 17. szám
NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 17. szám. város képviselőtestületét, hogy hozzon újabb határozatot az iránt, hogy a város jelenlegi anyagi helyzete s a valószínű jövedelmezőség számításba vétele mellett mily összeget szándékozik az építésre fordítani s miből fogja az építkezési költséget fedezni. Indokok: Tekintettel azon körülményre, hogy a kérdéses 4001—116. k. gy. sz. határozat a tervben eszközölt változtatásokat fogadta el, továbbá az igy módosított terv költség- vetésének és a részlettervnek elkészitését rendelte el, nem tekinthető oly közbeeső intézkedésnek, amely ellen felebbezésnek helye nem volna; ennélfogva a felfolyamodással megtámadott 4822—906. tanácsi visssautasitó határozat megváltoztatásával érdemleges elbírálás alá volt veendő. A felebbezés kettős indokból támadja meg a 4001 —116, kgy. sz. határozatot, nevezetesen, hogy mielőtt a részletterv és költségvetés elkészítése elrendeltetnék, állapíttassák meg előzőleg a tervbe vett épület valószínű jövedelmezősége s ha ez azt fogja mutatni, hogy arányban áll a befektetéssel, az esetben rendelendő el a költségbe készítendő részletterv és költségvetés elkészítése, ellenesetben a terv redukálandó a valószínű jövedelem arányában. A második kifogás pedig az épület célszerűtlen beosztására és elhelyezésére vonatkozik. A 3844—127/906. kgy. sz. alatt kibocsátott pályázati hirdetményben, sem az azóta ezen ügyben hozott több rendű határozatokban sehol sincsen megállapítva azon minimális összeg, amelynek határáig a tervező terjesz- kedhetik s igy nem lehet tudni, hogy a tervezet, illetve nem lépte-e át azon határt, a melyet úgy a váws anyagi helyzete, valamint az épület jövedelmezősége megszab. Minthogy azonban a 3844—127. kgosz. pályázati hirdetmény nemcsak a terv, hanem a költségvetés együttes elkészítésére is vonatkozott, kérdés tárgyát képezi, ha vájjon ezen költségvetés elkészittetett-e s ha igen, a tervvel együtt terjesztetett-e elő a közgyűlés elé? Erre vonatkozólag az iratok felvilágosítást nem nyújtanak. Ettől eltekintve — minthogy mint fentebb említve lett — a közgyűlés nem határozott az iránt, hogy mennyi építési költség erejéig hajlandó az építkezésbe bele menni, első sorban ezt a kérdést kellett tárgyalásra elrendelni, mikor is ezen kérdéssel kapcsolatos, illetve alapot képező tényezők is számításba kell hogy vétessenek, nevezetesen a város anyagi helyzete t. i. a valószínű jövedelmezőség számításba vétele mellett, mily öszzeget szándékozik az építkezésre fordítani s fedezetét miben fogja ez találni. Mindezeknél fogva a megfelebbezett határozat megsemmisítése mellett a fenti határozat volt hozandó. Miről Nagybánya város polgármestere az iratok kapcsán további megfelelő eljárás végett ér- tesittetik. Kmf. Jegyzetté Madarassy s. k. vm. aljegyző. P. H. Néhai Lázár Paulina, megboldogult községi iskolai tanítónő részére állítandó síremlék költségeinek fedezésére újabban adakoztak: Neubauer Hermin, áll. polgári-iskolai tanítónő, mint a megboldogultnak egykori kartársa és tisztelője, egy darab 10 koronás aranyat. Gurnesevits Gizella és Eugénia, mint hálás tanítványok: 2—2 koronát. Vetter Márta, mint szintén hálás tanítvány, 