Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1907-12-01 / 48. szám

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 48. szám. (2) 1907. December 1. esetén a tartozások teljes kiegyenlitése után fennma­radó vagyona az alapokkal egyetemben Nagybánya sz. kir. város kizárólagos tulajdona marad. 5376—221. 1907. kgy. sz. Jóváhagyatott Nagybánya sz. kir. r. t. város kép­viselőtestületének 1907. évi október hó 26-án tartott rendkívüli közgyűlésében. 18533. 1907. k. sz. (P. H.) Smaregla János aljegyző. Ezen módosított alapszabályok bemutattattak. Szatmár-Németi, 1907. november 26. A kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság. ^ Dr. Horváth Benő ' ' 0 törvényszéki bíró. Színészet. Szabadhegyi Aladár színtársulatának e heti sze­replése nem nyerte meg a színházlátogató közönség osztatlan tetszését, viszont a társulat sem dicseked­hetik valami fényes anyagi sikerrel. Nem tartjuk fölöslegesnek ennek okát kutatni. Legfőbb oka az anyagi sikertelenségnek a heti műsor helytelen össze­állítása volt. Minden másodnap megismételtek egy- egy darabot; hát ez helytelen, mert városunknak csak egy színházlátogató közönsége van, az is csekély számú, a nagy többség távol tartja magát, hogy miért? sok okot, bár nem valódit, hoznak fel, az igazit elhagllgatják, hogy nincs pénz, szájuktól el­vonni nem érdemes, mert a fényes toilettek itt, e szűkös helyen nem érvényesülhetnek. Műélvezet nem kell Nagybánya lakosai nagy részének, de ha egy csepürágó, libatáncoltató felüti sátorát a Széna­téren (Zrínyi Ilona-tér) életveszedelemmel jár a be- juthatás. A megismételt darabokat uj szereposztással ad­ták s ez nem válott az előadás színvonalának előnyére. A megismételt darabok rosszul mentek, a súgó szerepe volt a legfényesebb, ez derekasan megállotta, illetőleg megguggolta helyét: a karzati közönség is gyakran egészen tisztán hallotta minden szavát. Azon­ban a szereplők e langyos, élettelen játékának az uj szereposztáson kívül a nézőközönség csekély száma is oka volt. Rég ismert dolog, hogy a közönség és színész egymást lelkesíti, ha egyik lagymatag, azzá lesz a másik is. A heti műsoron Képes Laura, Szabadhegyi Aladár eddig kivívott jó hírnevükön mit sem ron­tottak, alakításuk életteljes, hű és igaz volt minden előadáson. Szigethy Antal e heti szereplése a kö­zönség osztatlan tetszésével találkozott, merev test­tartásából elhagyott valamit, iskolázott bariton hangja sok gyönyörűséget nyújtott. Valódi szalon színész. Kálny István egy pár szerepben a lehető legjobb alakítást nyújtotta- Elvitázhatatlan színpadi tehetsége hatalmas fejlődésnek indult. Böszörményi B. A milliárdos kisasszony első előadásakor Bolesláv herceg szerepében nagyon helyes alakítást nyújtott, nem mondható ez a második előadás Bolesláv hercegére, e hálás szerep erélytelen alakításban elmálott s a gy$r közönség is nagyon gyöngítette a darab hatását. a házat és erdőt, én pedig megadásra hívom fel azt az átkozott fajzatu »Zvornostot« 1 S úgy tett amiként beszéle. A házbeliek a vitéz ostromzároló sereg láttára ijedten futottak szerte az erdőbe. Midőn pedig a ház körül a hadnagy és a két emberéből álló ostromgyürü záródott, Miklós bácsi nagy hangosan bekiáltott a zárva maradt ajtón : hogy akár ellenség — akár jóbarát: bújjék elő, kölönben elpusztítja a házat a föld színéről! A felhívás nem is maradt eredmény nélkül, kis vártatva csak bújik elő a pinczeajtóból egy topron­gyos férfialak s térdrehullva kér »pardont« s előttük ismeretlen nyelven rimánkodott tovább. Pár óra múlva már győzelemittasan, a dicső­ségtől