2 K-nát. Szabó József iskola- szolga, az egyes kimutatások alkalmával szereplő 52 fillérnek egy koronára való kiegészítéséül és tisztelete jeléül: 48 fillért. Az ezúttal kimutatott adakozások összege: 16 K és 48 fillér, — melyet hálás köszönettel vettünk és nyugtázunk. Lapunk f. é. márczius 11. számában nyugtázott kimutatásunk ősz- szege volt: 194 K 52 fill., melyhez hozzáadva az azóta gyűlt adományok 16 K 48 fillért, gyűjtésünk teljes összege ez idő-szerint: 211 korona. További szives adományokat a kegyeletes czélra a hálás és volt tanítványoktól készséggel fogad és hirlapilag nyugtatványoz : Doroghy Ignácz, az államosított községi tanintézetek nyugalmazott igazgatója. Pályázati értesítés. A máramarosszigeti állami tanitóképzőintézet első osztályába az 1907,8-ik iskolai évre felvétetik 30 oly éptestü növendék, aki életének 14 évét már betöltötte, de 18 életévnél nem idősebb s a gimnázium, reál, polgári iskola IV., vagy a felső népiskola III. osztályának sikeres elvégzéséről, iskolai bizonyítványt mutat fel. A Nagyméltó- ságu vallás és közoktatási Minisztérium f. évi márczius 13-án kelt 17011. számú rendeletével megállapított ösztöndíjak a következők: mind a 4 osztályba együtt felvehető 1 teljes dijat fizető, (havi 24 K) 15 féldijat (havi 12 K) fizető, továbbá 35 ingyenes bentlakó növendék, 105 azaz egyszázöt korona évi ösztöndíjat készpénzben élvez 7, 53 (ötvenhárom) korona ösztöndíjat pedig 18 növendék összesen tehát kedvezményben részesittetik 75 növendék. Kedvezmény nélküli bejárónak felvétetik 43 növendék. Vagyis a felveendő növendékek összes létszáma, mind a négy osztályban: 118. Az egykoronás bélyeggel ellátott kérvényekhez a következő okmányok csatolandók. l, Születési bizonyítvány. 2., Iskolai bizonyítvány a megelőző iskolai évről, a jelen isk. évről pedig az első félévi értesítő. 3., Tiszti orvosi bizonyítvány a folyamodónak tanítói pályára alkalmas voltáról. 4., Hiteles községi bizonyítvány a szülők vagyoni állapotáról, a családfő polgári állásának feltüntetésével 5., Hiteles családi kimutatás a szülői gondozás alatt gyermekek neveinek és életkoruknak pontos feltüntetésével. (Ez okiratot a községi elöljáróság is kiállíthatja, esetleg a vagyoni bizonyítvánnyal együttesen.) A vallás és közoktatásügyi miniszter ur őnagymél- tóságához czimzett és a megkivántató kellékekkel pontosan felszerelt folyamodványokat f. évi május hó 31-ig kell beküldeni az igazgatósághoz. Kellően fel nem szerelt, vagy elkésve küldött folyamodvá(4) 1907. Április 28. ____________________ ny ok el nem fogadtatnak. A tanitóképzőintézet magasabb (II. III. IV.) évfolyamába csak azok vehetők fel, akik a megelőző évfolyamot ugyanazon intézetben, mint rendes tanulók sikeresen elvégezték. Máramarossziget, 1907. április 18-án. Kovács Zoltán igazgató. Kiküldetés Koppenhágába. Dánia fővárosában ez év május-junius hónapjaiban a világ összes szaklapjai sajtókiállitást rendeznek. A Magyar Újságkiadók Országos Szövetsége legutóbb tartott választmányi ülésén megbízta Lenkei Zsigmondot, a szövetség jegyzőjét a világkiállítás tanulmányozásával. A tanulmányút eredményéről Lenkei az Újságkiadók Lapjában fog beszámolni. Cserebogár esztendő lesz a természettudósok állítása szerint, miért is felhívjuk a gazdák figyelmét, hogy különösen május első felében a cserebogár irtást el ne mulaszszák. A magyar kiviteli és csomagszállitási részvénytársaság a következő körlevelet adta ki: Tisztelt Cim ! Az évek óta és különösen utóbbi időkben lépten-nyo- mon fokozódó drágaság vállalatunk öszszes regie-kiadá- sait is folytonosan és annyira emelték, hogy mi is kényszerülve vagyunk — legjobb akaratunk ellenére — illetékeinket némileg módosítani. A lehető legcsekélyebb részben teszszük ezt, mert szem előtt tartjuk hogy t. ügyfeleink terhelését lehetőleg mellőzzük. így csak a lent jegyzett kézbesítési, illetve kezelési illetékre szorítkozunk, a melyet f. é. május 1-töl kezdve kell beszednünk, mit kérünk tudomásul venni. Reméljük, hogy a t. Cim méltányolja eljárásunk elkerülhetetlen voltát és továbbra is teljes mértékben igénybe veszi és árurendeléseinél előírja közvetítésünket. Részünkről fokozott mérvben fogunk igyekezni, hogy a t. Cim irányunkban támasztható minden igényeinek megfeleljünk és b. támogatását továbbira is kiérdemeljük. Teljes tiaztelettel Magyar kiviteli és csomagszállitási részvénytársaság. 1907. évi május 1 -töl kezdve szá- mittatik : A Budapestről érkező vagy Budapestre küldött csomagoknál külön 4 fillér kezelési illeték. A Wienböl érkező vagy Wienbe küldött csomagoknál külön 6 fillér kezelesi illeték. Felhívjuk a figyelmet Feuerstein Róza divatárusnő mai hirdetésére s az ö dúsan fölszerelt üzletét külön is ajánljuk a t. hölgyközönségnek. A szerencse otthona. A sokat áhítozott, mindenki által ostromolt szerencse ezernyi szeszélye kiszámíthatatlan. Hiába üldözzük, ha nem akar közeledni felénk, mig sokszor önmagától szinte következetesen kegyeibe fogad bennünket. Talán legjobb bizonyság erre az osztálysorsjáték. Ha például Gaedicke A. budapesti bankház eredményeit nézzük, úgy a most lefolyt sorsjátékban, mint a múltban is, tapasztalhatjuk, hogy ez a bankház valóssággal állandó otthona a szerencsének. Úgyszólván minden napra esik egy főnyeremény a Gaedicke bankházban, melynek ügyfelei a két utolsó osztálysorsjátékban többek között a 400.000, 60.000, háromszor a 30.000 és’ 20.000, a mostaniban pedig a 90.000, 80.000, 50.000, 25.000 és hatszor a 15.000 koronás, ötször a 10.000 főnyereményeket nyerték. Ez a körülmény meg a Gaedicke bankház mindenkor gyors ügykezelése magyarázzák azt a hatalmas forgalmat, melynek e közmondásos szerencséjű bankház örvend. Idült bélhurutban, szenvedő csecsemők számára nincs jobb táplálék a Kufeke gyermek-lisztjénél, mely eleinte tej nélkül, utóbb tejjel adva a bélbeli erjedést megszünteti s a betegséget okozó apró gombáknak rossz tenyésztő talaja, egyszersmind könnyű emésztetü s a beteg bél is felszívhatja. A Kufeke gyermeklisztjével táplálkozó gyermekeknek nemcsak a hasmenésük múlik el, hanem testük súlya is kedvezően gyarapszik. Szüllettek. 131. ápr. 19. Román Györgynek »János«. 132. ápr. 19. Balázs Gábornak »Flóri.« 133. ápr. 21. Páska Györgynek »Sándor«. 134 ápr. 16. Katóka Józsefnek »Albert«. 135. ápr. 21. Gorgán Flórinak »Róza«. 136. ápr. 14. Klemenszky Pálnak »Erzsébet Eszter«. 137. ápr. 18. Tauber Jánosnak »György János«. 