duzzadozva vonult be a csapat a megyei szék­házba, mig a szegény »Zvornost« a két huszár lová­hoz kötve busán ballagott köztük. Rögtön vallatóra fogták s egy tolmács segítsé­gével ki is sütötték, hogy a szegény párának annyi köze volt a »Zvornostokhoz, mint akár »Kossuth apánk«-nak, egyetlen felróható eredendő bűne, hogy véletlenül «morvának« született, lévén különben a gróf Pállfi uradalomnak legjámborabb jáger-legénye. Még pár év előtt ilyenkor is megkérdezték egymást a kapitány s hadnagya, hogy ugyan »fogunk-e még valaha Zvornost-ot ?« Valamint Kosztolányi sebzett sarkát sem feledték ki soha a diskurzusból, melyre mi fiatalabbak persze mindig megriszkiroztuk azt a gyengéd tréfás kérdést, hogy : tán mégis úgy lehet, csak a Kosztolányi csiz­mája sarkát vitte el az a kartács f Az is ritkaságszámba mehet ám, hogy az öreg ur még pár év előtt, 87 mondd nyolcvanhét éves korában (érdemes betűvel is kiírni!) Étre-karcsán só­gora Bartal János volt 48-as főbíró, — és Ivánka Zsigmond mindinkább gyérülö sorozatából évenkint kimaradt régi »megyei követ aranylakodalmán két November 23-án, szombaton Bernstein Udres színműve, a »Tolvaj« került színre. A komoly tárgyú darabok iránt érdeklődő közönség majdnem egészen megtöltötte a termet s Kovács Biliké kifogástalan alakításával igen meg volt elégedve. November hó 24-én vasárnap két előadás volt. Délután »Tündérlak Magyarhonban.« A közönség szép számmal jelent meg az előadáson, a színészek azonban, mivel az előadás félhelyáru volt, az egyéb­ként régi jó darabot szerfelett megnyirbálták. Este Rátkai »Csillaghullás« énekes népszínműve került színre. A darab elég jól ment. Hétfőn este Molnár Ferenc kedves vigjátékát, az »Ördögöt« adták elő másodszor, de most hason- lithatlanul jobban, mint első Ízben. A szereplők dere­kasan megállták helyöket. Szabadhegyi az ördög szerepében határozottan jó volt sziporkázó ötleteivel, habár néha egy kicsit kiabál. Kovács Biliké, Lászlóné szerepében mint mindig, most is bájos volt. Kálny is jól adta János festőművésznek nehéz szerepét. Erdélyi Anna meg kiválóan beletalálta magát a mo­dell Selyem Cinka szerepébe. Galgótzy Bella nem játszott elég érzéssel. November hó 26-án kedden régi jó ismerősünk a bájos zenéjü »Királyfogás« került színre. Ez este Kálny István tűnt ki kaczagtató szerepében (Max német követ) élénk alakításával. Újvári alakítása szintén a jobbak közé tartozott. A darab előadása kerekded, összevágó volt, az énekszámokban sze­replők mind igen jók voltak. Az előadás a csekély számú közönség osztatlan tetszésével találkozott. November hó 27-én szerdán »Helyre asszony« énekes színművet adták másodszor. Csekély közön­ség, csekély hatás. November hó 28-án csütörtökön a »Milliárdos kisasszony«-ban másodszor csillogtatta kiváló szin padi tehetségét Képes Laura. Egy igen figyelmes idegen nézője is akadt, azt mondják, hogy az uj primadonna (vajh, ki ő és merre van hazája?!) Ké­pes Laura kifogástalan, kedves színpadi alak, de hát a jónál is van jobb, kedvesnél kedvesebb . . . Majd meglátjuk. November hó 29-én pénteken a »Szalmaözvegy« énekes bohózat került színre. A szereplők kitűnő alakításában a darab nagyszerű sikert aratott. Vissza­tért a régi jókedv színészeinkbe s jó kedvre han­golták a közönséget. Nyílt színen sok tapsot aratott Szabadhegyi, Képes Laura, Szigethy A., Újvári Ár­pád (Togyer baka) nagyszerű alakításával annyira elragadta a közönséget, hogy a szűnni nem akaró tapsvihar percekig megakasztotta az előadást. Gratu­lálunk ! Csak előre! Szombaton az »Aranyvirágot