138. ápr. 18. BonáczDávidnak »György«. 139. ápr. 23. Koncz Miklósnak »György«. 140. ápr. 20 Fü- lep Sámuelnek »Róza« 141. ápr. 25, Karácson Jánosnak »György«. 142. ápr. 21. Jónás Istvánnak »Erzsébet Jolán«. 143. ápr. 20. Zamuka Józsefnek »Ilona« 144; ápr. 21. Gönczi Károlynak »József Károly«. 145. ápr. 26. Bojtor Juliannának »Flóri« nevű gyermeke Elhaltak: 100. ápr. 19. Libik Pál, róm. kath. 40 éves bányamunkás, bányában lövés által kapott sérülésben. 101. ápr. 20. Kenyeres Karolina férjezett Litafí Józsefné, ev. ref. 36 éves, cipész-segéd neje veselobban. 102. ápr. 19. Kunecsics Flórián, gör. kath. 3 éves, erdőmunkás gyermeke, a csúszó tűzifa a csusztatóban agyonütötte. 103. ápr. 19. Papp György gör. kath. 38 éves bányamunkás, bányában történt lövés általi sérülés. 104. ápr. 20. Román János, g. kath. 1 napos bányamunkás gyermeke, veleszületett gyengeségben. 105. ápr. 19. Balogh István, r. kath. 66 éves, ácsmester tüdővészben. 106. ápr. 23. Vrá- bel Mari özv. Varga Jánosné, róm. kath. 78 éves, alamizsnás aggkorban. 107. ápr. 24. Goldgláncz Ilonka, izr. 19 hónapos szabósegéd gyermeke hörghurutban. 108. ápr. 24. Petrován Antal, róm. kath. 50 éves, ácssegéd kétcsúcsú zsivbillentyü bántalom- ban. 109. ápr. 25. Kaucz György egy napos, ácssegéd gyermeke, koraszületésben. 110. ápr. 24. Lung- már Flóri, gör. kath. 40 éves napszámos, tüdőlobban. Kihirdetés alatt állanak. 1. Reiz Péter és Má- jercsák Mária, — 2. Burján Lajos és Kriss Erzsébet,— 3. Szikona István és Smidkó Róza nagybányai lakosok. Foulard selyem 65 krajczártól 3 forint 70 kraj- czárig méterenkint blúzoknak és uszályos ruháknak való. — Bérmentve és vámmentesen házhoz szállítva. Gazdag mintaválaszték postafordultával. Henneberg selyemgyára Zürich. IRODALOM. A szabadság szikrái. — Kurucz Miklós könyve. — Könyvet irni könnyű, de jó könyvet írni a legnehezebb és legritkább dolgokhoz tartozik. E tétel igazságát bizonyítják a gombamódra szaporodó . uj könyvek. A főváros és vidék egyre-másra termeli őket, jókat és rosszakat s valamennyinek a sorsa többé-kevésbbé ugyanaz: olvasatlanul lmvernek a könyves boltok rekeszeiben vagy a kiadó kamrájában. A szerkesztőségekbe kosárszámra érkeznek az újonnan megjelent könyvek s a szegény ujságiró, kinek kritikát kelt irni róluk, bosszúságában legtöbbször felvágatlanul dobálja a papírkosárba a verses és novellás könyvekei s legfelebb a szerkesztőségi szolga felesége és leányai keresnek bennök szellemi táplálékot. Sokkal jobb fogadtatásban részesül egy uj könyv a vidéken. Egy vidéki kis városban egy uj könyv megjelenése valósággal eseményszámba megy. Az ismerősök megveszik, olvassak, beszélgetnek róla, dicsérik s ennek következtében akarva nem akarva a sajtónak is hosszasabban kell vele foglalkoznia. Ilyen kedvező fogadtatásra talált a Kurucz Miklós könyve, A szabadság szikrái. A kis könyv ezt a fogadtatást alapjában meg is érdemli. Olyan munka, mit az ember szívesen vesz kézbe, gyönyörűséggel olvas s nehezen válik meg tőle. írója tempramentumos iróember, vérbeli ujságiró, az ügyes riporterek összes erejével és hibáival. Fiatal, bohókás, mindig vidám, az életet rózsaszínű szemüvegen keresztül nézi, hite csak ajóban és