adják. Heti krónika. Földes Béla nyílt levele a hét szenzációja. Azok, akik a politikához értenek, azt mondják, hogy min­den megtalálható abban, ami iránt a mai nagy közvélemény érdeklődik és nincs olyan. hivatásu ember, aki a magának való részt ki ne böngészhetné belőle. Lapunk egyszerre a »Times« szál és a »Daily News«-szál emelkedett egy színvonalra e mélyen járó, nyomós világcikknek közlése által és méltán, mert a »Nb. és V«-ét, éppen úgy, mint S. A. illat­szerét Pánsban, Londonban és Misztótfaluban egy­formán ismerik. Másik szenzációja a főispán látogatása. Igazi váratlan vizsgálat, mikor azt hiszi mindenki, hogy a gyűlés előkészítésével van elfoglalva s tömérdek a 48-as megyei főjegyző, (Molnár Zsigmond, Bittó Kál­mán), egy 48-as hírlapíró, később törvényszéki elnök, (Orosz László) s az öreg urnák volt megyei esküdtje, (Nagy Lipót) táncra kelve, jó kedvvel, de persze ko­rukkal járó méltóságteljes lassúsággal járták, vagy jobban csak bokázták a pozsonyi diétán hires s divat­ban volt »Cikker-kerti« verbungot, csendesen da­lolva hogy : »Az alispán kalapomhoz rózsát tett, Most is ott van ha eddig el nem veszett, Rózsa mellett szép a piros tulipán ! Piros borral itatott az alispán!« . . . Képzeljen magának, a ki tud, ennél megha- tóbb, lélekvidámitóbb képet! Én nem tudok! Egy tisztesség s tekintélyében megöszült 70 90 év közt levő 8 — 10 jó barát s ismerösbörálló társaság (mert három régi honvéd is volt a táncoló körben) múlt századbeli kedvenc dalra gyújtva, táncra kelve, (melyre a cigányt is már ma úgy kell fütty-szóval tanítani,) köztük az arany-lakodalmas párral! Ma már csak az ősz pátriárcha — a családfő (Bartal János) és élete párja, a szegény jó Miklós bá­csinak nővére vannak az élők közt, de teljes friss jó egészségben, mig a többi már mind a néhai nevet vette fel és öt az utolsó »Comest« is elhelyeztük ősei közé az örök nyugalomra. Adjon Isten neki boldog feltámadást! Jobb volt neked édes Miklós bátyánk nyuga­lomra térned! A »Czikker-kerti« verbungos dalt örök feledé- kenységbe taszította már a mai Ízlésnek jobban meg­felelő kékvók. És a morva-mezei véráztatta síkon a »fényes pánczélu, hosiu szahállu« győztes »Comes de Ug- hák« porai felett az elmúlt dicsőségről s jobb időkről busán nyikorászva halad ismét ma-holnap a »Kun László szekere.« teendője odahaza, akkor jelenik meg mindeneknek nagy meglepetésére a legszélsőbb keleten s számon kéri az év eredményeit a tisztviselőktől. Hja! egy igazi főispán mindenre tud időt szakítani. A megyei mozgalmak különben erősen meg­indultak az egész vonalon. A szinérváraljai járás­beliek már nagygyűlést is tartottak, mely állástfog- lalt az eddigi főszolgabíró és az eddigi szolgabiró- sági tisztviselők mellett és ezt tudtul adják az ösz- szes megyebizottsági tagoknak. Csak volna már mielőbb az a közgyűlés, ha az év végére halasztják, harmatos egek, mennyi ilyen röpiratot kell még nekünk elolvasnunk. Egyébiránt közel az év vége, beköszöntött a december, az utolsó hónap. Adventi perec az aszta­lon, a reggelinél, mikor e sorokat olvassa a nyájas olvasó. Az adventét talán már nem is tudja, de perecet, azt érti. A kenyér, az étel körül forog a világ sorja s úgy néz ki a társadalom, mintha az éhségsztrájk ki­ütött volna köztünk. A világ nagy kórházában ki­mondták, hogy éheznek inkább, minthogy roszat egyenek. Ez az éhség-sztrájk, legújabb neme a bér­harcnak. Vannak olyanok, akiknek nem is kell a sztráj­kot kimondaniok, úgy is éhezhetnek és pedig leg­inkább ilyenkor, mikor itt a tél, rövid a nap, nincs kereset, sok fa kell