igazban van, lelkesedik a szépért s a rutát soha nem veszi észre. Még ott is, ahol a modern materialista Írók példáján buzdulva, bele akar merülni az élet mélységeibe, vigyázva kerüli ami fáj, ami rút. A könyv kilenc apró dolgot tartalmaz. Mindenik különböző zsánerű apróság, élénk, kiáltó szinü ékes virág, úgy hogy az ember szinte sajnálja, hogy egy csokorba vannak kötve. Csak az írónak mindenütt megnyilatkozó erős egyénisége tartja össze őket egymással. Talán legerősebb oldala az Írónak a karakterek reális kiépítése. Mindenik személy igazi típus, régi, régi ismerősünk, kivel számtalanszor találkoztunk az életben. Sanwelys grófoan első pillanatra ráismerünk a régi világ zsarnok, jobbágyokat sanyargató földesurára. Igen sikerült alakja a könyvnek Künstling Ádám, az uzsorás, ki sóvárgó mohósággal olvassa pénzét, rendezi értékpapírjait az éjszaka csendjében. Bájos, finoman megrajzolt alak Alice. Hófehér lelkű komoly ifjú leány, ki retteg a bűn gondolatától is. És igy megy ez a könyvben véges-végig, a karakterekben mindenütt meg van a következetesség. Mindössze három négy rosszul karakterizált alakot találunk. Hanem ezeket aztán alaposan elrontotta a szerző. Ügyetlen torzalakok, kiket csak a bennük megnyilatkozó eredetiség tesz érdekessé. A könyvecske darabjai közül legsikerültebb a »Beke Andris kalászai« cimü. A finoman megrajzolt staffageból élénken domborodnak elő benne a sikerült, érdekes alakok. Érték tekintetében hasonló ehez az »Utolsó Üdvardy«, bár ebben az idegen hatás jelentős szerepet játszik. A »nagy északi művész« munkái jutnak eszünkbe, mikor Udvardy Ákos nagy lelki tusáját olvassuk. Ügyes dolgok a »Hát muszájt neki«, »Éjjel a vártán«, mig a »Zongoramester«-en meglátszik, hogy elhirtelenkedett, elnagyolt munka. Nagyon kedves a »Két parancs« cimü kis mese, mely egy szinekben pompázó népmese üdeségével hat az olvasóra. Az a régi mondás : Le style c’est l’homme fényesen beigazolódik a Kurucz könyvében. Fiatalos lüktetés, uj, szokatlan jelzők, merész hasonlatok, az Írói stilus minden szépsége teszi kedvessé, vonzóvá, érdekessé a könyvet, mely Révész János kiadásában jelent meg és ára fűzve 1 K 20 f, kötve 2 K. Nyilttér .*) Nyilatkozat. A »Szatmárvármegye« legutóbbi számában ellenem az Iparosok Lapjánál viselt szerkesztői tisztemből folyólag meglehetős kíméletlen támadást intéznek Meszesi Ferenc és Drágus István helybeli iparosok. A támadás különösen azért irányul ellenem, mert a szerkesztésemben megjelenő lapban az iparosok és kereskedők jól felfogott érdekében több ízben tiltakoztam a helybeli tisztviselők egy része által felállítani szándékolt fogyasztási szövetkezet ellen. Megvádolnak azzal, hogy magamat feltoltam az iparosok hívatlan védőjéül, megvádolnak azzal, hogy a cikkeket a lapvezérlő bizottság tudta nélkül adtam közre, s támadásaim egyáltalán indokolatlanok, mert hiszen a fogyasztási szövetkezet felállítása által az iparosság érdekei érintve nincsenek. Megvádolnak továbbá azzal is hogy én szítom a helybeli tisztviselőkar és az iparosság közötti elé- gületlenséget és konkolyt hintek az eddig jó egyetértésben (? 1) élő társadalmi osztályok közé. *) E rovat alatt közlőitekért nem felelős a szerk.