s nem ad minden bokor szállást. A humánus egyesületek sietnek már is a szen­vedő emberiség segítségére, a karácsom hangulat csendesen bontogatja hajnal szárnyait. Hát a szegény öregekre gondol-é valaki, a hajdan vitéz, kuruc, nyalka gyerekekre, a győzhetlen veres sapkásokra, akik most görnyedt, galambősz aggastyánok. Á szabad tűzhely halvány lángja mellett elme­rengnek a múlton: — Szolnoknál dördültek meg ágyúink, A Tisza hídja lángba hogy borult, Hogy fűzte szél s hogy tépte szét megint A habokban a füst és lángkoszorut. A föld, az ég, a Duna reszketett, Megingott Mátyás büszke vára. Emlékszel-é még arra a csatára? Számukra nem maradt már egyéb, mint a fájó emlékezés. Aranyozzuk be éltük alkonyát a hálás elismerés áldozatkészségével. Gondoljunk ez ünnep­napokban reájuk is, a negyvennyolcas honvédekre, hogy az utókor tiszteletreméltó hálájáról dicsőítő éneket zenghessen ____ a krónikás. Fa lussy Árpád dr. főispán, titkárja és egy számel­lenőr kíséretében tegnap, nov. 29-én, d. u. 5 órakor városunkba érkezett s itt hivatali vizsgálatokat tart. Tegnap és ma d. e. a szolgabiróságot, ma d. u. a vá­rosi közigazgatást vizsgálta meg s hir szerint Felsőbá­nyára is átmegy a városi kezelés megvizsgálására. A főispán tiszteletére a polgármester ma szükebb körű ebédet adott. Berks Leo kir. pénzügyi tanácsos e hó 26 án töltötte be hivataloskodásának 30-dik évét, mely alkalomból úgy a tisztviselők, mint a társadalom részéről meleg ovációkkal ünnepelték. Lapunk is csatlakozik a szerencsekivánatokhoz. Kinevezés. A vallás és közokt. miniszter Petne- házy Paula okleveles tanítónőt a nagybánya—kő­bánya-telepi uj állami elemi népiskolához rendes tanítónővé nevezte ki. Uj szerkesztő. Dr. Gopcsa Jakab halálával a Szamosujvár és Vidéke szerkesztését Papp Bogdán dr ügyvéd vette át. Eljegyzés. Ferkayjenő festőművész a napokban tartotta Nagybányán eljegyzését özv. Kurovszky Józsefné leányával: Arankával. Kirendelés. A m. kir. bányaigazgatóság Dézsy Sándor kir. rajzolót Nagybányáról Bozovicsra ren­delte ki. Magyarláposon a Kolozsvárra távozott Barabás Samu helyére, ref. lelkésznek egyhangú meghívással Papp Lajos dedrádszéplaki lelkészt választották meg. Kinevezés A vallás és közoktatásügyi miniszter Lázár János vezendi gör. kath. elemi iskolai tanítót a laczfalusi állami elemi népiskolához rendes taní­tóvá nevezte ki. Áthelyezés. A vallás- és közokt. miniszter Pircsy János nagybányai tanítót a nagynyiresi állami elemi iskolához helyezte át. Esküvő. Németh Sándor ráczkevei gyógyszerész, Németh Mihály helybeli takarékp. tisztviselő fia, nov. 16-án tartotta esküvőjét Kecskeméten Szeley Mag­dolnával, Szeley Imre ottani birtokos leányával. Az ifjú pár d. e. 11 órakor volt az áll. anyakönyvveze­tőnél s déli 12 órakor esküdött az ottani r. k. tem­plomban. Az Ifjúsági Kör Árpád ünnepe nem nagy, de elő­kelő közönség jelenlétében folyt le múlt szombaton a Kaszinóban. A műsorban annyi változás történt, hogy dr. Kiss Rezső akadályozva lévén a fellépésben, helyette H irausz Gyula szavalta Kovácsnak Árpád siri álma cimü költeményét. Fiiesz Henrik igen szép költői mü­vei emelte az est nagy sikerét. Ocsárd Böske és Berks Emiké melodrámája művészi színvonalon állott s Né­meth Béla fögimn. tanár beszéde szintén élvezetes, tanulságos, mélyen járó tanulmány volt. A közönség az éjféli órákban oszlott szét. A m kir. belügyminiszter Nagy László volt vár­megyei alispán ellen elrendelt fegyelmi ügyeket be-» szüntette s az iratokat az irattárba tétette.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom